Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)
1925-05-12 / 106. (849.) szám
Kedd, május 12. A <Pnj^Jfaem7{mMP A kölni zóna kiürítését nem kötik határidőhöz Páris, május 11. A lapok sokat foglalkoznak a biztonsági és a leszerelési problémákkal s mind megállapitják, hogy e kérdéskomplexumban a francia álláspont győzött. A kölni zóna kiürítését ugyanis nem kötik határozott terminushoz, hanem az egyes- egyedül a leszerelési követelmények betartásától teszik függővé. Ugyanezen a véleményen vannak a londoni konzervatív lapok is, melyek annak a reményüknek adnak kifejezést, hogy a nagykövetek tanácsa hamarosan kollektív lépéseket tesz Németországban a leszerelés kérdésében. Működnek az elbocsátandó tisztviselőket kiválasztó petkák Négy elbocsátandó közül egy jelentkezett önként —, május 11. (A P. M. H. tudósítójától.) Az állami úsztviiselők elbocsátása maik kérdésében még Í is tájékozatlan a közönség, jóllehet a tör- iy érteimé ben ennek junius 31-ig meg 1 történni, mert a pártok egymás között '■zik ei sok tízezer család kenyerének St. Most aUkalmunk volt teljesén megbiz- helyen ez ügyben a következő felvilá- ;t nyerni: elkészített tervek szerint összesen ilmazottat fognak elbocsátani. Leg- számmal bocsátják el a vasutaso- pedig 18.881-et, az összlétszám A többi állami alkalmazottak csu- - t bocsátják eh Az arányszám ■kőbán és a történelmi országré- törülbelül egyforma, íjnos. a minisztériumok felszólítása es távozásra, illetve nyugdijbavo- igyon kevés eredményt hozott. \z egész köztársasági . mindössze ami alkalmazott akadt, aki hajlandó megválni állásából, asutas 2200 adott be ilyen irányú c, a többit főleg posta- és közigaz- isztviselők nyújtották be. Az elbocsá- nlkáílatai legelőrehaladottabb a vasut- ATinyit elárulhatunk, hogy ,a kassai vas- :azgatóság körzetében — ahol 100 önkéntávozó akadt — 1800, a pozsonyi kör- )en pedig 1200 vasutas kerül elbocsátásra, yis Szlovcnszkóban összesen 3000. i Dr. Borfivka ezelőtt Dr. Hausmann 2713 szanatórumal [ TV5r°" Práp SÍ.. Legerova 61. TeA!5°” * Az elbocsátandókat, illetve a nyugdíjba lielyezendőket az erre a célra inden egyes mimsztérrum k-belén % lül f_’Hitott ugyn - vezeti pétka fogja kiválasztani, amely épp ujj/, mint a nagy pétka, kormányt alkotó pártok 1—1 kiküldő .:ből áll. — Az ellenzék itt sem kapott helyet, ami azt jelenti, hogy az elbocsátások:.‘1 a ártpolitiikai tekintetek lesznek elsősorban irányadók. Az ellenzéki pártc1 ’ál ez mérhetetlen elkeseredést kelteik ami különösen a mmm'rt zsolnai néogvülésén rüit erőteljesebben kifejezésre. Sajnos, a néppárt most el van foglalva belső bajával, ami eltereli figyelmét eme nagyon lantos szlovák érdekről. HeÉurg diadalmas bevonulása Nagy elővigyázatossági rendszabályok. Berlin, május 11. Hindenburg mai bevonulására a rendőrség minden biztonsági intézkedést megtett. Az egész berlini rendőrséget mozgósítják és különös légellenőrzési szolgálatot léptetnek életbe. Repülök fogják megfigyelni azokat az útvonalakat, amelyeken a birodalmi elnök bevonul. A legügyesebb rendőrlegények követik motorkerékpárokon a menetet. Különböző nacionalista egyesületek és a birodalmi őrség állják a sorfalat. Ezeket az intézkedéseket azért léptetik életbe, mert a kommunisták nagy tüntetéseket jelentettek be, melyeket ugyan betiltottak, mégis félő, hogy miattuk számos incidensre kerül a sor. Minden gyülekezet tilos az utcákon. A fölvonuló egyesületeknek nem szabad zenekarokat magukkal hozniok. A rendőrségnek főleg a mellékutcákban való gyülekezetét kell ellenőrizniük, mert itt történhetnek a legnagyobb összecsapások és a rendzavarások kiindulásai. Szélhámosság a hazaárulással ítélet egy érdekes hazaárulási pörben — Elitélték a feljelentőt — Drámai jelenet a törvényszék folyosóján Ungvár, május 11. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Érdekes hazaárulási port fejezett be az ungvári törvényszék büntetőtanácsa. A múlt év augusztusában Magyarországból Ruszinszkó- ba jött egy Chlebkó József nevű egyén s itt befurakodott az ungvári kommunista pártba, ahol előadta, hogy összeköttetésben van Lintur Pállal, aki Moszkvából 190.000 koronát kapott a célból, hogy hidakat robbantson föl s Hlinkát, Hodzsát és a lengyel államfőt meggyilkolja. A. kommunista párt észrevette, hogy szélhámossal van dolga s noha figyelmeztette a munkásokat, hogy ne üljenek fel Ghlebkóna’k, mégis akadtak egynéhányat, akik Chlebkóval tárgyaltak. Mikor látta, hogy a kommunista párttal nem boldugul, felkereste Zajecz Józsefet, a cseh agrárpártnak munkácsi titkárát és kijelentette, hogy egy nagy összeesküvést akar leleplezni, amelynek végső célja Ruszinszkónak Csehszlovákiától való el- szakitása. A cseh titkár nagyon megörült az információnak és Chlebkóval Prágába utazott, ahol a vonatnál egy agrárpárti képviselő várta őket s ahonnan a belügyminisztériumba mentek, ahol az egyik osztálytanácsos fogadta Chlebkót. Chlebkó itt néhány fényképet, biankó aláírást és két hamis rendőri bejelentő lapot mutatott fel, mint bizonyítékot. Prágának ez a bizonyíték elég volt és Chlebkó mellé rendelték Hajek József törzskapitányt, aki tavaly október 18.-án Chlebkóval Ungvárra érkezett, ahol megkezdték a agentprovokatőrösködést. Chlebkó egy vendéglőben Krejcsi és Weisshaus nevű emberekkel elhitette azt, hogy Hajek Moszkvából jött a Lintur által küldött rubelek kiosztását ellenőrizni s e két ember ilyen értelemben nyilatkozottt Hajek ellen, aki bebizonyitottnak látta az összeesküvést, jelentést tett róla a rendőrségnek, amely tizennégy embert összefogott a rendtörvénybe ütköző hűtlenségre irányuló szövetkezés miatt. A rendőrség azonban észrevette, hogy Chlebkó is gyanús, tehát őt is letartóztatták s letartóztatták Győri Ilonát is, aki Chlebkóval ismeretségben volt s Prágában Egry Ferenc szenátort egy Magyarországra* nézve kínos ügynek leleplezésével környékezte meg. Egry azonban szóba sem állt Győry Ilonával. A letartóztattak közül heten egészen szombatig vizsgálati fogságban voltak. Szombaton kezdődött meg a főtárgyalás, ahol a vádlottakat Judkovics József dr. és Acker- mann Fülöp dr. védték. Chlebkó vallomásában ellentmondásokba keveredett. A biróság ítéletében Chlebkót, Győri Ilonát, Krejcsit és Weiss- haust a hűtlenségben való szövetkezés bűntettében bűnösnek mondotta ki és hathat hónapi fogházra Ítélte őket, amit a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vett. A többi vádlottakat fölmentették. Az ügyész fellebbezett. Győri Ilona az ítélet kihirdetése után sirógörcsöket kapott s a törvényszék folyosójára futott s ki akarta magát vetni a második emeleti ablakból. A fogházőrök megakadályozták. Az öngyilkossági szándék okául azt adta elő, hogy még egyszer a* kezük közé kerüljön, kínozták, hogy inkább megha’l, mintsem hogy még egyszer a kezök közé kerüljön. Lezuhant a becs-budapesti repülőgép Budapest, május 11. A Mátyásföldön ma délután 8 órakor lezuhant a Budapestre Becsből érkező repülőgép. A repülőgép utasokat nem vitt, csak csomagokkal volt megrakva. A gép pilótája a háborúból is ismert jeles repülő, Gergye József szörnyethalt, a gép pedig teljesen összezuzódott. A szerencsétlenség oka az volt, hogy a repülőgép zivatarba került s a pilóta nem tudta a ^épet egyensúlyban tartani. Anglia álláspontja Ausztria csatlakozásának kérdésében London, május 11. A Daily Telegraph diplomáciai tudósitója szerint Anglia teljesen egy véleményen van a versaillesi szerződéssel Ausztria Németországhoz való csatlakozása kérdésében. Szerinte csak abban az esetben lehet csatlakozásról szó, ha ezt a Népszövetség megengedi. A lap szerint ez a*z álláspont nem gátolja meg a csatlakozás gondolatának végrehajtását s mindenképpen liberálisnak mondható a francia állásponttal szemben. Chamberlain kedvezőtlen nyilatkozata a kisantantról London, május 11. A New York World tegnapi kiadásában az angol Foreign Office egy állítólagos emlékiratát közli, melyet Chamberlain február 20-án adott volna* át a britt kormány tagjainak. E közlésnek eredetiségét eddig még nem lehetett megállapítani. Az említett dokumentumban a kővetkezőkről lenne szó: Németország előbb vagy utóbb ismét hatalmas faktor lesz és okvetlenül követelni fogja a lengyel határok megváltoztatását. Ha Franciaországot izolálják és Anglia semlegességet fogad, akkor Németország megkísérelné a Franciaország elleni támadást is. Mindezeket tekintetbevéve Franciaország garanciakövetelése teljesen jogosult. A népszövetségről az okirat igen szkeptikusan nyilatkozik és a kisantantról sem különösen kedvezően. Ilyen kilátások mellett a dokumentum szerint Angliának is gondoskodnia kell biztonságáról. Ezt csak a Franciaországgal kötött szerződéssel lehet elérni. megejt valakit a nagy napsütés, szorító két karomba fogom, azután, ha elmúlt a mámor, otthagyom. Sohase tudja ki voltam, miért szerettem! Tegnap még betegen hordoztam .a testem, d!e máma belefojtöm egy szédült csókba, hogy soha, senkise tudja ki dobta tovább a ráesett átkot a nagy, tavaszi karneválban. Ki lesz az asszonyom? Szeretőm, rövid osókgyötört percre, hogy azután menjek uj asszonyáldomást tépni a nagyszerű, moso! virágos emberréten! Okölbeszorult a keze, keskeny válla közül felhördült az utálat, szeme gyilkosán szántotta a betelt mosolyt. Már késő! Egy asszony visszanézett, a férfi utána futott, a pillantásuk egymásba fakadt és összekötötte őket a napsugár szerterengő, buja fátyola. T ováibb! — ó, gazok, buták, átkosak! Hát nincs köztetetek egy sem? Egy élő, egy tiszta, egy tavaszra-érett szív sem? Hát mind szenny a mosoly? Mind p’szkos a gondolat? Tovább! Kell, kell valahol lenni megváltó dal falkadás'áriak, kell valahol lenni még egy tiszta mo&olyforrásnak is! Mint egy friss szélbe bódult, gyenge szárnyú kis madár jött viruló illatokba szédülten. A szeme pillák árnyékából hunytan nézte a láb alól kifutó köveket. Csöndesen, félőn, szerényen, fiatalon. Zengett az élet mögötte tarka fénnyel, de ő csak ment bána- tos-egyedül. Az ajkán csendesen virágzott a mosoly, de szeme nem keresett kacéran férfiszemeket. Egy-egy felszeg pillantás mégis elszakadt és mint az éhes sürgetés belekapaszkodtak férfitekintetek. A fáradt emberke ráncrovásos arcán felderült a nagyszerű, találó mosoly. Fáradt térde sietve bukdácsolt a karcsú lányillat után és szedte, szedte az elhulló mosolyvirágokat. A szendén, csendesen boruló mosoly mögött igy szórta romlott reményét a gondolat. — Érzem a testemen a sok férfiszemet. Nem nézek rátok, mert én drága kincs vagyok! A csókomnak ára csengő, sok arany, a testemnek gyémántbére van! Ravaszul, vigyázva, oldalt nézek, hogy kifogjam a nagy tavasztengerből az aranyhalat, aki pénzzel, kinccsel, drága ajándékokkal hintse meg a párnát, amiit meghajló derekam teste alá készít! Pénzt, selymet, gyöngyös vigaszt, mert a testemet eladom, aki többre tartja, aki többért viszi, aki jobban fizeti, annak ajái Jékozom! És szerény mosollyal ment tovább. A kis emberkéből felhördül a düh, keskeny testét tépte a fájás és belerohant az idegen, üres végtelen felé. — Virágot szedni jöttem és undok, mérges bogáncsot dobtok felém! Szégyen, átok, parázna förtelem fogant meg benneteket a nagy napsütés alatt! Gerincetek végigsikolt- ja a fiatal meleg és a gondolat ezernyi undok átkozásit felel a nagyszerű élet-üzenetre. El! El közületek! Messzire, ahol ember nem járta füvek között szüzén fekszik el a napsugár. Ahol virág van még, igazi, élő virág és nem romlott, mérges mézeket csöppen minden életre fakadási Mert a réten végig. Fáradtan, törötten, elveszetten és mint aki mocsárból gázolna messzi patak felé, fáradtan /onszolta a nagy, fáradt, sáros bánatot. Csönd volt. Friss szagokkal betelten hintázott a levegő, de ajka szögletén keserűen, csalódottan remegett a meggunyolt mosoly. Mert lebukott egy fának árnyas tevére, üresen, fosztottan meredt tört két szeme a messzeség felé. A napfény dühösen, sután tűzött hegyes fónypáleikákat a rügyek közé és egy kis szellő a végtelenből a nagy ég felé sikoltozott. Egy férfi jö'tt csöndesen, tétován, kuszáit éveket járva és pislogó szemmel bámulta a nagy ébredést. Az idegen megállt a fáradt ember előtt, a szeme sarkából álláig borult a nagyszerű,, önfeledt mosoly. Szeme üresen, gondtalan! bámulta az aranybajátszó napot és hosszú, szótlan csend után a hűvös pázsiira ült. A törődött gnóm csak nézte, már nem keresett benne elhulló gondolatvirágot. Azután még egy próbára hivta a tavaszt és kíváncsian kereste a széles mosoly apró titkait. Az idegen arcát mintegy köbevésve, meredten fogta át a betelt öröm és bámult, bámult a nagyszerű ragyogásba. Agyának üres malma egy gondolatmorzsát nem őrölt, csak tompán, üresen, értelmetlenül itta a nagy tavaszt. Szegény volt, fáradt és félkegyelmű, de tisztán és boldogan mosolygott! A szürke emberke közelebb hajlott, mélyen megnézte a két fakult szemet és a fé- nyekábult mosoly most átfutott az ő arcára is, amint a szellőfuvás ütemére elégedetten bólintgatott. — Végre egy ember, aki tiszta, aki boldog. A mosolynak nincsen titka, mérge, csak öntudatlan, nagyszerű, nyugodt ragyogása van. Nincsen szenny, a gond mögött, csak mosoly, önmagában, önmagáért, hogy íüd- vözölje a napfényt sikoltó Megérkezést! És ott ültek ketten csöndesen. A megcsalódott gnóm és a vigyorgó félbolond, az első ember, aki a nagy, romlott tavaszban tiszta szívvel mosolyogni tudott. r Vulkán ™Ee"¥,lT (IvetS. porcellán és dlsxmüáiruház. Bcépkeretfezés és épüleVfivetlezés, «■ Rcarlsbadfi porcellán áüárnak képviselete és főtévaftata e^ésx f*!o»ens*ftó és PodHarpaiska Kuss részére EN OROS TTeffes Bcávéházfl és éárferaraii berendezések EN DETAIE Fö-uica 50 == Moiice — = fFo-imtcd 50
