Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)

1925-05-12 / 106. (849.) szám

A fxfovensxftdl és (Ruszinsztiái Szövetkezett Sártök &e felős szerkesztő: Sói Üstváti A kisanlant mnielháboroAAsa Bélén Beszéde miatt követség épületében, utána diner a szotro- ceni várban. A „nemtámadás paktuma" Politikai körökben élénk és természetes feltűnést keltett Benes külügyminiszternek egy nyilatkozata, amelyet Bukarestben tett és amelyben kijelentette, hogy a német ke­leti határok biztosítása érdekében Európa államainak arra kell törekedniük, hogy szer­ződéseket és egyezményeket kössenek, me­lyek alkalmasak arra, hogy ellensúlyozzák azoknak az államoknak törekvéseit, amelyek revánsra gondolnak. Keleteurópában meg lehetne teremteni a „nemtámadás paktumát", amely nagy morális súllyal bírna. Szólt az osztrák kérdésről is és kijelen­tette, hogy Ausztriát bizonyos határokig se­gíteni kell, mert Ausztria nem élhet kizáróan más államok terhére. Hogy Ausztria valósá­gos segítséget kaphasson, előbb belső politikájában kell bizonyos változá­sokat keresztülvinnie és a pénzügyeit szanálnia. Az orosz kérdés­ről kijelentette, hogy őt személyében nem nyugtalanítja a bolseviki veszedelem. A kisantant konferenciájának szombati ülésezéséről kiadott hivatalos kommüniké csak a megszokott és közhelyszerű megálla­pításokat tartalmazza. Kijelenti, hogy a kon­ferencia konstatálta a kisantant államai kö­zötti szoros szolidaritást, hogy a kisantant létcélja a fennálló szerződések fentartása és megszilárdítása, hogy akciói a jelenlegi terü­leti status fentartását célozzák. A kommüni­kén kívüli jelentések már többet mondanak s a félhivatalos tudósítás. beszámol arról, hogy már a szombati ülésen szóba került Bulgáriának az állandó rendes hadsereg fentartására vonatkozó s a nagyköveti kon­ferenciához intézett kérése, amellyel szemben a kisantant elutasító álláspontot foglalt el. \A tudósítás bevallja, hogy e kérdésben nézeteltérés volt az egyes külügyminiszte­rek között. Bevallja azt is, hogy a kisantant államait a nagyhatalmak arról informálták, hogy ők elutsitó állásponton vannak. Ez a híradás nyílt bevallása annak, hogy a kisantant politikája tisztán és kizáróan függvénypolitika. Szombaton este tea volt a csehszlovák A vasárnap lefolyt tanácskozásokról { kiadott hivatalos kommüniké szerint a konfe­rencia a kisantanttal szomszédos államok­hoz való viszonyt tárgyalta. Benes jelentést •tett varsói tárgyalásairól, Ninesies a Görög­országgal folytatott tárgyalásokról. A kommüniké szerint a- kisantant államai­nak nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy körülötte a békét semmi se zavarja meg és ezért megelégedéssel konstatálták, hogy a bolseviki akciónak Bulgáriában nem volt si­kere s hogy ennek következtében semmiféle akcióra nincsen szükség. Noha ezt konstatál­ták, a bolgár hadsereg emelésé­nek kérdését nem tartják telje­síthetőnek, mert ezzel a fennálló szerző­dések alapvető princípiuma sértetnék meg. A kisantant államai ez esetiben kénytelenek lennének a konzekvenciákat levonni és en­nek megfelelŐíeg cselekedni. Szó volt az osztrák szanálásról és a szanálási politikának folytatása mellett foglaltak állást és kijelen­tették, hogy Ausztriával szemben kikerülhetetlen követelmény a békeszerződés összes klauzu­láinak integráns megtartása. Magyarországgá kapcsolatosan konstatálták, hogy Bethlen beszéde kevéssé ügyes formában a trianoni béke revízióját hangoztatta és e 1 bur­koltan a st jelenti, hogy ha jó utón nem m p g y, úgy rosszuton kell mennie sezabeszédéppenjó idő­ben jött, mert a kisantant államai utalhatnak arra, hogy az ily beszédek provokációk s nem já­rulnak hozzá a Magyarországgal szembeni jóviszonyhoz és nem könnyítik meg Magyarország helyzetét. A hivatalos kommüniké megállapítja, hogy a konferencia tegnap ismét tárgyalta az európai helyzetet, különösen a genfi jegy­zőkönyvre és a garanciaszerződésre vonat­kozó eseményeket. A kisantant államai el­határozták, hogy e kérdések körüli tárgya­lásokat figyelemmel fogják kísérni s ezek fölött közösen fognak tanácskozni és ha­tározni. A kisantant legközelebbi konferenciája Belgrádban lesz. Ninesies Benes székundánsa lett Belgrádi jelentés szerint a kisantant konfe­renciájával kapcsolatosam előtérbe nyomult Jugoszláviáinak Bulgáriával szemben való álláspontja s a belgrádi lapok megállapítják, hogy a Czan'kov kormánnyal szem­ben fennálló jugoszláv ellen­szenv megváltozott, mert a bulgár esc...én* ok a balkáni komm; izmus veszé­lyét jelentik. A jugoszláv közvélemény annak folytán hogy Ausztria a ' lista és ma- csórnia! er igiAisok főfészke lett, erőtel­jesen fordul Ausztria elL i és Ninesies, akinek nem fűződnek közvetlen érdekei az osztrák csatlakozási kérdéshez, s lelkes szekundán- sa lett Benesnek és azt hangoztatja, hogy Ausztriának Németországhoz való csat­lakozása megerősítené Magyarországban a restaurációs törekvést. A cseh félhivatalos Anglia ellen A cseh sajtó változatlanul optimista han­gon ir. A Narodni Osvobozeni szerint Szov- jetOroszországgal szemben nem fog változni a kisantant álláspontja. A félhivatalos Cesko- slovenská Republika a német kérdéssel kap­csolatosan Anglia ellen fordul, amely­től nem lehet az várni, hogy ugyanoly érdeke fűződjék Középeurópa stabilizálásá­hoz, mint a rajnavidéki helyzet rendezésé­hez. Benes bécsi útja Nagyjelentőségű nyilatkozatot tett Marék dr., Ausztria prágai köyete Benes bécsi útjáról. Benes május 23. és 24.-én lesz Bécs- ben s mert ez a látogatás közvetlenül a nép- szövetségi tanács ülése előtt lesz, a ahol az osztrák kérdés is szerepelni fog, a bécsi tár­gyalásoknak nagy jelentőségük van. Az osz­trák szanálási kérdésnél nincs szó politi­kai kérdésről, hanem tisztán gazdaságiról. Ausztria távol áll minden konfö­derációs gondolattól. Az élő ellentmondás (g.) Prága, május 11. Az európai politika konstellációjában változhatnak az emberek és a tervek, de egy ember nem változik, de terveit és elveit vál- toztatgatva, kapaszkodik pozíciójába, amit jelentősnek hisz és jelentőssé fuvott föl a hiszékeny közvélemény előtt. Fanatikusan bizük önmagában és a tervek változataiban is megtartott ideológiájában s a fanatizmus szuggeszciójával igyekszik önmagát az elő­térben tartani és ideológiáját a változó kon­stellációkban is érvényesíteni. Ez az ember a kisantant létéért Buka­restben küzdő Benes s ideológiája: a közép­európai hatalmi súlypontnak önmagáiban való koncentrálása s a középeurópai hatalom dik­tátor! kézbentartása. Szimplexebb, mint Mussolini, akit ma a diktatórikus politika reprezentánsának tarta­nak, szívós a bb, mint Trockij, akinek diktá- tori erején már esett csorba s akiinek ural­mát csak bizonyos körülhatárolt periódusok jelzik. És mégis több akar lenni az' európai két diktátorkiválóságnál, mert törekvései nem állnak meg a pozíciójához mért határ­sorompóknál, de bele akarnak nyúlni a leg­fontosabb és az európai politikai rend szem­pontjából kimagasló kérdésekbe. Magára veszi államának belpolitikai gondjaiból azokat, amelyeket a'' reakcióba fulladó demokrácia diktál, *főkártyakeverője akar lenni a középeurópai politikai játszmá­nak s részt követel magának ott, ahol a világ jövőbeni kialakulásának alkotó munkáját végzik, vagy szabotálják. Az első helyen a demokratizmus diktátora, a másikon a győ­zelem jogán önzősködő usurpátor, a harma­dikon az alkotás látszatával sürgő-forgó sza­botáló. Nagy ember és világtörténelmi pozícióra pályázik — ezt hiszik róla a politikai hitben naiv honfitársai s ezt hiszi önmagáról őse két hit együtt tartja alatta a pozíció geren­dáit s két politikailag tehetetlen és koncep­ciókban szegény kollégája szívesen és zúgo­lódás nélkül hordja utána a kisantant uszályát. Most Bük: restben csodáitatja nagyságát és onnan eregeti föl világpolitikai terveit. Most Bukarestben szondirozza praktikus politikává ideológiáját és szuggerálja akaratát. Beleszól a balkáni kérdésbe s nem engedi meg, hogy Bulgária rendes sorkatonasággal biztosítsa a balkáni boisevizmus elleni küzdelem sikerét, mert neki nem lehet célja a nyugalmas és rendezett viszonyok közötti balkáni kialaku­lás, amely rendezettségének önerejével ki­kapcsolódna az ő szférájából. Beleszól az osztrák kérdésbe és messzibb megy, mint hangadója: a francia politika, mert az talán hajlandó lenne a csatlakozáshoz bizonyos európai politikai koncessziókért hozzájárulni, ő azonban gazdasági és politikai diktátorsága alá akarja hajtani azt az Ausztriát, amelynek vergődése és életképtelensége éppen úgy ér­deke neki, mint ahogy nem érdeke az, hogy a keleti határaiban nem véglegesre fixirozott Németország belenyúljon a dunai államme­dence szivébe. És e beleszólásnál elszólja magát. Kijelenti, hogy nagylelkűen segíteni akar Ausztrián, de előbb belpolitikai válto­zásokat követel tőle, belpolitikai idomulást az ő koncepciója felé, feláldozását az önálló cselekvési akaratnak. Ezt mondja Benes, aki lármásan tiltakozik mindig s a belügyekbe való illetéktelen beavatkozást emlegeti, ha a jogilag és tényleg külpolitikai kérdések, mint a kisebbségi jogsérelmek ügye érdekében megszólal és panaszt eme! egy másik, de a nemzeti egység joga alapján szólásra hiva­tott állam. Beleszól a garanciakérdésbe és a „nem­támadó államok paktumát" süti ki, mint leg­újabb találmányát, amely szépen fest, mint elv, de kémikus az ő szájából, mert hiszen politikájának gerince az offenziva, amely bele akar gázolni más államok belügyeibe, más politikák rendszerébe, hogy biztosít­hassa a demokrácia jogát hirdető diktátor- ságát. És beleszól Bethlennek a békeszerződés revíziójáról tett nyilatkozatába és a fanatiz­musából eredő rögeszméjét védi, amikor Bethlen reális, higgadt és a demokrácia tisz­ta szellemét átérző nyugati politikusok állás­pontjával megegyező békés hangját a béke­bontás zavaró rikácsolásának tünteti föl s ezzel ellentmond a demokrácia evolúciós akaratának. Az élő ellentmondás ő, aki csak politi­kailag zilált és kaotikus légkörben élhet. A kisantant diplomáciai offen- zivával fenyegeti Magyarországot A Prager Presse ma esti kiadása szerint a kisantant konferencia a magyar kérdéssel foglalkozva megállapította, hogy sem a pénzügyi szanálási program megvalósításá­nak módja, sem pedig a leszerelésre vonat­kozó intézkedések nem olyanok, mint ame­lyek Magyarország és a szomszédos álla­mok között bizalomteljes viszonyt teremthet­nének. A Pr. Abendzeitung arról értesül, hogy a konferencián megállapították, hogy az esetben, ha Magyarország a békeszerző­dések megváltoztatására irányuló akciót be­vezeti, úgy a kisántánt eddig még nem hasz­nált ellenakcióval fog válaszolni. Elhatározták azt, hogy az utóbbi időben a Magyarország részéröl tanúsított s a nép- szövetségben s az európai közvélemény előtt vezetett propaganda ellen diplomáciai offenzivát fognak indítani. Apponyi nyilatkozata a kisantant vádjairól Budapest, május 11. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Appoiiyi Al­bert gróf ma a Magyar Hírlapnak nyilatko­zott a Bukarestben konfe r end ázó kisantant 'k3*ügyminisztereinek eddigi tanácskozásairól kiadott ro'i :án hivatalos kommünikéről. A kisantant államié diai — mondotta — olyan állításokat kockáztattak meg Magyarország­ról, amelyek egyáltalában nem fedik a té­nyeket. Pazar költségvetésünket vetik sze­münkre, amikor a legfájdalmasabb viviszek- ciót végeztük és végezzük kulturális és köz- gazdasági érdekeinken. Fegyverkezésünkről és kardosörfetésről beszélnek, amikor még a gyilkos gázok ellen a védekezés eszközeit is megtagadták. Ezek a nagyhangú mondatok legerősebb próbatételei a vak hiszékenység­nek. Szerintem a kormány ne elégedjék meg egy esetleges kisanlantd::..zrsnak egyszerű visszautasításával, hanem ismertesse meg a müveit világgal a békeszerződéssel kapcso­latosan a kisebbségi szerződés tekintetében szenvedett számos sérelmeinket. Mert addig nincs béke, nincs testvériség és nem működ­hetik komolyan a Népszó otség nmig külön­böző nemzete’ ; nézve különböző nemzet­közi jogszabályokat alkalmaznak. A lefogy- verkezés dolgában a népszövetségi paktum ígéreteket tartalma*, agya de ezeket egy állam sem tartotta be. A reánk nézve amugy- is keserves békeszerződések végrehajtását illető minimé. követélmények, .k sem tett edd: eleget a kisantant, mi a legnagyobb kétségbeesésbe viheti népünket s ennek kö­vetkezményei kiszámíthatatlanok. Az irre­dentizmus vádjával sem illethetnek minket komolyan, mert a szomszéd álam )k kormá­nyai eg; len egy hivatalos pa. aszra s.m hi \ „tk''^hatnak. A béke' ~ ződések revíziójára vonat­kor' • b gsulyozzuk, ' '--y arra b" ésan i törekszünk és ez a törekvésünk nem áll ellen étben .. szerződések 'Heinével. Mert i a s övetrégi pák: m 19. sz sr zen le­hetőségekre ráutal, dd módj át is meg­állapítja. Az már gyakorlati p<. irka kérdés., • h gv enne’' leheddége mikor adódik meg. • Tudjuk jól. hogy az idő -még nem érkezett • m. g. Benes holnap elutazik i Ma reggel a három külügyminiszter Bra­• tianu birtokára utazott s a kiránduláson 5 fogják megbeszélni arcn kérdéseket, ai. - ’ Ivek a kisantant két-két tagját érdeklik. Ide tartoznak a jugoszláviai román isko’ '■ és egyházak kérdései. Benes holnap reggel J 'tRÁC'M Í-j jJr öJöiiretési árak belföldön: Évente 300, v ^ télévre 150, negyedévre 76, havonta 26 K5; külföldre: évente 450. félévre in iiiwn M^yciTTrii Mr jfly mmm 225, negyedévre 115. havonta 39 Ké. fwf^wlk ■Z#^##,#iö#ZuZ3 ^szAm ajía k* f Jh m JK Ü& Mm Sm^ST OK Szerkesztőség: Prága. U, Stépánská Jjff J mTr jfy TOL Jm M ASr mr J l|L jsf ullce 16/nL Telefon: 30-3-49. Kiadö­W ® .. hivatal: Prága, I., LIHová ullce 18. Te l.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. A kisántánt agresszív álláspontja a szomszédos államokkal szemben

Next

/
Oldalképek
Tartalom