Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)

1925-05-10 / 105. (848.) szám

fi Magyar egyetem (fi.) Prága, május 9. Egy szürke nap illír jelentette e napok­ban, hogy egy vöröskői körorvos öngyilkos­ságot követett el, mert Budapesten szerzett diplomája noszfcrifikálva nem volt és így at­tól kelllett tartania, hogy orvosi gyakorlatá­nak folytatását a minisztérium be fogja til­tani. E tragikus eset figyelmünket ismét rá­tereli arra a lehetetlen gyakorlatra, amelyet az iskolaügyi kormány a külföldön szerzett oklevelek nosztirifikálása terén követ. Régi óhajtása a csehszlovákiai magyar­ságnak, hogy ifjúságának egyetemi tanulmá­nyait ajkát külön magyar egyetem létesítésé­vel, akár pedig magyar egyetemi tanszékek szervezésével a belföldön lehetővé te­gyék. Egy olyan nagyszámú, kulturális te­kintetben annyira fejlett és társadalmilag oly differenciáit nemzeti kisebbségnek, mint ami­lyen a szlovenszikói és ruszinszkói magyar­ság, kétségtelenül igénye van arra, hogy ifjai I saját anya nyelv kö n a belföldön vé­ge zhesség egyetemi tanulmányaikat. A hiva­talos álláspont, amelyet Masaryk köztársa­sági elnök is hangoztatni szokott, a magyar­ságnak e kívánsága ellen azt az érvet hozza föl, hogy a magyarságnak azért nincsen joga egyetemre, mivel a Szájéban, amelyben pe­dig aránylag legtöbb a főiskola, 1,200.000 la­kosra jut egy egyetem, holott a szloven- szjkói és ruszinszkói magyarság alatta van e számnak és Így magyar egyetemiről ásö Jk-mv lehet. E gondolatmenet téves, mert nem sza­lud megfeledkezni arról, hogy Svájcban úgy a németeknek, mint a franciáknak és az ola­szoknak van egyetemük, fiaiknak tehát nem kell szükségképpen a külföldre menniök, vagy idegen tannyelvű egyetemre beiratkoz­ni ok, mig nálunk a helyzet az, hogy iíjaink­nak vagy a csonk amagyarországi egyete­mekre kell beiratkozniok, vagy pedig a bel­földi cseh, szlovák, vagy német nyelvű egye­temeiket látogatniok, de semmie setre sem áll módjukban, hogy ebben az államban magyar nyelven végezhessék akadémiai tanulmá­S nyaikat. A magyarság tehát teljes joggal kö­vetel magyar egyetemet ifjúsága részére. Ezt az elfogulatlan külföldi közvélemény is be- i látja és megbízható értesüléseink szerint nép- szövetségi körökben is jogosnak ismerik el 1 e követelésünket. Ha azonban a kormány mereven elzár­kózik attól, hogy a magyar ifjúságinak főisko­lai továbbképzését saját nyamyelvén a bel­földön lehetővé tegye, úgy legalább azt kö- , veteühetmők meg tőle, hogy a csoukamagyar- f országi egyetemeken szerzett diplomák nosztrifikáMsát liberálisan szabályozza. Számtalan magyar diák kénytelen a buda­pesti, szegedi, debreceni, vagy pécsi egye­temre beiratkozni, mert a cseh, szlovák, vagy német nyelvet nem bírja annyira, hogy Prá­gában. Bríinnben, vagy Pozsonyban tanul­hasson. Furcsa okoskodás egy magát de­mokratikusnak nevező államban arra az ál­láspontra helyezkedni, hogy ezeknek a diá­koknak elhelyezkedését a belföldön meg kell nehezíteni, sőt lehetetlenné kell tenni azért, mert idegen nyelveket nem bírnak oly mér­tékben, hogy követhessék az előadásokat. Ha egy német ifjú birodalmi egyetemen szer­zi meg oklevelét és a kormány szigorú fel­e-telekhez köti annak nosztrifikáMsát, úgy e.zt még meg tudjuk érteni, mert hiszen az illetőnek módjában állott volna a prágai né­/ met egyetemen beiratkozni. Semmiképpen sem tudjuk azonban megérteni ezt az eljá­rást egy magyar diákkal szemben, mert hi­szen őt a kormány zárta el attól, hogy a bel­földön magyar nyelven tanulhasson. A cél, amit az állam követ, kézenfekvő: a magyar értelmiséget meg akarja fosztani az utánpót­lás lehetőségétől, hogy igy annál könny eb en végezhessen a vezetők nélkül maradt Iptömegekkel. ,,, De nemcsak nemzeipoliti'kai szempont- v0,, de az emberiesség nézőszögéből is a leg- a arozottabban kárhoztatnunk kell az isko­) Megkezdőm a kisaatant konferenciája Bukarest, május 9. A mai konferencia dött. A konferencián Bratianu is részt vett. seket precizirozta. Prága, május 9. Benes tegnap este nyolc órakor Buka­restibe érkezett, ahol diplomáciai ünnepies­séggel fogadták. A kisantiant konferenciája ma veszi kezdetét s a konferencia körüli esz­mecsere a cseh sajtót erősen dommálja. A Lidové Noviny és a Ceské Slovo egyönte­tűen azt Írják, hogy a kisantantnak ma egészen más politikai irányt kell fölvennie, mint eddig, mert a kisantant ma már nem várhat támogatást a nagyantanttól s igy egyedül kell kezébe vennie Középeurópa irányítását. Anglia teljesen izolálta magát — írja a Cesfcé Slovo — viszont Franciaországot tel-1 tiz órakor kezdődött és egy óra előtt végző- A mai tanácskozás a megvitatandó kérdé­jesen leköti a belpolitikája és a gyarmati nyugtalanságok. Olaszország hathatós támogatására nem számíthat a kisantant, mert az közelebb áll Magyarországhoz, mint a kisantant álla­maihoz. A lap szerint a konferenciának első fel­adata leszögezni a kisantant álláspontját a garanciaszerződés kérdésében. Benes állás­pontja parlamenti beszédéből ismeretes s ezt az álláspontot fogja Bukarestben is képvi­selni. Románia és Jugoszlávia e kérdésben nincsenek közvetlenül érdekelve s nem pre­cíz iroztá'k álláspontjukat. Prásek lapja Benes lemondását követeli Ezzel a cikkel kapcsolatosan PráSek lapja a Napravo élesen megtámadja Benes poli­tikáját. Rámutat arra, hogy a külpolitikában slendrián munka folyik és gyermekmesének nevezi azt a beállítást, hogy a garanciaszerződés kérdésében Benes szuggerálhatja Ju­goszláviának és Romániának véleményét, mert hiszen a román sajtó már régen állást foglal e kérdésben s Jugoszlávia is tudja azt, hogy a német javaslat Magyarország bele­egyezésével történt. Benes azt hiszi, hogy minden csak az ő akarata szerint történhetik, holott ennek most éppen az ellenkezőjét láthatjuk Ausztriában. Ausztria a legjobb utón halad, hogy felszabadítsa magát Csehszlovákia gazdasági nyomása alól. Ha Benes nem tudja megváltoztatni eddigi politikáját, «gy ’jgéob|ban tenné, ha azonnal átadná helyét olyannak, aki máéképpen is tud dolgozni Magyarország, Jugoszlávia és Lengyelország meghiúsítják Benes bécsi terveit A k isan tan tik onf e r en c i á v al kapcsolatosan nagyjelentőségűnek látszik lenesnek e hó­nap víg ere elhalasztott bécsi utazása is, amelyről bécsi tudósítóink beavatott diplomá­ciai körök közléseire hivatkozva azt jelenti, hogy Benes a két állam közötti gazdasági köze­ledés alapját az úgynevezett differenciált vámkezelésben szeretné megteremteni. A békeszerződések megállapítják, hogy Ausztriának, Magyarországnak és Csehszlo­vákiának joguk van egymást kölcsönös vám- kedvezményben részesíteniük, vagyis vám- kartellt létesíteniük. Ennek a vámikartellnek akadályát alkotják a már eddig megkötött s a legtöbb kedvezmény jogának alapján álló kereskedelmi egyezmények és éppen ezert kérdéses, hogy Benes tervének megvan­nak-e a praktikus lehetőségei. Diplomáciai körökben nem biznak a terv sikerében, mivel állítólag Magyarország, Ju­goszlávia és Lengyelország ellene vannak a tervnek. Benes kontinentális MoKhot tervez Egy uj garanciaszerződés — A kisantant, Lengyelország, Görögország, Belgium és Fran­ciaország Bukarest, május 9. Jóíiniormált helyről közük, hogy a kisantant konferenciája egy javaslatot dolgoz ki, amelynek garanciaszerződés jellege lesz s amely egy kontinentális blokot tervez a kisantant államaiból, Lengyelországból, Görögországból, Belgiumból és Franciaországból. Ez a terv a népszövetség szeptemberi ülésszaka elé kerülne. Úgy hír­lik, hogy a konferencia nem fog kifogást emelni az ellen, hogy Bulgária állandó hadsere­get tarthasson fenn. M-ügyi kormány gyakorlatát. A csonkama­gyarországi egyetemek állanak legalább is oly magas tudományos szinvonaion, mint a csehszlovákiai főiskolák. Akinek alkahna volt összehasonlítani például a budapesti orvos­képzést és az ottani klinikák fölszerelését a prágaival, az minden habozás nélkül el fogja ismerni Budapest felsőbb ségét. Mi értelme van annak, hogy Budapesten avatott orvos- doktorokat a prágai minisztérium — okleve­lük honosításának előfeltételeiképpen — arra kötelezi, hogy három-négy félévet valamely belföldi egyetemen újból lehallgassanak és valamennyi szigorlatukat, az elméleti szi­gorlatot sem kivéve, újból le tegyék? Mi ér­telme van annak, hogy diplomás embereket, akiknek egynémelyike már a harmincas éve­ket tapossa, még néhány esztendeig az is­kola padjaiban tartják és elzárják a kenyér- kereset lehetőségétől? Ezt a rendszert neve­zik könnyítésnek, ezt nevezik liberális bá­násmódnak? A csehszlovákiai magyarság nem nyug­szik bele abba, hogy az államhatalom most serdülő intelligenciáját, amelynek évek múl­va át keli vennie a nemzet szellemi vezeté­sét, ;endszeres hadjárattal kiüidözze ősei földjéről Rengeteg vért vesztettünk már ed­dig is. Köztisztviselőink tömeges elbocsátása és kiutasítása folytán számtalan értékkel vál­tunk szegényebbekké. A kormánynak tisztá­ban keli lennie azzal, hogy a magyarság, mentői inkább felocsúdik a forradalom utáni esztendőik letargiájából, annál erélyesebben meg akar védeni minden pozíciót, amely még rendelkezésére áll. Nem nézhetjük egy­kedvűen, hogy a főiskolai oktatásra fordított számtalan millióból egyetlen fillér sem jut a mi kultúrái knak. Ismételten fölhívjuk a kor­mány figye'mét arra a jogos követelésünkre, hogy nekünk egyetemet adjon, vagy legalább is párhuzamos magyar tanszékeket szervez­zen Pozsonyban. Addig pedig, amiig ez az óhajtásunk meg nem valósul, követeljük, hogy a kormány a csonkámagyarországi egyetemeken szerzett diplomák nosztrifiká- lását liberális abban kezelje és tekintsen el az újabb félévek lehallgatásától s csak olyan tárgyaknál kívánja meg a különbözeti szi­gorlatok letétedét, amelyeknél a budapesti és prágai tanrend között valóban különbség mutatkozik. Caillaux a francia szenátus< n? Paris, május 9. Cailbux oénzügyr "sz- ter valószínűen jelölteti magát a s ihei választókerület szenátorságíra. Gig< ennek a választókerületnek eddigi szenátora’ ugyanis le akar mondani mandátumáról. Cuillauxnak állítólag nagy kilátásai vannak, hogy meg­választják ebben a kerületben. Anglia és a szovjet közeledése Trockij visszatérésének első következményei London, május 9. Az elmúlt napok fo­lyamán az.angol A3 -n és az orosz Léna bá­nj- atársaságok között igen kedvező kereske­delmi szerződések jöttek létre. A londoni sajtó ebben a körülményben a szovjetnek jzt a szándékát véli fölismer­ni, hogy Jkfden áron közeledést keres Angliához és minden olyan akadályt igyek­szik eltávolítani,ximely a két állam barát­ságát veszélyeztetné. A lapok Trockij visszatérésének első eredményeit látják ebben az engedékeny és mérsékelt hangban. A világ legnagyobb erődítménye a Havai-szigeteken Washington, május 9. Buttler a reprezen­tációs ház tengerészeti bizottságának elnöke tegnap nyilatkozott azokra a* sajtó hangokra, melyek a Havai szigetek környékén történt tengerészeti manőverekre vonatkoznak. Be­bizonyosodott ugyanis, hogy ezek a szigetek mindenképpen gyöngék egy esetleges tengeri támadás esetén s emiatt a sajtó követeli a szigetek mielőbbi megerősítését. Buttler kifejtette, hogy Egyesült Álla­mok a Havai szigeteket a világ legerősebb erődítményévé akarja kiépíteni. ö maga fogja fölszólítani e:z amerikai kongresszust már a közeljövőben, hogy sza­vazza meg az erre vonatkozó költségeket. Megmarad a Braun-kormány Poroszországban A néppárt mentette meg. — Tárgyalások a helyzet stabilizálására. Berlin, május 9. A porosz országgyűlésen tegnap volt a Braun-kormány döntő napja. A német nemzetiek bizalmatlansági javaslatot tettek és nagy kilátás volt, hogy ezt a bizal­matlanságot meg is szavazzák. Ha pedig a Braun-kormány lemondott volna, akkor ok­vetlenül sor kerül a ház feloszlatására és az uj választások kiírására. A néppárt jóvoltából ez az eset nem történt meg és a porosz országgyűlés 222 szavazattal 216 ellen elve­tette a bizalmatlansági javaslatot. — Hogy a német néppárt, mely tudvalévőén a birodalmi blokkhoz tartozik és ellenzője a weimari koalíciónak, miért támogatta’ a Braun-kőr- mányt, annak oka az a régóta tartó tárgyalás, mely a német nemzetiek kivételével a* porosz országgyűlés minden pártja között folyik a lehetetlen helyzet stabilizálása érdekében. A tárgyalások még nem fejeződtek be, de a néppárt már úgy foglalt állást, hogy tartóz­kodott a szavazástól. Valószínű, hogy a párt porosz frakciója nem cselekedett a birodalmi frakció jóváhágyása nélkül s igy általánosnak vehető a néppárt hangulatának változása. A Zeit a tegnapi szavazásról megírja, hogy a néppártból öt képviselő hiányzott. Ezek közül az egyik családi ügyeit hozta föl kifo­gásul, mig a többi négy távolmaradása pusz­tán a politikai helyzetre vezethető vissza. A lap szerint ez a körülmény is mutatja, hogv a stabilizációs tárgyalások már eléggé előre­haladottak, ámbár a német néppárt továbbra is azon az állásponton van, hogy csak a német nemzetiek bevonásával hajlandó a kor­mányt támogatni. i A Sxtovenszkói és (Ruszinszítéi Szövetkezeit Sártok politikai upt (apja SFetelős sxevfcesxtö fpchf 3stváui CföltyCfoT ---—-

Next

/
Oldalképek
Tartalom