Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)
1925-05-09 / 104. (847.) szám
Szombat, május 9, szénárakat panaszolja fel melynek szerinte az az oka, hogy Csehszlovákiában van a legnagyobb fuvardíj a szénszállításra. Kostir tőzsdeelnök a vizierőadó leszállítását kivánja. Maderic dr. a szlov nszkói ország;. csoport vezértitkára a szlovenszkói panaszokat tárja elő, ö is az abnormisan nagy vasúti tarifa ellen szó!, amely a főoka a szlovenszkói iparban beállott válságoknak. Elmondja, hogy a kormány nem törődött a pozsonyi iparkamarának ez ügyben többször felterjesztett panaszaival és bár erős külföldi tőkék többször érdeklődést mutattak uj és fontos vasúti vonalak építése iránt, ezzel az illetékes körök nem foglalkoztak komolyan. Maderic szintén a kamatláb magas voltával okolja az ipari válságokat és kifejezi a szlovák ipar azon kérelmét, hogy mindazon akadályok, amelyek a gazdasági élet teljes egységesítésének az útjában állanak, minél előbb eltávolíttassanak. Tíz gazdasági és ipari termelési központ Magyarországon Egy nagyszabású és komoly tervezet a magyar gazdasági élenek külföldi tőkével leendő talpraállitására — Csáky Gyula grófnak, az Országos Többtermelési Liga aleinökének akciója Budapest, május 7. A Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt társaskörében nagyszabású előadást tartotta magyar mezőgazdaság talpraálütásániak és a külföldi hitelnek nagy problémájáról Csáky Gyula gróf, Szepes vármegye volt főispánja és az Országos Többtenmelési Liga alelnöke. Az előadás és a Csáky gróf által előterjesztett tervezet élénk figyelmet keltett a pártiban s elhatározták, hogy azt megvitatás és hozzászólás végett megküldik az- ország összes gazdasági intézményeinek, egyesületeinek és gazdasági akadémiáinak is. Ez ügyben felkerestük Csáky Gyula grófot, aki az alábbi nagy értékű nyilatkozato t tette: - . — A Keresztény- Nemzeti Gazdasági Párt társaskörében előadott tervezetemnek lényege az, hogy Magyarországon, központi vezetés és irányítás mellett, tiz gazdasági, illetőleg mezőgazdasági ipari gócpontot kell létesíteni, melyek külföldi tőke segítségével kezébe veszik és intézik a többtermelésnek, a mezőgazdasági iparnak és a nálunk különösen elhanyagolt értékesítésnek nagy problémáját. — Nézetem szerint a kultúrát decentralizálni kell s a mezőgazdasági magasabb szakképzettséget ki kell vinni a falura a legutolsó kis tanyáig. A fokozott termelés érté- ; kesitésének lehetőségeivé vidéki napi piacokat kell teremteni, a tömeges napi terményeket ily vidéki központokba gazdasági kisvas- utakkal kell naponta beszállítani, ott gyárilag . feldolgozni és kereskedelmileg értékesíteni. ; A legutolsó kis tanyás jóléte is fontos az or- : szág anyagi feljavítására nézve. — Tervezetem végrehajtásához szüksé- ] ges tőke az itteni pénzpiacon, ha az első vi- ■ dóki központ financirozásához talán meg is i volna található, a többire nézve már csak a ; külföldről lenne beszerezhető. A tőke pedig ! — főleg a külföldön — mindenekelőtt meg i akar győződni arról, hogy mit ér üzletileg az 1 a vállalkozás, melyhez segítségét kérik. Ily vállalat munkájának hitelét csak nagy tekin- , tély garantálhatja. A magyar gazdasági szak- | körök egyetemes tekintélye, vagyis a gazdasági Magyarország pénzügyileg < bir ma legalább is annyi súllyal, mint a po- i litrkai Magyarország. < — Amennyiben a tiz piaci, illetőleg me- : zögazdasági ipari központi telep felálldttat- i nék, egyelőre 500.000 katasztrálás holdnál na- i gyobb gazdasági körzet egy-egy központba 1 be nem kapcsolható. S minthogy minden ; egyes ilyen központnak szervezete kellő < gyári, mezőgazdasági, ipari, kereskedői és 1 oktató személyzetet igényel és ennek java- í (klímázására, valamint elhelyezésére nagyobb í befektetési és forgó tőke szükséges: a tervezet csakis a külföldi tőke segítségével hajt- i ható végre. i — Nézetem szerint az államilag szerve- ( zett „gazdasági hitel*4 csak a nagybirtokon t fog segíteni, a kisgazdaságokon nem. Pedig 1 ebben kell lenni a magyar agrikultura ereié- 1 nek. ( — Magyarország ma nem hanyagolhatja t el azt a hatalmas kincset, mely a falusi nép i keze munkájánk. szorgalmának és fejlődéské- 5 pességónek erejében ma parlagon hever! í — A kiegyezési eljárás végrehajtás! rendeleté. Félhivatalos jelentés, szerint a ta- • valy meghozott kiegyezési törvény végrehajtási rendeletét az igazságügymiinisztérium ■ elkészítette s az a legközelebbi minisztertanács elé kerül. A végrehajtási rendelet mindenekelőtt megállapítja, hogy mely érdekeb : tek tehetnek javaslatot a kiegyezési eljárás megindítására. A csődjog reformját csak ősszel viszik keresztül, mivel az érdekelt testületek ez ügyben eddig nem nyújtották be előterjesztéseiket. — A földreformot nem hajtják végre az ostraui bányavidéken. A párgai Börsen Cou- rier értesülése szerint a napokban Fiala dr-, a földhivatal osztályfőnökének elnöklete mellett az érdekelt minisztériumok és az ostrau- vidéki bányaipar képviselőinek részvételével értekezletet tartottak a földreformnak Os- Jra.u vidékén való végrehajtásáról. A bányaipar képviselői azt a kívánságukat terjesztették elő, hogy az ostrauvidéki nagybirtokokat óriási gazdasági jelentőségük miatt ne vegyék parcellázás alá a földreform értelmében. A bányamüvek részletenként vásárolták a tárnák környékén levő földeket, amelyek a sürü lakosságú bányavidék élelmezése tekintetében elsőrendű fontossággal bírnak. A földhivatal képviselői meg'gérték, hogy az ez ügyben még tartandó tárgyalásokon a felhozott indokok értelmében fognak a földreform végrehajtásában dönteni. Ha az ostraui nagybirtokok még:s parcellázás alá kerülnének, úgy ezek — a Tribuna szerint — nem kerülnének az uj birtokosok tulajdonába, hanem csak bérbe kapnák azokat. — Életbelépett a bélyegilleiékekröl szóló uj törvény. Az illetékek és bélyegek használatáról szóló uj törvény a mai nappal életbelépett. — A Duna-bank nyitrai fiókja — mint nyitrai tudósítónk jelenti — megkezdte működését. A fiók igazgatóságába a következőket választották be: Elnök: Cobor Béla földbirtokos, alelnök Dénes Miksa, ügyészek: Szilágyi Béla dr. és Kovács Gyula dr. — Európai iparkartell. A Vecer brüsz- szeli jelentése szrint Loucheur volt francia kereskedelmi miniszter hosszabb ideje Brüsz- szelben tartózkodik s az Etoilc Belga munkatársának kifejtette terveit az európai iparállamoknak kartellben való egyesítésére vonatkozólag. Meg kell alakítani Franciaország. Anglia, Belgium és'Németország textil és fémiparának antantját; iparkar telit kell létesíteni, amely különösen a külkereskedelem szempontjából nagyon fontos. Tervei eleinte az érdekelt belga körökben ellenkezésre találtak, de személyes tárgyalásai után sikerült a mértékadó körök ellenkezését legyengíteni. Anglia már belátta e hatalmas terveknek praktikus fontosságát. Ha a világ nem javítja meg termelését, nehéz gazdasági küzdelem vár rá, amely újabb véres politikai harcoknak lehet okozója. Meg kell találni a termelés és a fogyasztás közötti egységes egyensúlyt. — A londoni gyapjuaukcló. Londonból jelentik: A londoni gyapjuaukciót e hó 14-én — tehát egy héttel korábban a rendesnél — fogják befejezni. A hangulat az utóbbi napok folyamán észrevehetően javult, az árak általában változatlanok maradtak. Az angol lapok véleménye szerint már 30—40 éve nem volt az ideihez fogható rossz piac. A helyzet magyarázatát a múlt évi spekulációkban látják. A tegnapi piacon a vevők nagy tartózkodást mutattak, mivel az árak további sü- lyedését várják. Az ausztráliai piacokon a helyzet bizonytalan. — A román gabonakereskedők az árpaexport engedélyezését kérik. Bukarestből jelentik: A romániai gabonakereskedők szövetsége memorandummal fordult a kereskedelemügyi miniszterhez, amelyben az árpának Romániából való exportálásának megengedését kéri. Az emlékiratban kifejtik, hogy az árpakivitel betiltása indokolatlan, mert a gabonahiány dacára is Romániában nagy árpakészletek találhatók. Ezek export utján kitünően volnának értékesíthetők, viszont az árpáért kapott idegen valutáért külföldi piacokról búzát lehetne importálni a>z országba. Ha az exporttilalom továbbra is fenmarad, az országban levő árpakészleteket a megromlás veszedelme fenyegeti. — Harminc évre meghosszabbították a román Nemzeti Bank privilégiumát. Bukarestből jelentik: Bratianu pénzügyminiszter és Oromila, a Banca Nationale kormányzója megegyeztek a román Nemzeti Bank privilégiumának meghosszabbítása kérdésében- Eszerint a Banca Nationale privilégiumát 30 évre hosszabbitották meg és pedig 1930 január elsejétől kezdődő hatállyal, ame'y terminuson a régi kiváltság megszűnik. A Nemzeti Bank jelenlegi 12 millió lej alaptőkéjét 100 millió lejre emelik A bank uj részvényeit a régi részvényesek részére 500 lej névértékben fogják lejegyzésre bocsátani, viszont uj részvényesek csak 5500 lejért kaphatják meg az uj részvényeket. Ez a különbség a bank aranykészletének növelésére fog szolgálni. Az állam a tőkeemelés egyharmad vagy egynegyed részét vállalja és progresszív részesedése lesz a bank jövedelméből. —■ Lengyelország lemondott a 400 milliós kölcsön utolsó részletéről. Varsóból jelentik: Az összes lengyel lapok közlik azt a tényt, hogy Lengyelország a 400 milliós francia kölcsön utolsó részletéről lemondott. Ennek magyarázatát a lengyel lapok abban látják, hogy a lemondás a Franciaország iránti szövetségi hűség megnyilatkozása, mert Lengyelország a pénzügyi nehézségekkel küzdő Franciaországnak nem akar nagyobb nehézségeket okozni, másrészt pedig ez a lemondás jele annak, hogy Lengyelország pénzügyi helyzete elég erős ahhoz, hogy katonai szükségleteit saját forrásaiból fedezze. mBsmWSSSSSSSOi — Tartós a buzahossz a világpiacon. Londonból jelentik: A tengerentúli tőzsdéken a gabonaárak tovább emelkedtek. Az emelkedés oka a Broait Street ama kimutatásában leli okát, amely szerint a gabonakészletek a tavalyi mennyiséghez viszonyítva csökkentek. Newyorkban 4 és fél—6 egynyolcad centtel emelkedtek az árak. Buenos Aires-i jegyzés: 15-55. + Szilárd a prágai tőzsde. A külföldi tőzsdék gyenge volta csak az arbitrázspapi- rokra hatott, a belföldi értékek megszilárdultak úgy a kulisszban, mint korlátban- A közlekedési értékek közül megjavultak az Északi Vasút, Dux és a Bodenbachi Vasút. A hazai bankok közül szilárd volt a Zsivno és a Sporo. A beruházási piacon az elsőbbségi kölcsön szenvedett l százalékos árveszteséget. Exotákban Cupna emelkedett, Walter gyengült. Zárlatkor az irányzat nem egységes. A devizapiacon nyugodt üzlet folyt szilárd irányzat mellett. Előfordult kötések: 1923. évi kincstári utalvány 1024. évi kincstári utalvány Nyeremónykölcsön ............. 6°/ o-os beruházási kölcsön . 6°/o-os lisztkolcsön............. 6°/ c>-os Államköcsön............. Morva orsz. -köles. 1011. 4'/a0 o Morva orsz. -köles 1917. 5%. Prága város 1913. köles. 5°o Prága város 1919. köles. 4°0 Briinn város 1921. köles. 6 0 0 Pozsony város 1010. köles. 4 % Prága városi takrpt. 4 % . . Ösl. vörös koreszt sorsjegy . Magy. 5 frtos vörös kereszt. Magy. jelzálog sorsjegy . . Budapesti Bazilika sorsjegy Agrárbank.......................... Cseh Union Bank................. Leszámítoló.......................... Cseh I jparbank.................... Pr ágai Hitelbank................ Sz lovák Bank....................... Ziv nosteuska ....................... Ango l.-Oslov. Bank ..... Osztrák hitel . .................... Bé csi Union Bank............. Wi ener Bankv....................... Ju goslovenska-bank .... Nordbahn .............................. Cseh cukor .......................... Ho rvát cukor........ Kolini műtrágya................. Kolini kávé.......................... Ko lini petróleum ...... . Koliui szesz.......................... Te jipar r.-t............................. Els ő pilseni sörgyár .... Breitfeld-Danék *................ La urin és Klement............. Ri nghoffer.................... Cse h északi szén................. Cseh nyugati szén ..... Alpine .................................... Po ldi....................................... Pr ágai vasipar.................... Skoda .................................... Po zsonyi kábel.................... In wald................ V/8 V /7. 85Í— 85Í50 79 — 79.— 7 9.— 7ő.— 69.50 69.50 69.75 69.75 72A0 72.50 77— 77.— 61.— 61.— 95.— 95.— 87Í50 87Í50 í»6.— Ő6.— 387Í— 387."— 392.50 392.50 387.50 337.50 ■'>07.— á08.50 690.50 690.50 120.— 118.— 402— 401.— 92.— 92.25 65.75 66.12 47Í12 47Í25 52.75 53.— ;,255.— 4250.— H00.— 1110.— 332.50 332.50 548.— 548.50 133.— 147 — 225.— 227.50 1242.50 1246.— 801.— 800.— 240.— 2260.505.— 505.50 365.— 364 — 689.— r80 — 1585— 1588.50 358— 353.175.50 175.50 443.— 451.387.50 887.50 698— 698 — 1245.— 1235 — 319.— 319.— + Gyönge a bécsi tőzsde, A spekuláció a hét vége miatt tartózkodó volt és csak sima üzleteket bonyolítottak le. Egyes magyar értékek a budapesti arbitrázs leadásaira algyöngültek, a Salgó azonban később visz- szanyerte árveszteségét. A piac általában üzlettelelen volt. Egyes cseh és magyar értékek iránt a prágai tőzsde szilárd voltának hírére' némiérdeklődés mutatkozott. Számos papirt nem is jegyeztek. + Nem egységes a beri’ni tőzsde. A mai tőzsde gyönge hangulattal nyitott és sok papír jelentős árveszteséget szenvedett. A nap folyamán azonban irányzat javult és a papírok legnagyobbrészt visszanyertek eredeti árfolyamukat. Az üzlet mindamellett szűk keretek között mozgott. A német kölcsön továbbra is szüárd maradt. Zárlatkor az irányzat megszilárdult. + A budapesti értéktőzsde — ottani szerkesztőségünk telefonjelentése szerint — ma tartott volt. Egyes, a csehszlovák távirati boda jelentéseiben nem foglalt értékpapírok a köve.kezö árfolyamot érték el: Moktár 175, Törökszentmiklósi 31. Osztrák Légszesz 465, Részvénysör 408, Féltén 985 ezer. Előfordult Kötések; Vili. V/7 Ang.-Magyar ........ 3225C 32000 Hazai bank ......... 100000 100000 Magyar Hitel ........... 383000 382000 Je lzálog..................... 29000 29000 Leszámítoló.............. 57000 57000 Ma gyar-Olasz....................... 18000. 18000 Oszt rák Hitel........... 136000 136000 Me rkúr..................... 6500 6500 Ker eskedelmi bank.. 960000 965000 Egyesült takarékpt.. 40500 41500 Mag y. ált. tkpt......... 114000 114000 El ső hazai tkpt......... 2465000 2450000 Bo rsod-Mibkolei................ 185000 185000 Co ncordia.................. 48000 47000 Budapesti malom..... 154000 155000 Gize lla malom........ 74000 — Hu ngária malom..... 126000 123000 Be ocsini..................... 1070000 1065000 Északi szé n ......... — — Esztergom-SzászvAr .... 242000 237000 Felsőm, szén....................... 253000 248000 Drasche................................ 107000 103000 Mag nezit .......................... 1275000 I27ÜC00 Magy ált kőszén................ 3375000 3360000 Sa lgó................................... 510000 507(00 Ur ikányi................................115,000 1135000 Kó burg................................ — 37000 Cs áky................................... 7000 /000 Mag yar fegyvergyár.... 59Ó000 59 000 Ganz Danubius......................2345000 2310000 Ga nz villamos................ . 1115000 1060000 Ho fherr................................ 102000 10^000 Lá ng...................... 89000 91000 Llpták ................................... 17500 17500 Győri vagongyár................ 41000 40000 Rnna ................................... 116000 115000 Sc hlick................................ 39500 39000 Teudl off Ditrich ................ 50000 50000 Eg yes, fa............................. 6000 6300 Gutmaun............................. 475000 4350jO Orsz. fa................................ 63000 62000 Ligmim-tröszt...................... 14000 14000 Ma lomsoky.......................... — — Neuschloss ......... 900 700 Rézbányái.............................. 45000 46000 Szlavónia ............................. 61000 59000 Na schitzi............................. 1790000 1790000 Za bolai................................ 13000 10500 Ad ria................................... — —. At lantika............................. ,3000 14500 Levante ................................ 156000 156000 Kö zúti.................................. — _ Dé livasut............................. 45000 45500 Al lamvasut.......................... — 380000 Tröszt ................................... 175000 175000 Mag yar cukor........................C55Ű0Ű 2OSÜ00G Óceán................................... 12000 11000 Mag yar szalámi................ — — Izzó • .......................................1030000 1010100 Győri o laj............... 68000 69000 Ba róti................................... 500 — fí íflsz....................................... 59000 59000 Goldberger.......................... 112000 112000 Sp ódium................................ 76000 7a000 Hu ngária műtrágya .... 108000 107500 Klotild ................................ 22000 21500 Gu mmi................................ 269000 274000 Te lefon................................ 117000 113000 Bó ni....................................... 51000 47.;00 Papír .................................... 32000 29000 ős termelő............................. 187000 180000 + A mai cukortözsde gyengébb 'mit. Nyerscukor jegyzés: 167.50—172.50. + A budapesti terménytőzsde — mint azt ottani szerkesztőségünk telefonon jelenti — ma üzletiden volt. A következő árakat jegyezték: Tiszavidéki búza 520, korpa 230— 235, tengeri 247.5, zab 420. DEVIZAÁRFOLYAMOK: Prága, május 8. Devizák: Amszterdam 1361 Berlin 804.50 Buenos Aires 1322.5 Brüsszel 170.25 Helsingíors 85 Zürich 654.25 Oslo 567 Kopenhága 638.50 London 163.80 Madrid 491.25 Milánó 138.75 New York 33.75 Paris 176.25 Stockholm 905 Belgrád 54.67 Budapest 4.67 Bukarest 15.85 Konstantinápoly 17.10 Riga 653.50 Szófia 24.52 Varsó 649 Bécs 476.37 Rio de Janeiro 357 Lisszabon 166.40. Prága, május 8. Valutáik: Holland 1359 német 7.97 svájci 654.5 angol 163.55 olasz 139 amerikai 33.67 francia 176.50 svéd 903 jugoszláv 54.25 magyar 4.66 bolgár 24.17 lengyel 648 osztrák 4.67. Budapest, május 8. Amsterdam 285.75, Belgrád 1147, Berlin 16877, Bukarest 340, Brüsszel 3570, Kopenhága 13445, Oslo 11987, London 345000, Milánó 2926, Newyork 71020, Páris 3703, Prága 2103, Szófia. 514, Stockholm 19050, Varsó 13548, Bécs 9990, Zürich 13755. Bécs, május 8. Devizák. Amszterdam 285.30, Belgrád 1145.75, Bérli.; 168.80, B~üs-- szel 35.82, Budapest 99.62, Bukarest 337.24, Oslo 119, Kopenhága 133.90, London 34.45, Madrid 103.30, Milánó 29.12, N. York 709.35, Páris 36.98, Prága 21.01, Szófia 5.1425, Stockholm 149.90, Varsó 137. " Zürich 137.23. Berlin, május 8. Devizák. Buenos A:res 1.668, Konstantinápoly 2.245, London 20.358, Ne,. York 4.195, Rio de J. o 0.422, Amszterdam 168.59, Brüsszel 21.195, Danzig 80.77, Helsingsfors 10.565, Róma 17.245, Bel-. grád 6.76, Kopenhága 79.15, Lissat Y3.375, j OsL 70.46, Páris 21.90, Prá 12.427, Zürich’ 81.15, Szófia 3.06, Madrid 61.07, Stockholm 112.23, Budapest 5.887, Bécs 59.055, Varsó 80.50. Zürich, május 8. Paris 26.95 London 25.08.50 Berlin 1.23.12 Róma 21.23 Brüsszel 26.10 Amszterdam 207.85 Bécs 72.75 Budapest 0.0072.50 Prága 15.31.25 Kopenhága 97.45 Stockholm 138.45 Krisztiánra 86.85 Madrid 75.30 New York 5.17 Buenos Aires 203.50 Bukarest 2.45 Szófia 8.77.50 Belgrád 8.35 Varsó 99.55 Athén 9.55 Konstantinápoly 2.76 Helsingfors 3.02.
