Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)
1925-05-05 / 100. (843.) szám
Kedd, május 5. 38 halottja van a lesi gyei vasúti s2ereucsétlesiséguek Varsó, május 4. A vasutügyi minisztérium híva táltos jel értést adott ki a st&rgardi szerencsétlenségről s a hivatalos jelentés szerint a vizsgálat meg alapította, hogy a szerencsétlenség merénylet következtében történt. MegáiOapitottáik azt, hogy a sínek csavarjait kiszedték és hogy az egyik sínt elgörbítették. A jelentés szerint a merényletet németek követték el. A lengyel sajtó is úgy tünteti fel a dolgot, hogy a merénylet a németek müve- Varsó, május 4. A stargardi kórházban a legutóbbi vasúti szerencsétlenség áldozatai közül több sebesült meghalt. A halottak száma eddig összesen harmincnyolc. Románia megszegi a trianoni békeszerződést —, május 4. A Journal de Geneve érdekes cikket ir azokról a kérdésekről, amelyek Magyarország és az utódállamok között a békeszerződések alkalmazása során felmerültek. Behatóan ismerteti többek közölt az Arad-Csanádi Vasút ügyét, amely kirivó példája a vasúti hálózatok széttagoiásával támadt bonyodalmaknak. Hosszas huzavona után abban állapodtak meg a magyar és a román kormány, hogy közvetlen megegyezést keresnek és nem a népszövetségi tanács utján próbálnak megállapodni. A vasútiak részvényei körül, mint ismeretes, most a jóvátétel i bizottsággal is ellentétbe jutott a román kormány, mert az Arad-Csanádi Vasút részvényeit, mint ellenséges tulajdont lefoglalva, nem akarja kiadni a jóváíéíeli bizottságnak, amint azt a békeszerződés előírja. A román kormány a trianoni szerződésnek azt a határozatát, hogy vitás kérdésekben az uj határok következtében érintett vasúti hálózatok igazgatási és műszaki újjászervezését illetőleg a népszövetségi tanácshoz kell fordulni — több helyiérdekű vasúinál is túltette magát- Ez a kérdés közeiről érinti a svájciakat is, akik meglehetősen nagy mértékben ruházták be tőkéjűiket a magyar helyiérdekű vasútiakba és most a román kormány eljárása következtében megrövidülnek. Látnivaló — fejezi be a cikkét a Journal de Geneve. — hogy a trianoni szerződés Írott betű marad, még azokban az esetekben is amikor semleges állampolgárok legnyilvánvalóbb érdekeiről van szó. Elképzelhető, hogyan alkalmazzák ott, ahol nem esik pártatlan közvélemény ellenőrzése alá. Franciaország már sorsjátékkal akar segíteni az elnéptelenedésen Páris, május 4. Azzal a veszedelemmel szemben, amely Franciaországot lakosságának állandó csők- ' kenése folytán fenyegeti, a hatóságok tehetetlenül állnak. Se szeri, se száma azoknak ; az intézkedéseknek, amelyekkel ezt a nagy betegséget orvosolni szeretnék. A kormány adóelengedéssel, vasúti díjmérsékléssel, kamatmentes kölcsönnel s más gazdasági könnyítésekkel bátorítja a családapákat, hogy ne féljenek a gyermekáldástól. A különböző egyesületek, ame’yek tisztán a natalitás fokozása céljából alakultak, szintén minden követ megmozgatnak ebben . az irányban. Különösen a francia nép közismert sovinizmusára igyekeznek hatni, amikor például kimutatják, hogy Németország már 1935-ben pótolja a béke- szerződések folytán elvesztett lakosságát és csaknem háromszoros túlerőt fog képviselni Franc aorszrghoz képest. Mint akkoriban megírtuk- a múlt év folyamán egy dúsgazdag francba polgár hatalmas bérpalotát épitett Bordeaurban azzal a rendeltetéssel, hogy ebben mindazok a fiatal házaspárok ingyen lakást kapjanak ak:k hajlandók gyermekkel mega’ándékozni a hazát. A kikötés szerint eze ka házaspárok ha két éven belül nincs gyermekük. kötelesek visz- szamenően megfizetni a házbért és távozniuk kel! a lakásból. Azok ellenben, akiknél öt év alatt három keresztelő lesz, a tegfiatatehb gyermek fel serdüléséig megváltották „lakásjogosultságukat.*4 A bordeauxi pé1dát Franciaország más városaiban is követték, most pedig újabb leleményes ötlet lelkesíti a natalitás harcosait, sőt magukat a házas-ulókat is. Eugéne Mir volt képviselő és szenátor az ötlet szerzője, akinek neve most jóval ismertebb Franciaországban, mint hajdan politikai pályafutásának fénykorában. Aude megye érdemes honatyája ugyan's a minap felkereste szülőközségének, Castelnaudarynak elöljáróját s a következőket adta elő: — Sokat gondolkodtam, miként rójam le azt a hálát, amellyel ennek az érdemes községnek tartozom. Itt töltöttem, mint tudja, életem legboldogabb és legderüsebb napjait. Legutóbb,, amikor felkerestem a rég elhagyott kedves helyeket, benéztem a templomba is, amelynek márványlapján szomorúan olvastam, mennyi fiát vesztette el a község a világháborúban. Akkor támadt az a gondolatom, hogy nagyobb összeget tűzök ki a község uj Lakóinak, akik 1926 december végéig születnek. Itt van a 25 ezer frank, tessék ezt majd kisorsoltatni a kis csecsemők között. A község elöljárósága örömmel fogadta a tekintélyes összeget, amely százmillió magyar koronának felel meg és „prímé de nata- lité“ címmel letétbe helyezte, ahol a jövő év végéig kamatozni fog. A volt politikus igen bölcsen számított, amikor másfél évi határidőt szabott a oastelnaudaryi házaspároknak mert igy azok is részt vehetnek a nemes sorsolásban, akik egyébként nem gondoltak volnak a sorsolás tulajdonképpeni céljára. Hogy Mir ötlete eredménnyel kecsegtet, arra abból is következtetnünk lehet, hogy szakkörökben is nagy méltánylással fogadták a gondolatot s most Angars város községtanácsa követte a példát és ugyancsak 25.000 frank jutalmat tűzött ki 1926 december végi határidővel annak az angersi csecsemőnek, aki szerencsés lesz erre az időre megszületni és a sorsolást megnyerni. Az aafoaomista amerikai szlovák saffé küzdelme a esek propaganda ellen Pittsburgh, április végén. Az Egyesült Államokban élő szlovákok politikai tevékenysége most miár határozottan autonómista irányban fejlődik. Ezen nem változtat az a tény, hogy a prágai propaganda — nyilván hallatlan anyagi áldozatok árán — még mindig magyarellenes híranyaggal próbálja ellensúlyozni az amerikai kompakt szlovákság autonómista törekvéseit. Az amerikai szlovák sajtóban tehát két irány vi.vja meg politikai harcát: az egyik az autonómi'Sta párt, a másik pedig a csehszlovák oentraliszfikus politikát támogató, behódolt zlovákság. Az alább kivonatosan közölt lap szemelvényekből világosan kitűnik, hogy az itteni cseh propaganda az Egyesült Államokban élő katolikus szlovákság erejét azzal akarja gyengíteni; hogy a katolikus szlovák papokat nagy szubvenciókkal elhallgatta tja és magyarellenes magatartásra készteti. Ott, ahol lehet, a római katolikus egyházakat úgynevezett csehszlovák egyházakká alakítja át, amelyek tudvalévőén függetlenek Rómától. Ennek a propagandának ellenhatása már érezhető is, mert a. katolikus szlovák papok nagyrésze a legutóbb Pittsburghban tartott gyűlésen uj szervezetet alakítottak, amelynek tagjai csak szlovák katolikus papok lehetnek és amelynek célja, hogy angol nyelvű memorandumban hívja fel a közvélemény figyelmét a csehek vallási üldözéseire. A híres „Tót ligát**, amelynek székhelye Pittsburgh és amelynek tagjai a háború alatt pénzzel is támogatták a cseheket, a csehek feloszlatták, mert a liga tagjai a Pittsburgh: egyezmény alapján autonómiát követeltek. Ez a liga most újra életre kel, de csak olyan tagokat vesz fel sorába, akik kötelező nyilatkozatban autonómistákniak vallják magukat. A cseh propaganda hatásait az amerikai szlovák lapok kivonatai jellemzőien szemléltetik : A napi tízezer példány árával szubvencionált „New-Yorski Denniik“ szerint a szlovák papok egyrészt az álamtól segélyt kérnek, másrészt az állam ellen izgatnak. Hlin- kához azt a kérdést intézi a többi között, hogy miért ellenzi a nagybirtokok felosztását, amikor azokon sok szegény ember megélhetne. Miért szidja csak a cseheket és nem a magyarokat, meg a zsidókat. A New-Yorski Dennik szerint Szloven- szkóban a zavarban halászok némelyike kisütötte, hogy a csehek és szlovákok csak 10 évre kötöttek szerződést és ennek letelte után népszavazás utján fogják eldönteni, hogy legyen-e önálló Szlovákország. Hazugnak nevezi Hl inkát, mert ilyesmiről szó sem volt a turócszentmártomi gyűlésen. Itt, Amerikában az^ ilyen politikai csalók mind börtönben ülnének. A lap a továbbiakban Zap- pey légionáriusnak azzal az állításával foglalkozik, hogy a szlovákok 200.000 dollárt küldtek Benes nek a szegény szlovákok segélyezésére, de ezt az összeget Benes a saját céljaira fordította és most annak fejében elnyomja a szlovákokat. A lap szerint nem kell csodálkozni ezen a katolikus bolondon. Ugyanez a lap Írja, hogy a katolikus és görögkatolikus püspökök pásztorlevelei meghozták a gyümölcsöt. A nép kezd kimaradni az egyházaikból, mert látja, hogy a néppártba akarják behajtani. A „Denny Hlas“ kifejti, hogy Stefanik és Osusky ugyanannyit tettek, mint Masa- tyk és Benes és hogy a szlovákok nem tartoznak köszönettel a cseheknek. Pénz és katonaság szolgáltatása szempontjából a szlovákok többet tettek, mint a csehek. A Denny Hlais szerint Eperjesen a szlovák gyermekeket nem veszik fel az iskolába, mert helyüket a cseh gyermekek foglalják el. A szlovákok kivándorlásra kényszerülnek, mert a csehek a hivatalokat, minden munkát és a bankokat hatalmukba kerítették. Ugyanez a lap leközli Budrák Jakab tvarozinai lakos levelét, amelyben a szlovákok mostani helyzetét leírja és felemlíti, hogy a magyarok alatt fejenként 25 korona adót fizettek, de a csehek alatt 500 koronát fizetnek és ennél is több adóra van kilátás. Foglalkozik a „zsiványsággal“, amely a magyarok alatt volt, de a mostani azt is túlszárnyalja. Ha valaki a mostani rendszer ellen felszólal, magyar orrnak, bolsevikineik nevezik és a bíróság elé vonszolják. Felszólít mindenkit, hogy az önállóságért szálljon síkra. A „Te!egraph“ cikikirója szerint másfél év előtt Hinika Masarykot emlékeztette a piittsburghi egyezményre, amire Masaryk azt válaszolta, hogy az annak idején jó volt, de annak ma már csak történelmi értéke van. Ugyanez a lap „Milyen jó dolguk van a papoknak Szlovenszikóban“ cim alatt megállapítja, hogy a magyarok idejében a papok rendesen megkapták tizedüket, amelyet 1922- ben a csehek beszüntettek. Mostanában 1600 korona évi fizetést kapnak, amiből megélni nem lehet. A „Narodne Novimy“ szerint az amerikai magyar Népszavának az a közlése, hogy a szlovákok csak 10 éves szerződést kötöttek a csehekkel, nem felel meg a valóságnak, mivel Szlovenszkó Csehszlovákiához tartozik örökre, mint — Skócia Angolországhoz. A „Jednota" Hlinkára vonatkozóan megjegyzi, hogy a világ sokkal jobban figyeli azt, akinek szájkosárra! hallgatnia kell, mint azt, aki beszél szájkosár nélkül. Ez több bajt fog okozni Prágának, mint ha tíz Hlinka beszélt volna ellene. Az .,Obrana“ hosszabb cikkben foglalkozik a február 15-iiki népgyüléssel, amelyet a pittsburghi egyezmény érdeklében tartottak. Ezen a gyűlésen a szónokok kifejtették, hogy a republi’ka csak úgy létezhet, ha a benne lakó nemzetiségek egyenlő jogokkal bírnak és ezt most csak a liga közreműködésével lehet elérni. A gyűlés két legfontosabb határozati javaslata a következő: 1. Küzdelem a pittsburghi és clevelandi egyezményért. 2. Egységes Cseh-Szlovákia és ennek keretén belül Szlovenszkó részére autonómia. 4AUáAAAAAAAUAAUAA*AAAAi»*uJ|lAAA|lA4AAA44AAAUAAAAáAAA*iAAUAáA* í \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ < -i/CL'V'E^ “ . \ Saját készítményt) Unom férfi £ 5\ és női fehérnemű, asztal- ► 3 \ ^ teritők és mindennemű lenáru £ ^ Árusítás nagyban és kicsinyben £ Száz betegség egyben „Egy embernek, akinek idegei meg vannak támadva, száz betegsége van és mégis csak egy“ mondja egy híres idegorvos. Ennek az embernek igaza van! Ha száz idegbeteget megkérdezünk, hogy miért panaszkodnak és mi a bajuk, úgy százféle választ kapunk s a laikus el sem hiszi, hogy ez a száz ember egy s ugyanabban a betegségben szenved. Az orvos azonban tudja, hogy az idegbaj különféle formákban mutatkozik. Fejfájás, végtagfájdalmak, rángatódzás, hátfájás, arc- és torokfájás, szemidegesség, vértolulás, szívdobogás, álmatlanság, nyugtalan álmok, szédülés, tulnagy érzékenység a zaj iránt, ingerlékenység, nyugtalanság, szeszélyesség, gyenge emlékező tehetség, rendetlen érütés, görcsök (nevető, sító és ásító), végtagbénu- lási érzés, reszkető kezek és térdek, kék karikák a szem alatt, füizugás, impotencia, ijedelem, iszá- kosságra hajlam és más különböző természet- ellenességek lépnek fel egyenkint vagy tömegesebben és ezek bizonyítják, hogy az idegek meg vannak támadva. Az idegrendszernek legfontosabb részét képezi az agy és a hátgerinc. Innét indulnak ki a különböző idegek és hálózzák be a testet Éppien ezért már könnyebb idegességet is komolyan kellene venni, nem szabad elhanyagolni, hanem azonnal cselekedni kell, mert sohasem lehet tudni, hogy mivé fejlődhetik az. Minden munka, amelyet teljesítünk, felhasznál különböző anyagot. A gőzgépnek szénre van szüksége, az izmoknak fehérjékre, az idegek munkája (vagyis az agynak a munkája) foszfort követel. Hosszas tanulmányozás után sikerült Róbert Haha dr. és társának, Magdeburg 567, feltalálni a legnemesebb és a legdrágább idegtápanyagot, mely idegszert a fenti cég „Nervizán“ név alatt hozott forgalomba. Ezen szer nam azonos a sokat hirdetett más szerekkel, mely szerek kétes eredetűek és legtöbbször sokkal drágábbak. Olvassa ön el, hogy a mi készítményünket hogyan ítélik meg: „Nagyon meg vagyok elégedve az Önök szerével, sokkal jobban érzem magam. Sokkal jobban és egész éjjelen át megszakítás nélkül alszom, ami előbb nem forduh elő. Briider fogházigazgató.“ „Én az Önök „Nervizán“-jával nagyon ,meg vagyok elégedve, idegességem megszűnt, amiért is Önöknek nagyon hálás vagyok, ídegszerüket sok ismerősömnek ajánlottam és a jövőben is ajánlani fogom. Val. Qörlng.“ — „Az én legnagyobb megelégedésemmel hozom Önöknek tudomására, hogy ismét jól és egészségesnek érzem magam s teljesen egészséges ember vagyok. Kötelességemnek tartom . az Önök „Nervizán“- készitményét rrrndenütt ajánlani és fogadják’ utólag is őszinte köszönetemet. Fr. Fuchs.“ — Ezenkívül még számtalan elismerő és köszönő levél! Kérien csak egy díjtalan próbaszáMitmányt, melyet ön azonnal megkap, melyhez ugyancsak díjtalanul egy nagyon érdekes könyvet — az ideg- rendszerről és ennek betegségeiről — meü'é- kelünk. E könyv még más egyéb fontos dolgokat is tartalmaz és sok tanulnivalót ad az idegbetegeknek. E/en emberbaráti tett sok eredményt ért el, ennek bizonyítására rengeteg elismerő és köszönő levél érkezett be mindenféle felszólítás nélkül Róbert Hahn dr. és Társa Magdeburg 587 cégéhez. * 11 — (A légionisták nem alkotnak külön pártot a választásokra.) A légionáriusok tegnap Prágáiban ülést tartottak, amelyen Mar- kovics miniszter is részt vett és kijelentette, hogy a légionáriusoknak nem szabad külön pártot átkötniük és a választásokon elkülönítve részt venniük. A gyűlés ilyen értelemben hozott határozatot. — (A szlovenszkó! postaigazgatóságok statisztikája.) A Slovák május 1- száma érdekes statisztikát közöl a pozsonyi és kassai postaigazgatóságok adminisztratív berendezéséről és munkájáról, összehasonlítást téve a volt magyar posta működése és a mai viszonyok között. A pozsonyi postaigazgatóság körzete az államfőrdulat következtében 11 állami és 76 ügynökségi hivatallal gyarapodott, egy esztendő alatt azonban csak 7000-reí több Írást kézbesített ki. Ezzel szemben az alkalmazottak száma 166-tal növekedett, mert mig azelőtt a pozsonyi körzetben 95 hivatalnok intézett el 91.000 ügyet, addig most 98.000 ügyet 261 alkalmazott végzett el. A kassai postaigazgatóság területe a fordulat után körülbelül három megyével kisebbedett, 5 állami és 184 ügynökségi hivatallal, az alkalmazottak száma azonban most 138-al nagyobb, minit volt azelőtt. A magyar éra alatt a kassai postaigazgatóság 106 alkalmazottja 95.000 postai szállítást intézett el, mig a ma alkalmazásban lévő 243 egyén munkaköre egy évben 79-000-re, tehát 16.000-rel kevesebb ügyre terjed ki .A nemzetiségi számarány még szembetűnőbb, mert míg azelőtt a felvidék postaigazgatóságainál alkalmazottaknak 92%-a volt felvidéki szlovák és ruszin s csak 6% magyar s álig 2% az ország távolabbi vidékéről, addig ma a pozsonyi igazgatóságon 88% a cseh, 12% a szlovák, a kassainál pedig 90% a cseh és csak 10% a szlovensizkói. Emellett a szlovákok csak kisebb alkalmazásban vannak s a jobban honorált állásokat csehek töltik be.
