Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)

1925-05-31 / 122. (865.) szám

OdnArnr -----------------­'W kf^É^L Előfizetési árak belföldön; évente 300, mar jáí& ASf '~' ,nrwíi"nTr»~ ^ félévre 150, negyedévre 76, havonta fm jff mT**^ 26 K5; külföldre: évente 45°-{é,évro r VE'^^XFYé’ W^vrWMöP W/l*l[2 t:oTCsszAM aka to-°*» A JSGr M \SB ü Jf M mi m' Mm Jxíy >iÉÍi^illlí ifflir Szerkesztőség: Prága, II., Stépánslfá ^ ^r Sgf ll Jp jr m 4lr m. Jg|P <W ilf 'fi j|r ®L >|y nllce 16/1I1. Telefon: 30-3-49. Kiadó­™ 'w -«**% V hivatal: Prága, L, Lillová ullce 18. Hm? aWMÖO^OOBBBHgSH^P^ Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. ^ Sztovenszfcóiés (ftuszinszfeói Szövetkezeit£í p&tiii&ai napifapja &efelős szerkesztő: &áí Kstváft Pünkösd... (g.) Prága, május 30. A pünkösd rózsákat fakaszt. A rózsafa- Kasztás azért történik, hogy az emberi élet a maga szürkeségében a nyár illatos girland­ját kapja meg. A pünkösd a rózsák és az emberi élet ünnepe. A pünkösd megfogyott hitek íölmagasz- tositója. A fölmagasztositás azért történik, hogy az emberi lét a maga semmiségében a nagyszerűség glóriáját kapja meg. A pün­kösd a hitnek és az emberi életnek ünnepe. * Vegyétek el a rózsákat a kertemből, taroljátok le a karcsú töveket, amiken tüs­kék között virítanak ki a piros virágszájak s a fehér virágarcok — a nyár azért nyár marad. És lesz valahol egy megbújt kis kert, ahová nem jut el a romboló, tipró emberi kéz és kivirit a pünkösdi rózsa. Vegyétek el a hitet a lelkemből, szakít­sátok ki belőlem az egyetlen életvirágomat, amely pirosabb mint a vérrel festett száj és fehérebb mint az élet riadalmában megsá­padt arc.— a hit azért hit marad. Mert lesz valahol egy megbújt kis öntudatlan perc, ami kiszakítja magát az élet nagy óraham- zsolásából, a napok egyre motoláló életmal­mából és hitet fakaszt bennem, pünkösdi szent hitei És ha mindent elvertetek, rózsát és hitet, életvirágot és az önmagam kivirágozta lelki életet, akkor ne ujjongjatok, ne cifrázzátok föl diadalmas szalagokkal önmagátokat, mert van egy nagy és örök igazság, amelyet nek­tek is kell és illik tudni, amelyet nem lehet a nagyképü tudás vékája alá rejteni és a még nagyobb képű filozófia ideológiájával agyon­ütni: ez a húsvéti igazság és a pünkösdi dia­dal, a kétkedők és a hiitetvesztettek fölött diadala a hitnek és igazságnak. Az igazságot nem lehet elf öl delim, a hitet nem tehet kir ám á gálni az igazság szerelme­séből, a tiszta létekből. * Hiszek a rózsák fakadásában és hiszek magamban. Ez nem tulszubjektivált önhit — ez a pünkösd. Hiszem, hogy bennem van a hit és hiszek a hitben — ez nem játék önma­gámmal, de komoly ünnepi perc az élet ha­zárd játszmájában. Hiszem, hogy én va­gyok a pünkösdi hit — ez az emberségem öntudata, amely társakat keres a kiviritott hitrózsák pünkösdi fáján és meg akarja gir- landozni az életet, ami mindnyájunké. Szomorú, zilált kertben élünk. Csene- vész, féregrágta, illatnélküli rózsák szárad­nak a telet szalmaburok nélkül átszenvedett tövön. És mégis kiviritunk. Mert szól az emberségünk öntudata; a hit — amely vé­geredményében akarat — és a pünkösd — amely sohasem más mint a létünk nyárbafa- kadása — tavaszi kínlódás után a megerő­södött akarat . . . * Rózsátlan kert a magyar kertünk. Hitet­tem létek a magyar telkünk. És jön a pün­kösd, amely a kertbe rózsákat és a lélekbe hitet fakaszt. Hiába taroljátok le a kertünket és hiába tiporjátok lelkünk hitrózsáit. Az ünnep szól és a szava erősebb mint az ünneptörlők, rózsatépők és hitettaposók diadala. Kiviritunk és hitet csókol belénk a nyár. A kinlódásos tavasznak vége lesz egyszer, Ahogy van emberi öntudat, úgy van magyar öntudat is. Amint van pünkösdi hit, úgy van magyar hit is. Ahogy van az akaratnak dia­dala az akaratot béklyózó lelkeken, úgy van pünkösdje a magyar akaratnak is. Rózsákat fakasztó diadala. S a rózsák pirosak mint a nyári hajnal első pirkadó sugara, mint a bol­dogságcsókolta száj, vagy fehérek, minit a köd, amit áttör a nyári hajnal és mint a lé­lek, amitói kihajt a hit piros rózsája. A pünkösd itt van — hitet és rózsákat lakaszt — még nekünk is! összehívták a nepvlselöházat Prága, május 30. A csehszlovák sajtóiroda jelenti: A kép­visel őház plénumát junius 3-ára, szerda dél­előtt 11 órára összehívták. Napirenden sze­repel a szociálpolitikai és költségvetési bi­zottság jelentése az önálló keresettel bírók szociális biztosításának törvényjavaslatáról. A szenátust — értesülésünk szerint — való­színűleg juniius 12-ére hívja egybe az elnök­ség. Újabb kommunista összeütközés Bulgáriában Szófia, május 30. A hatóságok arról érte­sültek, hogy három jugoszláviai agrárkom- munista emigráns Vrabnice községben tar­tózkodik. A hatóságok Cuparinow hadnagyot küldték ki pár rendőrrel Vrabnicébe. Ott ösz- szeiitközésre került a sor az agrárkommunis- tákikal, akiknek sikerült megszökmiök és a lö­völdözésnél a hadnagy halálát lelte. Naosen 1027-fcen a sarkvidékre akar repülni földerítésére. Kijelent ette, hogy 1927-ben maga i:s szándékszik egy Zeppelinnel a sark­vidékire repülni, de előbb meg kell oldaná a tervnek pénzügyi részét, másodszor pedig azt a politikai nehézséget, amely Németor­szág iléghajóépitését korlátozza. Berlin, május 30. Frítjof Nansen egy né­met újságíró előtt nyilatkozott és kijelentette, hogy a léghajóépités terén Németország oly előrehaladást tanúsított, hogy a modem Zep­pelineket úgy lehet tekinteni, mint ideális eszközöket a még ismeretlen sarkvidékeik A nagyköven konferencia ma készíti el 8 nemet leiegpsrzés tegezekét Párls, május 30. A nagyköveti konferencia ma délelőtt összeült és véglegesen meg­állapítja a lefegyverzés kérdésében Németországhoz intézendő jegyzék szövegét. Állító­lag a jegyzékben ismét szerepelni fog az az öt pont, amely a konferencia őszi jegyzéké­ben oly nagy szerepet játszott. Ősszel nemzetközi valntakonferencla lesz Washington, május 30. Jólinformált körökben arról tudnak, hogy az Egyesült Álla­mok nemzetközi valutakonferenciát fognak összehívni. Hivatalos helyen kijelentették az United Presse tudósitója előtt, hogy egy ilyen konferencia előtt rendezni kell az európai államoknak Amerikával szemben fönnálló adósságait. Teljes az egyetértés Párls és London között a biztonság kérdésében London, május 30. Reuter-jelentés szerint Londoniban azt remélik, hogy a biztonság kérdésében az angol kormány részéről kidol­gozott javaslat lehetővé fogja tenni, hogy oly memorandumot küldjenek Berlinbe, mely a szóbanforgó kérdésben Anglia és Francia- ország álláspontjának alapéléit szögezi le. A francia memorandum átvizsgálásánál meg­győződtek arról, hogy a főbb pontokban nincs a párisi és londoni kormány között nézeteltérés. A német javaslatra a választ a francia kormány egyedül fogja ugyan Berlinbe kül­deni, mindazonáltal az akként lesz tekint­hető, mint a szövetségesek közötti kinyilat- kozás. Bizonyos az, hogy Franciaország nem tesz semmi lépést addig, amíg Briand ez ügyben nem folytat Genfben Chamberlain­nel tanácskozásokat. A párisi Havas-ügynök­ség kijelenti, hogy a garanciaszerződésre nézve megküldött angol válasz teljesen meg­felel a francia álláspontnak. A szlovák néppárt is cáfolja a Prasekékkal való kooperálást Prága, május 30. Prásek lapjának tegnapi híradása után ma Hlimka lapja, a Slovák cáfolja azt a hirt, hogy Prásek és Rychtera a választásokra való tekintettel érintkezésbe lépett Hírl­ikával s arra kérte, hölgy Morvaország­ban és Csehországban is állítson fel pártja je­lölteket. Az agráriusok ezzel a hírrel nem kompromitálták Práseket — Írja a lap — de nem is ártottak a néppártnak. Prásekröl me£ van a véleményünk. A szeszpaoama eddig még el nem intézett ügyén kívül, tartjuk még olyan becsületes és államhü embernek, mint a köztársaság sok más vezető személyisé­gét. Ami a szlovák néppárt cseh és morvaor­szági jelölését illeti, azt írja a Slovák, hogy ez nemcsak a Prásekkel való fúzió kérdése. Szó volt már előbb is erről, amikor Hlinkát nem egyszer fölkérték, hogy jelöltesse magát Morvaországban. Ez akkor történt, amikor a csehek és morvák elismerték a szlovák nép­pártot. Már akkor úgy döntött a párt. hogy nem utasítja el a kérést, de mint nem aktuá­list félreteszi. A Prásekkel való kombinációt is ad akta teszi a párt. A Slováiknak ez a válasza sokatmondó és különösen érdekes az, hogy a Slovák föl­tűnően kiemeli, hogy a morvaországi közvélemény akkor muta­tott szimpátiát és együttműködési hajlan­dóságot. amikor a test vér pár ínak nevezett cseh néppárt hazaárulónak deklarálta az autonómia követelését hangoztató szlovák néppártot. Hogy ezt a kérdést akkor ad acfca tették, ez nem jelenti azt, hogy a választások előtt nem veszik ismét elő az aktát és nem okoz-e majd a cseh néppártnak súlyos gondot az, hogy Hlimka magához ragdhatja az igen te­kintélyes morvaországi cseh néppárti szár­nyat. Ez a koalíció számára súlyos csapás len­ne, viszont Hlimka egy erőteljes lépéssel be- levihetné az autonómiának politikai prinoi- piuimát a történ edin-ti nr?7.á:OTPC7Pii- Qn-,r;iuí)U Az eltörill pünKösd kellője (fi.) Prága, május 30. Pünkösd ünnepét, a ragyogó tavaszi mezbe öltözött természetnek ünnepét, ame­lyet az emberek évszázadok óta víg kirán­dulásokkal és kisebb-nagyobb utazásokkal szeretnek eltölteni, a csehszlovák törvényho­zás ebben az esztendőben azzal akarta meg­fosztani régi jelentőségétől, hogy az ünnep másodnapját eltörölte és szürke, hétközi munkanappá fokozta le. A törvényhozás nem volt tekintettel a lakosság túlnyomó többsé­gének vallási érzelmeire és nem vette figye­lembe a kisemberek érdekeit sem, akiknek a kétnapos ünnepek adnak csak alkaté mát arra, hogy testben és lélekben felüdül’je- nek, egy-két napra kiszakítsák magukat a megszokott miliő lelketölö egyhangúságából, vagy meglátogassák távolabb fekvő vidéken lakó kedveseiket. A csehszlovák törvényho­zás még mindig a forradalom légkörében cl. még mindig a hagyományok rombolásában leli az örömét, megfeledkezve arról, hogy az emberek társas életének vannak olyan be­rendezései is. amelyek nem a rideg raciona­lizmus sablonos törvényei szerint alakultak ki. A francia forradalom oltárokat emelt az Ész istenségének és uj kalendáriuincn "eze- tett be, amellyei eltörölte a megszokott egy­házi ünnepeket és polgári ünnepnapokat ren­delt el a helyükbe. Az uj rendszer azonban alig néhány esztendeig tarthatta csak magát. Az Ész kultuszát hamar elsöpörte az idő cs a Genminal, Pluvial.Brumaire stb. hónapok em­léke mia már csak a történelemben cl. A fran­ciák visszatértek a régi ünnepekhez, a forra­dalmi idöszámitást hamarosan felcserélték a régi, megszokott Gergely-naptárral és mind­az, amit a Robespierre fanatizmusa kigon­dolt, gyorsan, amint jött, elmerült a feledés homályában. A forradalom nem tudta elfe­ledhetni a régi szokásokat, a megszentelt ha­gyományokat, az ősi tradíciókat, amelyeket ma, százharminc évvel a nagy forradalom után is buzgón követ a franciák igen tekinté­lyes száma. Nem akarunk párhuzamot vonni a fran­cia forradalom assembleé oomstiituamite-ja és a csehszlovák törvényhozás között. Tudjuk, hogy a kettő között igen nagy a különbség. Egyben azonban megegyeznek: a csehszlo­vák nemzetgyűlés is szeret erőszakkal be­avatkozni az élet olyan viszonylataiba, amelyeket rendezni és szabályozni nem az állam feladata. Az ünnepek rendjét vallási, közgazdasági és szociális meggondolások alapján maga a társadalom szabályozta a legészszerübbem, az állam nem cselekszik he­lyesen, ha ebbe és hasonló kérdésekbe bele­szól, mert rá nézve helyrehozhatatlan er­kölcsi veszteség, ha törvényeit polgárai nem követik. Hiába iktatták a törvénytárba az ünnepek eltörlését, a lakosság egy nagy ré­sze az eltörölt ünnepeken mégis munka szü­netet tart és úgy ünnepli meg azokat, amint az apái, nagyapái szokták. A kormány tehe­tetlen a lakosság hagyományaival szemben és szuronyok hatalma sem elég erős ahhoz, hogy az emberekre olyan ünnepeket erősza­koljon rá, amelyeket azok megtartani nem akarnak. Már akkor, amikor az ünnepekre vonat­kozó javaslatot a kormány a nemzetgyűlés elé terjesztette, megjósoltuk, hogy a készülő törvény végrehajtása meg fog hiúsulni a nép ellenállásán. miiem spieiiid PRÁGA-LETNÁ, OVENECKÁ TfeÍDA 78 Prága egyetlen parkszállodája — Elegánsan és modernül berendezett szobák és lakosztályok Kftzp. fűtés - Wövetíö?, étterem - leleten 316C4 Sürgönyeim: SpMiMel Prata,

Next

/
Oldalképek
Tartalom