Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)
1925-05-29 / 120. (863.) szám
Péntek, május 29. A világ legnagyobb gondjai (o) Prága, május 28. Németországban nagy türelmetlenséggel várják a biztonsági paktum kérdésére beérkező feleletet. Senki sem gondol arra, hogy a nagyantantnak Németország tulajdonképpen csak elenyészően csekély érdeke. Franciaország sem kíséri fokozott érdeklődéssel a dolgok fejlődését és bízik abban, hogy Németország saját erejéből intézi el ezt a kérdést. Anglia elegáns mozdulattal szeretné rendezni és tekintettel van arra, hogy Franciaországban a gloár még mindig döntő szerepet játszik. A biztonsági kérdésnél sokkal fontosabb az a másik kérdés, hogy Európa miből és mikor fogja Amerikának adósságát visszafizetni. Az amerikaiak kissé idegeskedni kezdenek, mert szükségük van azokra a milliár- dokra, amelyekkel Anglia, Franciaország, Belgium, Olaszország és a kisantant országai neki tartoznak. Amellett Amerika el akarja kerülni azt a látszatot, hogy Európára pressziót gyakorol és úgy állítja be a dolgot, hogy az összes terheket, amelyeket az antantnak kellene viselnie, Németország vállalja magára, Amerika kiszámította, hogy a Da>ves-ja vaslatból 46 százalék Franciaországra esik, 42 százalék Angliára, 12 százalék Belgiumra és ezeket az összegeket egy fillér levonása nélkül mentői előbb saját állam- kincstárában szeretné elhelyezni. Ezzel szemben az antant azon az állásponton van, hogy Amerika szükségképpen engedményeket fog tenni. Amerika másképp vélekedik és Borah szenátor kitünően ismeri asz európai katonai- és adóbudgetet. Kimutatja, hogy Franciaország amaz összegek felét az amerikai adósság törlesztésére fordíthatná, amelyeket jelenleg túlzott katonai hatalmának kiépítésére fordít. A szenátor, akinek a 630 ezer tényleges szolgálatra behívott katona és a közel 5 millió tartalékos katona szálka a szemében, minden további nélkül bevallja, hogy Amerikának a francia politika nem kellemes. Franciaország b '.rátái nem intéznek az országhoz ilyen egyértelmű és félre nem érthető szónoklatot, de viszont megkövetelik, hogy Franciaország elsőnek intézze el a pénzügyi elszámolást Amerikával. Langworíh ur, Amerika bizalmilférfia, aki az európai fővárosokon keresztül tapasztalatokban gazdagabban tért vissza hazájába, nem lesz nagyon megelégedve. Az antant elméletileg nagyon meg van elégedve Amerika békés fölszólltásávai s patriarchális szózatával, de belsőleg meg vannak róla győződve, hogy nagyon is kihasználja az „adós fizess11 régi formuláját. Tulajdonképpen másképpen képzelték Amerikát és most már tudják, hogy nemcsak a német milifa- rizmus veszélyezteti őket. hanem sokkal inkább az amerikai adósság. Ezekhez az európai gondokhoz méltóan csatlakozik egy még' nagyobb veszély: Moszkva. Mussolini egyik legutolsó beszédében élénk színekkel ecsetelte az orosz pokoli propagandát, melynek végcélja az európai forradalom. Franciaországban a lapok arról Írnak, hogy a marokkói forradalmat Moszkva pénzeli. Mialatt Szófiában a kommunista felkelőket nyilvánosan kivégzik, Kal- kov bolgár külügyminiszter Benessel ül szemben s arról akarja meggyőzni őt, hogy a Balkánon addig nem lesz békesség, amíg Kelet- és Középeurópában a bolsovizmust ki Prága, május 28. A Vecer mai száma azt a hihetetlennek látszó hirt közli, hogy Prasek és Rychíera, a cseh agrárpártból kizárt két parlamenti képviselő tárgyalásokat folytatnak a szlovák néppárt képviselőivel s közös frontot akarPrága, május 28. Tegnap azt a hint közöltük, hogy a szociálpolitikai bizottság albizottsága nagyon lassan halad előre az önálló keresetted bírók biztosításának javaslatával. A javaslat csekély 150 szakaszból áll s ha a bizottság minden ponttal csak húsz percet foglalkozna, akkor ötven óra hosszat kellene tárgyalnia. Az első napon, amikor a javaslat tárgyalását megkezdték, jóval több időt vett igénybe egy-egy szakasz tárgyalása. S amikor W'inter dr. miniszter látta, hogy ez- így nem mehet tovább, mert akkor még karácsonyra sem készülnének cd vele, figyelmeztette a bizottság tagjait, hogy ne álljanak meg minden pontnál, hanem siessenek. Ezzel magyarázhatjuk rneg azt,-hogy az albizottság már ma este befejezi tárgyalását. A szociálpolitikai bizottság pedig holnap déileiőtt elfogadja a javaslatot, melyet délután már a költségvetési bizottság tárgyal s a Pr. Presse szerint junius 3-án, szerdán már a képviselőház plénuma elé kerül a javaslat a bizottsági jelentésekkel ep-vütt. A szociális biztosítás javaslatának tegnapi tárgyalásánál elvetették MJöoh amaz indítványát, hogy az ipartüzökeí válasszák külön a mezőgazdáktól Az esti órákban a legfontosabb szakasz tárgyaláshoz fogtak: a prémium megállapításához. A bizottság tagjai az évi prémium felemelését követelik anélkül azonban, hogy az évi 264 koronás illetményt fölemelnék. A bizottság tegnap még nem dönnem irtották.. Olaszok, franciák és a Balkán politikusai esküdt ellenségei a kommunizmusnak és bár ezidőszerint még fenntartják Oroszországgal a diplomáciai viszonyt, már felmerült az a terv, hogy Oroszországot izolálják Európától. Ez a terv az angol alsóházban már javaslat formájában is felmerült, fia eddig a megvalósításra nem mertek gondolni, ennek oka csak abban rejlik, hogy a hatalmas Oroszország az európai munkaközösségben igen nagy szerepet játszik. fia Amerika saját gondjaira mutat rá, akkor tulajdonképpen az európai gondokat sorolja fel és arra törekszik, hogy barátját, Európát észre térítse, mert bár nem él a gondok központjában, mégis tudja, hogy Európa sokkal kevésbé érti meg önmagát, mint a távoli Amerika. Présen fazlonáinl Misim Hignhűval? nak alkotni. Azt kívánják a néppárttól, hogy az necsak Szlovenszkón, de Cseh- és Morvaországban is állítson föl jelölteket, ahol a listavezetők Prasek és Rv'ohtera lennének. A lap úgy tudja, hogy Hlinkáék hajlandók erre az egyesülésre. Jiifiios 3-An már a üépflsslllitii c"t leüti az süllé üfcreseHei ilriii biztosítása töfct ebben a kérdésben, ment a döntés előtt még kikérik a biztosítási matematikusok véleményét. Svájc és Csehszlovákia A Reforma mai vezércikkében párhuzamot von Svájc és Csehszlovákia törvényhozási rendszere között. Svájcban ugyanis most tárgyalták a szociális biztosítást s tekintettel a javaslat óriási fontosságára, a.z állami büdzsé nagy megterheltctéséne, népszavazásra bocsátották ezt a kérdést. Svájcban százezer szavazattöbbséggel elvetették a szociális biztosítás javaslatát. A Reforma kérdezi, hogy miért nem lehetne ezt minálunk is megcsinálni. Az iparospárti lap kérdése olyan naiv, hogy erre csak mosolyogni lehet. A nép szava a koalíciós rendszer elve szerint nem más, minit a petka szava. Ha tehát ez az öt diktátor megszavaz valamit, az egyet jelent a nép „többségének** szavával. Újabb harc kilátásai A szociáldemokraták meg lehetnek elégedve a koalícióval. Egy héten belül törvény alakjában kapják pártprogramjuk legfontosabb pontját: a szociális biztosítást. A szocialisták után a harcot vesztett agráriusok kerülnek újból előtérbe az ő kívánságaikkal. Az agrárvámon kívül újabb ellenszámMit prezentálnak vetélytársaiknak, a szocialistáknak. Az agráriusok az állami meliorációs alap. nak fölemelését követelik. A szocialisták nem nagy hajlandóságot mutatnak ahhoz s igy el lehetünk készülve arra, hogy a szociális bizitosSitáis letárgya- lása után újból megkezdődik a régi játék, a szocafeták és agráriusok között a perpatvar, veszekedés, sajtókampány. S mi lesz a nóta vége? Sok hü-hó semmiért! Paklizás, kompromisszum ! Mataja és a szovjet Orosz jegyzék az osztrák külügyminiszter egy beszéde miatt — Heves támadások Mataja ellen a bécsi nemzeti tanácsban Bécs, május 28. Mataja dr. külügyminiszter néhány nap előtt egy keresztény- szocialista gyűlésen éles beszédet mondott Oroszország ellen, melynek nem maradt el diplomáciai következménye. A külügyminiszternél megjelent tegnap Kosubhisky orosz ügyvivő és átnyújtotta a moszkvai kormány egy jegyzékét, melyben ez fölvilágositásokat kér a beszédre vonatkozóan. Még tegnap hivatalos jelentést adott ki az osztrák kormány, melyben a külügyminiszter beszédét kimagyarázza. A nyilatkozatot Mataja azért tette meg, hogy elvegye annak látszatát, mintha az osztrák kormány tűrné az országban a*z idegen államok ellen irányuló kommunista propagandát. E propaganda miatt úgy is igen sok kellemetlensége volt már Ausztriának s lehetetlen, hogy az az eddigi mértékben tovább folyjon. Mataja: azonban elvi külömbséget tett Szov- jetoroszország és a harmadik internacionálé között, arról tehát szó sincs, hogy Moszkvát alkarta bántani csak a kommunista pártok ellen beszélt, melyek veszélyeztetik Ausztria nemzetközi helyzetéi. A osztrák nemzeti tanács mai ülésén a szociáldemokrata frakció egy interpelláció alakjában szóvá tette Mataja beszédéi. A megindult vita folyamán Renner dr. volt kancellár kifejtette, hogy mennyire ártott ez a beszéd az osztrák iparnak. Számos gyár stornirozta azokat a megrendeléseket, melyeket Szovjetoroszország tett. Az a 200 ezer dollár értékű áru, amelyet Oroszország át akart venni, ennek a beszédnek következtében Ausztria nyakán marad. Az osztrák cégek 60—70 százalékban Oroszország számára dolgoznak és ilyen ellenséges nyilatkozatok után szó sincs arról, hogy Oroszország továbbra is náluk rendeljen. Ezután Ramók kancellár mentegeim próbálta Mata- ját és maga a külügyminiszter is bő kommentár alakjában rámutatott beszédének veszélytelenségére és jóindulatára. Ottó Braun szociáldemokrata' vezér a baloldal nagy lelkesedése mellett még élesebben fordult Mataja ellen, mint Renner. Éles kritika tárgyává tette a? külügyminiszter személyét és megállapította, hogy ez a külügyminiszter már igen sok kárt okozott Ausztria kíÜpriiri- kájában. Lehetetlen érintkezési formái következtében egymás után érik s: külügyminisztériumot fiaskók és ez az orosz ellenes beszéd rátette a koronát ballépéseinek sorozatára. A parlamentben nem került sor a szavazásra. A házat pünkösd utánra* elnapolták. To Vaj — A P M H. eredeti tárcája — Irta: illés Endre. Szokatlan forró délután volt. Áttüzesedett, izzott az acélkék levegő, a messzi égbolton egyetlen felhő sem jött se- merről. Köröskörül a hegyekről már lezúdult a mély csönd és lenn, a hatalmas völgy alján, zsendülő vetések között, a város elmerült a mozdulatlan, délutáni álomban. Május volt. Sütött a vakító, kék égen, fenn a magasban, az arany, tavaszi nap. Ragyogtak szőke sugarai alatt a bádoggal fedett háztetők. S va- kitó fényüket messze elküldték a mészhabarcsos, fehér házfalak. A ragyogó völgyet végigcirógatta a sárga napsütés. S a roppant tető-tengerből csak a templomtorony nyúlt ki, mint egy ég- reszegett, csontos mutatóujj. Esöverte kockáin sötét moha kúszott felfelé, az emeleti ablakokban különös, hangos madarak tanyáztak s a magasból egy-egy óraütés hullt néha az elpihent házakra. Mély, mozdulatlan csend volt, tavasz. Három óra felé egy magános férfi ment felfelé a meredek Várhegy-utcán. A városon már egészen kivüQ volt, s az ut itt a hegyoldalon kapaszkodott. A férfi néha visszafordult, jön-e utána valaki? Jobbkezét a szemeihez emelte, úgy kémlelt előre, hátra. De nem látott senkit. Lent fojtottan lihegett a város s lábai alatt csillogott az utca pora. Aranyeső szitált körülötte a napsütésben. Az utón. nem mutatkozott senki-senki, egyedül volt. A férfi ekkor megállt. Balról néhány vadrózsabokron ütköztek a szirmok, a bokrokon túl májusi vetés zöldje csillogott a földeken. Az ut másik oldalán hosszú kőkerítés húzódott a hegynek: orgonák lila fürtjei kíváncsiskodtak ki a por- fir oszlopok közül. Csend volt. Talán az óramutatók is álltak ebben a csendben. A férfi nézte a kertet. Bozontos, ősz haja kiszürkült a rongyos kalap álól s testét kopott szedett-ve- tett gúnya födte. Csupa szakítás volt ez a ruha, csupa folt. A nadrág bö, a kabát hátul kirepedt. Durva, vörös kezeit benőtte a szőr. S a két cipőjén öt lyuk tátongott, az ing a mellén egészen elfoszlott. Állt-állt a férfi. Nagykarimáju kalapja alatt homályo- suló szemei néha megcsillantak. Kettévált, fonnyadt ajka meg-megrándult s agyában gyorsan, fátyolosán kapcsolódtak a képek. Az orrán sötétvörös pír csillámlott s korán rokkant, meghajlott testében égett, lobogott a szesz. Várt még egy-két pillanatig. Nézett fel-le az utcán. Nem jött senki. Ekkor felágaskodott, jobbkczével elkapta a kiugró párkányt, lábát nekivetette az egyik oszlopnak: egy ugrással fenn termett a kerítésem Zugó fejjel pillantott vissza, az utca üres volt. A következő pillanatban lehajolt s óvatosan meg akart fogóznii a kerítésben. A hatalmas lendület azonban egészen megszédi- tette. Arcán kitágultak az erek s halántékát erős ütésekkel kalaipácsolta a sebesebb vér. Egy kődarab is megindult a lábai alatt s a férfi vesztett egyensúllyal, tehetetlenül hullott le a kétméteres ' magasból. Mereven, egyenesen, min egy tultömött zsák. Mélyen be a kertbe, az orgonabokrok tövébe hullott. Sokáig feküdt a bokrok alatt ájult mozdulatlanul. Véres horzsolás sajgóit az arcán, egy elszáradt hegyes ág fenyegette a szemeit, a lába zsibbadt, fájt. A szive oly gyorsam vert, majd megszakadt. S hátul a dereka táján kínzó szúrást érzett. Percek múltak jg^. óvatosan, nyögve emelkedett végül könyökre, felhúzta a lábait is, a falnak támaszkodott s halk jajjal egyenesedett ki. Nem esett semmi nagyobb baja, nem törött el egyetlen csontja sem. Csak az izmai sajogtak, fájtak a hatalmas ütéstől. Fent sütött a nap. S lassan ez a fájdalom is elmúlt. Megmozdult s óvatosan körülnézett. Az orgonabokrok sürii rácsozatán tarka foltokban csillámlott át a virágzó kert. Néhány lépést tett előbbre, az összehajló ágakon túl: élt, izzott, vakított a május. Bizarr, szeszélyes, színes csoporok tar- kállottak a napsütésben. Japán birs, szomorú fiiz, kéikfenyő. És virágok színesedtek: egy pagodán a erimson ramlbler vérvörös bimbói. Tó vize kéklett a közelben. Suhanó, gyors árnyak, fürge, friss halak úszkáltak a kék vízben. A parton neídejts nyílott. És sziklák között kanyargó ut vezetett távolabb egy dombra. Csinos, japán stilusu, kis épület állt az ut végén, nehéz kínai tetejét négy díszes, vörös oszlop tartotta. Csend volt. Egy levél sem mozdult a kertben. A férfi körülnézett: még sohasem járt itt. Kilépett az orgonabokrok közül, bizonytalanul, óvatosan indult a ház felé. De senki sem mutatkozott. Délben maga leste meg, amikor mindenki eltávozott. Erre gondolt most és felbátorodott. Nem volt sietős a dolga. A kicsiny, törékeny házra nézett, oly közel volt hozzá, csak ki kellett nyújtania a kezét, hogy elérje. Elmosolyodott. Pénzre, gyűrűkre, aranyra gondolt. A térde, a feje még sajgott. Letilt hát egy kőre, pihenni akart. A miniatűr sziklákat belepte az alpesi, flóra, gyönyörködve nézte. Néhány percig ült a kövön, azután jobb hely után nézett. Sokáig keresgélt, amíg egy alkalmas sziklát talált, ahonnan láthatta az egész kertet. A japán birs mellől élénk színű philöxok integettek feléje. Lehajolt és amint oldalt fordult, azaleákat látott: a ritka, piros virágok tüzes nyelvként lobogtak a májusi délutánban. Talán száz tő is volt, cserépben álltak egymás mellett. A férfi ifézte az azaleákat, már hosszú 58 mJtudefikS csak 2674 Oaipieri Is Isi lalázita mi, BRMISIAM. sík Telefon 2691, 2892 és 2693. IMIIII Mi Iliim ''ll ..........-ni Illír ]I|| Ili- I Illír --
