Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)

1925-05-28 / 119. (862.) szám

Csütörtök, május Z8. 3 Az utódállamok megállapod­tak Metánban a vízrendezés­ről és az erdészeti kérdésről Merán, május 27. Az elmúlt napokban fejeződött be itt a nemzetközi dunai műszaki bizottság kon­ferenciája, amelyen Magyarországon kívül Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Ro­mánia vettek részt. A békekötés után, amidőn megalakult a nemzetközi Dunabizottság, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia és Magyarország egy úgynevezett „Duna-rendszer állandó víz­ügyi műszaki bizottságot'1 alakított, amely kizáróan a fentnevezett államok vízrendé­szeti kérdéseivel foglalkozik. Ez a bizott­ság minden évben ülést tart, amelyen esz­mei és elvi elintézést nyernek a vízrendé­szeti szempontból fontos kérdések. Már eddig is sikerült sok eredményt el­érni. így a bizottság első ülésén sikerült elér­ni azt, hogy az utódállamok úgynevezett jelzőállomásokat állítottak fel, amelyek ép úgy, mint Nagymagyar,ország fennállásának idején, jelzik az esőt, a havat és az ezáltal elindult áradás nagyságát. E jelzőállomások újból való felállítása különösen Magyarországra és Jugoszláviá­ra nézve rendkívül fontos, mert Magyar- ország és Jugoszlávia kapja áradás idején Csehszlovákia és Románia egész vizzu- hatagát. Ugyanekkor szerződés jött létre az ár- mentesités kérdésében, aminek megkötése egyik legfontosabb dolog volt. Az ármente- sitő szerződés megkötése nélkül bármikor megtörténhetett volna az az eset, hogy pél­dául Románia eláraszthatta volna a határon levő magyar vidékeket. A konferencián erdészeti kérdések is kerültek tárgyalásra, ami szoros kapcsolatban áll a vizren- dészettel. Ugyanis a helytelenül kezelt erdészet nagy klimatikus és geológiai elváltozásokat idéz elő, ami élénk befolyással bir a víz­rendszerre. Hogy a helytelen módon történő erdöirtásokat megakadályozzák, ezért a ma­gyar kiküldött azt javasolta a bizottságnak, hogy fogadja el az erdészetre és legelőkre vonatkozó magyar törvényeket. Csehszlo­vákia már eddig is a magyar törvények alapján intézi az erdészeti kérdést s most, hogy a meráni konferencia befejeződött, min­den valószínűség szerint legközelebbi ülését a jövő esztendőben Magyarországon fogja megtartani. Rövidesen megbukik a Bratianu-kormány Bukarest, május 27. / K Harci zajtól hango­r! \ sa)k a román belipoíiti­C b'01^* Az ellen­~ zék, amely látta, hogy w széttöredezésében, széttagoltságában kép- télén erélyes akcióra, amely belátta, hogy a közöttük dúló harc, amelynek alapja majd­nem mindig személyi ellentét volt, csak a kormány helyzetét szilárdítja, nagy lépésre szánta el magát: a már fuzionált Jorga—Maniu-párt újabb fúziót kötött a Michalache vezetése alatt álló parasztpárttal, másrészt az Avarescu- párt a progresszistákkal. Mig Avanescuék közelebb állnak a kor­mányhoz, addig a többiek szélső baloldali politikát követnek, a legveliemensebben tá­madják a kormányt és sorozatos interpellá­ciókkal arra akarják kényszeríteni, hogy ké­nyelmetlen kérdéseikre feleljen. A liberális párt minden szennyesét sorba kiteregetik, minden panamát, törvénytelenséget fölhány- torgatnak és ilyen módon igyekeznek Bratia- nuékat sarokba szorítani. A kormány termé­szetesen minden eszközzel azon van, hogy az ellenzék koncentrált támadását vissza­verje. Természetes, hogy az ellenzék nem éppen kíméletes formában mondja el monda­nivalóit, ami az amúgy is izgatott hangulatot még csak fokozza és a parlament olyan sorozatos viharoknak néz elébe, aminőket még az edzett buka­resti parlament is csak ritkán lát. A kormánypártban is érezhető bizonyos meglehetősen nagyfokú idegesség: ha nem is a bomlás előjellel, de mindenesetre olyan sziimptóma, amely arra enged következtetni, hogy maguk a liberálisok is érzik a rövidesen be­következendő bukást. Egymás között állandóan nézeteltérések merülnek föl, a disszidensek, noha a nagy po­litikában a kormányt támogatják, a parla­menten kivül úgy viselkednek, mintha' ellen­zékiek volnának, állandóan támadják. a kor­mányt, sajtójukban a kellemetlen kérdések özönével árasztják el, a liberális párt vezető­emberei még a kamara és a szenátus elnökét is pártossággal, erélytelenséggel, megnemér- téssel vádolják és Jone! Braíiaminak minden erejét össze kell szednie, hogy apjának nagymuUu pártja darabokra ne töredezzen. A bukás elkerülhetetlen és a kormány­párt már nagy előkészületeket tesz arra az időre, amikor ellenzékben lesznek. A tárgya­lás alatt lévő törvényeken kívül még csak kettőt kell a kormánynak elintéztetnk: a Nemzeti Bank szabadalmának meghosszabbí­tását, amelyre ugyan még távolról sem volna szükség, de a kormány azt az intézményt, a liberális párt egyik leghatalmasabb erőssé­gét, minden eshetőséggel szemben meg akar­ja védeni; a másik a választói törvény. Ha ezt a két javaslatot letárgyalták, úgy a kormány minden valószínűség szerint távozik helyéről. Sok kombinációra ad okot és alkalmat az utódlás kérdése. Ki jön Bratianuék után? Ki veszi á't a súlyos örökséget? Az ellenzéki pártok fúziója előtt mindenki szilárdan meg volt győződve, hogy csakis Avarescu tábor­nok pártja követkézbe tik a liberálisok után. Nagyban elősegítette volna ennek a tervnek a megvalósítását a néppártnak Marghiloman- nal való egyesülése, viszont a progresszisták vezérének váratlan halála ezt a fuz'ót érté­kében mélyen leszállítja. Ezeofölül a Jorga— Maniu—Michalche-fuzió ennek a tábornak kölcsönöz nagy előnyt, viszont igen sok mo­mentum szól ennek a csoportnak kormányra- jutása ellen. A király betegsége megakadá­lyozza a koronának megfelelő mértekben való részvételét a politikai életben. Budapesti autókaland Budapest, május 27. A standról eltűnt egy autótaxi. És eltűnt rejtélyesen az autó soffőrje, akinek öt gyermeke maradt a külvárosi lakásban, aho­vá esténként az átrobogott kilométerektől fáradtan pihenni járt Mészáros András. Az autó számra Bp. 20—999 és a Newyork-kávé- háznál volt az állomáshelye. Vadonatúj, hat­üléses és előkelő Mercedes-kocsi volt s halk bugással siklott el a gép, amikor pénteken délután elegáns vendégek adtak parancsot az' indulásra. Hogy kik voltak ezek az emberek, senki sem tudja. A szürke Mercedest pénteken este még látták a székesfehérvári országúton végigro­hanni utasaival, szombaton pedig, mikor már az autó tulajdonosa nem tudta mire vélni a soffőr távolmaradását, megjött a hír, hogy a 20—999-es számú autó Martonvásárnál gazdátlanul hever az ut mentén egy búza­tábla szélén, égnek fordított kerekekkel. Az autó tulajdonosa azonnal kisietett a helyszínre, ahol azonban már nyoma sem volt az autónak, kórók ágaskodtak az árok­partom, a kalászos mező letaposva és vérnyomok, véres csikók a földön. Ember, soffőr, utas se közel, se távol. Megfejthetetlen azonban, hogy juthatott a gép az útról messze be a búzatáblába cs megfejthetetlen, hogy ki vihette el onnan. És lcgmegfejfhetetlenebb, hová lett a soffőr és hová lettek az utasok, akik után már napok óta lázasan nyomoz a budapesti rendőrség. Gyanú vám rá, hogy meggyilkolták a soffört és elföldelték a ka­lászok között. A martonvásári parasztok vallomása szerint azon az éjszakán, mikor a szerencsét­lenség történt, egy ismeretlen férfi haladt át a falun, tépett ruhában, erősen sántított: a lába volt eltörve. Nem sikerült a rendőrség­nek megállapítani ennek a férfinek a kilétet sem, a kórházakban nem jelentkezett senki, aki azonos lehetne a furcsa autóáramra va'a- melyik szereplőjével. A rendőrség most a határ felé puhatolózik, mert gyanakszik, hogy az autót átszöktették a hadáron. öt nap múlt el péntek óta. szakadatla- r;uT folyik a nyomozás, de semmi eredmény. Hói a soffőr, aki maga volt a becsület, hol az autó, mely robogott, felborult ?s ismét el­tűnt, hol vannak a Newyork-beíi rejtélyes utasok s hol a sötétarcu. törött lábú férfi? Szép egy szürke Mercedes-kocsi és különö­sek a történetek, melyek köréje fonódnak —oy. Két családi tragédia Prágában Prága, május 27. Prágáiban rendszerint csak politikai szenzációk történnek A nagystílű bűnesetek ritkám választják az esemény helyéül Prágát s az öngyilkosságok sem szoktak túlnőni a három-négysoros rendőri sajtóirodái jelentés kereteit. A mai nap kivétel. Ma két, a megszo­kottnál érdekesebb, a sablonom felülemelkedő esemény történt Prágában. Két családi tra­gédia. Két házasság beiezuhanása a végbe, keretein. * A régi városban fekvő Bilkova-utca 4 számú házban öngyilkosságot követett el Reimiger Lipót, a „Peihag“-válilialat igazga­tója és felesége. Veronáinál megmérgezték magukat. A házaspár, az aránylag fiatal, 49 éves férj és a 34 éves feleség, a házbeliek vallomása szerint közkedvelt volt, harmoni­kus, szép életet élt és előkelő társadalmi sze­repet játszott. Gyermekekkel nem áldotta meg őket a sors. Hétfőről keddre virradó éjjel későn jöt­tek haza egy estélyről s amikor reggel a sza­kácsnő telefonhoz .akarta hivni urát, eszmé- 1 etilénül találta a házastársakat a hálószoba ágyában. Értesítette a mentőket, .akik kése­delmesen bár, de megjelentek s kórházba szállították a férjet és feleséget. A férj tegnap délután meghalt, a fele­ség eddig nem tért eszméletre s állapota igen komoly. Mindketten ve rónáimé rgezés áldozatai. Az öngyilkosság okáról sokféle verzió ke­ring. Egyesek szerint a férjnek súlyos epekő­görcsei voltak s ezek kínzása elől menekült a halálba, ahová követni akarta felesége, a hűséges, szerető hitves. Egy másik hír arról tud, hogy a férj az utóbbi időben sokat vesz­tett a tőzsdén. Tegnap este a kiváncsiak tömege lepte el a házat és megjelentek a tragédia színhe­lyén a mai kornak obskúrus jellegzetessége­ként a lakáshiénák is, akik azonnal megkezd­ték a licitálást az üresen maradó igazgatói lakásra. * A másik kettős öngyilkosság Prága egyik külvárosában, Zsizskovban történt. Ma reggel Stribrny Péter könyvelőnek Svilhov- sky-utcai lakásán eszméletlen állapotban ta­lálták a könyvelőt és 25 éves feleségét. Mindketten vérbefagyva feküdtek a hálószo­bában. Az előhívott rendőr megállapította, hogy a házaspár öngyilkosságot követett el és Stribrnyné browninggal az urára lőtt s azután maga ellen fordította a fegyvert. A mentők a házaspárt kórházba számították, de a férj még a fölvételi szobában meghalt. Az asszony állapota életveszélyes s a halál min­den pillanatban bekövetkezhet. Az öngyilkos­ság oka minden valószínűség szerint félté­kenység. Horgaitól* nem adfaü kölcsönt Romániának, meri biztosra veszik a béke revíziótól Bukarest, május 27. A békekötés után Románia mindenkép­pen azon volt, hogy az újonnan szerzett te­rületet stratégiailag is biztosítsa. A román nagyvezérkar Avarescu tá­bornok javaslatára még 1920-ban nagy ter­vet dolgozott ki az erdélyi stratégiai vasút­vonal kiépítésére. Az elaborátum szerint a kettős sinpáru stratégiai vasútvonal boksámból indulna Ha­vasalföldnek, folytatása lenne egyfelől a meg­lévő orsovai vonalnak, majd Brassón keresz­tül folytatódnék Erdélyben Fogaras, Medgyes vonalán át Kolozsvár—Torda—Dósig, onnan Zilahon keresztül Nagyváradig. A többszáz- kilométeres vasútvonal megépítése különö­sen Erdélyben rendkívül sokba kerül az igen nehéz talajviszonyok miatt. A román minisztertanács az elaborátu- mofc annakidején teljesen magáévá tette. Már két esztendővel ezelőtt próbálkozott a kül­földi pénzpiacokon a terv végrehajtásához szükséges tőkét kölcsön formájában előterem­teni. Az akkori nehéz pénzviszonyok, különö­sen Franciaország nyomasztó pénzügyi hely­zete tette kritikussá Románia számára is a külföldi pénzpiacokat, nem sikerült a szüksé- kes tökét i lő teremteni. Most újból megpró­bálkoztak a románok azzal, hogy régi, ked­venc tervüket megvalósíthassák. Még a tavasz elején Londonba utazott Fiiippescu Valér a bukaresti kormány megbízásából, hogy a stratégiai vasútvonal kölcsönét nyélbeüsse. Magával vitte a teljes tervezetet, ame­lyet bemutatott a Welsh-trösztnek, amely annakidején Lengyelországban is épített vas­utat az orosz nagyvezérkar tervei szerint. Ez a csoport azonban kellő tanulmányozás. után elutasította a román kormány ajánlatát, noha Románia a vállalkozónak a vasútépítés keretein túl még egészen másirányu koncesz- sziókat is hajlandó volt adni. Az elutasítás oka nem a kedvezőtlen és nagyon nehéz ta­lajviszonyok miatt történt, hanem inkább a politikai helyzet miatt. Ezután Fiiippescu tárgyalást kezdett A. W. Brei'thing bankár közvetítésé vei az ame­rikai Morgan-csoporttal ötven millió dollár kölcsön tárgyában. A tárgyalások egészen a legutóbbi időkig elhúzódtak. A kormány haj­landó volt a pénzcsoportnak a kölcsön fejé­ben rendkívül kedvező módozatú állami g> randák mellett még koncessziót adni a petroldímvidékre és azokra az ércbányákra, amelyek ezidösze- rint a román állam birtokában vannak. Az amerikai pénzcsoport, noha a román kormány ajánlatát mindenképpen kedvezőnek találta, mégis kötötte magát ahhoz, hogy az állami garanciákon kivül ennek a köl­csönnek biztosítását a Romániát pártfogoló hatalmak is garantálják,- ha másképpen nem, esetleg a Népszövetség utján. Morga- nék ugyanis abból a föltevésből indultak ki, hogy lehetségesnek tartják az európai bé­kekötések revízióját, amely esetleg újból igen jelentősen megváltoztatja az európai államok térképét. Ebben az esetben csakis úgy látják biz­tosítva a Románia számára folyósított kölcsö­nöket, ha azt a szövetségesek is garantálják. A román kormány meghiúsult kölcsön- tárgyalásai után Franciaország közbenjárá­sához fordult, hogy eszközölje ki a Népszö­vetségnél a hatalmak garancianyilatkozatát kölcsönére vonatkozóan. A külföld nem akar pénzt adni Romániának Kolozsvárról jelentik: Mrazeik kereske­delemügyi államtitkár ismét Párisba utazott. Utazása ezúttal azzal van összefüggésben, hogy megszerezze Romániának azon járan­dóságokat, amelyek a szövetségesek részé­ről a háború idején elpusztított petróleum- vidékeiért illeti- Franciaország el is ismeri Romániának ebbeli jogát, de Anglia ellene szegül. Káboruellenes mozgalmak Amerikában Csikágó, május közepe. Az elmúlt évben élénk mozgalom indult meg Amerikában a háború végleges kiküszö­bölésére. A mozgalmat a nagyobb egyházak kezdték meg és a presbiteriánus, methodista és baptista egyházak egymásután foglaltak állást ebben a kérdésben. Kijelentették, hogy elítélik a háborút és csak abban az esetben hajlandók abban részt venni, ha az a véde­lem érdekében történik. Nagyon fontos lépés volt ez, amennyiben a fenti három egyház Amerika lakosságának egy ötödét egyesíti magában. Azonban a mozgalom nem maradt pusz- ! tán egyházi mozgalom, hanem kiterjed más társadalmi tényezőkre. így például a női szövetkezetek közül nagyon sokan nyíltan . állást foglaltak a háború ellen. Azonban a , mozgalomnak legfontosabb tényezője az egyetemi ifjúság. Majdnem minden egyete- * mén osztottak ki kérdőíveket, amelyeken a : kérdések mind a háborúval kapcsolatosak j voltak, például: Támogatná-e a háborút? Ha j igen, milyen esetben? Mi a véleménye a há- ■ borúról? stb. Ezekre a kérdésekre nagyon : különböző válaszok érkeztek be. A legtöb- H, ben itt is a háború ellen foglaltak állást, azok, ; akik mellette voltak,* csak abban az esetben j támogatnák, ha az védelmi célból történne. ') Csak egy kis töredék szavazott a háború i mellett. Annyiban fontos és figyelemre méltó i ez a tény, mivel ezekből az ifjúkból kerülnek I ki a jövő vezetőemberei. rj A mozgalom nem maradt pusztán ameri- i kai mozgalom. Angliában hasonló törekvések I indultak meg a háború végleges kiküszöbölé- <j sére. Itt termesztésen még messze elmarad- •'] nak Amerika mellett, amely nem igen érez elfogultságot egyik európai nemzet iránt sem. A franciák azonban hallani sem akarnak ilyen törekvésekről. -j

Next

/
Oldalképek
Tartalom