Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)
1925-05-28 / 119. (862.) szám
A tarcaparti Athén areopágfáii Eperjes, május 27. (A P. M. H. kiküldött munkatársától.) Ha a vidéki laptudósitóknak az a panasza, hogy városukban nem akar semmi szenzáció történni, hogy a rablógyilkosok is békésebb fogi-aiütojá-s u.. n néztek s még csak egy panama sem kisért a láthatáron, megértem a keserveiket, irigyelni tudom azonban a hir- kürtök eperjesi munkatársait; az élelmes újságíró ugyanis itt, Eperjesen csak a korzóvégi kávéház terraszára ül, ahol még az obiigát feketét sem kell lenyelnie s az újdonságok maguktól jönnek. A nap minden szakában találhatunk itt néhány árván búsuló Intim Pistát, aki készséggel újságolja az idegennek, hogy ez a legutóbbi párisi divat szerint öltözött hölgy, **-né, hitelbe vásárolja ruháit, mert a bőkezű Mecénás is rnegso- kalta a támogatást s a legújabb barát, a fess főhadnagy ur csak hő szerelmét tudja iimá- dottja lábai elé rakni, egyebet a szerény gázsi nem enged meg. 0 tempóra o mores ... Hová tévedtem; az én puritán kis városomban ilyen eseményeket kell hallanom ... Ezt nem viselem el s ezért a rádiótudósitót más hullámországra kapcsolom át, illetve áttelepszem a harmadik asztalhoz s itt már a nagyvilágot is érdeklő eseményeket jegyez fel ceruzám. ... sópanama... Igen a P. M. H. is megírta, hogy a sóvári uj sófőzőben feltűnően sok szó párolgott el a magas rokonsággal biró kezelőtiszí jóvoltából- De a sóhivatal, nevéhez nem illő buzgósággal takargatja a sópárolgás hiteles történetét s igy arról újabb részletek nem kerültek a nyilvánosságra, csupán azt rebesgeti a fáma, hogy az „elpárolgott" ötvenezer métermázsa só árát oly módon fogja behozni a kincstár, hogy a só árát a kétszeresére emeli fel. Kell ennél nagyobb szenzáció? íme. Eperjesen találják fel a panamák elleni védekezésnek leghatásosabb módját. A gyalogjáró szélén a város atyáinak jóvoltából bőven terem olyan bot, amellyel a tolvajok és sópárologtatók nyomát kitünően lehet ütni, azonban a közönség helyben marad, a só is, itt kell keresni tehát a megfejtés kulcsát. Egyszerű, mint a Ko- lumbns tojása. ... majd ismét a sétáló felé fordul figyelmem, akik között feltűnik a vármegye pénzügyi gondjai alatt görnyedező pénzügyigazgató ur alakja. Addig-addig igazgatta a pénzügyeket, mig végül egyedül maradt a régi tisztviselők közül, hálátlan tisztviselői elhagyták s szétszéledtek Vereczke és Dévény között. Aki pedig még a helyén maradt, az kivétel nélkül őszintén, szivből kívánja, hogy a pénzügylgazgatóság nélküli pénzügyigazgató ur mielőbb vonuljon nyugalomba, amelynek jól megérdemeltségét sem vonja kétségbe senki. így múlik el a világ dicsősége- Akinek szavától egész vármegye fináncai remegtek s aki élete delelőjén túl fedezte fel magában a nagy szlovák hazafit, az maga is türelmetlenül várja a penziót. .... a szomszédasztalnál Amundsen északsarki repülését tárgyalja nagy hévvel néhány vállalkozó szellem. A nagy felfedező minden útja séta a halavány holdvilágnál azzal a merész vállalkozással szemben amelyet a helybeli cionista szervezet gondolt és tervezett. A Verne fantáziáját is lepipáló terv az, hogy tizenöt-husz zsidó ifjú automobilon fogja megtenni az utat Eperjestől Jeruzsálemig, hogy a cionizmust Palesztinában tanulmányozhassa. A terv a közeljövőben okvetlenül megvalósul, egyelőre még némi csekély nehézségeket kell megoldani, igy az amerikai bankárt, — akinek mindenütt ott kell lennie — meg kell gyúrni, hogy autóját az expedíció számára átengedje. Ha ez is meg van, úgy kész a kocsi, mehetünk. Egy „belpolitikus" társaságban az egyik agrárpárti druzstvó legújabb vállalkozását tárgyalják. Eperjes már évszázadok óta erö:> szükségét érezte egy műtrágyagyárnak Ami* nem adtak meg a magyar századok, megadja? egy ham'sitatlan druzstvó, amely hosszú szóbeszéd helyett az állomás meJett hatalmas mütrágyagvá’-at épít. Hogy káli jJGXDOC X- V X-X-X-XX, * X-X-XX ;( X )CX:)ÜUÜUO Szaiíwiüi is Pensio | Mfiii! Ilim I Gyönyört ekvésű ma^yarház 2 | minden kon^ortial. Kitűnő | konyha. Kívánatra pro3pek- 2 \ tust külcl, $ oooooooooooooooooooooooooooooooo <H/1Rd(J£L nm :rau *»«n ritr vagy szuperfoszfát trágyát fog-e termelni az nagy kérdés, ellenben bizonyos az, hogy az épületekért már most versenyeznék a város speditőrjei arra az esetre, ha a műtrágyagyár megbukik. A sarkon Szopikó Juraj cseh agrár képviselő alakja tűnik fel... Ennek igazán javára vált a cseh agrárpárt. Csekély huszhol- das kisgazda volt Szeben mellett s most százhúsz holdnyi maradékbirtokot kapott Zemplénben. így már érdemes politikusnak lenni. De nem is rágom soká a tollat én sem, hanem megyek diszagráriusnak. Ha Szopkónaik volt húsz hold földje s kapott százhúszat, nekem, akinek húsz holddal kevesebbem, vagy semmim van, legalább százat kell kapnom. Ez is egyszerű, mint a Kolumbus tojása. Még csak beszélni se kell a parlamentben, csupán az kell, hogy az ember némán viselje azokat az áldásokat, amelyeket a kevésbé szerencsés kisgazda a pártnak osztogat. Ha ezek se szenzációk, úgy nem tudom, hogy mi az érdekes. Haarmannja és Léde- rerje Eperjesnek egyelőre nincsen. Töviskes. Újabb fascista zavargások Olaszországban A firenzei ujságelárusitó bódék autodaféja. Róma, május 27. Acolában a vasárnap folyamán, Olaszország háborúba vonulásának ünnepén, fascisták és a pártból kizárt disszidensek között súlyos verekedésre került a sor. Egy fascisíát megöltek, igen sokat pedig többé-kevésbé súlyosan megsebesítettek. A verekedés után az újból összegyűlt fascista osztagok a disszidensek párthelyiségébe vonultak, ahol föígyujtották a bútorokat, tönkretették az iratokat és minden értéket elpusztítottak. A hatóságok egy katonai orvost, annak fiát és néhány más fascistát letartóztattak. Olaszországban különben is újból kiélesedett a fascisták nyugtalankodáa, mely most főleg a megmaradt és a pártból kizárt tagok között tört ki. Ismét napirenden vannak a verekedések s nincs nap, hogy atrocitásokat ne jelentenének a?z országból. Róma, május 27. Firenzében ma éjjel ismeretlen tettesek föígyujtották majdnem minden ujságelárusitó bódét. A merénylet oly pontosan és egyszerre történt, hogy a tűzoltóság tehetetlen volt a mindenütt fölcsapó tüzekkel szemben. A bódékat úgy tették tönkre, hogy falaikat megfúrták, petróleumot öntöttek beléjük és ezt meg- gyujtották. Minden újság, könyv és folyóirat odadgett. A kárt 200.000 lírára becsülik. Általában az a vélemény, hogy a tettet fascista követték el, akik igy akarták az ellenzéki lapok eladását meggátolni Piatála űr. Kiválik m osztrák konnáeíjSiől Ellentétek a külügyminiszter és a nagynéme tok között a követi állások uj betöltései miatt Bécs, május 27. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Közismert tény, hogy Mataja dr. külügyminiszter már hosszabb idő óta változásokat akar eszközölni az osztrák diplomáciai karban. Knobloch báró volt budapesti követet és Riedíl dr. berlini követet nyugalomba akarja küldeni, mert ez a két diplomáciai főtisztviselő már elérte a nyugdíjazás korhatárát. Kívülük a varsói és a párisi követektől is meg szeretne szabadulni a külügyminiszter, hogy helyüket fiatal, modern emberekkel tölthesse be. A nagynémeteknek azonban van egy igen szivükön fekvő követelésük. Azt szeretnék, ha Berlinbe Frank Félix dr. volt alkancellár, a nagynémet néppárt ;gvik vezére kerülne. Mataja külügyminiszter azonban tisztában van azzal, hogy Ausztria Berlinbe nem küldhet olyan politikust, aki kampóskeresztesekhez közei álló pangermar politikát folytat, mivel ezt a n?gv és a kisantant államai rósz néven vennék. A nagynémetek azonban mindezzel nem törődnek. Az ő álláspontjuk az, hogy ez Ausztriának belügye és Mataja dr. mondjon le, ha Frank kinevezéséért nem meri a felelősséget vállalni. A nagynémetek és Mataja között már hetek óta igen feszült a viszony, mivel a külügyminiszter a kormányban résztvevő nagynémetek tudta nélkül Rómában tárgyalt egy olasz-osztrák munka- és vámközösség étrehozásáról. A nagynémetek ezt egynek tekintik a Németországhoz való csatlakozás eszméjének elárulásával Könnyen meglehet tehát, hogy a bukaresti és berlini követ-változások komoly kormányválságot okoznak. A keresztényszocialisták ugyanis a nagynémetek támogatása? nélkül képtelenek a szociáldemokrata ellenzékkel szemben kormányozni. A helyzet tehát vagy az, hogy Vlataja dr. az egész vonalon meghajol a nagynérnetek előtt, vagy pedig kiválik a kormányból. A síéinél kormáni; leiéi heiuzefe á német-spanyol kereskedelmi szeriőűés miatt A nemzeti párt, mint a kormányjavaslat íőellenzöje. — Ma van a döntő nap. Berlin, május 27. A német belpolitikán életben már hosszabb idő óta nagy ellentétekre ad okot a német-spanyol kereskedelmi szerződésnek kérdése. A kormány sikeres külpolitikájának kiépítése céljából mindenképpen ragaszkodik ehez a szerződéshez, mely számos előnyt biztosit az államnak és a világ Németország melletti hangulatának. Ezzel szemben egyes magánérdekek sértve érzik magukat a szerződésterv következtében, igy elsősorban a német bortermelők nagy része, mert a kereskedelmi szerződés igen nagy kedvezményeket nyújtana a spanyol borbehozatalnak. A német bortermelők és vincellérek majdnem kivétel nélkül a német nemzeti pártba csoportosulnak és igy ez a párt elsősorban az, amely Strese- mann tervével nincs megelégedve. Már hónapok óta tart a huza-vona ebben a kérdésben s csak a közbejött nagy események, a biztonsági szerződés és az elnökválasztás, szorították háttérbe a vajjudó problémát. Most azonban ismét elementáris erővel tört ki és a birodalmi gyűlés mai ülésén valószínűleg döntésre kerül az ügy. A kormány helyzete eglehetősen súlyos, mert saját pártjainak legíöbbike viseltetik animozitássa! egy fontos és . mindenképpen keresztülviendő javaslattal szemben. Stresemann külügyminiszter tegnap a kormányhoz közelálló pártfrakciókkal tárgyalt, hogy megszerezze a német-spanyol kereskedelmi szerződéshez szükséges többséget. Már hétfőn rávilágított a kancellárral 'gyetemben a szerződés szükségességére és még a?zt is kilátásba helyezte, hogy a vin- cllérség érdekeit kárpotló hitelekkel fogja uegvédeni. A kormánynak annál inkább nehéz a helyzete, mert még a centrumpárt sincsen egységesen a javaslat mellett, a szociáldemokraták pedig a második olvasásnál tartózkodni fognak a szavazástól, mivel egyedül a kormánypártokra akarják hárítani a szerződés elfogadásából, vagy el nem fogadásából származó következményeket. A javaslat mellett jóformán csak a? demokraták és a német néppárt vannak, amely két párt azonban elenyészően kevés a? megszavazáshoz. A centrum nagy része ugyan szintén a javaslat mellett foglal állást de minden a német nemzetiektől függ. A Lokalanzeiger értesülése szerint a német nemzetiek többsége a szerződés mellett fog szavazni, de a szerződést ellenzőinek a párt keretén belül megadták a szavazati szabadságot, azaz azt tehetik, amit akarnak. A Berliner Tageblatt szerint a német nemzetiek közül körülbelül hetvenen okvetlenül az elfogadás mellett szavaznak, mig a centrumból majdnem mind, az az kröülbelül haívanan. Beavatott körök remélik tehát, hogy az igen kényes természetű német-spanyol kereskedelmi szerződést mégis csak meg fogják szavazni. Ellenkező esetben könnyen kormányválságra kerül a sor, mert Stresemann köti magát javaslatához. A P. M. H, CSÜTÖRTÖKI ROVATA írja: Feayves PáJ írók és írások — Egy erdélyi iró drámája — Bárd Oszkár: A taposómalom Amióta ezen a külön kis magyar ugaron, itt Csehszlovákiában, szorgos gazdák ismét eke elé fogták a Pegazust, azóta alig terem rajta egyéb, mint vers meg tárca, tárca meg vers. Emiatt azután úgy rákaptunk a vonal alatti irodalomra, hogy lassacskán elfeledjük, hogy egyebet is lehet ám vetni: drámát, meg regényt, de még tudományt is. Ha végigjáratjuk a szemünket az utóbbi esztendők könyvtermésén, mindössze három regénnyel, még ennél is kevesebb színdarabbal találkozunk. Erdélyben kedvezőbb a helyzet. Hiszen ott sem fenékig tejfel, de mégis el lehe’t mondani, hogy Romániában nekibátorodott a magyar könyvnyomtatás. Ott akadt kiadó, aki Böhm Ká- rolynak és Brassai Sámuelnek filozófiai müveit közreadja, ott a turistakalauztól a négyéves gyermekeknek való képeskönyvig, a történelmi tanulmánytól a közgazdaságtan vázlatáig sokféle könyvet Írnak és bizonyára — olvasnak is. Mert ha a közönség nem vásárolná ezeket a könyveket, akkor kötve hiszem, hogy piacra kerülhetnének. Ne mosolyogjanak azon, hogy Böhm Károly filozófiáját együtt emlegetem a gyerekek képeskönyvével. Mert ez a két véglet, így egymás mellett, azt bizonyltja, hogy Erdélyiben a magyarság szellemi élete szervesen kialakult egész, melynek megvannak a fejlődési lehetőségei. A példa itt van előttünk, a mai nemzedék eltökéltségén múlik, sikerülni fog-e a csehszlovákiai magyarságnak is kiküzdenie, megteremtenie tulajdon művelődésének elemi feltételeit Könyvek dolgában egyelőre még nem állunk a magunk lábán. Mécs László, Sziklay Ferenc, Egri Viktor, ölvedi László, Rácz Pál könyveit egy berlini vállalat hozta, illetve hozza ki és ezen a tényen nem változtat az, hogy a nyomdai munkát Pozsonyban végezték. Ez a berlini kiadó, a Lud'wig Voggenreiter Verlag, most vonal alatti ’rodalom helyett drámával kedveskedik nekünk, drámában szüköíködőknek. Pipacs a búzában: versek meg tárcák vetésében egy dráma, örü- .ünik neki, mert nálunk ritka az ilyesmi és mert ez is Erdély földjében termett. Bárd Oszkár drámája a gyengébb nemnek az erősebbel való ellentétén épül fel. Modern drámáról lévén szó, mondanunk sem kell, hogy a gyengébb nemen a férfiakat kell érteni Mert a nő intuíciója mindenkor győzedelmeskedik a férfi intellektusán. Az élet taposómalmában a töprengő, képzelődő, tulérzékeny férfi összeroskad saját problémáinak súlya alatt. A férfi tragikomédiába ez a színjáték, azé a férfié, aki az asszonyt olyannak szeretné látni, ahogyan lázas képzeletében él. Egy fantomot kerget és későn veszi észre, hogy eközben letaposta, legázolta, tönkretette a valóságot. A valóság: egy józan asszony, aki nagyon szereti az urát. A fantóm pedig nem egyéb, mint maga a férfi. A férfi önmagát keresi a nőben, azt akarja, hogy az asszony lelke az ő lelkét tükrözze vissza. Gyötrődve, gyötörve egyre csak azt kérdi: ki vagy te, asszony? De nem várja be a feleletet és nem hisz a feleletnek, A kétségek szétmorzsolják a lelkét, megőrlík a boldogságát. Gyenge embernek nincs tragédiája. Nem tud szépen élni, de meghalni se tud szépen. Csak kínoz és kínlódik. A téma nem uj, de Bárd Oszkár ügyesen bánik vele. A külső történést a házibarát cselszövése indítja meg és az utolsó felvonásban a közönség megkapja mindazt, mi szem-szájnak ingere. Egy ideges, erőtlen embertípus mutatkozik meg ebben a darabban, mely a modern embernek keserű komédiája. Bárd Oszkár néhol talán túl - erősen húzza alá, amit mondani akar. de a színpadi rutin mögül ki lehet érezni azt, hogy a mondanivalóját egy lírikus lelke diktálja. Ennek a drámának az a legnagyobb érdeme, hogy Bárd Oszkár, a lírikus irta. Csütörtök, május 28. m legfinomatia QgPlagh gg W* cipőkben P H! Hí szappan I ULIIl iwosóper | pr- a SeüagiSi mosftszerek. 41
