Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)

1925-05-28 / 119. (862.) szám

A tarcaparti Athén areopágfáii Eperjes, május 27. (A P. M. H. kiküldött munkatársától.) Ha a vidéki laptudósitóknak az a panasza, hogy városukban nem akar semmi szenzáció történni, hogy a rablógyilkosok is békésebb fogi-aiütojá-s u.. n néztek s még csak egy pa­nama sem kisért a láthatáron, megértem a keserveiket, irigyelni tudom azonban a hir- kürtök eperjesi munkatársait; az élelmes új­ságíró ugyanis itt, Eperjesen csak a korzó­végi kávéház terraszára ül, ahol még az ob­iigát feketét sem kell lenyelnie s az újdon­ságok maguktól jönnek. A nap minden sza­kában találhatunk itt néhány árván búsuló Intim Pistát, aki készséggel újságolja az ide­gennek, hogy ez a legutóbbi párisi divat sze­rint öltözött hölgy, **-né, hitelbe vásárolja ruháit, mert a bőkezű Mecénás is rnegso- kalta a támogatást s a legújabb barát, a fess főhadnagy ur csak hő szerelmét tudja iimá- dottja lábai elé rakni, egyebet a szerény gá­zsi nem enged meg. 0 tempóra o mores ... Hová tévedtem; az én puritán kis váro­somban ilyen eseményeket kell hallanom ... Ezt nem viselem el s ezért a rádiótudósitót más hullámországra kapcsolom át, illetve át­telepszem a harmadik asztalhoz s itt már a nagyvilágot is érdeklő eseményeket jegyez fel ceruzám. ... sópanama... Igen a P. M. H. is meg­írta, hogy a sóvári uj sófőzőben feltűnően sok szó párolgott el a magas rokonsággal biró kezelőtiszí jóvoltából- De a sóhivatal, nevéhez nem illő buzgósággal takargatja a sópárolgás hiteles történetét s igy arról újabb részletek nem kerültek a nyilvános­ságra, csupán azt rebesgeti a fáma, hogy az „elpárolgott" ötvenezer métermázsa só árát oly módon fogja behozni a kincstár, hogy a só árát a kétszeresére emeli fel. Kell ennél nagyobb szenzáció? íme. Eperjesen találják fel a panamák elleni védekezésnek leghatá­sosabb módját. A gyalogjáró szélén a város atyáinak jóvoltából bőven terem olyan bot, amellyel a tolvajok és sópárologtatók nyo­mát kitünően lehet ütni, azonban a közönség helyben marad, a só is, itt kell keresni tehát a megfejtés kulcsát. Egyszerű, mint a Ko- lumbns tojása. ... majd ismét a sétáló felé fordul figyel­mem, akik között feltűnik a vármegye pénzügyi gondjai alatt görnyedező pénzügy­igazgató ur alakja. Addig-addig igazgatta a pénzügyeket, mig végül egyedül maradt a régi tisztviselők közül, hálátlan tisztviselői elhagyták s szétszéledtek Vereczke és Dé­vény között. Aki pedig még a helyén maradt, az kivétel nélkül őszintén, szivből kívánja, hogy a pénzügylgazgatóság nélküli pénz­ügyigazgató ur mielőbb vonuljon nyugalom­ba, amelynek jól megérdemeltségét sem vonja kétségbe senki. így múlik el a világ dicsősége- Akinek szavától egész vármegye fináncai remegtek s aki élete delelőjén túl fedezte fel magában a nagy szlovák hazafit, az maga is türelmetlenül várja a penziót. .... a szomszédasztalnál Amundsen északsarki repülését tárgyalja nagy hévvel néhány vállalkozó szellem. A nagy felfedező minden útja séta a halavány holdvilágnál azzal a merész vállalkozással szemben ame­lyet a helybeli cionista szervezet gondolt és tervezett. A Verne fantáziáját is lepipáló terv az, hogy tizenöt-husz zsidó ifjú automobilon fogja megtenni az utat Eperjestől Jeruzsále­mig, hogy a cionizmust Palesztinában tanul­mányozhassa. A terv a közeljövőben okvet­lenül megvalósul, egyelőre még némi cse­kély nehézségeket kell megoldani, igy az amerikai bankárt, — akinek mindenütt ott kell lennie — meg kell gyúrni, hogy autóját az expedíció számára átengedje. Ha ez is meg van, úgy kész a kocsi, mehetünk. Egy „belpolitikus" társaságban az egyik agrárpárti druzstvó legújabb vállalkozását tárgyalják. Eperjes már évszázadok óta erö:> szükségét érezte egy műtrágyagyárnak Ami* nem adtak meg a magyar századok, megadja? egy ham'sitatlan druzstvó, amely hosszú szóbeszéd helyett az állomás meJett hatalmas mütrágyagvá’-at épít. Hogy káli jJGXDOC X- V X-X-X-XX, * X-X-XX ;( X )CX:)ÜUÜUO Szaiíwiüi is Pensio | Mfiii! Ilim I Gyönyört ekvésű ma^yarház 2 | minden kon^ortial. Kitűnő | konyha. Kívánatra pro3pek- 2 \ tust külcl, $ oooooooooooooooooooooooooooooooo <H/1Rd(J£L nm :rau *»«n ritr vagy szuperfoszfát trágyát fog-e termelni az nagy kérdés, ellenben bizonyos az, hogy az épületekért már most versenyeznék a vá­ros speditőrjei arra az esetre, ha a műtrá­gyagyár megbukik. A sarkon Szopikó Juraj cseh agrár kép­viselő alakja tűnik fel... Ennek igazán ja­vára vált a cseh agrárpárt. Csekély huszhol- das kisgazda volt Szeben mellett s most százhúsz holdnyi maradékbirtokot kapott Zemplénben. így már érdemes politikusnak lenni. De nem is rágom soká a tollat én sem, hanem megyek diszagráriusnak. Ha Szopkó­naik volt húsz hold földje s kapott százhúszat, nekem, akinek húsz holddal kevesebbem, vagy semmim van, legalább százat kell kapnom. Ez is egyszerű, mint a Kolumbus tojása. Még csak beszélni se kell a parla­mentben, csupán az kell, hogy az ember némán viselje azokat az áldásokat, amelye­ket a kevésbé szerencsés kisgazda a párt­nak osztogat. Ha ezek se szenzációk, úgy nem tudom, hogy mi az érdekes. Haarmannja és Léde- rerje Eperjesnek egyelőre nincsen. Töviskes. Újabb fascista zavargások Olaszországban A firenzei ujságelárusitó bódék autodaféja. Róma, május 27. Acolában a vasárnap folyamán, Olaszország háborúba vonulásá­nak ünnepén, fascisták és a pártból kizárt disszidensek között súlyos verekedésre ke­rült a sor. Egy fascisíát megöltek, igen sokat pedig többé-kevésbé súlyosan megsebesítettek. A verekedés után az újból összegyűlt fas­cista osztagok a disszidensek párthelyisé­gébe vonultak, ahol föígyujtották a bútoro­kat, tönkretették az iratokat és minden értéket elpusztítottak. A hatóságok egy katonai orvost, annak fiát és néhány más fascistát letartóztattak. Olaszországban különben is újból kiélese­dett a fascisták nyugtalankodáa, mely most főleg a megmaradt és a pártból kizárt tagok között tört ki. Ismét napirenden vannak a verekedések s nincs nap, hogy atrocitásokat ne jelentenének a?z országból. Róma, május 27. Firenzében ma éjjel ismeretlen tettesek föígyujtották majdnem minden ujságelárusitó bódét. A merénylet oly pontosan és egyszerre történt, hogy a tűzoltóság tehetetlen volt a mindenütt föl­csapó tüzekkel szemben. A bódékat úgy tették tönkre, hogy falaikat megfúrták, petróleumot öntöttek beléjük és ezt meg- gyujtották. Minden újság, könyv és folyóirat odadgett. A kárt 200.000 lírára becsülik. Álta­lában az a vélemény, hogy a tettet fascista követték el, akik igy akarták az ellenzéki lapok eladását meggátolni Piatála űr. Kiválik m osztrák konnáeíjSiől Ellentétek a külügyminiszter és a nagynéme tok között a követi állások uj betöltései miatt Bécs, május 27. (A P. M. H. bécsi tudó­sítójától.) Közismert tény, hogy Mataja dr. külügyminiszter már hosszabb idő óta válto­zásokat akar eszközölni az osztrák diplo­máciai karban. Knobloch báró volt budapesti követet és Riedíl dr. berlini követet nyuga­lomba akarja küldeni, mert ez a két diplo­máciai főtisztviselő már elérte a nyugdíjazás korhatárát. Kívülük a varsói és a párisi követektől is meg szeretne szabadulni a kül­ügyminiszter, hogy helyüket fiatal, modern emberekkel tölthesse be. A nagynémeteknek azonban van egy igen szivükön fekvő követelésük. Azt sze­retnék, ha Berlinbe Frank Félix dr. volt alkancellár, a nagynémet néppárt ;gvik vezére kerülne. Mataja külügyminiszter azonban tisztában van azzal, hogy Ausztria Berlinbe nem küldhet olyan politikust, aki kampóskeresztesekhez közei álló pangermar politikát folytat, mivel ezt a n?gv és a kisantant államai rósz néven vennék. A nagynémetek azonban mindezzel nem törődnek. Az ő álláspontjuk az, hogy ez Ausztriának belügye és Mataja dr. mondjon le, ha Frank kineve­zéséért nem meri a felelősséget vállalni. A nagynémetek és Mataja között már hetek óta igen feszült a viszony, mivel a külügyminiszter a kormányban résztvevő nagynémetek tudta nélkül Rómában tárgyalt egy olasz-osztrák munka- és vámközösség étrehozásáról. A nagynémetek ezt egynek tekintik a Németországhoz való csatlakozás eszmé­jének elárulásával Könnyen meglehet tehát, hogy a bukaresti és berlini követ-változá­sok komoly kormányválságot okoznak. A keresztényszocialisták ugyanis a nagy­németek támogatása? nélkül képtelenek a szociáldemokrata ellenzékkel szemben kor­mányozni. A helyzet tehát vagy az, hogy Vlataja dr. az egész vonalon meghajol a nagynérnetek előtt, vagy pedig kiválik a kor­mányból. A síéinél kormáni; leiéi heiuzefe á német-spanyol kereskedelmi szeriőűés miatt A nemzeti párt, mint a kormányjavaslat íőellenzöje. — Ma van a döntő nap. Berlin, május 27. A német belpolitikán életben már hosszabb idő óta nagy ellen­tétekre ad okot a német-spanyol kereske­delmi szerződésnek kérdése. A kormány si­keres külpolitikájának kiépítése céljából mindenképpen ragaszkodik ehez a szerződés­hez, mely számos előnyt biztosit az államnak és a világ Németország melletti hangulatá­nak. Ezzel szemben egyes magánérdekek sértve érzik magukat a szerződésterv követ­keztében, igy elsősorban a német borter­melők nagy része, mert a kereskedelmi szer­ződés igen nagy kedvezményeket nyújtana a spanyol borbehozatalnak. A német borter­melők és vincellérek majdnem kivétel nélkül a német nemzeti pártba csoportosulnak és igy ez a párt elsősorban az, amely Strese- mann tervével nincs megelégedve. Már hónapok óta tart a huza-vona ebben a kér­désben s csak a közbejött nagy események, a biztonsági szerződés és az elnökválasztás, szorították háttérbe a vajjudó problémát. Most azonban ismét elementáris erővel tört ki és a birodalmi gyűlés mai ülésén való­színűleg döntésre kerül az ügy. A kormány helyzete eglehetősen súlyos, mert saját pártjainak legíöbbike viseltetik animozitássa! egy fontos és . mindenképpen keresztülviendő javaslattal szemben. Stresemann külügyminiszter tegnap a kormányhoz közelálló pártfrakciókkal tár­gyalt, hogy megszerezze a német-spanyol kereskedelmi szerződéshez szükséges több­séget. Már hétfőn rávilágított a kancellárral 'gyetemben a szerződés szükségességére és még a?zt is kilátásba helyezte, hogy a vin- cllérség érdekeit kárpotló hitelekkel fogja uegvédeni. A kormánynak annál inkább nehéz a helyzete, mert még a centrumpárt sincsen egységesen a javaslat mellett, a szociál­demokraták pedig a második olvasásnál tartózkodni fognak a szavazástól, mivel egyedül a kormánypártokra akarják hárí­tani a szerződés elfogadásából, vagy el nem fogadásából származó következ­ményeket. A javaslat mellett jóformán csak a? de­mokraták és a német néppárt vannak, amely két párt azonban elenyészően kevés a? megszavazáshoz. A centrum nagy része ugyan szintén a javaslat mellett foglal állást de minden a német nemzetiektől függ. A Lokalanzeiger értesülése szerint a német nemzetiek többsége a szerződés mellett fog szavazni, de a szerződést ellenzőinek a párt keretén belül megadták a szavazati szabad­ságot, azaz azt tehetik, amit akarnak. A Berliner Tageblatt szerint a német nemzetiek közül körülbelül hetvenen ok­vetlenül az elfogadás mellett szavaznak, mig a centrumból majdnem mind, az az kröülbelül haívanan. Beavatott körök re­mélik tehát, hogy az igen kényes ter­mészetű német-spanyol kereskedelmi szer­ződést mégis csak meg fogják szavazni. Ellenkező esetben könnyen kormányvál­ságra kerül a sor, mert Stresemann köti magát javaslatához. A P. M. H, CSÜTÖRTÖKI ROVATA írja: Feayves PáJ írók és írások — Egy erdélyi iró drámája — Bárd Oszkár: A taposómalom Amióta ezen a külön kis magyar ugaron, itt Csehszlovákiában, szorgos gazdák ismét eke elé fogták a Pegazust, azóta alig terem rajta egyéb, mint vers meg tárca, tárca meg vers. Emiatt az­után úgy rákaptunk a vonal alatti irodalomra, hogy lassacskán elfeledjük, hogy egyebet is lehet ám vetni: drámát, meg regényt, de még tudo­mányt is. Ha végigjáratjuk a szemünket az utóbbi esztendők könyvtermésén, mindössze három re­génnyel, még ennél is kevesebb színdarabbal ta­lálkozunk. Erdélyben kedvezőbb a helyzet. Hiszen ott sem fenékig tejfel, de mégis el lehe’t mondani, hogy Romániában nekibátorodott a magyar könyvnyomtatás. Ott akadt kiadó, aki Böhm Ká- rolynak és Brassai Sámuelnek filozófiai müveit közreadja, ott a turistakalauztól a négyéves gyermekeknek való képeskönyvig, a történelmi tanulmánytól a közgazdaságtan vázlatáig sokféle könyvet Írnak és bizonyára — olvasnak is. Mert ha a közönség nem vásárolná ezeket a könyve­ket, akkor kötve hiszem, hogy piacra kerülhet­nének. Ne mosolyogjanak azon, hogy Böhm Károly filozófiáját együtt emlegetem a gyerekek képes­könyvével. Mert ez a két véglet, így egymás mellett, azt bizonyltja, hogy Erdélyiben a ma­gyarság szellemi élete szervesen kialakult egész, melynek megvannak a fejlődési lehetőségei. A példa itt van előttünk, a mai nemzedék eltökélt­ségén múlik, sikerülni fog-e a csehszlovákiai ma­gyarságnak is kiküzdenie, megteremtenie tulajdon művelődésének elemi feltételeit Könyvek dolgában egyelőre még nem állunk a magunk lábán. Mécs László, Sziklay Ferenc, Egri Viktor, ölvedi László, Rácz Pál könyveit egy berlini vállalat hozta, illetve hozza ki és ezen a tényen nem változtat az, hogy a nyomdai munkát Pozsonyban végezték. Ez a berlini kiadó, a Lud'wig Voggenreiter Verlag, most vonal alatti ’rodalom helyett drámával kedveskedik nekünk, drámában szüköíködőknek. Pipacs a búzában: versek meg tárcák vetésében egy dráma, örü- .ünik neki, mert nálunk ritka az ilyesmi és mert ez is Erdély földjében termett. Bárd Oszkár drámája a gyengébb nemnek az erősebbel való ellentétén épül fel. Modern drámáról lévén szó, mondanunk sem kell, hogy a gyengébb nemen a férfiakat kell érteni Mert a nő intuíciója mindenkor győzedelmeskedik a férfi in­tellektusán. Az élet taposómalmában a töprengő, képzelődő, tulérzékeny férfi összeroskad saját problémáinak súlya alatt. A férfi tragikomédiába ez a színjáték, azé a férfié, aki az asszonyt olyannak szeretné látni, ahogyan lázas képzele­tében él. Egy fantomot kerget és későn veszi észre, hogy eközben letaposta, legázolta, tönkre­tette a valóságot. A valóság: egy józan asszony, aki nagyon szereti az urát. A fantóm pedig nem egyéb, mint maga a férfi. A férfi önmagát keresi a nőben, azt akarja, hogy az asszony lelke az ő lelkét tükröz­ze vissza. Gyötrődve, gyötörve egyre csak azt kérdi: ki vagy te, asszony? De nem várja be a feleletet és nem hisz a feleletnek, A kétségek szétmorzsolják a lelkét, megőrlík a boldogságát. Gyenge embernek nincs tragédiája. Nem tud szé­pen élni, de meghalni se tud szépen. Csak kínoz és kínlódik. A téma nem uj, de Bárd Oszkár ügyesen bá­nik vele. A külső történést a házibarát cselszö­vése indítja meg és az utolsó felvonásban a kö­zönség megkapja mindazt, mi szem-szájnak in­gere. Egy ideges, erőtlen embertípus mutatkozik meg ebben a darabban, mely a modern embernek keserű komédiája. Bárd Oszkár néhol talán túl - erősen húzza alá, amit mondani akar. de a szín­padi rutin mögül ki lehet érezni azt, hogy a mondanivalóját egy lírikus lelke diktálja. Ennek a drámának az a legnagyobb érdeme, hogy Bárd Oszkár, a lírikus irta. Csütörtök, május 28. m legfinomatia QgPlagh gg W* cipőkben P H! Hí szappan I ULIIl iwosóper | pr- a SeüagiSi mosftszerek. 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom