Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)

1925-05-28 / 119. (862.) szám

Szerkesztőség: Prága. !I., Stőpánská uMce 16/IU. Telefon: 30-3-49. Kiadó­hivatal: Prága, L, LlUová ulice 18. Tel.: 67-37. Sürgönyein): Hírlap, Praha. CsBWrlfttt «1825 infiins 28 előfizetési árak belföldön: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450. félévre 225, negyedévre 115, havonta 39 Kő. EGYES SZÁM ÁRA 1*20 KS Ji $ztovensz&ói és (ftuszinszfcói fzöweiík&zett íffemzéfoi Súvtofi pofítí&oi fMspifapia &efelös s&erÉfc&saítö: István Agrárvámok Irta: Fiissy Kálmán nemzetgyűlési képviselő Prága, május 27. Az őszi vetés immár kalászba szökött s csupán hetek választanak el berniünket . az aratástól, a tavaszi munkának gyümölcseit is nemsokára láthatja már a szorgos gazda. A természet megtette a maga kötelességét, a földművelő ugyancsak állandóan végzi nehéz munkáját, pedig a helyzete olyan, hogy ép­pen elég oka van az elkeseredésre és mun­kakedvének elvesztésére. A múlt évi nagyon gyönge aratás után kölcsönpénzen kellett vásárolnia az őszi ma­got s nagyon, de nagyon jó termésnek kel­lene jönnie ezidén, hogy a gazda a vállaira ne­hezedő súlyos terheken csak részben is könnyithessen. Ilyem körülmények között kettős bűn terheli a tétovázó, tehetetlen kor­mány lelkiismeretét, amely évek óta Ígérgeti a gazdatársadalomnak az agrárvámok beho­zatala utján való támogatását. Ma azonban a földműves is olyan lelkiismeretesen végezné munkáját, ahogyan a kormány és hogy ha a természet is olyan mostohán kezelné a mező- gazdaságot, ahogyan a hatalmon ülő s ön­magát agrárpártnak csúfoló csoport teszi, rövidesen föl'kopnék valamennyiünknek az álla, nem volna egy betevő falatunk sem. Az agrárvámokról az utóbbi hónapok­ban és években igen sok szó esett s akit csak egy kevéssé érdekel ez a kérdés, annak volt alkalma bőven megismerkedni ennek lénye­gével és jelentőségével. Ennek a demokrati­kus köztársaságnak a törvényhozása megal­kotta már az ipari munkások, a dajkák, a madarak és fák, a gyermekek és öregek, az ipar és kereskedelem védelméről szóló tör­vényeket, csupán annak védelmére nem gon­dol senki, amiből egyrészt ezt a siralmas éle­tünket tengetjük, másrészt ami lehetővé teszi azt, hogy a naponként nyolc óránál tovább egy perccel sem dolgozó gyári munkás és a munkanélküli segélyből tétlenül élő fehér ci~ •pót fogyaszthasson. A cseh földmüvespártnak az agrárvá­mokkal űzött komédiája bennünket nem ér­dekel közelebbről, mert hiszen nyilvánvaló az, hogy ez a párt a legcsunyább játékot űzi a saját híveivel szemben. Kétségtelen ugyan­is az, hogy a miniszterelnök pártjának meg volt és meg van a módja az agrárvámok tör­vénybeiktatásához, a nagyobbik baj azonban ott rejlik, hogy ez a párt sem akarja komo­lyan a mezőgazdaság védelmét. Ezt bizo­nyítja az a köztudomású tény, hogy a mai kormányrezsiimiek egyetlen egy olyan intéz­kedése sincs, amely az állam latosainak csak egy osztályát, vagy csoportját kiadósán se­gítené. A nép azért fizeti és választja a tör­vényhozóit, hogy ezek a megbízóik sorsát a szivükön viseljék. Sajnos, a prágai törvény­hozó testületben kevesebben vagyunk olya­nok, akik a nép igazi érdekeit tekintik, a többség kizáróan a saját önző céljait szol­gálja. Ezeknek az önző hatalmi céloknak a szolgálatába állott a cseh agrárpárt is, amely­ben nem ajkad egyetlen ember sem, ki merész ajakkal kimondaná, hogy vagy meglesznek az agrárvámok, vagy nem lesznek, de akkor pusztuljon helyéről ez a koalíció, amelynek működését csak a könnyek özöne kiséri. A hatalmon ülő cseh agrárpárti kiválóságok azonban oly távol vannak a saját fajtájukbéli cseh földművesnek a leikétől, a szükségletei­nek megismerésétől, mint Makó Jeruzsálem­től. Nekik nem fáj a paraszt sok adóssága és az, hogy a végrehajtó a cséplőgéptől fogja elvinni a gabonát az adókra, mert nekik meg van a saját mindig terített asztaluk. A közgazdasági élet nem viseli el a ka­landorpolitikát. A cseh kormányrezsim egy csapással megölte Szlovenszkó virágzó iparát, azonban görcsösen ragaszkodik — számunk­ra érthetetlen okból — az úgynevezett törté­nelmi országok iparának vámvédelméhez. Ha a mezőgazdákat nem védelmezi a vám, úgy A sarkntazö rcpüigcpci tiloftzafos sorsa Még mindig nincs hir — Haakon Hammer repülőgépen akar Aimmdsen megkeresésére indulni London, május 27. Eddig még nem ér­keztek hírek Amundsen expedíciójának sor­sáról. Lapjelentések szerint az amerikai és az európai szakértők azon a véleményen vannak, hogy nincs ok a nyugtalanságra. A segítő expedíciókról szóló jelentések is ko­raiak még. Az oslói repülőtársaság elnöke szerint Amundsen és két pilótája kijelentették, hogy ha néhány napig késnének, ne szer­vezzenek azonnal meníőexpediciókat, mert ezek az uj expedíciók egyáltalában nem lehetnek jobban fölszerelve, mint ök vol­tak és igy sikerükben aligha Sehet remény. Amerikában mégis gondolnak a mentési munkálatokra és Coolidge elnök a Reuter iroda értesülései szerint személyesen Is azon a nézeten van, hogy gondoskodni kell Amundsen gyors megmentéséről. Los Angolos, május 27. Haakon Hammer, aki a legutóbbi Amundsen-repülésen részt- vett, kijelentette, hogy meg akarja menteni a szerencsétlenül járt sarki repülőket­Az európai repülőgépgyárakhoz már fel­szólítást intézett, hogy állítsanak rendelke­zésére Rotterdamban legkésőbb junius 10-ig két nagy akciórádiusu hydroplánt, amelyeket hajóval Kingsbayba szállítana, ahonnét julius I-én Hammer fölszálina Amundsen megkeresésére. Hammer kétségbe vonja, hogy Amund­sen abban az esetben, ha szerencsétlenül járt, gyalog indul el Grönland felé. A mentő- expediciók lehetőségei közül a tapasztalt sarkutazó kizárja a kormányozható légha­jókkal való operálást, mert ezek a nehezen mozgatható kolosszusok egyáltalában sehol sem tudnak beszállni a sarkvidéken. Berlin, május 27. Londoni jelentések sze­rint, ámbár megbízható forrásokból még min­dig nem érkeztek jelentések Amundsenről, Angliában mégis az a hir terjedt el, hogy a sarkutazó a legközelebbi 24 órán belül ismét eléri Fram nevű hajóját. Hogy honnét szár­maznak ezek a hirek, egyelőre még nem le­het ellenőrizni, de annyi mindenesetre tény, hogy Amundsenről megnyugtató rádiógramok érkeztek a kontinensre is. Trockü első leszéfle a viMeltaaiíaiizmosü Minden a könnyen forradalmosiiható angol munkásságtól függ Moszkva, május 27. Trockij tegnap a Gosplan (a tervszerinti közgazdaság állami központi bizottsága) hivatalnokainak ülésén beszélt a kapitalizmus stabilizációjáról. Kiemelte Amerika, japán és India terme­lési erejének gyors növekedését. Ugyan­akkor, amikor Európában minden erő tű­nik, Európa és Amerika között az aníago- nizmus napról-napra nő. Ez a körülmény forradalmi állapotot te­remt az egyes államokban. Amerika csak azért segít Európának, hogy ez megfizethes­se adósságait. Anglia lemaradt a világpiacról és csak Amerika politikai közvetítőiéként szerepel. A munkástömegek hatalmas forradalmi rohama után, mely 1918-tól 1923-ig tartott, a kapitalizmus föléledí pánikus ijedtségé­ből, a valuta megszilárdult és az ipar meg a kereskedelem időt nyert a helyzet általa- nos orvoslására. Az európai burzsoázia azonban nincs már abban a helyzetben, hogy a munkásosz­tályokat eltartsa. Ez a körülmény a szak- szervezetek bürokratikus szervezetét is bal­felé tolja, mint azt az angol munkásszerve­zetek elsősorban mutatják. Egyáltalában az angol munkásság ma a forradalom legfontosabb faktora. Európa függése Amerikától napról-napra nagyob­bodik, mivel Amerika egyszerűen a dollár­ral és nem a karddal tereli zsákutcába Európát. Éppen ezért nem lehet a kapitalizmus hosszantartó stabilizációjáról beszélni, mert a valuta mesterséges javítása igen megne­hezíti az ipar helyzetét, ezáltal lerontja a munkások életkörülményeit, ami előbb- utóbb okvetlen a kiélesedett osztályhar- ! cokra fog vezetni. ieioolifiki Mimiit Parisban Marokkó miatt Állítólag éheznek Abd el Krim katonái Páris, május 27. A Peuple, a szakszerve­zetek hivatalos orgánuma az általános mun­kásföderáció egy fölhívását közli, amelyben ez fölszólítja a kormányt, hogy azonnal tegye meg az intézkedéseket a marokkói béke el­érésére. Ugyanebben a fölhívásban élesen elítélik a kommunistáknak Marokkó ügyében követett magatartását. A Quotidien szerint az az interpelláció, amelyet ma tartanak a kamarában Marok­kó ügyében, egyáltalában nem fogja meg­zavarni a politikai atmoszférát, mivel a többségi kartell tegnap már megegyezett a kormány napirendjének elfogadásában. Egyáltalában nincs nézeteltérés a kor­mány marokkói magatartása miatt. Ennek dacára az interpelláció a lap szerint nem lesz fölösleges, mert a válasz meg fogja világítani a konfliktus kitörésének körülményeit, a francia had­erők marokkói erejét, a csapatok vesztesé­geit és a katonai műveletek költségeit. Fez, május 27. Tangert jelentések szerint a riffkabilok között mindinkább érezhető lett az élelmiszerek hiánya. Számos törzs arról tárgyal, hogy a kormány megengedje szá­mára az aratást anélkül, hogy a katonákat ellátnák. A Dsebel törzsek tiem hajlandók to­vábbra Abd el Krím barkáit élelmezni, mert attól félnek, hogy önmaguk is szük­séget fognak szenvedni. Abd el Krim min­den törzsnek kötelességévé tette, hogy bi­zonyos számú katonái küldjön a frontra s ellenkező esetben tömegkivégzésekkel fe- nyegetődzött. Páris, május 27. A hivatalos jelentés szerint a riffkabilok a francia keleti fron­ton tetemes erősítéseket kaptak, úgy hogy az újabb támadások ezen a szakaszon valószínűnek vehetők. A felkelők nyomása újból megnagyobbodott a franciák ellen akkor tessék eltörölni az ipari vámokat is teljesen s érvényesüljön a szabad verseny. Mert ha ma a cseh szocialisták azt mondják, hogy van elég olcsó gabona Argentínában, úgy mi, gazdák viszont azt mondjuk, hogy a szomszédban olcsóbb és jobb kaszát, kapát vehetünk, műit Csehországban s akkor a sa­ját termésünket is olcsóbban adhatjuk. és igy kisebb frontszakaszokat ki kellett üríteni. A Binan környéki hegységet, melyet a francia csapatok az elmúlt napok folyamán elfoglaltak, ismét kiürítették. Több helyen kisebb kabil osztagoknak si­került titokban áthaladniok a francia elü- örsvonalon és a megszállott * francia zóna mögé jutniok. Ilyen és hasonló esetek meggátolására Freydenbourg és Colombat hadcsoportjai egyesültek, A riffkabilok igen nagy erővel ellene szegültek ennek az egyesülésnek, de nem tudták azt meg­akadályozni. Az angol Derby és a német biztonsági javaslat London, május 17. A hivatalos jelenté* szerint a nyilvánosság egész érdeklődését any- nyira leköti a mai Derby, hogy még a biztonsági szerződés kérdésében döntő mi­nisztertanácsot is holnapra halasztották. Ezen a holnapi tanácskozáson végérvé­nyesen eldöntik a német javaslat sorsát. Egyes lapjelentések szerint nem valószínű, hogy az angol álláspont megváltozott a ga­ranciapaktum kérdésében. A Daily Telegraph ellenben nyíltan ki­mondja, hogy a tárgyalások veszélyben vannak, mert Franciaország még nem fo­gadta el az angol álláspontot, Anglia pedig nem hajlandó engedni nézeteiből. Tovább tartanak a földrengések Japánban Newyork, május 27. Japánból újabb je­lentések érkeznek a földrengések folytató­dásáról- Tegnap reggel ismét súlyos föld lö­késeket észleltek Nippon délkeleti részén. A földrengések centruma ismét Toyoka és Kinosaki vidéke. Ezt a két várost az uj föld­rengés jóformán teljesen elpusztította, mert tegnap még az a néhány ház is, ami az előző katasztrófa alkalmával megmaradt, teljesen elpusztult. A legnagyobb sietséggel, alig egy hét alatt készített szükséglakások szintén ösz- szedültek. A lakosság között borzalmas pánik uralkodik. Eddig még nem tudni, vájjon az újabb földrengés ismét áldozatokat követelt-e. New-York, május 27. A new-orleansi ob­szervatórium ma reggel 2 óra 23 perckor igen erős földrengést jelzett, melynek fő­fészke a Panama-csatorna környéke lehet. Nagy antiszemita zavargások Becsben Bezárták az egyetemet Bécs, május 27. Az elmúlt napok folya­mán, főleg a Mödfingben történt kampóske- resztes kihágások után, a városban ismét uj erővel tört ki az antiszemita mozgalom. Ma az egyetemen és a világkereskedelmi főisko­lán került a sor incidensekre a kampóske- resztes és a zsidó hallgatóság közölt, úgy, hogy délelőtt 11 órakor be kellett zárni az egye­tem kapuját és a körúton összegyűlt diá­kokat csak a rendőrség tudta a Voíivpark felé űzni. A sétatér közelében a német nemzeti diákok békés járó-kelőket is inzultáltak. A hatóságok több egyént letartóztattak. A dél folyamán az egyetem karnpós- keresztes diákjai erősítéseket kaptak a földmiveiési főiskoláról, keresztültörték a rendőrkordont és behatoltak az egyetemre. A diákok nagy tömegével szemben a rend­őrség tehetetlen volt és csak arra szorítkozott, hogy a körutakon meggátolja az összeütközéseket. Azt is sike­rült elérniük, hogy a munkanélküliek egy me­netét, amely a diákok ellen vonult, szétosz­lassák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom