Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)
1925-05-24 / 116. (859.) szám
lati driási Idrengts pusziitól! lapáiiMu Tengerrengés is volt — Három város teljesen megsemmisült Tokió, május 23. (United Press.) Japánban ismét földrengés pusztított. A földrengés az ország nyugati részén volt. Elsősorban a tengerpart melletti községek szenvedtek sokat, mert egyúttal tengerrengés is dühöngött. Több község elpusztult. Tekintette! arra, hogy a táviróvonalak is összeróni bolódtak, az elpusztult személyek számáról és a kár nagyságáról az adatok hiányoznak. — Egy későbbi jelentés szerint a halottak és a sebesültek száma rendkívül nagy. A földrengés magva a fiiogo és Kioto preíekturák területén volt. Három város tökéletesen megsemmisült. Több alagút beomlott, igen sok hid ősz- szeomlott. Nagyarányú mentési akció indult meg és számos külön mentővonat indult a íöldrengéssujtotta területre. A irancia Ma? Mta napjai Knktt Bitit Egyre súlyosbodnak a harcok — Malvy titokzatos madridi útja — A spanyolok júniusban támadnak Béke és egyenrangúság (g. g.) —, május 23. A német birodalom uj elnöke, az ősz generális mondotta a diplomáciai testület üdvözlésére adott válaszában, hogy valamely nemzet élén állónak nem lehet nagyobb, magasabbrendü vágya, mint népét békében és egyenrangúságban látni élni. A nagy hadvezér, aki a véres halálme- z.ők döbbenetes békéjét s ebben a békében a mindent kiengesztelő egyenrangúság hangtalan képét oly sokszor zárhatta leikébe, békét és egyenrangúságot követel az élőknek, egy nagy nemzetnek, amelynek élére került. S igaza van, mert hiszen a béke és egyenrangúság isteni adománya nem csak a holtaknak, de az élőknek is kijár. E szerény kívánság mint súlyos vád hull azok felé, akik útjába állanak milliónyi lelkek vágyának, követelésének, jogának, akik útjába állanak milliónyi lelkek békéjének s a legtermészetesebb velejárónak, az emiberek egyenranguságának. Mert hiába van papiros-béke, ha az emberek, nemzetek egy része még mindig nem engedett utat szivéhez az igazi, gyűlölettől megtisztult békének, ha a béke beköszöntőit, a békeszerződéseket még mindig csak mint a másiknak nyakába vetett burkot tekinti, amely csak arra jó, hogy szorosabbra lehessen huzni a kötélét, ha a meghurkolt a visszatérő élet jeleit mutatja. Csak a huroknak végét tartók fogják békének nevezni azt az állapotot, amely a másiknak, aléltságától csendes, vagy amelynek csendjét legföljebb az áldozat hörgése szakítja meg. A német birodalom uj elnöke nem ilyen békére gondolt, nem ilyen békét kíván népének, amely a halál békéjével azonos. Ennek a nagy népnek az élet békéjére van szüksége, amikor munkába feszülnek az élettől duzzadó izmok, amikor fenségeset produkál a legfegyelimezettebb agy s amikor becsületes szorgalommal lehet munkálkodni saját és mások jólétén. Jog nem adhat ilyen törekvésekkel szemben senkinek eszközt a kezébe, csak az emberi gyarlóság, a kicsi- nyeskedés, a gyűlölködés, az irigység. Csak ezek az emberi salak-érzelmek találhatták ki ezt a mai állapotot, amelyből nincs szabadulás, csak ezek jöhettek reá arra a gondolatra, hogy elvakultan megtagadják az egyenrangúságot azoktól, akik az emberiségnek az örök értékek kincsestárát adományozták. Valóban fájó lehet az élen állónak látni a brutális igazságtalanságok meg nem szűnő sorozatát, ámde nem kisebb fájdalom és tragikum egy ilyen nemzethez való tartozás érzése sem. Ma, amikor — egy nagy angol lap megállapítása szerint — Európa egyik fele erősséggé, másik fele pedig börtönné alakult át, fél-Európa nyögi az áldatlan béke és a megbontott egyenrangúság keserveit nemcsak nemzetközi, hanem belföldi vonatkozásokban is.-Ma nem egy nép, de népek és nemzetek ülnek börtönökben, mert úgy kívánja ezt a béke uj fogalma, igy parancsolja annak a fél- Európának hatalmi dölyfe, amely az erősségekbe vonult... Nehogy az egyenrangúság érzése úrrá legyen a börtönben ülőkön, oly hang, oly bánásmód válik szokássá, amely minden másra alkalmas, csak arra nem, hogy rangbeli eltolódást igazoljon a fenhéjázó hang hordozójának javára. A hatalom vad élvezete megrészegíti a modern diktátorokat s nem csoda, ha ebben a mámorban ön telten mosolyogják meg az egyenrangúságot követelőket. A békének ez az uj fogalma, az egyenrangúság ezen indokolatlan félredobása, népek dölyfös gőgje más népekkel, más nemzetbeliekkel szemben nemcsak nemzetközi egységek részéről s ily egységekkel szemben nyilvánul meg, hanem ez a légkör uralja az egy határon belül élő népeket is. A testvériétien békétlenkedés, a lenézés, sőt megvetés hidege süvít azok felé, akik a maii békék Páris, május 23. A francia csapatok marokkói helyzete napról-napra nagyobb nyugtalanságra ad okot Párisiban. Painlevé miniszterelnök Grenobléban beszédet mondott a marokkói helyzetről. Hir szerint azonban fejtegetései nem elégítették ki a pártokat, még a kormánytámogató szocialistákat sem. Renaudel szocialista vezér máris interpellációt fogalmazott meg, melyben követed a marokkói katonai operációknak mielőbbi befejezését és az afrikai béke atmoszférájának megteremtését. Mivel ez az interpelláció a kormányttá- mogatók közül került ki, kiérezhető belőle a Paimlevé-kormány nehéz helyzete. Egyes lapok már azt is tudni vélik, hogy a miniszterelnök lemond éppen a marokkói kérdés miatt és helyébe Herriot kerül, aki ügyesebben kezelte a gyarmatiigyeket. Valószínű, hogy Renaudel interpellációjáról már ma vita indul meg a kamarában. Tegnap 11 órakor minisztertanács volt az Elyséében, melynek egyetlen tárgyát a marokkói helyzet alkotta. A hivatalos jelentés szerint a minisztertanács törvényjavaslatot dolgozott ki, mely a parlamenttel uj marokkói hiteleket akart elfogadtatni. Painlevé miniszterelnök kijelentette, hogy Malvyt azért küldték Spanyolországba, mert ez a politikus ott kiváló ösz- szeköttetésekkel rendelkezik. A madridi tárgyalások menetéről a miniszterelnök nem volt hajlandó nyilatkozni, csak annyit jegyzett meg, hogy Malvy találkozott a spanyol királlyal és Primo de Riverával is. A tegnap esti lapok újabb veszedelmes hireket hoznak a harctérről. Hir szerint Ain- Aioha közelében nagy csata folyik a francia csapatok és a riffkabilok között. A Havas-ügynökség jelentése szerint ismét felmerült az a gyanú, hogy Abd el Krím hadseregében igen nagyszámú európai kalandor van, sok volt tartalékos tiszt, mérnök, orvos és élelmezési tisztviselő. Állítólag a riffkabilok minden elfogott katonát megcsonkítanak. A nehéz helyzet dacára a francia csapatok hangulata igen jó és különösen a bekerített városok helyőrségei viselkednek hősiesen. Abd el Krím erőfeszítéseit főleg Uerka vidékén teszi meg, mert az itteni kipassziv alanyai, vagy inkább egyszerű tárgyai s nyoma sincs annak az érzésnek, de még a látszatnak sem, hogy emberek, egyforma s egyenrangú emberek élnek az egy határon beiül. A német nép egykor háborús s ma békés vezérének szavai, minden jogosságuk és váló gabonatermésre mindenképpen szüksége van. A Journal ma végre részleteket közöl Malvy titokzatos madridi utazásáról. A francia politikus megegyezett Primo de Riverával, de ez a megegyezés nem tartalmaz katonai konvenciókat és Francia- ország nem kéri Spanyolország együttműködését a harctéren. Franciaországot arra jogosítják föl a spanyolok, hogy a felkelőket egész a spanyol zóna határáig üldözhetik. Az Alchucemasi öböl ellen megindítandó spanyol hadműveletekről még folynak a tárgyalások. Ezek a hadműveletek a Matin értesülése szerint csak júniusban fognak megkezdődni. Páris, május 23. A lapokban nem találni a tervezett francia-spanyol marokkói kooperáció egységes megítélésére. Míg a Jour- nál igazat ad a tervnek, mert a riffkabiloka^t Franciaország kisebb veszteségével fékezi meg, addig az Oeuvre az ellentétes állásponton van, mert e la*p szerint viszont Franciaország elég erős arra, hogy érdekeit egyedül is megvédje. A Hőmmé Libre is azt kérdezi, vájjon a kooperációra föltétlenül szükség van-e? E lap szerint a marokkói helyzet kedvezően alakul és miért ossza meg Franciaország az esetleges nyereséget Spanyol- országgal, ha a győzelmet egyedül a francia csapatok vívták ki? S az is rossz vért szül -d külföld előtt, sőt a belföldön is, ha a helyzet úgy tűnik föl mintha Franciaország egyedül nem végezhetne a riffkabilokkal és spanyol segítségre van szüksége, hogy döntő győzelmét elérje. Herriot volt miniszterelnök tegnap a Rhone departement gyűlésén kimerítően foglalkozott a marokkói helyzettel és kifejtette, hogy miniszterelnök korában Nollet hadügyminiszterrel egyetemben mindig a lehető legjobb egyetértésben dolgoztak Lyautey mar- sallal, akinek Spanyolországgal szemben tanúsított magatartását mindig helyeselték. Herriot energikusan visszautasított minden támadást mely őt a jelenlegi marokkói események miatt érte, mert Franciaország igenis megtett minden intézkedést. Az afrikai marsall előre tudja a riffkabilok offenziváját és meg is tette az intézkedéseket, melyeket a francia kormány mindenképpen támogatott. Franciaország köteles algieri és marokkói protektorátusának védelmére, de Marokkóban sincs más terve, mint a-Jakosság szabadságát és biztonságát megőrizni. A Matin értesülése szerint az a hitel, melyet a kormány Marokkó számára kér 30 millió frankot tesz ki. igazságuk mellett, még sem mentesek egy tévedéstől, nevezetesen attól, hogy nemcsak a nemzet ólén állónak leghőbb vágya népét békében és egyenrangúságban látni, hanem valamely meggyötört, megalázott nép legegyszerűbb fiának is leghőbb vágya a béke s legszentebb joga az egyenrangúság. A keliioiitika síül sarsspiilBál Prága, május 23* A parlamenti élet újból megkezdődött. A képviselőiház pénteki egyórás ülésén a koalíciós pártok szép számmal jelentek meg, hogy ezzel is demonstráljanak a „megingaí- hatat!an“ koalíció mellett. Ügyes taktikával dolgoztak, mert abban a pillanatban, amikor vitára került volna a sor, egyenkint eltünedeztek az ülésteremből, Nem akarták a kommunisták interpellációját leszavazni, amelyben Haken és társai a miniszterelnököt felszólították, hogy tegyen jelentést az agrárvám kérdésének eddigi tárgyalásairól. A koalíció kikerülte a támadást, mert ennek a kérdésnek fe-íbolygatása könnyen végzetessé válhatott volna. Svehla attól félt, hogy ■ a kommunisták interpellációjával kapcsolatban talán a szociáldemokraták szélső, radikális szárnya leplezetlenül megtámadhatná az agrárvámot s igy az újból összetákolt koalíció ismét csak összeroppanna. A képviselőházat péntekre csak azért hívták össze, hogy a különböző bizottságoknak kiadják a javaslatokat s a házelnökség már a plénum ülése előtt elhatározta, hogy a kővetkező ülést már csak Írásbeliié? fogja összehívni. Hogy a plénum miért nem' ülésezhetne, nem tudjuk megérteni. Hiszen, ha semmi mást nem tűznének ki, mint a sok interpellációt, már ez is eiég lenne ahhoz, hogy az ellenzék is szóhoz jusson. Ezt azonban nem akarja Svehla. Az ellenzéket elnémítja, a közvéleménynek semmi köze ahhoz, hogy a kormány és a koalíció mit csinál. A parlamentarizmus nálunk abból áll, hogy a petka által elfogadott javaslatokat a bizottságokban mégegyszer megrágják s aztán, ha már minden oldalról meghányták-vetették a javaslatokat, a régi rendszer szerint: rövidített eljárással, öt-tiz perces felszólalási engedély- lyel működésbe lép a szavazógép s a legközelebbi házülésen gyorstalpalással tető alá hozzák a javaslatok tömegét. Amíg ez a kormányrendszer megmarad, nem is lesz az már másképp s nem is fog tudni az ellenzék pozitív eredményt elérni. Éppen ezért csak helyeselhetjük a magyar és német polgári pártok törvényhozóinak negatív politikáját. Az önálló keresettel bírók szociális biztosításának törvényjavaslata, amelyet most adtak ki a szociálpolitikai bizottságnak, éppen olyan korcsszülött, mint valamennyi javaslat, amelyek kompromisszum alapján készültek. A koalícióban nem az a fontos, hogy olyan törvényt hozzanak, amely a köz, a polgárok érdekeit szolgálja, hanem a koalíció megmaradását. Még a laikus is belátja, hogy egy ilyen javaslaton, mint amilyen a szociális biztosítás, hónapokig kell dolgozni. Nálunk ez nem úgy történik. A koalíciós egység veszélyeztetve van — mondja Svehla — a szociális biztosítással tehát az Urnák 1925. évének, május 22. napjának délután 3 órára el kell készülnie! S a javaslat, amely ötven nyomtatott oldalú, a kitűzött nap kitűzött órájában a ház asztalán feküdt. így készülnek nálunk a törvények, amely- lyel másfélmillió polgárt megterhelnek óriási összegekkel, anélkül, hogy a legkisebb reményük lehetne arra, hogy ebből valaha is egy fillért vissza fognak kapni. S amig Svehla a szociális biztosítást percnyi pontossággal nyomás alá hozta, hét lakattal elzárta a koalíció legérzékenyebb sebét: az agrárvámot. PARKHOTEL SPLGNDID PRÁGA-LETNÁ, OVENECKÁ TÜÍDA 78 Prápra egyetlen parkszállodáia — Elegánsan és modernül berendezett szobák és lakosztályok * Mőzp. iut£s - Káveház, étterem - Telelőn 31604 $ SürsönyciiB: SplentiiMel PrahaJ Éli W ^Jfb "V ÍV. W. 116. (858) szfifP ¥a«tórnap y1925 iBÉias 2j (ffa HLár ff előfizetési árak belföldön: évente 300, Ég# yjwft jgj félévre ISO, negyedévre 76, havonta ÉW jffg 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre fffíflJr/tj]TM ^■YESSzAw12UKt A jür ff ül ff JET rn Üf" ff ff® ff ff Szerkesztőség: Prága. II.. Stépánská Ak. ,ff fffl JSr & HL W ÜL Jw # Mt Íj, Jy ff & Mt *Hce ,6/ni* Telefon: 30-3-49. Kiadómf WL t hivatal: Prága. I.. LUlová ullce is. Tef.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. JÍ fxíovensxftói és (Husxtnsx&ót fzdrafteeiif Üttenxé&i ífúriofc poíitifciai napiíapja
