Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)

1925-05-23 / 115. (858.) szám

H M JJL> IfSís W* IV- Évi. 115. (858) szga - swaéill* 1985 ffijjjES 23 MW Jr előfizetési árak belföldön: évente 300, Jyjr teas^^ félévre 150, negyedévre 76, havonta iSF iw ^fir /SF®^ 26 Kö; külföldre: évente 450, félévre JöT /¥_, ~iuuju — , —MWEtro^ i|F Jr .................... ....... ._, ... 225, negyedévre 1!?. havonta 39 Kö. t/ #/#7l/f^wYt-W^éM^WWQkTT/tfF% egyesszAmak*™** A j/s¥ lm §il W Jaa W 'US0, íW dw MF Jiw isi*kIT Éw Szerkesztőség: Prága. U„ Stépánská ^ Jr tffl WtJLá&wL, m J&P Jffl sR JSf mi Mf ## JM JW ám JT §|L J& ulice 16/III. Telefon: 30-3-49. Kladó­W &g! «y hivatal: Prága, I., Llllová ulice is. ^SsbSÍ^"^ ^™IM,*inBil,ítfii1^ Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Pralia. 'fzíovénszhói és íftuszinszfoóifzüreffiexetí poffffüíii napilapja ífetelös sxevfccsxtő: &áf Jstván A kisebbségi antant, a kisantant államaiban élő magyar nemzeti kisebbségek közös akciófrontjának tervét ve­tette föl újságcikkeiben legutóbb Fiachbarth Ernő dr., a szövetkezett ellenzéki pártok köz­ponti irodájának igazgatója s egy budapesti lapban megjelent nyilatkozat álban bejelen­tette, hogy a terv nyomán valószínűen össze­ül Becsben az uitódállambeli magyarság kon­ferenciája. Ezt a tervet és ezt a bejelentést nemcsak mint életrevaló és reális lépést üd­vözöljük, de örömmel fordulunk feléje azért is., mert két és félesztendővel ezelőtt mii pen­dítettük meg elsőidben a kisantant államaiban élő magyarság s esetleg továbbmenve és a nemzetközi viszonylatokat figyelembevéve, a kisantant nemzeti kisebbségeinek pozitív for­mában megnyilatkozó együttműködési akció­ját. Jólesik tehát azt látnunk, hogy a politi­kánk aktív munkásai magukévá teszik kon­cepciónkat, amellyel kapcsolatosan ma is az a meggyőződésünk, ami harminc hónappal ezelőtt volt: a közös sors, a közös jogforrá­sok, amelyekből írásos jog és gyakorlati jog­talanság folyik, a közös elnyomási taktikával szembeni küzdieillrni egymásrauttaitság' kell, hogy összehozzon bennünket és az együtte­sen folyó kormánypolitikával szemben az együttesen kialakuló ellenzéki front létre­jöjjön. Amikor mi fölvetettük a tervet, a nem­zetközi helyzet még zavarosabb volt, mint ma s a kisebbségi jogok nem voltak -.nem­zetközi életben oily monumertálisan előtérbe sodródott problémák, minit most. Akkor még nem állt tisztán előttünk az, amit ma elviitáz- hatatilanul remélhetünk: ez a magyar, vagy kisebbségi antant nem áll majd elszigetelten a nagy nemzetközi politikai tusakodásban, de számíthat aktív tényezők segítségére, akik harminc hónap mozgalmas időszaka alatt tisztán meglátták azt, hogy a mi helyzetünk van oly jelentős és a rendezetlenségében a békét destruáló momentum, mint a fegyver­kereskedelem rendezése, vagy más, a nép­szövetséget foglalkoztató téma. Ezért szívesen s örömmel vesszük a tervet, amit propagálni és gondolatokkal alátámasztani akarunk. Et to mi üli... sokak szemében elfcévelyedett, egyesek előtt martár sorsot kapott fiú: Károlyi Mihály gróf? Te is érzed azt, amit mi uj helyzetünk föteszmélésének első pillanatától érezőink? Te is kezdesz hitet vallani a mi hitünk mel­lett? Mert .így valahogy kell lenni, különben nem Írnál az amerikai lapokba memoárokat s ezekben a politikai nézeteidet kifejtve, nem imád meg azt, hogy: „biztos vagyok, hogy eljön az ideje, amikor a csehek be fogják látni, hogy egy állam hatalmát nem a föld­rajzi határok és a kiterjedés nagysága ha­tározzák meg. Már most is a cseheknek sok nehézségbe kerül uralni a nagyszámai német, magyar és szlovák népességet, amelyek együtt körülbelül az államnak a felét alkot­ják. Ezek elégségesek voltak rá, hogy . le­rombolják az osztrák-magyar birodalmat, mi­vel az gyenge volt a sok nemzetiség miatt. Némi tekintetben Csehszlovákia ugyanezt a helyzetet örökölte. Sem Ausztria, sem Ma­gyarország nem értett a nemzetiségek keze­léséhez. A politikát, amely ellen én annyi éven át harcoltam, most a szomszédaink is­métlik. Ha a magyarok, németek és a nemze­tiségeik elnyomásáról van szó, azonnal kész a válasz: Nektek nincsen jogotok semmi bi- rálgatásra, hiszen ti is ezt tettétek egykor. Mi gyalázatosán és ostobán-kezeltük a nem­zetiségeinket. A bukás, amely rajtunk esett, részint annak tudható be, hogy elnyomtuk a nemzetiségeket. Mennyiben változtat a hely­zeten, ha ugyanaz a politika folyik most is, ez szintén csak rövidlátó politika lesz. Mig ez az elnyomás tart, addig semmi lehetősége sincsen a valódi megülepedésiieik, megszilár­dulásnak. A háború veszélye folytonosan fe­nyeget/4 És amikor ezt leírod, nem érzed, Mer-Mrie kassai püspök Mse Harmincezer ember vett részt a gyászmenetben Hodzsa nyilatkozata az igazság mérlegén 1. Kassa, május 22. Ma helyezték örök nyugalomra a kassai egyházmegye szentéletü püspökének földi maradványait. A Dóm hatalmas hajói már a kora reggeli órákban zsúfolásig megteltek gyászoló közönséggel. Délelőtt 9 órakor Marmaggi prágai pápai nuncius nagy papi segédlettel 'vonult a rava­talhoz s beszentelte Fischer-Colbrie püspök holttestét. Az abszolució után Keberich Már­ton szepesi felszentelt püspök végeztea rek- viumot- Csárszky rozsnyói püspök szlovák, majd Takácih Menyhért jászói prelátus ma­gyar nyelven mondott gyászbeszédet. A Dóm körül a gyászolók tízezrei vár­ták, hogy utolsó utján elkísérhessék szere­tett főpásztorukat. A Dómból kiszorult tö­meg előtt a székesegyház előtti téren Zabo­lovsz'ky eperjesi prépost magyar, Csárszky rozsnyói püspök pedig szlovák nyelven tar­tott szentbeszédet. A görögkatolikusok ré­széről Rusznák Miklós püspöki vikárius ce­lebrált rekviemet. A Dóm kórusán a kassai zenekedvelők kara gyászdalokat énekelt. Majd megindult a gyászmenet végig és vissza a Főutcán. A koporsó után az el­hunyt főpap családtagjai, a káptalan s az egyházmegye papsága hldt. A menetben resztvettek az összes kassai hatóságok élü­kön Ruiman dr. nagy zsupánnal és Snejderer hadtestparancsnokkal. Több mint 30-000 em­ber kisérte utolsó utján a főpásztort. A sirbatétel szent szertartását is Mar­maggi bíboros végezte, mely után Jantausek Pál nagyszombati püspöki vikárius ünnepi misét celebrált. Óriási erdőégések Északnémetországban Stettin, május 22. Tegnap délelőtt a pitti és friedriohswaldei erdőségekben nagy tűz ütött ki. Tekintve, hogy az elmúlt hétfőn már igen nagy tüzek voltak ezen a vidéken, az újabb katasztrófa nagy nyugtalanságra ad okot. A kár óriási, mert a szél következtében több ezer hold faállománya' pusztult el. A környékbeli falvak egész tűzoltósága, vala­mint' a környéken lévő katonaság is kivo­nult, hogy a tüzet lokalizálja. Nagy nehéz­ségeik árán csak Vinzendorf falu közelében sikerült a tüzet megállítani, úgy hogy jófor­mán csak percek kérdése volt, hogy a falu is a lángok martaléka nem lett. Bcnes űr. ofaftb KOlfigijt expozéi fog fariam Prága, május 22. Parlamenti tudósítónk értesülése szerint a mai plenáris ülés előtt a ház elnöksége ült össze s azon elhatározták, hogy a parlament legközelebbi ülésein a szo­ciális biztosításról szóló törvényjavaslatot fogják megtárgyalni. A szociálpolitikai bizott­ságnak kiküldött albizottsága a jövő hét fo­lyamán minden valószínűség szerint befe- b efejezi a biztosításról szóló törvényjavaslat bizottsági tárgyalását és az erről szóló jelen­tését nyomtatásban, posta utján küldi ki a képviselőknek a parlament összehívása előtt. A képviselőház elnöksége a parlament leg­közelebbi ülését junius első napjaiban tervezi. Végül elhatározta az elnökség, hogy fölszó­lítja Benes külügyminisztert, hogy vagy a képviselőháznak közelebbi ülésén, vagy a külügyi bizottságban tartson külügyi expozét. X cseh néppárt elfogadhatatlannak tarifa az uj szociális biztosítási Javaslatot Szeptemberre választásokat vár — Nem volt komoly a Hodzsa-magyarok prágai demonstrációja Prága, május 22. A mai parlamenti ülés megnyitása előtt munkatársunknak alkalma volt egy cseh néppárti politikai egyéniséggel a politikai helyzetről beszélgetni. Informátorunk a kö­vetkezőket mondotta: — Az önálló keresettel biró szociális biz­tosításnak eredeti törvényjavaslata elfo­gadhatatlan. A néppárt már kifejtette hiva­talos lapjában eme törvényjavaslattal szemben kifogásait. De biztosra vehető az is, hogy az agráriusok sem hagyják meg a javaslatot eredeti formájában, mert ez kü­lönösen a mezőgazdák körében óriási fel­zúdulást kelt. —A cseh néppárt még azt is fogja java­solni, hogy ezt a törvényjavaslatot ne Í926 junius 1-én léptessék érvénybe, ha­nem csak 1928 január 1-én, mivel a mai gazdasági helyzet mellett lehetetlen, hogy még újabb kiadásokkal terheljék meg a mezőgazdákat, iparosokat és kereskedőket. A mai politikai helyzet kritikus. A mi pár­hogy diszkreditálód a neved alatt folytatott politikai propagandát? Hogy kellemetlen helyzetbe hozod azokat a híveidet, akik itt csak a magyar nemzetiségi politika fölött tör­nek pálcát és szemet hunynak az uj államok kormányainak nemzeteket tipró politikája fö­lött? Keserves tapasztalataid lehetnek a de­tunk még ma sem tudja, hogy mi van az ag­rárvámmal és a lengyelekkel kötött keres­kedelmi szerződéssel. Annyi bizonyos, hogy az agrárvám meg lesz. — A választásokról sok pro és kontra hír lát napvilágot a sajtóban. A választások minden valószínűség szerint ez év szeptemberében lesznek. — Ezt akarják az agráriusok is, csakhogy az előkészületeket a legnagyobb titokban teszik meg, hogy ezzel is előnyük legyen a többi pártokkal szemben. — A magyarok prágai demonstrálásának komolyságában nem hiszünk. Az embere­ket bizonyára megfizették. Hodzsa meg akarta mutatni Prágának, hogy mit tud, de még inkább Benesnek volt arra szük­sége genfi utazása előtt, hogy ezzel is be­bizonyítsa, hogy a köztársaság népei nem­zetiségre való tekintet nélkül meg vannak e’égedve a mai helyzettel és kormányrend- szerrel. —er­A mezőgazdasági helyzet Prága, május 22. A budapesti Nemzeti Újság, amely az utóbbi időben különös figyelmet fordít u csehszlovákiai politikai életnek a magyar vonatkozásokkal és a középeurópai helyzet­tel kapcsolatos jelenségeire, Prágába küldte munkatársát- Az újságírót fogadta a cseh­szlovák kormány legmarkánsabb szlovák egyénisége, Hodzsa Milán fökhnivelésügyi miniszter s nyilatkozatot adott neki, amely nyilatkozatot főbb vonásaiban mi is ismertet­tünk. Kétségtelen tény az, hogy Hodzsa Mi­lán ma kimagasló egyéniség, aki megtalálta a csehszlovák politkai életben az érvényesü­lésnek kontinuitását és aki komoly és döntő faktor szerepét tudja játszani a kormány­zásban résztvevő politikusok között. Hodzsa Milán a politikai rutin tekintetében elsőrendű régi magyar iskolából került bele a cseh­szlovák politikai életbe, ahol az egyéniségé­ből folyó ravaszsággal és körmönfont ma­kacssággal használja föl saját ideológiájának érdekében a megszerzett rutint. A szlovén^ s,zkói politikára nagyobb hatást gyakorol, mint a Pozsonyban székelő árnyékminiszté- riuim s a szlovenszkói politikai események­kel szemben sokszor nyílt, de legtöbbször burkolt diktatórikus hatalmat érvényesit. Az ő kezében futnak össze a szlovenszikói elnyo­más összes szálai s a környezetében helyet foglalnak mindazok, akik a sovinizmusnak vadszemü gyűlölködő!, vagy a köpöuyegfor- gatásnak cirkuszi attrakciókat felülmúló poli­tikai artistái. Bennünket, szlovenszkói és ruszinszkói magyarokat különösen érdekel tehát az, ha Hodzsa egy magyar ujsá.giró előtt a magyar­ságot érdeklő kérdésekről nyilatkozik. A nyilatkozatot azonban nem lehet megjegyzés nélkül hagynunk, mert annak vannak részei, amelyek elevenen beleszólnak a mi politikai céljainkba és diszkreditálm igyekeznek poli­tikai elveink egy részét. Amit a mezőgazdasági helyzetről mond, az igazolása akar lenni annak a módszer­nek, amely a kimondottan mezőgazdasági jelentőségű szakügyeket a 'kimondottan po- 1 litikai érdekek platformjára helyez:. A poli­tika prioritása a termelés elsőreű*lü érdekei­vel szemben: ez Hodzsa mezőgazdasági te­vékenységének alapmotívuma s ezt az alap­motívumot a nyilvánosság számára szánt szólamokkal eltüntetni nem lehet. Hogy a mezőgazdasági termelés lassan eléri már a háboruelőtti arányokat, neveze­tesen a hektárhozadék tekintetében is, hogy a földreform végrehajtása folytán előálló birtoktagozódás következtében a jjfebonater- melés nem szenved hátrányt, mindez enyhén szólva merész álitás. Nem kisebb szaktekin­tély, mint Brdlik cseh professzor, Csehszlo­vákia volt földművelésügyi minisztere szerint a törpebirtokokon a hektárhozadék nem kevesebb, mint 6 métermázsával kisebb a technikai segédeszközökkel felszerelt nagybirtokénál. Ez alapon az 1924. év végéig elparcel­lázott 300.000 hektárnyi területen a terméshozamcsökkenés 300.000-szer 6, vagyis 1,800.000 méter mázsa. Közel évi kétmillió métermázsa gabo­nával csökken tehát a földreform végrehaj­tása folytán már eddig is mezőgazdasági termelésünk s 200 koronával $zámitva a ga­bona métermázsáját, pénzben kifejezve ez 360 millió koronát tesz ki. Ha ez nem hátrány gabonatermelésünk és a közellátás szempontjából, akkor igazán nem tudjuk, mit tart Hodzsa annak. S hogy nem Brdlik az, aki számításában rookráciával, ha ma így írsz s keserű csaló­dást okozol azoknak a demokratikus jelsza­vakat dobáló uj politikusoknak, akik még mindig téged várnak, hogy veled mondassák el az áment azokra a középeurópai koncep­ciókra, amelyek a magyarságot betörni, vagy letörni akarják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom