Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)

1925-05-20 / 113. (856.) szám

Szerda, májtig 20. Pollii roMiM (—I —d—) Sziovenszkó, május 19. Atá figyeleimmel kísérte a belpolitika eseményeit és nyitott szemmel figyelte azo­kat, lehetetlen, hogy elkerülhette volna fi­gyelmét, ami az ellenzéki pártokban végbe­megy. Mindenütt a bomlás jelenségei lepik meg a szemlélőt. Elkezdődött ez a kommu­nista pártban, amely ma oly dezofóltságban szenved, hogy a párt léte, vagy nemléte fo­rog kockán. Képviselői egymásután hagyják el a valamikor nagyobb politikai erőt repre­zentáló pártot, amely a vidéken is roliamo- í san veszíti a talajt; taglétszáma alig van és j érzelmileg a kétségbeesett exiszitenciák, a ; munkanélküliek, a harminc éven aluli, minden kultúrád és politikai nevelést nélkülöző, tu­datlan és nyers ifjúság megy az ötágú csillag után, amelynek fénye hol elhomályosodik, hol kiragyog, aszerint, amint a moszkvai irá­nyítás üresebb, vagy súlyos argumentumok­kal kibélelt. Utána Sziovenszkó legnagyobb magyar ellenzéki pártja, a keresztényszocialista párt következik, amelybe a bombát maga az el­nök veti kiáltványával, ahol a bomlás okául a liberalizmus hamis vádját és a nemzeti ön­érzet tultengését jelöli meg, arcába kergetve ezzel ezer és ezer nemzetéhez, annak nagy történeti és kulturális hagyományaihoz liü magyar embernek a vért. Heteken át tartja ez a magyarságot kínos lelki feszültségben, amíg végre a közvélemény elemi erejű meg­nyilatkozása és a pártvezetőség túlnyomó, fölényesen nagy többsége előtt meghajlik a vezér és távozik a párt éléről. A legfrissebb robbanás a szlovák nép­párt, Sziovenszkó legnagyobb ellenzéki párt­ja portáján történik, amelynek egyik fő poli­tikai exponense válik ki a csatarend soraiból. rA párt kizárja és megtagad vele minden kö­zösséget. Sőt azokat is távozásra fogja birni, akik ezzel a mozgalommal rokonszenveznek, hogy ezzel integrálódásának folyamatát meg­gyorsítsa. Bizonyos törvényszerű, logikus össze­függése ez az eseményeknek és önként föl­ébred bennünk a gyanú, hogy hol rejtőzik az a titkos kéz, amely ezeket rendezi és a poli­tika kártyáit így játsza ki. A választások a küszöbön vannak és a kormánynak fölötte megkönnyíti a helyzetét az ellenzéknek belső harcai és frakciókra tagozódása, tehát ezt a rendelkezésére álló eszközökkel sietteti és előmozdítja. Csak föltevésekkel dolgozha­tunk, intuitív eszközökkel ismerhetjük föl ezekben egy távolabbi cél körvonalait. Pedig itt az idő az ellenzéki pártok szá­mára, hogy a választási harcok előestéjén tartsanak önmaguk fölött seregszemlét, hogy erejükkel tisztában legyenek és abban ne csalódjanak. A tábor körül pedig kettőzzék meg előőrsöket, hogy a körülöttük óiáJ- kodókat onnan elriasszák. Éberség, józanság, higgadt Ítélet az erőket fokozza, kapkodás, nagyhangú biztatások üres szólamai csalódá­sokat szereznek. A magyarság vessen számot önmagával és figyeljen vezérei szavára. Ez bizonyos ön- fegyelmezést és lemondást is föltételez az áldozatos magyar lelkekben, amelyeknek — ha elkülönített pártkeretekben' is — de össze kei dobbanniok, ha megszólalnak a harci kürtök, amelyek szavát elszánt lelkesedéssel várjuk a magyar ellenzéki csatarend egész vonalán. Ellopták Munkács történelmi okmányait A bécsi rendőrség szenzációs leleplezése — Az okmánytolvaj városi levéltári dánok Munkács, május 19. Munkácsi tudósitőnk táviratozza: A bé­csi rendőrség révén Munkács városánál szenzációs régi okmánylopásra jöttek rá. A bécsi rendőrkapitányság szombaton siirgö- nyileg megkereste a munkácsi rendőrséget, hogy nem hiányoznak-e a város levéltárából régi okmányok és oklevelek, mert egy Za- tlukál Elemér nevezetű fiatailtmber Bécsben Munkács városra vonatkozó régi iratokat kínált eladásra. A munkácsi rendőrség azonnal kihall­gatta Zatlu’kál apját, aki Munkács városánál levéltárba beosztott dijnok. Hosszas valla­tás után az öreg Zatlukál bevallotta, hogy feltörte a város legértékesebb okmányait tartalmazó levéltári szekrényt és onnan okiratokat lopott ki, amelyeket Bécsben lakó fiának küldött el eladásra. Zatlukál lakásán és a levéltár egy céh szekrényében több lopott okiratot találtak elküldésre készen- Zatlukál Elemér Bécsben már állítólag eladott 1000 dollárért egy Mun­kácsra vonaikozó értékes okmányt' s apjá­hoz intézett levelében olyan okmányokat kért, amelyeket a Habsburgok vagy tábor­nokai Írtak alá. A város bizottságot küldött ki a ’opás nagyságának megállapítására, egyelőre azonban nem lehet megállapítani, hogy mennyi irat tűnt el. A várcs legértékesebb okmánya Munkácsnak szabad királyi vá­rossá elrendelő okirat, melyet Hunyady Já­nos irt alá, meg van. Zatlukál Bécsben legutóbb egy I. Fer- dinánd és egy II. Rákóczy Ferenc által ulá- ,irt okmányt kínált eladásra. A bécri rendőr­ség Zatlukált letartóztatta, apját ped'g Mun­kácsén he'y^zt'k őrizetbe. Fischer-Colbrie Ágost a ravaialoa Prága, május 19. Fischer-Colbrie Ágost, a kassai egy­házmegyének vasárnap este elhunyt főpász- tora ravatalon fekszik. Az a szomorú és megdöbbentő hir, amely a tegnapi nap folya­mán magyar szívről szlovák szivre egyfor­ma fájdalommal sújtott, mélységes gyászba borította mindazokat, akiknek szivük van a nemesebb szivek iránti tiszteletre és becsü­lésre. Kassai tudósítónk telefonjelentése szerint az elhunyt főpap holttetemének bebalzsamo- zásával tegnap estére készültek el az orvo­sok. Ezután ravatalra helyezték a püspököt a püspöki palotának gyászlepellel borított fo­gadótermében. Itt volt egész ma délelőtt ki­lenc óráig. A ravatal mellett az elhunyt püs­pök 83 éves édesanyja, nővére és két öccse tartózkodtak. Ma délelőtt féltiz órakor az egész székeskáptalan és az összes papság teljes gyászornátusban vonult át a dómból a püspöki palotába. A menetet óríási közönség követte, mert mindenkinek emlékében ked­ves volt a jószívű püspök A ravatalnál rövid gyászszertartás volt. amely után a papok átv'tték a koporsót a dóm köze­pén felállított ravatalra. A székesegyház falait és oszlopait gyászlepel boritolta és a ravatal fölött a püs­pöki címer volt elhelyezve. A főpap teljes püspöki ormátusban fekszik, arcvonásai meg­enyhültek. sápadt arcán mintha még most is béke mosolyogna. Egész Kassa és környéké­nek hivő lakossága elzarándokolt a ravatal­hoz hogy utolsó bucsut vegyen szeretett fő­papjától. Szem nem maradt szárazon az ima alatt és több oldalról hangos zokogás kisérte a szertartást végző pap imáját. A holttest péntek délelőttiéig marad a székesegyház­ban. Pénteken lesz az ünnepies nagy teme­tés. Körmenettel viszik az elhunyt püspök földi maradványait a Fő-utra s onnét vissza­tér a gyászmenet a dómba, amelynek krip­táiéit már tegnap bontották föl. A halál híre a sajtóban A halál hire döbbenetes megnyilatkozást váltott ki a magyar sajtóból. A sziovenszkó! magyar lapok sorra méltatják az elhunyt fö- pásztornak áldásdus érdemeit s a magyaror­szági lapok is kegyelete* szavakkal parentál- ják el a szlovenszkói hivők nagy halottját. A prágai cseh sajtó kivétei nélkül foglalko­zik a halálesettel. A nagy egyéniséghez méltó megemlékezést azonban csak a Lidové LiSty cikkében találunk, amely elismeri azt, hogy az elhunyt az egyház* tekintélyek legtanul- tabbjai közé tartozott. Nem rójjia fel bünül. hogy Fisoher-Col- brie magyar volt és az is maradt, mert nem lehet rovására imi. hogy nem változtatta meg nemzetiségét huszonnégy óra alatt, úgy, amint azt mások tették. Ha talán néha túl­lépett álláspontja megvédésén is, még nem­zeti ellenfelei sem tagadhatják, hogy nagy- müveltségü és előkelő férfiúval volt dolguk. A Lidové Listy kijelenti, hogy az elhunyt a szlovákoknak sohasem volt ellensége­A Lidové Novdny a halálesettel kapcso­latosan rámutat arra, hogy azok a törekvé­seik, amelyek Fischer-Colbriet Kassáról püspöki székéből eltávolítani akarták, a Va­tikán határozott eilentállásán megtörtek. Részletesen ismerteti, hogy mily óriási be­folyása volt Fischér-Coíbrienek a Vatikánra s kijelenti, hogy az elhunyt Sziovenszkó 'vi­szonyaira is befolyást gyakorolt. Szemére véti, hogy az uj állammal szemben anApá­tiával viselkedett és hogy a magyar kere z- tényszocialista pártot támogatta. Elismeri azonban, hogy nagymüveltségü ember volt és neves egyházi iró. A Venkov megállapítja, hogy szlovák hivőivei szemben másként vi­selkedett, mint elődjei és ezzel megnyerte a szlovákok szimpátiáját. Nagy visszatetszést vált ki azonban a szociáldemokrata Pravo Lidu cikke, amely a politikai tendenciát még a halálon túl is sebző nyílként röp'ti ki. A szlovákok e'len- sé gének mondja, aki a forradalom után is magyarosított. A sz'ovák lapok közül a pozsonyi S!o<vák vezetőhelyen parentálja el a kassai püspö­köt. Az egész katolikus Szlovenszkót fájdal­masan érintette a hir, irja. amely a ’assai püspöki palotából jelentette a főpap halálát^ Benne mint Sziovenszkó legidősebb püspö­kében a szlovenszkói püspöki kar nagyon sokat veszített. Ahol katolikus ügyről volt szó. onnét ő sohasem hiányzott. De az elhunyt püspökben a szlovákok is so­kat vesztettek. • ö még a magyar éra alatt is magáh z • fogadta a szlovák teo’ógusokat és azok sze­mináriumában menedéket ta’ál.tak. A kas ai püspök számtalan jótéteményéről legtöbbet tudna mondani Csárszky püspök és Onierco szlovák néppárti képviselő, valamint szám­talan más szlovák vezérférfiu. Ma már ki­hűlt a kéz amely annyi áldást ősz cgaío t, örökre lezárult a szem, ame’y minden' ..zá- mára szeretetet és együtté-'zést tükrözött. Fájdalomtól megtörve állja körül a ravatalt egész Sziovenszkó­A Slovenská Politika nem ta’á! kegye­letes szavakat de azt reméli, h'gv az el­hunyt utóda tiszta szlovák lesz. A Sloven^ky Vychod még a haláPal szemben sem tud il­domos maradni és szokott uszító tenor'bán ir az esetről. Csütörtök: SOMLYÓ ZOLTÁN: Májusi szél csak lengedez. (Vers.) — LAJOS KÁROLY: Anya- sziv. Szombat: ERDŐDY MIHÁLY: Miss Daisy. Vasárnap: MÉCS LÁSZLÓ: Borkóstolás. (Vers.) — FALU TAMÁS: Tavaszi rét. (Vers.) — TERSÁNSZKY J. JENŐ: A vándor. Mécs László uj verseskönyve Irta: Rédey Tivadar. A budapesti Napkelet májusi száméiban Mécs László Rabszolgák énokelinek oiimü verseskönyv'éral ez .a feltűnést kettő kriti­ka jelent meg. Esztendeje, Hajnali harangszó cimü, el­ső verses'könyvét ismertetve, ezt Írtam az ifjú szlovenszkói költőről: „Az önerjii köl­tészet fuvalma érintett e sokszor még fiata­losan tulstilizált s az irodalmi hatásokat lep­lezetlenül ikivalló költeményekből.11 Azóta megkülönböztetett figyelemmel kisértem je­lentkezéseit, mfk elibém kerültek, ez év ele­jén pedig alkalmam volt a Prágai Magyar Hírlap által rendezett fővárosi bemutatko­zó estjén a költő előadásában is megismer­kedni újabb müveinek egy csoportjával. Mindez ismételt találkozások megerősítet­tek tehetségéről már első könyve alapján kialakult meggyőződésemben. S e tehetsé­get nemcsak igazolja, hanem határozottan kibontakozóban és izmosodóban mutatja verseinek második gyűjteménye, mely Rab­szolgák énekelnek cimmel nemrégiben je­lent meg a berlini Voggenreiter-cég magyar osztályának kiadásában s a pozsonyi Con- cordia-nyomda előkelő Ízlésű kiállításában. Ez a könyv szorosan összefügg a múlt évi első kötettel. Ugyanaz a sugárzóan fia­tal, nyilt tekintetű arc köszönt felénk, me­lyet tavaly megismertünk és szeretetünkbe zártunk. A változás legfeljebb annyi, arneny- nyit azonegy arcról egy évvel utóbb készült képmáson észlelhetni. Költőnknek az önma­gához való hűségét érdemes megállapítani, hiszen éppen mai nap lépten-nyomon ta­pasztalható, hogy lírikusaink mily buzgón stilizálják át önmagukat, mily sűrűn válo­gatják költői szemléletüket és kifejező esz­közeiket, kötetről-kötetre. Mécsnek ily örö­kös újrakezdésre nincs szüksége s igazában nem is volna rá képes. Költészetében ha*á- rozott, gazdag költői világkép van, mely a • övé, melynek jellembeli s érzelmi gyökér i vannak s melynek megnyilatkozásához egyéni élmények szolgálnak indítékul. E te 'öntetben uj kötete jelentős haladás a miivé zi szabadság felé. Lépésről-lépésre kibonta_ ozik a programos általánosságokból s kői tői fémárnak kifejtésében egyre több meg öbb egyéni, konkrét élményadalékot hasz­nál fel. Első könyve inkább művészien meg­szólaló költői hitvallás elvi szépségeivel :gézett meg, ebben a másodikban már nem­csak a „nfdenkiértfájás“ gazdag, de némileg elvont témájának változatai kápráztatna!?, hanem a hit valló személyes, emberi fájdal­mainak is meghitt közelségébe kerülünk. Ta'án a szabadabb s közvetlenebb meg- íyilatkozás ösztönének e megélénkülésével "ügg ös§ze a kifejezésmódjában mutatkozó 'lüktetőbb lendület is. Korábban különösen zcrctlc a kénye’mes,~n gördülő, epikaibh megoldásra csábító formát s ezt tagadhatat­lanul szépen és eredetien is tudta használni. Most csak elvétve fordul ehhez a versfor­mához; legtöbbször élénkebb, dalszerübb, olykor pedig drámaibb hangot üt meg s páthoszát is — most inkább tömören kap­csolt, vagy éppen az átmenetek átugrásával mintegy kilökődő szókra bizza: Ember leszek az emberekkel! S embernek lenni: a derekkel, ősszel birkózni hősien, átgázolni az avarom virágot várni ugaron, sebet viselni a szivem A fiatal Vörösmarty is hexameterek ár­ián ringatta Urai páthoszát s csak a harmin­cas évek elején jut szenvedélye a modern óda lélekzetéhez. Mécs költői egyénisége alapjellemében nem idegen a Vörösmartyé- tól. Benne is megvan az a kozmikus távol­ságok felé ki-k;csapó romantikus szellem, mely a stílusba is múlhatatlanul romantikát visz bele s a költői képet a hozzá felhasz­nált elemek reális hűsége mellett is azok öt- 'etszerü kapcsolása által sokszor merőben űzionárussá teszi. Ezt Méccsel kapcsolat­ban azért emlitem meg, mert első jelentke­zése alkalmával több kritikusa Ady-utánzást vetett szemére olyan fordulatainál, melyek Adyval s-ehogysem hozhatók összefüggés­be, hamarabb Vörösmartyval; s evvel sem az utánzás, hanem pusztán művészi termé­szetük rokonsága kapcsolatán. Ilyenekben látszik meg igazán, hogy kritikánknak az a.' szárnya, mely a konzervativizmust vaiyy ■>itül, valójában a hagyományt igen szüVa 'ngja, mikor egykorú irodalmi jelens^re megértésében, az Arany-Petöf'-kor miMgek -calizmusában elfogódva, az azt művészi hagyományokkal — úgy tetszik — .'gelőző ;Iehetet­1 ----­sé rvben szspiríüt «#»' Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék here comb és kőldöksérvnél a mi töké ete-^j sitett rugónélküli sérvkötönk. meiy éne1 i- ' hordható Mindenféle bandázs operáci; * után. lógó has, gyomor- és anyaméhMilyo ; désnél Szabadalmazott lúdtalpbetét Ft- 1 nel] has- hát- és melimelegitő /ia- i Rendelő orvos: Dr. Koch K F. egy rr* í Árjegyzék ingyen *• tan ? A vidéki felek még aznap elint* C ztetnek l lennek lát nden kapcsolatot. ^ ,aaKaaBBm .anság“, a „szónokiasság“ oL,plasztikát- melyekre nyilván minden időkbmn vádak, a rossz versek egész garmadájáén rászolgál feledjük, hogy Arany kristály csak azt ne mga és „szónokiatlan* egysz/os k-ép-tiszta- denek pontos eresztékekkélrerüsége, beszé- szolid 1 ütése mellett va- egybcilleszkedő hagyománya olyan nem i irodalmunkban költészetnek is, melynek csekélyebb rangú tos szemlélet s a logikusam éppen a pon- zia heves s néha heveny kapcsolás a fantá- tomásos képalkotása, én dolgozó ereje, Iá­ról szófiában megmutr Gyulai Vörösmarty- ez iránt is, de az LHtia, hogy van érzéke konszenve azért telj nyilván/al hogy ro- felfogása és alkotásén az Arany művészi Tanítványai azután módja felé húzza. Gyulai szinte egyetemes ebből a rokonszenvbol tak s a hetven* érvényű törvényt csinál- mány nevében esztendős irodalmi hagyo- tendősről. Eg: megfeledkeznek a százesz- egy-kettőre fY-egy merészebb fordulatban i rn“ elrug;K>rradalmi újítást vélnek, „mc, tói s az iffiszkodást a nagy hagyó...ú.iyok- gé lelkül'iu tévelygőknek nem győzik eieg- M'iKre kötni az „értelmes4* beszédet, lávahv -lezek megvilágítására konkrét pél- gem is szolgálhatok. Mécsnek Siratnak en- a fák cimü versében olvasható ez a sor: A éjfélt komló férfilábbal hazafelé babaz-olk. Az aláhúzott kifejezésben a hamarkész 'kálrhoztatás nyilván értelmetlen galimathi- á.;zt lát és — egyéb menedék lkján — Ady!-t '. Iáit. Pedig ez a fordulat Ady stílusától egé­szen idegen. Természetesen idegen az Ara- n;. étól is. Arany az erős lelki feldulLágban való eltávozás juegórzékitós-érc is bizonnyal a !• geg- zeriibb s lesrközkríetübb szót hasz­nálja s csak a nyelv erejével ad annak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom