Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)
1925-04-23 / 91. (834.) szám
r » J WWQtír/wír^áM* M M. 91. (834) szita - CsMfflrfflK -1925 WHS 23 •*mL. jf ^WaiíÉb előfizetési árak belföldön: évente 3ÜÖ, f |irT jf-nii. „ujj félévre 150, negyedévre 76, havonta 1 26 K6; ij^jifgitjj-e; évente 450. félévre ^“"SESP ijjmii ii tfcriygg **03x3™^ iiSfF í’ t Tr~ — -rTimiini 225, negyedévre 115, havonta 39 Ké. /&jW"X&^/TW/MCFM ^szamakaj^k,. V Jtt Gf Bl'88l 'TKlf |J Jf$ jllr jf|p Szerkesztőség: Prága. IL Stépánská # IwJl lu ,,W IP jlf Jiif SS Jf iHL Jflf Ulice 16/111. Telefon: 30-3-49. Kladöhivatal: Prága, U Liliovó ulice 18. IV. M 91, (834) szám - CsiMörtOfc - 1925 ftnriUs 23 előfizetési árak belföldön: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kö; külföldre: évente 450. félévre 225, negyedévre 115, havonta 39 Ké. EGYES SZÁM ÁRA 1*20 Ke Szerkesztőség: Prága. LL StépánsI'á ulice 16/111. Telefon: 30-3-49. Kladö- hlvatal: Prága, 1., Liliová ulice 18. Tel.: 67-37. Sürgönyeim: liirlap, Praha. Jt $xtnvensxfkói ús !?&M$zinsztk&i tfxövet Szexeit ££tenzéitíi &áwtíp£z jsoSiéitüimi vsopifopja felelős s xertkesxtö:Sstváti A párisi §®|f3 sicrinl mos* kezdődik a karc rraDdaorszáigban Bizalom az uj kormánynak — Briand külpolitikai beszéde Fennáll-e még az érsekujvári egyezmény? Irta: Lelley Jenő dr., nemzetgyűlési képviselő A clmban foglalt kérdés ma a magyarság politikájának strukturális 6s alapvető kérdése. Ezért fontosnak tartjuk Lelley Jenő dr. álláspontjának köztesét, megjegyezve azt, hogy fejtegetéseire holnapi számunkban Fliadibarth Ernő dr. fog válását adni e helyen. Nyltra, április 22. Ezzel a oinroel a liaip szombati s zárna - ; bán megjelent vezércikk — nézeteim szerint — téves okfejtéssel, téves konzekvenciákat > állapit meg. A keresztényszociá'liis párt magyar osz- &j tályának március 16-iki határozata a pártiközi egyezményre semmiféle befolyással -nem lehetett. Tudvalévő, hogy ezen határozat a párt egyes tagjainak a párt- és a • nyomdabeli' tevékenységére mondott — megengedem: igen szigorú — ítéletet. Tehát a pártnak tej lesen b első ügye, amin az sem változtat, hogy köztük volt a pártközi ve- k\zérlőbizottság' elnöke is. Diszting válnunk kell a pártközi egy ez- tmény és annak égjük szerve, a vezérlőbi- izottság közt. A pártközi egyezmény ellen az vét. aki az egyezmény szelleme, az alyban lerékveteit elvek ellen vét. — A pártközi vezérlőbizottság csupán egyik szerve a pártok közt létrejött egyezménnyel megállapított közös céloknak. Ezen szervet netán ért sérelem nem sérelme magának az egyezménynek. A jelen esetben a keresztényszociális párt egyik tagja fölött mondott Ítéletet, mint párttag fölött és nem mint vezérlőbizottsági elnök fölött s így sérelem se a vezériöbizottságot, sem annak elnökét, mint ilyent nem érte. De ha érte volna is, az esetben ez legfeljebb talán a pártiközi egyezményben körvomalozott döntőbírói eljárásra adhatott volna indokot, ám semmi szin alatt nem jelenti sérelmét magának az egyezménynek. Annál kevésbbé, mert tudomásom szerint a vezér!őbizotitság elnöke rajta, ezen minőségben ejtett sérelemről sem a nyilvánosság elé, sem a vezérlőbizottság elé panaszt be nem adott. Szent-lyány Józsefnek, a kisgazdapárt elnökének az egységes magyar párt megalakítását célzó akciója azonban világos sérelme magának az egyezménynek, még pedig az egyezmény III.. pontjának és az egész egyezmény szellemének. A III. pont minden uj pártalak!tási akciót kizár. Szent-Ivány József kétségtelenül uj pártot akart alakítani. Ezen miit sem változtat, hogy ebbe az uj pártba az összes pártokat akarta tömöríteni, sőt ez a sérelmeit még fokozza. A pártközi egyezmény világosan és határozottan fentartja a pártokat magukat, azoknak teljes szervezési szabadságot biztosit, sőt elhatározási szabadságukat fentartja mindazon elvi kérdésekben is, amelyek a szövetkezett pártok programjában nem azonosak. *■ A pántok egyesítésére irányuló törekvés tehát a pártok fennállása ellen intézettnek tekintendő s mint ilyen, olyan megsértése az egyezményben magában lefektetett alapelveknek, amely még a III. pont sérelménél is súlyosabb természetű. Flachbarth Ernő dr.-naik, a kérdéses cikk írójának példája nem vág. Ha — az ő példájával élve — a kisgazdapárt és jogpárt vezetősége, vagy kongresszusa, szóval illetékes szervei kimondanák a két párt egyesülését, akkor jogsérelem aligha lenne, mert hisz „volenti non fit injuria“. Ámde, ha a jogpárt elnöke a kisgazdapárt minden előzetes tudta és értesítése nélkül felhívást bocsátana ki s ebben a felhívásban a kisgazdapárt — például Vselkujvári — választmányi ülésén felmerült ellentétekre hivatkozva, vagy mimPáris, április 22. Tegnapi számunkban röviden érintettük már azokat a pontokat, melyeket az uj francia kormány tegnapi nyilatkozatában tett. A kamara történelmi nevezetességű ülését délután öt óra körül kezdte meg a ház nagy érdeklődése mellett s csakhamar az ülés megnyitása után föl is olvasták a nagy izgalommal várt kormánynyilatkozatot. A nyilatkozat külpolitikai kérdésekkel foglalkozik mindenekelőtt és megállapítja, hogy mint az előző francia kormányoknak, a mostaninak is első és íöszándéka az ország biztonságának megőrzése lesz. A második probléma pedig az állam pénzügyeinek szanálása és a gazdasági egyensúly helyreállítása. A jóvátételekről beszélve a kormány- nyilatkozat bizonyos szemrehányással állapítja meg az előző kormányokról, hogy a túl nagy és a túl sok után törekedve nem elégedtek meg az elérhető pénzösszegekkel s igy nagyban hozzájárultak az ország gazdasági romlásához. A Dawes-javaslatról, a genfi jegyzőkönyvről és a’ többi külpolitikai problémáról a nyilatkozat teljesen hasonló álláspontot foglal el mint a megelőző Herriot- kormány. Biztonság, döntőbiróság és leszerelés a három összefüggő probléma, amely nélkül Franciaország nem élhet meg. Ha ezeket a külpolitikai kérdéseket sikerült Franciaországnak megoldania akkor sor kerülhet a hadsereg átszervezésére. A hadsereg révén a kormánynyilatkozat bekapcsolódott a belpolitikai kérdésekbe és ismét hangsúlyozta Franciaország rendkívül nehéz pénzügyi helyzetét. A kormány kötelezi magát, hogy az 1926-ik évre olyan költségvetést terjeszt a ház elé, melyben a kiadásokat teljesen fedni fogják az adóból folyó bevételek és inflációról nem lesz szó. den hivatkozás nélkül, felhívná a kisgazdapárt tagjait és szervezeteit, hogy tömörüljenek a jogpárt elnöke által kézbe vett, ilyen, vagy amolyan felírást viselő zászló alá, akkor ez igenis Sérelem lenne s akkor ezt az eljárást a kisgazdapárt és elnöke aligha minősítené ,,a két párt egyesítésére irányuló4* s a pártközi egyezményt nem sértő akciónak. A pártiközi konvenciónak Szent-Ivány József által történt megsértése tehát alig tagadható. De megsértették azt a kisgazdapárt egyes szervezeti, vidéki vezetői is. Azok, amelyek az akcióhoz csatlakoztak, amelyek és akik a csatlakozásra a keresztényszociá- lis párt egyes helyi szervezeteit — sokheyt egyenesen elítélendő eszközökkel — rábírni akarták. A csatlakozó kisgazdapárti szervezetek a csatlakozás tényével okozták a sérelmet, az agitálok és rábeszélek pedig a pártközi lojalitás, mint a pártegyezmény alapjának fél re dobásával. Nagyon sajátszerü felfogás lenne: tagadni a sérelmet ott, ahol egy párt funkcionáriusán a másik párt szervezeteit a saját pártjuknak' tartozó párthüség megszegésére iparkodnak rab Írni. A sérelem itt is nyilvánvaló. A másik kérdés, vájjon a sérelem hatályon kivül helyezte-e az érsekujvári egyezményt? Itt általános jogi és közfelfogásbeli igazságok alapján kell elindulnunk. Az egyezményt — nem, mint Flachbarth cikke mondja: a pártvezérek, de — a pártok kötötték. A vezérek csalk aláírták, megkötve a2 egyezmény a pártvezetőségek elfogadó határozataival lett. Felbontani — egy, a pártok felett álló A pénzügyi problémák elintézése után a vatikáni kérdést tárgyalta le a nyilatkozat s a* már tegnap vázolt módon a követség megmaradása mellett foglalt állást. A kormány minden felekezet nézeiét tiszteletben tartja és éppen ezért teljes mértékben képviseltetni akarja magát a Vatikánnál. Elzász és Lotharingia lakossága nyugodt lehet mert törvényein csak a legnagyobb megfontolással és csak a nép beleegyezésével változtatnak. Ezt a kormánynyilatkozatot a szenátusban a legnagyobb nyugalommal olvasták föl. A kamarában azonnal a megnyitás után a baloldali kartell viharos ovációban részesítette Herriotot és Painlevét. Az ellenzék élénken tiltakozott azonnal az ülés megnyitása után Caillaux személye iránt. A pro- grambeszéd elmondását igen gyakran szakították félbe az ellenzék dühös közbekiáltásai. A vitát Cachin kommunista vezér nyitotta meg, aki kifejtette, hogy a Herriot kormányt a magas bankvilág buktatta meg. Cachin után megkezdődött az ellenzék koncentrált rohama Caillaux ellen. A jól kipróbált szónokok mind felvonultak, igy Goy, aki Caillaux miniszterségét az államcsínyek bizonyos formájának nevezte el, majd Taittinger, aki lehetetlennek mondta, hogy Franciaország megbízzon a hazaárulóban, végre Bertrand, aki az ellenzék nagy helyeslése melleit megállapította, hogy Caillaux minisztersége minden francia hazafi kiMvása volt. Ezek után Painlevé miniszterelnök válaszolt az elhangzott interpellációkra. Kifejtette, hogy Caillaux meghívását csakis az döntötte el, hogy az uj kormánynak szándéka’ volt minden szakminisztert helyet a legtökéletesebb emberrel betölteni. A továbbiakban védte a háború alatt követett magasabb hatalom híjján — ugyancsak a pártok maguk jogosultak. A vezérlőbizottság joga csak az egyezmény egyes rendelkezéseinek kiegészítésére, pótlására, vagy hatályon kívül helyezésére terjed ki, de nem az egész egyezmény megsemmisítésére. Hogy bármely pártnak bármikor jogában áll az egyezményt felbontani, vagy felmondani, az annyira természetes, hogy fölötte vitába se bocs áj tkozom. Más kérdés, vájjon az egyezmény megsértése jár-e felbontó hatállyal, vagy sem? Nézetem szerint a sérelem — mint minden szerződésszegés — ipso facto nem bontja fel ugyan a szerződést, csupán jogot ad a másik félnek a felbontásra. A jelen esetben tehát a ke rész tény szociális párt illetékes szerve utján kell, hogy döntsön afölött, vájjon a kisgazdapártnak és* elnökének tényei következtében a szerződést magát felbontja-e, vagy sem? Ámde ebből semmiképpen sem következik, mintha a szerződésszegés dacára minden úgy volna, mint annak előtte. Az egyezmény többé nem sértetlen, többé nem eredeti erejű, hatása s ezzel szerveinek működése meg van bénítva. Mert vájjon igazságos volna-e, hogy a másik párt, amely a szerződést betartotta, kötve legyen általa, addig is, amíg annak felbontását az illetékes szerv ki nem mondja? Amikor az egyik párt, a szerződésbontó magára nézve kötelezőnek nem tartotta! Ezen indokokból az én igénytelen nézetem a következő: Az érsekujvári egyezményt úgy a kisgazdapárt, mint annak elnöke megsértették. Ezzel a sérelemmel az egyezség erőtlenné vált, hatálya függőben van, fen tartássá, vagy hatályon kívül helyezése fölött ‘a keresztény szocialista párt jogosult határozni magatartását, saját hadügyminisztorségét és emlékeztetett arra, hogy már a mariiéi csata után hangoztatta a jövedelmi adó szükségességét és a háború utáni időkre való gondolást. — Painlevé után a nacionalista Blansotit lépett a szószékre és interpellált az uj parlament egységes politikájáról. Landry volt tengerészetiigyi miniszter beszéde után Caillaux lépett a szószékre. Halk hangon beszélt, úgy, hogy minden oldalról gyakran hangosabb beszédre intették. Bocsánatot kért, de már igen elszokott a tribünökön tartott beszédektől. Szavain látni, hogy igen fáradt és hogy határozottan izgatott. Ahogy megszólalt a jobboldal rögtön közbekiáltásokkal illette, bár maga beszéde nem tartozott a harcos szónoklatok közé, hanem megelégedett, az egyszerű megállapítással és rövid tisztázással. Caillaux néhány szót szólt terveiről, majd kifejtette, hogy múltjához hü marad és az a miniszter lesz továbbra is, aki annakidején a jövedelmi adót behozta és keresztül vitte. Caillaux beszédét rövid vita követte majd Briand külügyminiszter kezdte meg kü lpo 1 i tikjai fe j te g e té s ei t. A jelenlegi kormány minden tekintetben követni fogja Herriot külpolitikáját és minden tekintetben a szövetségesekkel való együttműködés mellett lesz. A béke talán még nem tekinthető teljesen biztosítottnak de a helyzetei nem szabad túlozni. A külügyminiszter ezután hangsúlyozta a népszövetségi paktum nagy fontosságát, melyet az ellenzék is elismert. Saint Just tábornok szkeptikus megjegyzésére Briand megbotránkozva igy felelt: „Hogy le^et azt föltételezni, hogy a népszövetségi paktumot aláíró hatalmak nem tartják meg szavukat." — 19 U-ben láttuk, hogy mennyi nép sietett egyszerű Írásbeli ígéretek nyomán Franciaország segítségére. < Mi nem vagyunk izolálva. Briand után Blum képviselő szólalt föl és kifejtette, hogy a szocialisták föltétien megbízlak az előző kormány politikájában és az uj kormányt is támogatni fogják, ha ez követni fogja Herriot tiz hónapos tra’dicióit. Blum ezután megtette napirendi javaslatát, melyben bizalmát fejezte ki a Painlevé kormány iránt, mert az garanciát jelent Francia- ország pénzügyi helyzetének megjavítására. Az ellenjavaslatot a kommunisták terjesztetlek a ház elé s ebben a javaslatban bizalmatlanságot fejeztek ki a kormány iránt, mert az nyilatkozatában a Vatikán mellett és ?! vagyon leadás ellen foglalt állást. A szavazás folyamán a kormánynak háromszáznégy szavazattal kétszáztizennyolc ellen bizalmat szavazott a francia kamara. Páris, április 22, A lapok a tegnapi korra ánynyiilaiikozathoz pártállásaik szerint foglalnak állást. Az Oeuvre/ kifejti, hogy a kormány élete mindenekelőtt attól függ vájjon Caillaux működése sikerrel fog-e járni. A jobboldali lapok persze élesen megtámadják a nyilatkozatot, a Humanité viszont megírja, hogy ezt a beszédet akár Poin- caré is tarthatta volna Miilerand beleegyezésével. Általában az a vélemény kristályosodott ki, hogy a jelenlegi kormány nem lesz képes alkotó munkát végezni, mert ehez hiányzik a nyugodt parlamenti atmoszféra. Caillaux személye óriási ellentétekbe fog ütközni. — (Törvényjavaslat a magántisztviselőkről.) Értesüléseink szerint az igazságügyi minisztérium már elkészítette a magasabb képzettséggel biró magántisztviselők szolga- lati viszonyairól szóló törvényjavaslatot s azt az egyes koalíciós kluboknak küldte meg véleményadás céljából. A javaslat törvényerőre emelkedése még a tavaszi ülésszakba* n vártól trmsmm-wac&ts.
