Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)

1925-04-10 / 82. (825.) szám

Péntek, április 10. Habrman kinevezése és az alkotmány Prága, április 9. A „Pritomnost“ múlt heti számában Habrman volt népjóléti miniszternek bécsi követté való kinevezésével foglakozva a legélesebb hangon bírálta a kormánynak eme lépését, sőt a köztársasági elnök kabinetiro­dáját is hibáztatta, hogy ez nem figyelmez­tette az elnököt az alkotmánytörvény ama rendelkezésére, amely a törvényhozótestület tagjának fizetett állami tisztviselővé való ki­nevezését megtiltja. A kabinetiroda illetékes osztályfőnöke Schieszl dr., a Pritomnost mai számában válaszol azokra az ellenvetésekre, amelyek közjogi alapon Habrman kinevezése ellen elhangzottak. Ez a fejtegetés főleg azért érdemel figyel­met, mert a hibát nőm a cselekvő szemé­lyekben, a kormányban keresi és találja, hanem az alkotmánytörvény paragrafu­saiban, A köztársasági elnök irodájának jogkö­réről a következőket irta Schieszl dr.: „A ka­binetiroda csupán a köztársasági elnöknek a segédszerve/ mely a kormánytól döntés vé­gett érkező1'anyagot előkészíti számára. Va­lamint a miniszter nem lehet meg miniszté­rium nélkül, úgy az elnök sem nélkülözheti az irodáját; de mig a minisztériumnak saját kü­lön hatásköre van a miniszter hatáskörén kí­vül, az elnök irodájának külön hatásköre nincs. Az iroda feladata tehát például a Habr­man eseténél az, hogy az ügyet az elnök elé terjesztvén, figyelmezteti őt arra, hogy mit ir elő az alkotmánytörvény és hogy ezt a ren­delkezést hogyan magyarázza az egyik s a másik fél. Ily módon a kabinetiroda nem ke­rülhet összeütközésbe a kormánnyal, még kevésbé az elnökkel. Csak az elnöknek szol­gálva, csakis neki felelős. Ezzel nem aka­rom azt mondani, hogy a közvéleménynek nem kell érdeklődnie iránta. Egyes féltékeny politikusok szeretnék megszüntetni a kabi­netirodát; a helyes eljárás azonban az volna hogy gondoskodjanak arról, hogy az irodába a legjobb szakmunkaerők alkalmaztassanak, mert Masaryk T. G. nem lesz mindig elnök és az elnöki elhatározás számára nem olyan közömbös az, hogy az eléje terjesztett anyag hogyan van feldolgozva.14 Az alkotmánytörvényről Schieszl dr. a következőket irta: ,, Alkotmány törvényünk­be olyan intézkedést helyeztünk, amely sze­rint a képviselő nem nevezhető ki fizetett ál­lami alkalmazottnak a mandátum megszűné­se után egy évig. Az első pillanatra úgy tiinik fel a dolog, hogy ez a rendelkezés igen di- cséretreméltó; a korrupciót kell megaka­dályoznia. Ha azonban jól megnézitek, azt látjátok, hogy haszontalan az egész rendelkezés. Miért tételezte fel az aíkotmánytörvény alkotója azt, hogy olyan eset lesz több, amelynél védekezni kell a képviselőnek az állami szolgálatba való lépése éllen, mint olyan, amelynél a képviselőnek a közigazga­tási szolgálatba való' bekapcsolódása üdvös volna? Miért gyanúsította az alkotmányt hozó a jövőbeli képviselőket, a nép választott képviselőit, — akiknek a kezébe nemcsak törvényalkotó, hanem közvetve az egész ál­lamot kormányzó hatalmat adott, — azzal hogy képviselői mandátumukkal visszaélnek, emellett azonban meghagyta annak a lehető­ségét is, hogy a fizetéses állami alkalmazottat fizetésnélkülinek mondja ki s ezzel az alkot­mánytörvény említett szakaszát, amely mint részletkérdés amúgy sem tartozik oda, ad abszurdum vezették. Miért tételezte fel az al­kotmánytörvény megalkotója, hogy a kormány olyan gyenge lesz, hogy a képviselő befolyá­sának nem tud majd ellenállni, vagy olyan rossz, hogy maga fogja megvételre felajánlan- a képviselőnek az állami hivatalt. Gondolkozzatok ezen egy kissé és rá­jöttök, hogy arra, hogy az alkotmánytör­vény alkotója félt az egyestől és félt a közha­talomtól, hogy az egyik, a másik is visszaél a hatalmával. Az egész alkoímánytörvényünket a féle­lem hatja át. A néptől, a kormányfők a par­lamenttől, az elnöktől, a bürokráciától és a németektől való félelem. Emellett megfeledkeztünk arról, hogy a paragrafus csak oly dolgot szabályozhat, ami itt van. Ha a nemzet nem demokratikus, az alkot- mánytörvény nem teszi azzá. Nemzetünk demokratikus, de olyan de­mokratikus nemzet sehol, a világon nincs amilyet az alkotmánytörvényünk feltételez. Jobb ha az alkotmánytörvénv antídcmokra­kiválaaztott. szép példányokban szállít, üANISPüRT, Prűga - Klamovka. 12. sz. árjegyzékét Kö 5.— elfizetesbeküldéseoll néhon küldi Ulti tikus és a nép demokratikus, mint meg. fordítva. Az igazán demokratikus nemzet­nek nem kell félnie attól, hogy a hatalmat saját reprezentánsainak kezébe helyezze. Az olyan nemzet azonban, amely az alkot­mánytörvénnyel megköti a kormányhata­lom szerveit úgy, mint azt a mi alkotmány­törvényünk teszi, megéri azt, hogy antide- mokratikusan fogják kormányozni. Mert kormányozni kell és ha mindenki félni fog a kormányzástól, úgy a kormányru- dát olyan valaki , fogja megragadni, aki nem fél attól. Ha az alkotmánytörvényt nem tartják meg, úgy ez nem a kormány, hanem az al­kotmánytörvény hibája." Furcsa jogbölcselet. Ha egy törvény el­avult, rossznak bizonyuk tessék módosítani azt, mert elemi jogszabály, hogy a törvény sohasem rossz, csak rosszul alkalmazzák. Elmarad Uracs bécsi utazása Bécs, április 9. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Miként a P. M. H. bécsi tudósítója értesül, Benes csehszlovák külügyminiszter husvét utánra tervezett bécsi látogatása elmarad. Az okot erre Waber osztrák alkancellár egy minapi gráci beszéde szolgáltatja, amelynek keretében Waber éles támadást intézeti a prágai kormány imperialista politikája ellen. Az olasz HommniilslAK refalwerüarcoí lolvfataak a Sasclstáh ellen Faenza, április 9. A Stefani ügynökség szenzációs esetről tesz jelentést. A Korsó Saffingon három ismeretlen egyén, minden valószínűség szerint kommunisták, három fascistára több revolverlövést adtak le, sőt ar lövöldözést akkor is folytatták, amikor a három íascista megsebesülve a földre bukott. A gyilkosok a revolverlövésekre összesereg- lett közönséget állandó tüzeléssel tartották sakkban és bicikliken menekültek el a gyil­kosság színteréről. Az áldozatok közül kettő meghalt. Róma, április 9. Az utóbbi időben a szél­ső baloldaliak erőszakosságai nagy mérete­ket öltenek, kedden Bolognában egy kommu­nista revolverlövéssel megölte a nemzeti milicia egyik katonáját. A íascista? lapok az ellenzéki sajtót okolják ezekért az eseménye­kért. A komoly helyzetre való tekintettel a kormány betiltja a gyűléseket és erőteljes rendszabályokat tervez a rend fenntartása érdekében. Medgyaszay Vilma meg akart válni az élettől A nem sikerült öngyilkossági kísérlet — Állapota súlyos, de nem életveszélyes Budapest, április 9. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A magyar sanzonok utolérhetetlen dizőze, aki annyiszor énekelt haíkszavu, lelkeket simo­gató melódiákat a szerelemről, az életről és a kettővel együttjáró halálról, tegnap délután találkozni akart sanzon-életének szomorú melódiás hősével: a Halállal. Medgyaszay Vilma a budapesti szinészéletnek fitosorru, keskenyarcu sápadt „Mimije44, tegnap délután lakásának fürdőszobájában öngyilkossági kí­sérletet követett el. Langyos, testetbizser- gető és lágyan simogató vizet engedett a fürdőkádba s a langyos simogatásnak oda­adta magát és ő, aki egész életében a hangu­latok és a finomságok melódiás szószólója volt, a legprózaibb halálnemhez fordult ak­kor, mikor úgy érezte, hogy elég volt az életből, a hangulatból, eleget tépte és rom­bolta a komiszság a melódia finomságait- Kinyitotta a gázcsapot. Ez a házmesterlá­nyok tragédiáinak megszokott módszere, amelyet azonban, ugyliártszifk, a magasabb kul­túrájú lelkek is alkalmaznak akkor, mikor szakítani akarnak az élettel. Szobaleányának feltűnt az, hogy a művésznő már hosszabb idő óta bent van a fürdőszobában, kopogta­tott az ajtón és amikor a kopogtatásra senki sem válaszolt, betörte a fürdőszoba ablakát, szétlebbentette a függönyt és ott látta a művésznőt eszméletlenül a für­dőkádban. Erre feltörte a fürdőszoba ajtaját, orvost hivatott és a még életben levő Medgyaszay Vilmát beszállították a Batizfalvi-szanató- riumba. Állapota súlyos, de nem életveszélyes. Az orvosok véleménye szerint két-három hét múlva fölépül. Hogy mi késztette Medgyaszay Vilmát erre az elkeseredett lépésre, erről hallgat a pozitív hiradás. A suttogások és pletykálko­dások sok mindenről beszélnek. Egyesek azt állítják, hogy Medgyaszay Vilma ura, Vá­mos Árpád tegnap délben meglátogatta a színésznőt és Medgyaszay közvetlenül e lá­togatás után követte el az öngyilkossági kí­sérletet. Lap zártakor értesülünk, hogy Medgya­szay Vilma túl van a veszélyen. Családja azt állítja, hogy véletlen gázmérgezés történt és nem öngyilkossági kísérlet. Miből él Cyrill, az oroszok legújabb cárja? Pikáns per, amelybe a bajor mo narchisták is bele vannak keverve Berlin, április 9. Minden oroszok újdonsült cárja, Cyrill nagyherceg jelenleg Kóburgban él. Kicsiben olyan házat vezet, amely hasonlít a hajdani cári udvartartáshoz. A régi Oroszországban hirneves Snessarev, egy nagy moszkvai lap szerkesztője beszélte rá. hogy koronáztassa meg magát. Cyrill hosszabb tanácskozások után háromezer hűséges kezéből elfogadta a cári koronát. Vele szemben Nikolaj Nikolaje- vics nagyherceget 18 ezer hűséges csatlósa követi.­Úgy Cyrill, mint Nikolajevics hadseregei a hajdani Wrangel-csapatok katonáiból áll­nak, akik, béke lévén, különböző államok­ban mint napszámosok és munkások kere­sik meg kenyerüket és a keservesen kere­seti pénz egy részét a cári háztartás költ­ségeinek fedezésére fordítják. A két cár ügynökei bejárják a világot és könnyen hivő emberekkel elhitetik, hogy Oroszországban rövidesen a cárizmus fog diadalra jutni. így nagyobb pénzösszegekhez jutnak, amelyek azonban természetesen csak rövid ideig tartanak. Snessarew, aki folyton azon törte a fe­jét, hogyan állandósíthatná az általa alapított cári udvartartást, arra a gondolatra jött, hogy Viktóriát, Cyrill cár feleségét Amerikába küldje, Viktória Parisban egy Loomis nevű ame­rikai hölggyel ismerkedett meg és vele, va­lamint Dshamgarow perzsa szőnyegkereske- dövel felállították azt a szervező bizottságot, amely hivatva lett volna „Oroszország cárnöjé- nek“ Amerikában való fogadását előkészí­teni. ..........-..........- .........—-------­Viktóriát Amerikában nagy pompával fo­gadták és mivel a fogadtatás résztvevőinek fejenként tiz dollárt kellett fizetniök, ötezer dollár gyűlt össze. Az első siker után Viktó­ria Washingtonba utazott és ott tárgyalások­ba kezdett különböző politikai személyiség­gel. Utazása már-már sikerrel járt volna, de szinte a legutolsó pillanatban a Vanderbilt- család egyik női tagja Loomis asszonnyal elégedetlenkedni kezdett és egy újságban az.t a kérdést intézte a bizottsághoz, hogy mi tör­tént az ötezer dollárral. Erre a bizottság oly hevesen válaszolt, hogy az egész amerikai diadalát a legcsunyább ujságveszekedéssé fajult. Viktória kénytelen volt a megálmodott milliók nélkül tapasztalatokban bővelkedve Kóburgba visszatérni és egy newyorki orosz újság azzal vádolta meg, hogy a „cárnő" egy amerikai milHomosnötő! 40 ezer dollárt vett fel és a pénzt elköltötte­Kóburgban nag^; az elkeseredés. Azok a generálisok, akik Oroszországban igyekeztek fehér forradalmat szitani, valamint Snessa­rew azt várták, hogy cári hűségüket Viktória amerikai útja után gazdagon fogják honorál­ni. Mikor ez nem történt meg. mert Viktória nem hozott pénzt, elkeseredett szóharc után majdnem tettle­ge sségek re került a sor és Snessanev a műiden orosizok cárját jelenleg perli. Egyébként perdöntésig a tegnap még mo- narchista érzelmű csatlós vadul irt panflé- tekben támadja Cyrillt. A perbe, amely most indult meg. Rupp- recht volt bajor trónörökös és körülbelül 80 bajor monarchista is bele van keverve, mert résztvettek Cyrill fantasztikus terveinek megvalósításában. H. I. Kemény szocialista kéz A vörös-zöld kormány büntengere — Miért van sok fölösleges tisztviselő Prága, április 9. A Lid. Listy írja: A vörös-zöld koalíció ugyan rövid ideig volt hatalmon, az általa okozott károkat azonban a mai napig nem lehetett jóvátenni. Sőt eme károknak a vé­gén ma sem vagyunk s alaposak azok az ag­godalmak, hogy az akkori agrár-szocialista bukfencekből még igen súlyos bajok fognak háramlani az államra. A tisztviselői léíszámapasztási törvény is lerántotta a leplet egy ilyen bukfencről. A szocialistáik, amidőn a kormányrudná-1 vol­tak, állami szolgálatba fogadják a saját kor­teseiket minden kvalifikáló nélkül. Elég volt, ha valakinek nagy „pofája" és vörös, esetleg vörös-fehér Igazolványa volt s a miniszter elvíárs, vagy testvér ennek alapján az illetőt a minisztertanácsban a kol­léga uraknak a szaktanácsosi, vagy minlsz- tertanácsosi kinevezésre ajánlotta. így ju­tottak a legmagasabb fizetési osztályokba például tejet szállító kocsisok, úgy hogy a nyugdíjigénybe számították nekik azokat az éveket is, amelyekben szekereit járták be a falvakat . . . A kvalifikált alkalmazottakat kirúgták s fizetésüket lehetetlen kicsire szabták. így ment a kormányzás s mentek amilliárdök. Az adófizetők hiába nyögtek, mert az automobi­lokon utazó és rézveretes ablaku villákban lakó főproletárok nem ismertek irgalmat a szegény néppel szemben. Az államháztartás talyigája persze mind jobban sülyeői a fene­ketlen pocsolyába . . . Egyszer csak vége szakadt azonban en­nek a törökgazdálkodásnak is, amidőn a kormányba oly személyek jutottak, akik a pártigazolványon kivül tanon cl evei et és isko­lai bizonyítványt is megköveteltek az uá tiszt­viselőtől. Kiderült ekkor az is, hogy az álla­mot a fölösleges, de annál vérszivóbb élős­tül ek tízezrei lepték el. Nem maradt hátra egyéb, mint hogy hozzá kelllett látni a nagy munkához, hogy a szegény, vértelen állam ezektől az élősdiektől megszabadittassék. Megvarrták tehát a létszámapasztási tör­vényt. A‘szocialisták látva, hogy az ő isko­lázatlan embereiket fenyegeti veszély, min­dent elkövettek a törvény megakadályozá­sára. Ez ugyan nem sikerült, de elérték azt hog^-a javaslat úgy megnyirbálíatott, hogy a törvény — ha egyáltalán végrehajtják — több bajt, mint hasznot csinál. Az ujj nyári vasúti menetrend Prága, április 9. A vasutügyi minisztérium értesítése sze­rint junius 5-én uj menetrend lép életbe, amely lényegesen megjavítja, a nemzetközi gyorsvonatforgalmiait, több uj gyorsvonatot és közvetlen kocsit állít be és főleg nagy kedvezményekben részesíti a belföldön a fürdőket. Az uj menetrendből kiragadjuk az alábbi változásokat: A Prága—Pilisen—Marienbad—Eger és Karfebad—Eger—Paris expresszvonatok he­tenként háromszor közi ekednek. A Pá.ris—M ün oh e n—Bécs —P ozsony— Budapest—Bukarest keleti expressz ideje akként változik, hogy a vonat éjfél helyett nappal érkezik Pozsonyba. Prága és Gr? dó között egy III. osztályú közvetlen kocsi áHMttaitík be a Wiíson-pájya- udvarról 22.15 órakor induló és 6.29 órakor érkező gyo“svonatokhoz. Prága—Marienbad—Eger között közvet­len gyorsvonat létesül akként, hogy a Prága és Pi'lsen között futó 45. és 46. számú gyors­vonatok Egerig közlekednek. Változás történik az Oderberg és Brünn — Prága vonalon. — Eszerint a 8. számú oderbergi gyorsvonaf 'melynek Szloven- szkóra van csatlakozása, 1.50 helyett 22.30 óraikor indul. A 14. számú pozsonyi gyors 22.45 helyett 21.35 órakor fog indulni Prá­gából. _____________ ^A AÁAÁAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA£ 3 A legmegbízhatóbb t í test- és szépségápolási t 3 cikkek, arckrémek, t 3 púderek, szappanok, 3 stb. a t j Corso Pariimban [ 3 KoSice-Kassa, Fő-utca 49. szám. ► J Valódi kölni vizek és francia Illatszerek ► ◄ Postai szétküldés. ► 'fTTtfYfiVvTYV'rT’rvfTT'rirrvYrrrr?^ i

Next

/
Oldalképek
Tartalom