Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)

1925-04-10 / 82. (825.) szám

> in X. g g < $ ^ Ti * z » e jyj; > W | > ... . | » Ö. ,^.£*e! 'v> •* 3 « S* M" |i Mt"m§s ^ i fgr|ff|L!?^i|f!!gis»p||g'| =^|t.pi|f< If fftfgs*’ I:iii* at*«ül**f$*í*! “«f § *■ í" s ' I* !§ 5" CO 1 Is 5|? ^S,|S^ £§:*■=. 8|3 sff | 3 rs I°fl'»ggag „S $ ** 3.ar=-“ s®-» 3.8-gf >8,r!S!&8ág:S‘g.8:g i 9 2 | 3 S.8-8 » a 3 ! Sí? lg f| S'r*<^ a‘^9* ! ag^SSí"!.!* a 9o^§Ísr|^-3 3 ­a f g 2 * £‘ T 3 * “ •" § 2? 3 3 S.g.3 § r*** ^ s.|< g-p Sr^S-l „&|*£ *£ g*§§~;g ||g g g « 5­t*ir»:il»lH « j^'•üftWi.MS'SH mrtBlö immliaKi*lní «ttR. í i* * * ki m'síiíüí rln.EÍ I|ílii«í|i:i IiJilEI!lííFIIII-*-^íl*sI il;!t»sl*E í*4Mq WiII'UI'iulWlí * * 1*tí Iff .iíM |wKs ilílll £» i»! üü kS Ilii!: il©5l W<W Hií ÜliÜÜÜtBít I Ilit HÍREM Mii! f i eZ, 3f§ftIS A í „alt S-S«-5gÍg»»I» saaEa? Is-gaSg % tZZ S’Jfff.Jffr S§-ftSrE®*!, 53|f§s*-| “ g | gJsa§T ■o S | o p *<* ű ; i;|| |l|i.fslfii! ifeiil ??l §iiil? 11I ??Sfg.iipf f.í?ifr*|- ~i ar?i ?? 1 >1? ? mm* ?• 1 P éntek, április 10. Bomllh 3 német biroiíaimi felöl* iiMeafeiirá minit Berlin, április 9. A B. Z. am Mittag uiai száma arról ad hirt, hogy a jobboldali blokk kereté­ben nagy rázkódtatások következtek be. Azok a mértékadó politikai és gazdasági körök, amelyek Jarres mellett csoportosultak, merev ellentétben állanak iiindenburg jelöltségével. Még a német nemzetiek gazdasági érdekeltségei is íel vannak háborodva a jelölés miatt. Okollcsdnm visszavont® tegnapi val-ensAsét „Nem vagyok hajlandó kötelet fonni nyakam kÖré“ — Leirer Lőrinc és Kertens a rendőr­ségen Budapest, április 9. A 'budapesti rendőrség a tegnap délutáni órákban folytatta Okolicsányi kihallgatását. Okolicsányi elmondotta, miként ismerkedett meg Leirer Amáliával. Az elmúlt év decem­ber tizediké körül Leirer Amália feljött iro­dájába és egy villanyszámlát reklamált. Ek­kor történt a megismerkedés és Okolicsányi az irodájától a* Nyugati-pályaudvarig elkí­sérte Leirer Amáliát. Útközben Leirer Amália elbeszélte életének fontosabb mozzanatait. A Nyugati pályaudvarnál elváltak. Alig ha­ladt tovább, találkozott Pödörrel, aki azt kérdezte tőle, ki volt az a hölgy, akivel az előbb sétált. Okolicsányi megmondotta neki Leirer nevét. Elbúcsúztak és Okolicsányi a gyilkosságig nem látta többé Pödört. Később elhozta hozzá az ékszereket és elmondotta, hogy kifosztotta Leirer Amália lakását. A lakás ajtaját álkulccsal kezdte nyito- gatni, amikor egyszer csak meglebbent a függöny és Leirer Amália kinézet az ajtó ablakán. Pödör ekkor megijedt és el akart mene­külni, de Leirer Amália kinyitotta az ajtót és mert Pödör attól tartott, hogy Leirer Amália zajt fog csapni és őt elfogják, beugrott a lakásba. A gyilkosság részleteiről Pödör nem be­szélt. Okolicsányi tagadja azt, hogy fent járt volna Leirer Amália lakását. Ezzel a vallo­mással ellentétben tegnap jelentkezett egy tanú, aki a szemébe mondta Okoliesányinak, hogy ő mondotta azt, hogy többször meglátogatta Leirer Amáliát. A rendőrség megállapította, hogy Ok le­psényi soha sem volt főhadnagy, a háborúból mint hadapród őrmester szerelt le. A Károlyi forradalom alatt Salgótarjánba küldték tés állítólag akkor tekintélyének emelése céljá­ból megengedték neki, hogy felvarrja a had­nagyi csillagot. A kommun alatt már mint fő­hadnagy szerepelt. Vogel kapitány és Angyal felügyelő ma érkeznek haza Csehszlovákiából. A rendőr­ség azt hiszi, hogy jelentésük újabb adatokat fog tartalmazni, melyek meg fogják erősíteni a rendőrségnek azt a föltevését, hogy Okolicsányi nem csak orgazda, de felbujtó és tettestárs is a Leirer gyilkosságban. OkoMcsáim: A gyilkossághoz semmi közöm A rendőrség ma délelőtt folytatni akarta Okolicsányi kihallgatását, Okolxsányi azon­ban szenzációs fordulat elé állította a nyo­mozó hatóságot. Kijelentette ugyanis, hogy a tegnapi napon tett egész vallomását visz- szavonja. — Megbocsássanak — mondotta —hogy tegnap annyi ostobaságot beszéltem össze, de rendkívül fel voltam izgatva. Mindazt, amit mondottam, visszavonom és fentartom azt az állításomat hogy a gyilkossághoz semmi kö^öm s'ncs és Pödört csak hivatalosan ismertem. Be fogom bizonyítani hogy mártir va­gyok. éppen úgy, mint Leirer Amália édes­atyja volt, akit ártatlanul gyanúsítottak és tartottak fogva. Alibit fogok igazo’ni a gyil­kosság napjára nézve és ezzel be fogom bi­zonyítani azt. hogy nem lehetek a Leirer-gyilkosságban tet'es- társ. Három tanút nevezett meg, akikkel iga­zolni akarja, hogy a gyilkosság napján a va­gyonmentő- vásáron volt. Ugvlátszik Okoli­csányi ez éjszaka egy hazngságiervet ép'tetí föl. A rendőrség nrnden igyekezete, hogy Okolicsányit újabb terhelő vallomásra bírja, meddő maradt és a rendőrségnek eddig semmi tárgyi b5zo nyitéka nincs Okolicsányi ellen. Ma délelőtt megjelent a rendőrségen Leirer Lőrinc és kijelentette hogy határozot­tan emlékszik arra. hygy leánya december­ben érdeklődött nála Okolicsányi László ki­léte iránt. Az esti órákban jelenti budapesti szer­kesztőségünk, hogy Okolicsányi a délelőtt folyamán kijelentette, hogy nem hajlandó a kötelet a nyaka köré fonni. Délben Leirer Lőrinc Katona rendőrfőtanácsos előtt jelent­kezett és elmondotta, hogy leánya Qkoíicsá- nyiról igen szimpatikusán nyilatkozott Kerstems Tódor szintén jelentkezett a rend­őrségen. Arra a kérdésre, leket-e az, hogy Okolicsányi előadása szerint Pödör már az előszobában megtámadta Leirer Amáliát, egyik kezével betömte a száját, a másik kar­jával ölbekapta, a hálószobába vitte és ott végzett vele, Kerstens kijelentette, hogy ez lehetetlen, mert dijbirkozónok kellett volttá lennie annak, aki az izmos', erős, magas Amá­liát félkarral ölbekap.ia és a nem közeli háló­szobába beviszi. Úgy látszik tehát, Okoli­csányi találta ki az egész történeteit. Gyilkosok mint az élet hazárdfátékosai Aki azt követeli, hogy végezzék ki Berlin, április 9. Hirt adtunk arról a gyilkosságról amely nemrég játszódott le Berlinben. Ottó Leest. egy jómódú kereskedő meggyilkolta egy öreg barátját. A biróság halálra ítélte. A gyilkos kereskedő csendesen és nyugodtan hallgatta végig az Ítélet kihirdetését, aztán felállt és könyörgő hangon megszólalt: „Minden jogi védelemről lemondok Nem akarom a kegyelmi kérvény benyújtását. Egy kérésem van csak, hogy az ítéletet le­hetőleg azonnal hajtsák végre“. A biróság probléma előtt áll, mert nem történt még meg. hogy valaki, akit halálra Ítéltek, ne védekezett volna az utolsó pilla­natig. Ez az eset annyiban is rendkívül fel­tűnő, hogy a gyilkos két védőjének sikerült a pert olyan mederbe terelni, hogy a végíté­let aránytalanul enyhébb büntetés lett volna. Bebizonyították, hogy nem sikerült a gyil­kosságot bebizonyítani és igy a pert egész más alapon újra kellett volna kezdeni. Hiába igyekeztek védencüket rábírni arra, hogy másitsa meg szándékát, Leest megmaradt amellett, hogy minden perújításról és kegyel­mi kérvényről lemond, a további védelmet visszautasitja, mert csak egy vágya van, hogy mentői előbb halott legyen. Mikor visz- szavezették a cellába, írásbeli kérvényt in­tézett a bírósághoz, amelyben arra kéri az elnököt hogy a halálos ítéletet azonnal hajtsák végre. Ezt azzal okolja meg, hogy az élettel leszámolt. Orvosok véleménye szerint Leest, aki teljesen megtört, öngyil­kosságot fog elkövetni, ha a biróság- arra kényszerítené, hogy tovább éljen­Aki szolidaritásból gyilkol Berlinben tegnap egy marokkói bennszü­lött berúgott és két poharat összetört. A tu­lajdonosnő telefonon hivja a rendőrséget és a marokkóit letartóztatják. Az elszáll tás azonban korántsem oly egyszerű, mint eleinte gondolták, ifiért a marokkói passzív rezisz­tenciára adja a fejét. A két endőr alaposan elpáholja a részeg embert és ebben a pilla­natban a transzport egy-kerékpárossal talál­kozik. A kerékpáros leszáll és rászól a rend­őrökre, hogy bánjanak tisztességesen a ben- szülöttel. A rendőrök dühösen felszólítják, hogy igazolja magát A kerékpáros ezt meg­tagadja. a rendőrök fekve hagyják benszülött foglyukat és a kerékpárosra vetik magukat, aki revolvert ránt, egy lövéssel feíerií az egyik rendőrt, a másikat súlyosan megse­besíti és vadul meneküL Egv harmadik rendőr üldözőbe veszi, de egy golyótól ta­lálva összeregy. Közben a benszülött ki­józanodik, felugrik a kerékpárra és elme­nekül. A kerékpáros gyilkost njra elfogták és védőinek érdekes munkáink lesz. Ké^égki- vüf szolidarit-^bó1 gyilkolt akkor. a. - : elpáholt benszülött védelmére keit. L. R. A P. M. H. PÉNTEKI ROVATA írja: Neuőauer Pál TéiDÉk, síiket kar elíailaKaai A mai fiatalság. A newyorki technikán az egyik hallgató „blicelni“ akarta a fizikaórát. Gondolkozott, hogyan üthetné nyélbe a dolgot legjobban és végre is pompás ötlete támuvit. Az intézet fizikai laborr.’.oriumának, amelyben az elő­adást is meg szokták tartani, rádiofelvevö és leadó állomása is van. melynek hullámhossza 80 méter. A szorgalmas hallgató egyik barát­jának házába ment, aki szín.én égy kis rádió­állomást épitett magának és átrádiozott tanítójához: „Itt Willy M. beszél, ott a tech­nika állomása? N. tanár ur? Jól van, csak azt akarom mondani, hogy mar nem jöl. ;tek az előadáshoz, mert a fejem fáj. Legyen szi­ves és nézze el a mulasztást.*4 — Rendben van, felelt a hang az éteren át és Willy nyu­godtan haza távozott. A soknejöség következményei. Törökországban megszüntették a háre­met. Ebből az következik, hogy továbbra is fennáll. Hiszen eddig is csak pénzkérdés volt az egész. Már egy feleség is drága. Keltő még drágább, sőt a kétszeresénél is drágább, mert a .féltékenység állandó veszélyének leküzdése rendszerint pénzbe kerül. Négy feleség már igaz nagy vagyont igényel. Mikor a török társadalom szinejava clsze­gényedett, kihrvt a hárem. A mai Törökország­nak is megvannak a maga uj gazdagéi. Ezek még mindig tartják a háremet, mert ez az intézmény mindig uj megUpetésekkei szo’gál. Igaz, hogy többnyire kUlemethnckkel. A legvadabb meglepetés a midikor -örént a Fe­kete tenger mellett épült egyik háremben. A tulajdonosnak három fele: ágé volt. Mind­hárman ugyanaz na,p gyermeket szüli.!:. Az első ikreket, a másik is ikreket, cU a harma­dik . . . hárem gyereket szül1 egys/ rr \ Az irigylésre méltó apa 24 ón* alatt hét gyerek apja lett egyszerre. A három apa. Clie3rbou‘rgb:n öt évvel ezeUT r: "1 L:?t a k’s Stefánia. Anyja rövidre rá • yfuvt, apja* ismeretlen volt. A kis ’ánv r g -ama, bár leányát vétke miatt kitaszította, irhához vette Stefániát és házában neveltette. A m'T- koriban meghalt a nagyapa és eg'' m Tót hagyott hátra, melynek fele a kislányt :,,e'te. A hir, hogy az árva Stefánia ily n nagy örökségre tett szert futótűzként teriedt el és lázba hozta az egész vicTlmt. Hárem apa jelentkezett egyszerre és avt áílitottík, hogy Stefánia az, ő gyermekük. Három k^mo,v ur vomoly arccal megjejent a kisUny e!"tt, levette cylinderét és tudatta vele bog- von szerencséje bejelenteni mi s^e-rmt S r'ma apja. A kislány a maira gyerrr kés orr adta meg a kel1') választ és nőve1"?" ' k csak ennyit mondott: „Mama. én e?'1 az arakat nem ismerem.** £s továbbra is .gyo- '1m1 maradt mint eddig. « Csanádi ^rá’Ny Czernin Ottokár gróf hé- *• Becs, áp-iii 9. (A P. M. H. bécsi tudósié ólától.) Czernin Ottokár gróf, a monarchia .volt külügvmi­nisztere az összeomlás után is részt vett az osztrák politikai életben és tagja volt az előbbi nemzetgyűlésnek is. A7 utolsó válasz­tásokon megbukott és részit *zérf -'"-'int pedig súlyos tüdőbaja miatt visszavonult a nyilvános szerepléstől. Hosszú idő után most találkozunk ismét Czernin nevével a bécsi In­aikban, még pedig azoknak nyilttér-rovatá- ban. Czernin ebben a formában közli "gyanis, hogy a bécsi első kerületi biróság gondnok­ság alá helyezte fiát, Ferdinándot és ezért felhív mindenkit, hogy fiának ne hitelezze­nek. Czernin Ottokár gróf felesége Kirrsky Mária Klotild grófnő. A házasságból ÖL gyer­mek született. A legidősebb a most gondnok­ság alá helyezett Ferdinánd már sok gondot okozott szüleinek könnyelmű és tékozló élet­módja miatt. Mivel Bécsben a szülők nem , boldogultak fiukkal, tavaly kiküldték Angliá­ba, hogy egy ottani egyetemen tanuljon. A fiú azonban ott is nagy adósságokat csinált, mire most hazahozatták és gondnokság alá helyezték. Czernin Ottokár gróf családi bot­ránya Bécsben érthető feltűnést kelt. — (Habrman nrniszter TrencséntepHcen.) Habrman mmisztír üdülés céljából Trencsén- tepliJbe érkezett és a Grand Hotelben szállt meg. — (Vázsonyi fia kilép apja pártjából.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A politi­kai életben nagy érdeklődést keltett az a hir, hogy Vázsonyi János bejelentette apiának, Vázsonvi Vilmosnak, hogy kilép a demo­krata pártból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom