Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)

1925-04-10 / 82. (825.) szám

san „Feszítsd meg!" (g. S-) —•, április 9. Amikori e fefioiiáfrtás először elhangzott, akkor is a kicsinyes, önbecsiésben határt ir- rnem ismerő, gyűlölködő ember szava volt ez a legteljesebb emberi igazságokat tartalmazó krisztusi tanokkal, igazságokkal szemben s győzehnét jelentette az áliigazsá'goknak az örök igazsággal szemben. Ez a kép el nem múló szimbóluma az emberiség örök tragédiájának, a szavakkal igazságot kereső, de tetteivel az igazságot megfojtó emberiség tragédiájának. Keresik, hirdetik, követelik az igazságot, ámde, ha egy akad, aki megtisztult szívvel és aggyal, az isteni ember szeplőtlen leikével valóban az emberi igazságot keresi, hirdeti és köve­teli, úgy felcsattan a kiáltás: „feszítsd meg!44 s a vakok és süketek hada készséggel szol­gálja a keresztrefeszitőíket, az Igazság elné- mi tórát. Mert a keresők sokasága nem a minden­ki igazságát, csak a saját, önös igazságát ke­resi, az ajkán igazsággal sok járó-kelő nem tűri a más ajkáról elhangzó igazságot, az igazságot nagyhangon követelő csak önma­gának követeli azt. Az önző emberek s azok kisebb-nagyóbb csoportjai úgy rendezkedtek be, hogy vélt igazságaik bántják a másokét, az emberek igazságkörzetei metszik egy­mást, mert alapjuk nem az általános, abszo­lút emberi igazság, hanem az önző érdek, amely legázolja a gyengébbnek nemcsak V. sonló alapokon nyugvó önző, hanem abszolút érvényű igazságát jogait is. A becsületesek, a jók igazsága nem bántja a másokét, csak akadálya az ál-igazságnak, annak, amely mö­gött hiú egyéni érdekek, eltitkolt célok, elfe­dendő bűnök rejlenek. TI ven az igazsága az ál-i'gazságkeresőknek."az Igazságtól félőknek, a „feszítsd meg!44 leghangnsabb kfráltóinak, akik miatt az emberek az Igazsághoz soha el nem juthatnak, mert a felbukkanó Igazságot csak haldokolva, vagy meghalva tűrhetik. Es mintha ezeknek az igazságkeresések­nek eltévelyedéseiben nem volna megállás. Az emberiség egyre .lobban szétszakad. A nagy családok, népek és nemzetek egyre na­gyobb idegvesztett gyűlölettel nyargalnak saját, másol igazságát nem tűrő jogaikon, a nemzeteiket mártok, osztályok bontják ré­szeikre, amelyek többé-kevésbbé meggyőző­dései, vélt igazság-keresésük buzgalmában vérben forgó szemekkel kiáltják a más igaz- ságúnak „feszítsd meg!“ — s egymásba ka­paszkodásuk talán csak akkor áll meg egy pillanatra, amikor az igazság súlyos, elítélő szava hangzik feléjük s akkor is csak azért, hogy vakon és süketen az igazság nagy esz­méje iránt, egyesülten kiálthassák mindany- ryiuík Igazságára a halált: „feszítsd meg!“ Ennek jegyében folyt le a legutóbbi vi­lágtörténelmi „igazságosztás“ is, amelynek elérkeztéig az álarcos igazságkeresők a nagy emberi igazságok legszebb jelszavaival büsz­kélkedtek. a keresztrefeszitett igazság meg­váltásáról, népek és nemzetek boldogságáról hirdettek megváltó tanokat, de csak addig, amiig a hirdetett becsületes és igaz eszmék útjába nem állottak önző céljaiknak, saját ál- igazságuknak Megváltóként üdvözölték a becsületes szándékú, de éppen ezért áligaz- ságaiktól és becstelen szándékaiktól megun­dorodott férfiút, aki emberséges elveivel, né­pek sokaságától üdvözölt, de a hírhedtségig ffiegcsufolt 14 pontjával talán tiszta szándék­kal igyekezett közelébe férkőzni a, ha nem is teljes, de legalább elfogadható igazságnak. És ők voltak az elsők, akik naiv jámborsá­gát lebecsülve, félrerugták azt az embert, aki az ő s egyben sokak igazságát komolyan vette, követelni merte akkor is. amikor az álarcosok „igazsága44 már kielég ült. amikor az igazság további keresése már útjába ál­lott, keresztezte önző áligazságaikat. így és itt sikkadt el kétségbevonbatlan abszolút jogunk, igazságunk: az élethez, fej­lődéshez. történelmi múltúnk folytatásához való jogunk, mert úgy kivánták ezt a kis Hiníeniioro ieiölíséoé! pessziiisziikossn Ítéli ieo Anglia London, ápriüs 9. Hindenburg jelölése iitt nagy meglepetést keltett. A Times szerint HLindenöurg, mint elnök rendkívül kedvezőt­lenül hatna a német gara nci a javaslattal kap­csolatos tárgyalásokra, mert a népszövetség nem fogja Hindenburgot úgy felfogni, mint a békének szimbólumát. Elképzelhetetlen az, hogy Hindenburg valaha aláírjon egy oly szerződést, amely­ben Németország lemond Elzász-Lotharin- gláról. Reuter-jelentés szerint a német elnökvá­lasztásnak óriási befolyása lesz az európai politikára, Hindenburg és a sajtó Berlin, április 9. Az a hir, hogy a jobb­oldali pártok egyhangúan Hindenburg jelölt­sége mellett döntött ele, érthető feltűnést kel­tett úgy a külföldöm mint a német közvéle­ményben. A ma reggeli lapok nyomán képet alkothatunk magunknak arról, hogy mily e’- keseredett küzdelemre van április 26-án kilá­tás. A National Post hangsúlyozza, hogy a jobboldali pártoknak ez a határozata H'nden- burgot a politikai küzdelem első helyére ál­lítja és ez a határozat ennek folytán azt le­letül, hogy a küzdelemnél a jobboldali pár4nk mindent kockára tesznek. A.Zeit a német néppárt viselkedéséről ir és kijelenti, hogy a néppártiak az utolsó percig kitartottak Jar- res mellett és álandóan hangoztatták a Hin- denburg jelölésével összefüggő aggályaikat. Az aggályok dacára a többi párt Hindenburg mellett foglalt állást. A Germania kifejti, hogy Hindenburg elnöksége egy nagy küzdelem jele lehet s e küzdelem következménye Né­metország gazdasági életét érzékenyen érint­hetik. A Berliner Tageblatt szerint Hind - burg jelölése azt jelenti, hogy a német nem­zetieknek más módon nem volt és nincsen esélyük a győzelemre. A Vorwárts igy ir: Hindenburg jelölése az utolsó kétségbeesett kísérlete a reakciónak a hatalom érdekében Ha sikerül, úgy az államcsíny már félig kész és a polgárháború megkezdődött. Ha nem si­kerül. akkor az elesett vár romjain keresztül a republkámisok masiroznak. Ludendorff Hindenburg mellett Müncheniből jelenítik, hogy Ludendorff j hatvanéves születésnapja alkalmából tegnap; fáklyásmenet volt, melyen Ludendorff be- í szédiet mondott és kijelentette, hogy a faj­védőiknek Hindenburg jelölése mellett kell ál­lást íogfelniok. A centrum biztosra veszi Hindenburg bukását A Germania mai száma azt irjia, hogy Hirtdeiniburgot, aki eddig távoltartotta magát; a pártpolitikától, most erőszakkal belevonják | és ezáltal halálos csapást mérnek rá, mert biztos bukásnak teszik ki. A lap úgy tudja, hogy a külügyminiszter tegnap azt a kérelmet intézte Hindenburg- hoz, hogy jelöléséhez ne járuljon hozzá. Egyre ént Mól kenlnyMi válsága Párts, április 9. A francia szenátusnak tegnap viharos napja volt, amennyiben a politka konzekven- ciális értelmében Herriot kormánya tegnap a szenátus előtt megbukott. A politika, mint taktika és művészet igyekezett reperálni ezt a hibát és a késő éjjeli órákban végétért mi­nisztertanács úgy határozott, hogy a kormány továbbra is helyén marad. A szenátus ugyanis a közoktatásügyi mi­nisztérium költségvetését tárgyalta, amelynél egy ellenzéki javaslat ezer frank törlését javasolta s egy szenátor azt kifogásolta hogy egy néptanítót, aki antimiilitarista pro­paganda miatt el volt Ítélve, a miniszter is­mét fölvett az állami szolgálatba. A szava­zásnál az egyik szenátor javaslatot terjesz­tett elő, amely a közoktatásügyi miniszter­nek eljárását elitéli. Ezzel a kérdéssel kap­csolatosan Herriot fölvetette a bizalmi ké lést. A szavazás megtörtént és 142-e. ssa- vaztak Herriot mellett és 140-en Herriot el­len. Amint a szavazás nyilvánosságra ke­rült, több szenátor kijelentette, hog~ ők a kormány ellen szavaztak és szavazataiig­!■ II ■ H WWWWmilBJIMaUBSBg—HB1HHW8—BPUMimWlMI kormány mellett számították. Erre a szava­zatok revíziójára került a sor és megállapí­tották: hogy a kormány tulajdonképpen két szavazattal kisebbségben maradt. A loormiány-'ezután az éjjeli órákban visz- szavonult és éjfélig tanácskozott. Megálla- pitották azt, hogy a kormány azt a szavazást veszi irányadó­nak, amelyik számára többséget biztosított és igy nem mond le, hanem ma tovább folytatják a pénzügyi helyzet vitáját. A mai lapok egyértelműen megállapítják, hogy a politikai feszültség egyre erősebb. Az Echo de Paris szerint jobb lenne, ha Herrint mielőbb lemondana. A Matin azt a feltünéstkeltő jelentést hozza, hogy Herriot kormánya utasítására a francia Nemzeti Bank a megengedett bank­jegyforgalmat átlépte. Mivel a kormány fize­tési kötelezettségeinek nem tudott eleget tenni, a bankoktól és hitelintézetektől két­milliárd frank el öleget vett igénybe és ennek következtében történt a bankjegyforgalom emelkedése. A bankjegyforgalom állítólag 41- ről 45 rmil'Márdira emelkedett. részben jó-, de legnagyobbrészt rosszhisze­műen elképzelt áligazságok, amelyek további fenmaradása csak a magyar faj igazságának megfeszítésével, örökös béklyóbaverésével érhető d. így hullottak széjjel igazság- és jogfosz- tottan, megterhelve a nagy, történelmi fel­adattal: keresni inaszakadtig az el nem vi­tatható igazságot, keresni a meglevést, a megmaradást, az életet a széthullott részben is, nem engedni kialudni a szikrát, amely ki­lo bbantliat ja az élet lángját. ... És mintha kezdenének eltévelyedni ennek az egyetlen igazságnak keresésében. Mintha kezdene elhomályosulni a végcél, mintha szem elől tévesztenek a nagy igazsá­got közelebb fekvő részig-z~ágaink miatt. Mintha be akarna teljesülni felettünk is a magyar végzet, a magyar átok, mely oly sok­szor adta legjobbjaink szájába lég jobb iáink­kal szemben: „feszítsd meg!44 Pedig nem lehet kétség, hogy itt csak arról az egyetlen jog­ról. igazságról lehet szó: létet biztosítani ide csonkult magyar fajunknak. Csak ez az egy igazság az, amely létet ad és adhat azoknak is kik talán más igazságot látnak elsőbbnek, amely mellett más igazságnak is csak any- nyiban van létjogosultsága, ha szolgálatába tud álla ni mindannyiunk nagy céliának, nagy igazságának. Ezen egy utón. egy táborban és egy cél felé haladva fogjuk csak elérhetni s akkor is csak keserves küzdelmek árán azt az igazságot, amely mindannyiunké Ezen az utón nem szabad elhangzania a testvérgyil­kos szónak: „feszítsd meg!44 A nemzetgyűlés további munkái a Prága, április 9. A húsvéti ünnepek után niég április hó­ban fog összeülni a szenátus, hogy elintézze azokat a képviselőházi határozatokat, ame­lyekre az ünnepek előtt már nem jutott idő. A képviselőház összehívása csak május cliső hetére várható. — A Lid. Listv előszámotta mindazokat a törvény javasbatokát, amelyik; elintézetlenül fekszenek a két ház előtt; a ratifikálásra váró nemzetközi szerződésekkel együtt pontosan féltszáz javaslat hever hóna­pok, sőt évek óta a nemzetgyűlés asztalán}. Ezek közül azonban csupán nyolc-fiz javas­latot fog elintézni a mai nemzetgv'"hés. a töb­bi ügy elintézetlen marad annál is inkább, mert a rendelkezésre álló tt>v>d néhány hó­nap alatt még olyan törvényeket is kell al­kotni, amelyek még javaslat formáiéban sem láttáik napvilágot, ilyenek: a vámtörvény, az adóreform, a nagymegyetörvény novellája, a választási törvény módos i‘ása. építkezési törvény, a szociális biztosítás, állami költség­vetés, repiilőtörvény, köteles nyomtatvá­nyok, ma&áuibíz(•osirtékra vonatkozó törvé­nyek uuiiíikáiciója, tagosítás, eb-uij : el­leni biztosétás, katonai bíráskodás ni szerve­zete, kartell4örvény, az orvost mezőgazda­ságii és fogyasztói kamarák. föfmtcszter, tömeges munkaszerződések, erdői’ védelme, esküdtbér óságok Ruszin szikéban ctb„ sib. A nemzetgyűlésre még sok mimku vár tehát, amint az a fentiekből is kitűnik, más kérdés azonban az, hogv ez a sok munka nem hiába vár-e elintézésre? A Hberá-is idolt a győri válaszé őívn Győr, április 9. A győri póivátisztáson 4380-an szavaztak. Németh Károly liberális jelölt 2492, Bárczy Dezső kerecz‘cn • ielölt 1888 szavazatot kaptak. Németh Károlyt te­hát 684 szótöbbséggel képviselővé válasz­tották. Az angol munkása -rí a garanciaszerződés e*?en London, április 9. Henderson, a Labour Party vezetője egy tegnap megtartott gyű­lésen kijelentette, hogy a javasolt garancia­szerződés pártja számára elfogadhatatlan és a párt a genfi jegyzőkönyv mc'ietí foglal ál­lást. Abd el Krim elesel Páris, április 9. A Journrd madridi tudó­sítójának ama jelentését közli, hogy jól in­formált katonai személyiségek megerősítik azt a hírt hogy Abd el Krim egv december hetediki csatában elesett. A rifkabilok vezé­rének halálát a csapatok előtt eltitkolták. A fölkelés vezetői a vezér öccsét adták ki Abd el Krímként, s valószínűleg ő lesz Abd el Krim utóda is. Verekedés emberhalá^la­Keszthely, április 9. Rodakovics János, Ádám István és Mészáros Ferenc munkások egy keszthelyi korcsmában mulattak. A korcsmából kijövet összevesztek és Mészá­ros kést rántva, Rodakovicsot karján meg- szurta. A veszekedés tovább folyt, maki mi­kor elmentek, Rodakovics a kutyáját uszí­totta Ádám után. A kutya Ádámot é"' kkor Rodakovics odarohant és medbeszurto Ádá­mot. Ádám sérülésébe belehalt. — (Prasek leleplez!) Április huszonkette­dikén lesz a választási bíróságnál Prasek és Rychtera mandátuma ügyében a tárgyalás. Prasek nagy beszédre készül, mely politikai természetű lesz és le fogja leplezni az agrár­párt és számos vezető kormány-egyéniség machinációit. ; * -f-óv l’Í • • • ■ M f M~M M JBL 7B W" IV.évi. 82,(825)szám Pftneh 1925üBriitsti) előfizetési árak belföldén, évente ÜW, t Ji fxtovenszkói és (F&usxinsxfcói 'fxövet&ezeii ff#emxéfci (Fúri&St poíitífömi napitepd ja felelős s*crítes*<ő: Séf Csírán — — II«IHIHIIIH————limiaw min I ■! Ii H Ilii l'H I l III —

Next

/
Oldalképek
Tartalom