Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)

1925-04-08 / 80. (823.) szám

41 Peíroeai siremiéScére fa a PeíropiiBiapra! A losonci központi Irodához a következő ado­mányok érkeztek: Korona Hertskó Jenő dr. Losonc — _ 200 K- I* — — — — — — — — 300 Sörös Béla Losonc — — __ _ 100 Kuszy Emil Losonc — — ioo Török Béla dr. Losonc — — — 100 Lázár Pál dr. Sztregova — — __ 200 Sz abó Lajos dr. Katalinhuta — — 200 Dávid Sándor dr. Losonc — — — 100 Kaczéry István dr. — — — — 50 Draskóczy Zoltán dr. — — — — 20 Nagy Zoltán dr. — — — — — 20 Császár István Málnapatak — — 20 Czlnner Miksa dr. Rimaszombat — 20 1430 A központi Iroda által már nyugtá­zott, de a gyűjtési összesbe^ hozzá nem számított adományok: Egry Ferenc 1000, Korfátb Endre dr. 1000, Nitsch Andor 1000 K — — — 3000 Összesen — — 4430 Az eddig kimutatott gyűjtés — — 14613 A gyűjtés eddigi eredménye — — 19043 Szerelem* gyilkosság és öngyilkosság A 43 éves férti és 17 éves feleség. — Az elegáns „harmadik". Berlin, április 6. A „Hotel am Zoo“-b.an ma éjjel két lövés két emberéletet oltott ki. Egy szerelmi és házassági tragédia fejeződött be, az öregedő férfi és a fiatal lány tragédiája. Egy évvel ezelőtt Hugó Hoffmann 43 éves kereskedő, akinek a Kurfíirstendammon elegánsan beren­dezett lakása volt, megismerkedett egy 17 éves feltűnően szép leánnyal, aki egy tánc- mulatság alkalmával, amelyen Hoffmann is részt vett, a szépségverseny első dijját nyerte. Hoffmann még az éjjel megkérte a leány kezét. Alig költözött a fiatal pár Hoff­mann lakásába, kitört a perpatvar. Nem telt bele két hét és férj és feleség a legelkesere- dettebb ellenségek voltak. Az asszony gyű­lölte a férfit aki szerelmi féltékenységében az asszonynak semmi szabadságot nem en­gedett. Arra is hamarosan rájött, hogy férje, aki magái gazdag nagykereske­dőnek adta ki, vagyontalan hamis kártyás és igyekezett tőle szabadulni. Egy berlini tánchelyiségben a fiatal asszony égj'- Szabó Viktor nevű 28 éves ele­gáns férfival ismerkedett meg, Szabó bele­szeretett az asszonyba és házasságot Ígért neki. Az asszony viszont megígérte Szabó­nak, hogy.válni fog urától és az ő felesége lesz. Az asszonynak sikerűit férjétől meg­szöknie és egy eldugott kis szállodában el­rejtőznie. Ügyvédje utján közben megindí­totta a válópert. Közben Hoffmann háromszor adta el lakását úgy hogy a rendőrség kereste. Egy este összetalálkozott felesége ügy­védjével és azt mondta neki, hogy szívesen beleegyezik a válásba, ha feleségét, akit még mindig nagyon szeret, még egyszer láthatná. Hoffmanné erre felkereste urát a száll jdában, aki midőn látta, hogy az asszony semmi körülmények között hozzá visszatérni nem fog, egy lövéssel az asszonyt, egy másikkal önmagát lelőtte. Az asszony azonnal meghalt és Szabót sem tudták kihallgatni, aki Ugyan még élt, de nem nyerte yissza eszméletét és egy órára a kettős gyilkosság elköyeté§e után meghalt. Csalt, mert mmi ment hozzá feleségGl. Budapest, április 7. Színházi körökben sokat beszélnek egy különös följelentésről. A följelentő Révész Adolf pesti kőolajnagykersskedö, aki az operettszinházak tájékán „Adj" néyre hall­gatott. Hosszú beadványt nyújtott át az ügyészségen s ebben nagyjában a kővetke­zőket adja elő: —r Megismerkedtem Sándor Gizi szín­művésznővel, aki a Blaha Lujza-Színház tagja, szerelmes lettem § művésznőbe, fövi- desen megkértem a kezét. A művésznő a leghatározottabban ki­jelentette, hogy a feleségem lesz. Megbeszéltük, hogy otthonunkat hogyan és miképpen rendezzük be. Meg is vettem a Semmelweis-utce 9. számú ház ötödik eme­letén jövendőbeli lakásunkat, fényesen beren­deztem, sok pénzt költöttem el, majdnem 1 milliárdot. Mikor már a lakás megvolt, mint a mennykőcsapás, váratlan esemény történt velem. A menyasszonyom egész kö­zömbös kis ürügy miatt összeszólalkozott velem s kijelentette kereken, hogy ő ugyan sohasem lesz a feleségem. A följelentésben Révész Adolf még azt írja, hogy a művésznő nyilvánvalóan azért inszcenálta ezt az összeveszést, hogy végle­gesen szakítson vele és éppen ezért — csalás címén tesz ellene följelentést. A följelentés azzal indokolja a’ csalás elkövetését, hogy a művésznő fondorlatosán tévedésbe ejtette őt, amikor megígérte, hogy a felesége lesz. A Senimelweis-utcai lakást ugyanis Sándor Gizi nevén bérelték s jelen­leg is ő lakik benne. Ugyanebben w följelen­tésben bűnügyi zárlat elrendelését is kérte a sze­relmes Révész Adolf. Az ügyészségen beadott följelentés ügyé­ben nem hoztak döntést, a kért bűnügyi zár­latot nem rendelték el, úgy, hogy a lakásban zavartalanul Sándor Gizi művésznő lakik, ellenben az ügy iratait a nyomozás meg- ejtése végett átküldték a rendőrségre, pliol természetesen legelsősorban Sándor Gi­zit fogják kihallgatni. Sándor Gizit való­színűen szembesíteni fogják a panaszossal, akiről azt mondják, hogy a följelentést nem bosszúból tette s nem azT**elköltött vagyont akarja visszakapni, hanem még mindig feleségül akarja venni a szép művésznőt. Amerika a levegő ura akar lenni Csikágó, március vége, (A P. M. H. amerikai munkatársától.) A jelen zavaros világában mindjobban kezd ki­bontakozni az a tény, hogy a jövő háború­ját a repülőgépek fogják eldönteni. A nagy­hatalmak meg vannak róla győződve, hogy a szárazföldi haderő csak másodrendű té­nyező lesz a jövő háborújában, azért arra nem is igyekeznek olyan sok gondot fordí­tani, ©helyéit miindietgyik a légi flottáját igyek­szik tökéletesíteni. Ebben a tekintetben Fran­ciaország jár elől, amelynek légi flottája 1259 repülőgépből áll, utána az amerikai Egyes ült Államok következik a maga 750 gépével Olaszországnak jelenleg 600 gépe van, Ang­liának ugyanannyi, Japánnak 400 és Orosz­országnak 300. Azonban a személyzet már nagyon eltérő. Ha az arány számot vesszük, akkor Franciaországnak háromszor annyi le­génységiének kellene lenni, .mint Japánnak, a valóság pedig az, hogy még kétszer annyi sincsen, mert Franciaország legénységi állo­mánya 40 ezer ember, addig Japáné 35 ezer a maga kis repülőflottájához. Nagyon termé­szetes, hogy ez izgatja Amerikát, amennyiben neki csak 15 ezer főnyi legénysége van. Azonba ha belepillantunk a költségve­tésbe, akkor bámulunk' pl a törekvéseken, amelyek odairányuinak, hogy az elsőséget az államnak megszerezzék, Franciaország költségvetése a légi flotta Szajnára az 1924—• 25. évre 641 millió franc, Angliáé majdnem busz millió font sterling, az Egyesült Álla­moké 56 millió dollár, Olaszországé 400 mil­lió Ura. Az aviatika kérdése csak nemrégiben vetődött fel. A békeszerződés korlátozta azt is, azonban a nagyhatalmak találnak L Fúvót a paragrafus alól és azt csak a légy ál­lamokra nézve tartják kötelezőnek, van Amerika. A washingtoni tárgyalás élteimé­ben el kellett pusztítania bizonyos hajókat, amelyeket a békeszerződés előír. Megtették. Leromboltak néhány hasznavehetetlen, habo­mban megsérült hajót. Azonban a romboló munkát még jól meg sem kezdték, máris azt Ha egy öregasszony meghal... Berlin, április 7. Ha egy öreg asszony meghal, aki nyolc­van évet élt, akinek soha semmije, soha sen­kije nem volt, aki Berlin legészakibb külvá­rosában betörők és gyilkosok között egy szalmazsákon betegen feküdt és várta a ha­lált; ha egy ilyen öregasszony meghal, azt hinné az ember, hogy a rendőrségen kiviil nH .'M URMik vele. Hogy a rendőrség emberei ravatal és gyászbeszéd, zene és részvét nélkül siilyesztik el egyszerű kopor­sóját valamelyik tömegsírban- Hogy senki sem veszi észre azt, hogy egy ember nincs többé. Hogy legalább ez a meggyötört em­ber, ez a szánalmas aggnő békésen, nyu­godtan hal meg. A világvárosban még ez a halál sem bé­kés. Napokkal ezelőtt véletlenül kint jártam* a betörők negyedében és tanulmányoztam a nyomort. Mitspm sejtve vetődtem el az öregasszony lakására. Ott feküdt a szalma­zsákon és szeme az élet-halál határrpesgyé- jéről nézett ráiíl vissza, Még tudott szólni. Még meg tudta mondámul hogy az éjét fájt, egyre csak fájt, hogy az életen kívül sem­mije nem volt és hogy az élet — szép, na­gyon szép. nagy érték és hogy érdemes élni. Különös asszony, aki szinte könnyedén és előzékenyen beszélgetett velem. Felült a szal­mazsákon. Nagy sárgafoltos, régimódi ruhá­jában a múlt századot reprezentálta. Beszélt életéről cs aztán szobájáról. Életén és szobá­ján kívül soha semmije npm volt, A szobában, ahogy körülnézek, semmi. Nincs o'van tárgy benne, amely akárcsak a legcsekélyebb értéket is képviselné. Egy órahosszat beszélgettem az asszonnyal éle­kiabálta mún#nki, hogy miért éppen Ame­rika az első, aki teljesíti a paragrafust, hi­szen a többi állam nem tett eleget a béke­szerződésben kikötött feltételeiknek, sőt Japán nemhogy nem rombolta le a kijelöli hajókat, hanem ifjakat épített. Nosza, kapták magukat, a jó Un ele Sam unokái és menten megszavaztak háromszáz millió dollárt a hajóhad kiegészítésére. Azon­ban nagyon természetes, hogy ugyanakkor Unclle Sa-m verte a legjobban a melllét a béke mellett, de közben általános mozgósítást tar­tott, hogy gyönyörködjék haderejében és fo­kozza a háborús kedvet az ifjúságban. Most azután újabban az aviatika kérdése vert fel nagy port. Természetesen itt megint az újsá­gok vezetnek és hangoztatják, hogy a kis Japán (ettől félnek legjobban) minden tehet­ségét a légi flottára fekteti, tehát nekik is kellene már tenni varamii. Az aviatika eddig Amerikában, mint a legtöbb állaimban, a hajóhaddal volt össze­köttetésben. Most a „Háborús osztály" se­gédfőnöke, aki egyúttal a légi flotta főnöke, vádolja a hajóhad vezetőségét, hogy elha­nyagolja ezt a fontos területet. „Ma a légi erő terén az ötödik helyen állunk — mondja .Miteheti főnök —, Anglia, Franciaország, Ja­pán és Olaszország előttünk vannak." Külö­nösen nagy súlyt fektet a főnök a bombázó repülőgépek építésére, mert — szerinte — ezeké a jövő. Ezek megbuktatják még a ha­jóhadat is. „Csapathajók, hadsorok ,.. már elavultak. Amire a nemzetnek szüksége vau, az harcoló repülőgépek", mondja Mitchell egyik beszédében a kongresszus előtt. Már több 'kísérletet tettek, hogy bebizonyítsák, 'hogy egy bombázó repülőgép milyen köny- nyen megsemmisíthet akármilyen nagy csa­tahajót. Bebizonyították, hogy egy négymilliós csatahajót egy negyven­ezer dolláros bomba könnyen tönkre tehet, tehát nincsen értelme, hogy hajókat építse­nek, hanem építsenek minél több repülőgé­pet, különösen bombázó és üldöző típusokat, Kovács Károly. tévőt, amely oly üres volt, mint ez a szoba és szobájáról amelyben annyi a drága tárgy, mint akány drága emléket őrzött meg magá­nak az életből. Egy hétre rá megint kimentem hozzá. Előző este halt meg és mozdulatlanul, mere­ven feküdt a szalmazsákon. A szobában em­berek. Egy külvárosi nyomorszabó a régi; módi, sárgafoltos ruhát csomagolja be éppen. Egy keritőnő néhány aranymárkát talált és felkiált örömében. A jelenlevők azonnal osz­tozkodnak. Minden veszekedés nélkül ' egy előre megbeszélt terv vagy az élet számki­vetettjei ösztöne szerint a legnagyobb rend­ben és csendben történik az osztozkodás. És kitűnik, hogy njiég itt is, még ezen a helyen is, ahol semmi sincsen, csak a halál, még ettől az öregasszonytól is, akinek az életen kiyiil soha semmije nem volt, még mindig van annyi, hogy az élők osztozkodhatnak. A szomszédos szobában lakó koldusnö elkésve érkezik. Látja, hogy a többiek már mindent elszedtek előle és perbe száll velük \ sze- r e ne sé sek aki- b i r ja- m air ja -kó r usa elhalku I és g koldusasszony azon veszi magát észre, hogy egyedül marad a halottal. A halott nem felel a szemrehányásokra. Tágranyitott sze­mei elnéztek az osztozkodás kabaréja fölött és most, mintha arra kérnék a koldusasz- Szonyt, hogy nyugodjék meg. És ekkor tör­ténik az, ami felejthetetlen annak, aki látta. A koldusasszony egy darabig habozik. Küzködik magával, hogy el-e vigye az utolsó valamit, amit még elvihet, a halott feje alatt heverő kis rongyos, piszkos lószőrvánkost. Keze mnr-rnár utána nyúl, de aztán a bosz- szuvágy legyőzi a kapzsiságot. Otthagyja a Szerda, április 8. vánkost és rohan a rendőrségre. Tiz percen ffj belül — én még ott állok a sarokban — meg- || érkezik a rendőrség. Megállapítják a halált, 1 megállapítják, hogy a szobából minden ellopr tak, engem is igazoltatnak és azután megin- 1 dúl a tettesek ellen a vizsgálat. Ez a csaló­dott koldusasszony müve­A halott mosolyog. És mikor lassú lép- | tekkel elhagyom a szobát, érzem, hogy ben­nem is meghalt valami: az emberiség esz­méje, R. Lajos, Megölte a féri ét, mert az nem akart vele táncolni Csikágó, április eleje. Igazi amerikai izü, bár hilh eteti ennek tetsző családi tragédia játszódott le Csikágo­ban. Gerard Ralph éis neje házasságuk évfor­dulójának megünneplésére egy kis házimu- í fatságoit rendeztek, amelyre meghívta a csa- | Iád jó ismerőseit. A kényelmesen berende- | zefct amerikai otthoniban beágazitolták a rá; 1 diót: megszólalt a „jazzband" és a jókedvre * hangolt asszony felkérte az urát egy fordu- | lóra. A férfiben azonban nem mutatkozott hajlandóság a családi simmire és kosarat adott az asszonynak. A feleség nagyon ei- ; röstelte magát a vendégsereg előtt, pirulva j és szótlanul besompolygott egy belső szó- j bába, ahonnan nemsokára visszatért. Odalmzódctt az ura mellé, aki nem akart vele táncolni és egy revolverlövéssei megölte, A csikiágói rendőrségen Hisztérikus zo­kogás közepette vallotta be, hogy már ré­gen észrevette ura elhídegülését és amikor rpost, házassági évfordulójukon igy megszé­gyenítette, elveszítette a lelki egyensúlyt és elkövette végzetes tettét. Könny és mosoly a tornádó- sújtottá vidékekről Csikágó, április eleje. A szerencsétlenség nem jár egyedül. Az Egyesült Államok tornádópusz ti tolta vidékein most járvány ütötte fel a fejét, amely sza­badjára pusztít a 'hajlék nélkül maradt lakos­ság között. A járványnak már eddig is több száz halottja van, közöttük kö telessé gtel jesi- tésének áldozata lett egy orvos -is, aki az első hírekre utazott le önkéntesen ,a rettene­tes csapások sújtotta vidékre és most szin­tén belepusztult a járványba. Az Egyesült Államok kormánya mindent megtesz a szerencsétlenek támogatására. Or­szágos gyűjtést indítottak, amelyhez az állam tetemes összeggel járult hozzá. A jószívű amerikaiak minden lehető módot kigondol­nak, hogy segítsenek a sorssujtotta embere­ken. — Érdekes jelenet játszódott le minap ezen a szomorú vidéken. Az egyik rögtön­zött kórházba egy elegánsan öltözött urinő ájlitott be és két kis árvát magának követelt, akik az ő gyermekei és a vihar alatt veszí­tette el őket. A vezetőségnek azonban gya­nús volt a kérés és utánanézett ^dolognak, amikor is kitűnt, bog- a kis árvák nem az urinő gyermekei, de nagyon szeretné, ha gyermekei lennének és azt gondolta, hogy ez a legalkalmasabb idő kedvenc célja ke­resztülvitelére. Az örökbefogadási kér elintek különben tömegesen érkeznek a tomadósuj- totta vidékekre, úgy,, hogy a vezetőség hir­detményben adta tudtad, hogy mindaddig, cinig a gyermekek személyazonosságát meg nem állapítják, az árvákat örökbe nem adják. — A jólelkii amerikaiak ezt a hirdetményt felette csalódottan fogadták, de segileniaka- rásuk eme módja mégis csak az első mo­solyt varázsolta a könny áztatta és szomo- ruságlepte vidékre. — (Kaptak-e pénzt a magyarországi szociáldemokraták a Roíe Hilfetői.) Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Az Uj Nemzedék annak idején megírta, hogy st magyar szociáldemokrata párt összekötte­tésben állott a Rote Hiiféyel, amelytől az elmúlt évben egy fél milliárd magyar koronát kapott, szétosztás céljából. Az emigránsok részéről Gábor Andor és Király Albert mű­ködtek közre az ügyben. A Népszava akkori­ban tagadta, az összekötte >t és azt irta, hogy rágalmazás miatt ' wádi feljelentést tesz az Uj Nemzedékben megjelent eikk Írója ellen. Az Uj Nemzedék ma arról érte­sül, hogy a szociáldemokrata párt a pört- vezetö ügyvédjétől megvonta a felhatal­mazást. — (A pápa levele a kelet! egyházhoz.) Ró­mából jelentik: A pápa Tacci bibomoknak, a ke­leti egyház kongregációja titkárának egy levelet küldött, mely a Nizzai zsinat hatszázéves évfor­dulójával1 foglalkozik s melyben a szent atya ki­fejti azt az óhanát, hogy a katolikus és a keleti egyház végre egyesüljenek. We várd! |efsxófff(unft, ftoéfl 4ílÍÖfÍ*G8»1 %

Next

/
Oldalképek
Tartalom