Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)
1925-04-05 / 78. (821.) szám
frZMjrfkl ........ _ ___ félévre ISO, negyedévre 76, tiavont; * ® 8vP 26 K6; külföldre: évente 450. félévre _______ jtgp Mt-* M& _________ 225, negyedévre 115, havonta 39 Kö 7!k fZW£$frrljRM>7? 7^'iX M M JwF ®L JSf '#> íW -r.-if Jg5 ® Jp §jL JF ullce C6/II1. Telefon: 30-3-49. Kiaddwr *jmL & wm hivatal: Prága, [., Lllíová ullce 18. ^nsrmmTel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. j$ ■fzttitve.mszfcéi és tRusxinsxftói fzöafet&exeűi líiemzéM Súrtott politikai iE®páí«pi« &e£elös sxtsv&esxt&: fSr&f 3>§ÍW€MIW ’WWJ'Jipt’ Uj perspektíva (fi.) Prága, áíprlilis 4. Benes derült optimizmusát, amely legutóbbi expozéjában kifejezésre jutott, cseh részről is igen sokan nem osztják. A parlament külpoíitilkai vitájában több cseh törvényhozó nyíltan bevallotta, hogy a jövőt nem látja oly rózsásnak, mint a külügyminiszter, hanem aggodalommal szemléli a csehszlovák külpolitika egén tornyosuló sötét felhőket, amelyek erős zivatarokkal lephetik meg azokat a csehszlovák hazafiakat, akik még mindig a siker verőié ny ében sütkéreznek. A német kormány ismert ajánlata, amely Anglia rokonszenvét is bírja, kétségkívül nagy veszedelmeket rejt magában a csehszlovák köztársaságra nézve. A német nacionalisták is meg vannak ma már győződve arról, hogy Elzászt és Lothariogiát, amelyért harmadf é 1 századon át annyi vér folyt a Rajna és a Mosol völgyében s a Vogézek lankáin, a történelem végleg Franciaországnak Ítélte oda. Az egykor hatalmas német császárságnak nem sikerült megnyernie az elzászi lakosságot, amely németül beszél ugyan, de franciául érez, a meggyengült német birodalom mai kormánya pedig, amelynek izzó nemzeti érzelmeit kétségbe vonni nem lehet, levonta e tanulság következményeit és félreérthetetlen módon értésére hozta Franciaországnak, hogy Elzász vé ráz táti a földjérő1 lemondani, hajlandó. A- íranak: ^ .:uSmc•..?»'Le ,-.r szály ily megoldás esetén végleges likvidálást nyerne és Németország számára biztosítva volna az a lehetőség, hogy eddig a nyugaton lekötött figyelmét kelet felé fordítsa, ahol a békeszerződés által létrehozott uj államoknak sikerült megnyesegetni a német sas szárnyait. Ma Franciaország biztosítottnak fogja látni elzászi uralmát és Németországgal szemben táplált bizalmatlansága megszűnik, az európai politikában sorsdöntő fordulat következik be. A francia miifit a rizmus, amelynek alapoka mindig Elzász visszaszerzése, illetőleg annak megtartása volt, elveszti minden létjogosultságát és Franciaországnak nem lesz többé oka szövetségeseket keresni a keleten, hogy ezek segítségével megtartsa Versaillesben szerzett pozícióját. És ezen a ponton nyomul előtérbe a csehszlovák köztársaságra nézve az a veszély, amelyről följebb szóló ttunk. Németország nem lévén elfoglalva a nyugati határokon, keleti határai felé fogja irányítani figyelmét. Mindenekelőtt Lengyel- ország kerül veszedelmes helyzetbe. Német nacionalista körökben a lengyelgyülölei tüze sokkal hevesebben lobog, mint a franciagyü- lölet; a franciát egyenrangú ellenfélnek tekintik, mig a lengyelnek sohasem fogják megbocsátani, hogy Posenre és Nyugatpo- roszországra, Danzigra és főként a széndus Felsősziléziára rátette a kezét. Ausztria csatlakozásáról sem fognak soha lemondani a németek. Ez nemcsak a nagynémetek jámbor óhajtása, de történelmi szükségszerűség, amelynek megvalósulását a diplomácia késleltetheti, de örökre meg nem akadályozhatja. Elzász elvesztéséért a német birodalom Ausztriában fogja keresni a kárpótlást, a Vogézek kék hegylánca helyett a havas Alpokban fogja keresni határát és nem fog nyugodni mindaddig, amíg Strassburgért Becsesei nem kártalanítják Végül arról sem fognak megfeledkezni a német nacionalisták, hogy Huttschiu vidéke ma a csehszlovák köztársasághoz tartozik. Ausztriában a csatlakozási gondolat mindig népszerű volt és az is marad. Németországnak ott ellenállástól tartania nem kell. Egészen más Csehszlovákia és Lengyelország perspektívája. Ezeknek az államoknak, de különösen az utóbbinak, minden okuk meg van arra. hogy aggodalommal tekintsenek a jövőbe, amely a földre tepert óriás föltápászkodását hozhatja magával. LengyelKres nap a ilriscMrani lípviíMteii Feloszlatták a sztrájkoló munkások gyűléseit — Két halott, sok sebesült Mahrisch-Ostrau, április 4. A nemzetközi szakszervezeti szövetség bányászosztálya tna délelőtt kilenc órára a máhrischostraui bányavidéken körülbelül negyven gyűlést hivott egybe, amelyeknek napirendje a mun- kássztrájkban elfoglalandó álláspont tisztázása volt. A negyven részletes gyűlés helyett a munkásság elhatározta, hogy csak két népgyü'lést tart és pedig a máhrischostraui Köz-tár saság-téren a nyugati osztály, Orlau- ban pedig a keleti osztály számára. Űrlapban körülbelül ötezer ember jött össze és tüntetni kezdett. A kivonult csendőrség utasítást kapott, hogy oszlassa fel a tömeget. Az utcák megtisztítása minden incidens nélkül sikerült, csak az Orlau külvárosaiban összegyűlt kétezer ember okozott továbbra is nyugtalanságot. Kövekkel dobálták meg a csendőrséget, majd revolverlövéseket is tettek, mire a csendőrök is használták fegyverüket. Két ember meghalt és egy harmadik súlyosan megsebesüli. Néhányan könnyebben megsebesültek. Mivel a tömegből is sűrűn lövöldöztek, a csendőrség között is volt sebesülés. A máhrisohostraui gyűlést nem tartották meg a kommunisták, mert már alakulása közben a csendőrség incidens nélkül feloszlatta a tömeget. De Monzie francia péiiiigijisii!iissíer§é|e átmenetet felen! a íoDftolűaf leié? Paris, április 4. Clléimentol pénzügyminiszter lemondásának kérdése a politikai élet középpontjában áll. Minden lap hosszú cikkeket közöl róla. A miniszterválságnak főleg azért van jelentősége, mert fontos pénzügyi problémák vannak mögötte, melyek szinte egész Franciaország sorsát determinálhatják. De Monzie uj pénzügyminiszter szerré lyéí majdnem minden lap szimpatikusán ítéli meg. Az uj pénzügyminiszter a Journalnak nyilatkozatot adott, melyben kifejti Jrogy minden igyekezetét olyan politikára fogja fordítani, mely nemcsak pénzügyi, hanem általános megnyugvást is jelent az ország számára. Uj adómegterhelésekről szó sem lehet. A Matin szerint a szenátus igen szkeptikusan viselkedik a kormánynak a nagytőke megadóztatására irányuló terveivel szemben. A Gaulois azon a véleményen van, hogy a radikálisok egy része éppen Qémentel volt pénzügyminiszter vezetése alatt meg fogja támadni a kormánynak uj pénzügyi politikáját, ami könnyen uj krízist jelenthet. Ugyanígy nyilatkoznak a többi ellenzéki lapok is, köztük elsősorban a Humianité, mely lap De Monzie személyében reakciót lát és visszatérne a régi rendszerhez. A Figaro igy foglalja össze a helyzetet: De Monzie átmeneti állapotot jelent a szocialisták és a jobboldal haladó elemei között. Valószínű, hogy a vatikáni követség körül fölmerült harc, mely határozottan a mai Franciaország legnagyobb belpolitikai problémája, háttérbe fog szorulni a pénzügyi harc előtt, mert előbb a gazdasági helyzeten kell segíteni. Ha Herriot pénzügyi rendszere győz a kamarában, a szenátusban pedig megbukik, akkor beláthatatlan eredményű harc tör ki a szenátus és a kamara között. Ha azonban már a kamara sem azonosítja magát Herriot- íal, éppen Clémentel és pártja miatt, akkor a baloldali kartell vereségéről lehet c kieszelni W jelenlegi elvi-alap nőm maradhat meg a következő kormány alapjául. Londonban a francia parlament föloszlatását várják. London, április 4. Az angol fővárosban nagy nyugtalansággal figyelik a Párisban történő politikai eseményeket, mert számolnak azzal, hogy a helyzet csakhamar katasztrofálissá válik és a parlamentet föl fog kelleni oszlatni. A Daily Telegraph annyira biztosra veszi már a francia képviselőház íöloszla- iását, hogy az uj választások kilátásainak mérlegelésével foglalkozik. A beavatott körök Franciaország pénzügyi helyzetét szintén igen súlyosnak mondják és a londoni üzleti negyedben ezek a hirek már nagy árhullámzást okoztak tegnap a frank és a francia papirok piacán. A konzervatív Morning Post tekintettel Franciaország nehéz helyzetére Anglia saját érdekében nagylelkű politikát ajánl Parissal szemben a hadi adóságok kérdésében, nehogy a nagy fizetségek Franciaországot katasztrófába sodorják. Inkább a*z angol bud- get-tet kell leszállítani. országot és Csehszlovákiát, amelyek a fennen hangoztatott szláv testvériség ellenére még nemrég oly elkeseredett diplomáciai küzdelmet vívtak egymással, a közös veszedelem máris közelebb hozta egymáshoz. Prága utcáin ugyan nem ismétlődtek meg a varsói németeden es tüntetések, de a két állam viszonya a legutóbbi időkben szemmel láthatóan megjavult. Egészen más kérdés persze, hogy a két szláv testvér mikor fog ismét hajbakapni egymással. Tény azonban az, hogy a fenyegető veszedelem első villámlására a két haragos keresztet vetve nyújtott egymásnak kezet. Benes ex pózé inak szeret széles, történelmi alapot adni. Most is teljes részletességgel elmondta a jóvátétel,i és biztonsági tárgyalások történetét, nem feledkezve meg természetesen a vízbe esett genfi jegyzőkönyv magasztalás áról és saját érdemeinek dicsőítéséről. Fejtegetéseinek lényege azonban nem ott keresendő, hanem azokban a mondatokban, amelyekben a német javaslatokról és a csehszlovák—lengyel közeledésről számolt be. Ezúttal is igen szűkszavú volt a külügyminiszter. Elmondotta ugyan, hogy a lengyelekkel kereskedelmi és kisebbségi szerződéseket akar kötni, de azt már nem árulta el, hogy a kisebbségi szerződés, mely a mi helyzetűjük szempontjából i-s fontos precedenst alkothat, miképpen fog festeni. Hasonlóképpen nem nyilatkozott azokról a katonai és politikai megállapodásokról, amelyeket Varsóval kíván megkötni. Még kevesebbet 'mondott a csehszlovák köztársaságnak a német birodalomhoz való viszonyáról. Hogy a Versailles!. saintgermaini és trianoni béke- szerződések megváltoztatását nem szívesen látná, azt régen tudjuk, hogy a biztonság kérdésében addig, amíg lehet, együtt akar haladni Franciaországgal, az ■ sem meglepő, inkább arra lettünk volna kiváncsiak, hogy a csehszlovák állam viszonya miként fog alakulni a fölajánlott garanciaszerződés megkötése után. Benes megelégedett annak hangoztatásával, hogy az elmúlt hat esztendőben Németország és Csehszlovákia között semmiféle ellentét nem merült fel. Külügyminiszterünk memóriája ez egyszer csődöt mondott, mert mindenki tudja, hogy a lengyeleket Felsősziléziához éppen a cseh szakértők pártossága segítette és erről Berlinben nem feledkeztek meg, bármiennyire is szeretne Benes fátyoit borítani a múltakra. Ismét bányaszerencsétlenség volt a Ruhrvidéken Essen, április 4. Ismét nagyobbaráii^i. bányaszerencsétlenség történt a Ruhrvidé- ken, a karnaui Mathias Stinnes-bánya 5-ik számú tárnájában. A felvonókosár eddig ismeretlen okokból lezuhant s a rajta lévő 70 ember a lenti mocsárba esett. A felvonókosár alsó emelete teljesen összetört. A mentömun- kála tokai azonnal megkezdték és hamarosan sikerült a gép három felső emeletének embereit biztonságba helyezni. 15 ember minden orvosi segítség nélkül ha zatávo zhatott. A legalsóbb emeletről eddig két halottat húztak elő, de még 10—11 ember hiányzik, akiknek állapota kétséges. Hivatalosan Is megtörtént Marx egységes lelolése Berlin, április 4. A weimari koalíció pártjai közt történt megegyezés eredményeként a köztársasági pártok húsz megbízottja még pénteken este javaslatot intézett a birodalmi választás vezetőjéhez, melyben Marx dr.-t nevezi meg a baloldal egységes jelöltjének. A javaslathoz mellékelték Aáarx dr. egy nyilatkozatát, melyben kifejti, hogy beleegyezik a jelölésbe. — A baloldali lapok nagy elégtétellel veszik tudomásul Marx jelölését, mig a jobboldal úgy állítja be a dolgot min [ha Poroszországot eladták volna köztársaságaik csak azért, hogy egységes elnökjelölttel n^beörenek a küzdelembei Elkeseredett karc a trockízmus ellen Moszkva, április 4. A kibővített ellenőrző bizottságban Rucharin a trockiiizmusról beszél. Kifejtette, hogy a küzdelem nem Trockij személye hanem annak helytelen politikája’ ellen virányul. Trockij személyes értékének elismerése mellett a párt kénytelen lesz a legélesebb küzdelmet ás a legkiterjedtebb felvilágosító mnukát folytatni a volt hadügyi népbiztos nézetei ellen éppen azért, mert Trockij nézetei ellen éppen azért, mert Trockij hatalom és nagyság. A külföldi megbízottal is mivel Trockij ellen foglaltak: állást, igy többek között Sáfár csehszlovák delegált is, aki szerint a csehszlovák kommunisták éppen úgy harcba mennek Trockij jobboldali nézetei ellen, mint azt megtették saját jobboldali pártvezetőségükkel szemben is. — A holnapi ülései* megtörténik a döntés a csehszlovák kommunista párt ügyében. Magyarország és Szovietoroszország viszonya [Moszkva, április 4. Az isviesztiában nagy cikk jelent meg, mely a magyar kormány és a Szovjetunió közti viszonyról számol be. Miután az a három hónap melyet a magyar kormány a Szovjetunióval kötött szerződés elhalasztására kért, lejárt, a magyar kormány Ismét arra kérte Moszkvát, hogy újabb hat hónapi halasztást adjon. A szovjet kormány nem utasította vissza egyenesen azt a kérelmet, mindenesetre azonban a halasztás megadása esetén is törülni fogja a szerződésben garantált legtöbb kedvezmény jogát. Április 12-ig dönthet a Bethlen kormány, vájjon elfogadja-e a szerződést jelen formájában. Az orosz lap ezután kifejti, hogy ha Magyarország és Oroszország nem egyeznek meg ezt főleg az előbbinek lesz gazdasági kárára’. — (A népszámlálást 1930-ra halasztották.) A kormány elhatározta’, hogy a nép- számlálást, melyet eredetileg 1926-bar kellett volna megtartani, 1930-ra halasztja. Akkor állítják össze a földmivelés és az ipar statisztikáját is.