Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)

1925-04-05 / 78. (821.) szám

frZMjrfkl ........ _ ___ félévre ISO, negyedévre 76, tiavont; * ® 8vP 26 K6; külföldre: évente 450. félévre _______ jtgp Mt-* M& _________ 225, negyedévre 115, havonta 39 Kö 7!k fZW£$frrljRM>7? 7^'iX M M JwF ®L JSf '#> íW -r.-if Jg5 ® Jp §jL JF ullce C6/II1. Telefon: 30-3-49. Kiadd­wr *jmL & wm hivatal: Prága, [., Lllíová ullce 18. ^nsrmmTel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. j$ ■fzttitve.mszfcéi és tRusxinsxftói fzöafet&exeűi líiemzéM Súrtott politikai iE®páí«pi« &e£elös sxtsv&esxt&: fSr&f 3>§ÍW€MIW ’WWJ'Jipt’ Uj perspektíva (fi.) Prága, áíprlilis 4. Benes derült optimizmusát, amely leg­utóbbi expozéjában kifejezésre jutott, cseh részről is igen sokan nem osztják. A parla­ment külpoíitilkai vitájában több cseh tör­vényhozó nyíltan bevallotta, hogy a jövőt nem látja oly rózsásnak, mint a külügymi­niszter, hanem aggodalommal szemléli a csehszlovák külpolitika egén tornyosuló sötét felhőket, amelyek erős zivatarokkal lephetik meg azokat a csehszlovák hazafiakat, akik még mindig a siker verőié ny ében sütké­reznek. A német kormány ismert ajánlata, amely Anglia rokonszenvét is bírja, kétségkívül nagy veszedelmeket rejt magában a cseh­szlovák köztársaságra nézve. A német nacio­nalisták is meg vannak ma már győződve arról, hogy Elzászt és Lothariogiát, amelyért harmadf é 1 századon át annyi vér folyt a Rajna és a Mosol völgyében s a Vogézek lankáin, a történelem végleg Franciaországnak Ítélte oda. Az egykor hatalmas német császárság­nak nem sikerült megnyernie az elzászi la­kosságot, amely németül beszél ugyan, de franciául érez, a meggyengült német biroda­lom mai kormánya pedig, amelynek izzó nem­zeti érzelmeit kétségbe vonni nem lehet, le­vonta e tanulság következményeit és félre­érthetetlen módon értésére hozta Franciaor­szágnak, hogy Elzász vé ráz táti a földjérő1 le­mondani, hajlandó. A- íranak: ^ .:uSmc•..?»'Le ,-.r szály ily megoldás esetén végleges likvidá­lást nyerne és Németország számára biztosít­va volna az a lehetőség, hogy eddig a nyu­gaton lekötött figyelmét kelet felé fordítsa, ahol a békeszerződés által létrehozott uj ál­lamoknak sikerült megnyesegetni a német sas szárnyait. Ma Franciaország biztosítottnak fogja látni elzászi uralmát és Németországgal szemben táplált bizalmatlansága megszűnik, az európai politikában sorsdöntő fordulat kö­vetkezik be. A francia miifit a rizmus, amely­nek alapoka mindig Elzász visszaszerzése, illetőleg annak megtartása volt, elveszti min­den létjogosultságát és Franciaországnak nem lesz többé oka szövetségeseket keresni a keleten, hogy ezek segítségével megtartsa Versaillesben szerzett pozícióját. És ezen a ponton nyomul előtérbe a csehszlovák köz­társaságra nézve az a veszély, amelyről föl­jebb szóló ttunk. Németország nem lévén elfoglalva a nyugati határokon, keleti határai felé fogja irányítani figyelmét. Mindenekelőtt Lengyel- ország kerül veszedelmes helyzetbe. Német nacionalista körökben a lengyelgyülölei tüze sokkal hevesebben lobog, mint a franciagyü- lölet; a franciát egyenrangú ellenfélnek te­kintik, mig a lengyelnek sohasem fogják megbocsátani, hogy Posenre és Nyugatpo- roszországra, Danzigra és főként a széndus Felsősziléziára rátette a kezét. Ausztria csat­lakozásáról sem fognak soha lemondani a németek. Ez nemcsak a nagynémetek jám­bor óhajtása, de történelmi szükségszerűség, amelynek megvalósulását a diplomácia kés­leltetheti, de örökre meg nem akadályozhatja. Elzász elvesztéséért a német birodalom Ausztriában fogja keresni a kárpótlást, a Vo­gézek kék hegylánca helyett a havas Alpok­ban fogja keresni határát és nem fog nyu­godni mindaddig, amíg Strassburgért Becs­esei nem kártalanítják Végül arról sem fog­nak megfeledkezni a német nacionalisták, hogy Huttschiu vidéke ma a csehszlovák köztársasághoz tartozik. Ausztriában a csatlakozási gondolat mindig népszerű volt és az is marad. Német­országnak ott ellenállástól tartania nem kell. Egészen más Csehszlovákia és Lengyelor­szág perspektívája. Ezeknek az államoknak, de különösen az utóbbinak, minden okuk meg van arra. hogy aggodalommal tekintse­nek a jövőbe, amely a földre tepert óriás föltápászkodását hozhatja magával. Lengyel­Kres nap a ilriscMrani lípviíMteii Feloszlatták a sztrájkoló munkások gyűléseit — Két halott, sok sebesült Mahrisch-Ostrau, április 4. A nemzetközi szakszervezeti szövetség bányászosztálya tna délelőtt kilenc órára a máhrischostraui bányavidéken körülbelül negyven gyűlést hi­vott egybe, amelyeknek napirendje a mun- kássztrájkban elfoglalandó álláspont tisztá­zása volt. A negyven részletes gyűlés he­lyett a munkásság elhatározta, hogy csak két népgyü'lést tart és pedig a máhrischostraui Köz-tár saság-téren a nyugati osztály, Orlau- ban pedig a keleti osztály számára. Űrlap­ban körülbelül ötezer ember jött össze és tün­tetni kezdett. A kivonult csendőrség utasítást ka­pott, hogy oszlassa fel a tömeget. Az utcák megtisztítása minden incidens nélkül sike­rült, csak az Orlau külvárosaiban össze­gyűlt kétezer ember okozott továbbra is nyugtalanságot. Kövekkel dobálták meg a csendőrséget, majd revolverlövéseket is tet­tek, mire a csendőrök is használták fegy­verüket. Két ember meghalt és egy har­madik súlyosan megsebesüli. Néhányan könnyebben megsebesültek. Mivel a tö­megből is sűrűn lövöldöztek, a csendőrség között is volt sebesülés. A máhrisohostraui gyűlést nem tartották meg a kommunisták, mert már alakulása közben a csendőrség incidens nélkül felosz­latta a tömeget. De Monzie francia péiiiigijisii!iissíer§é|e átmenetet felen! a íoDftolűaf leié? Paris, április 4. Clléimentol pénzügyminiszter lemondásá­nak kérdése a politikai élet középpontjában áll. Minden lap hosszú cikkeket közöl róla. A miniszterválságnak főleg azért van jelentő­sége, mert fontos pénzügyi problémák van­nak mögötte, melyek szinte egész Franciaor­szág sorsát determinálhatják. De Monzie uj pénzügyminiszter szerré lyéí majdnem minden lap szimpatikusán ítéli meg. Az uj pénzügyminiszter a Journalnak nyilatkozatot adott, melyben kifejti Jrogy min­den igyekezetét olyan politikára fogja fordí­tani, mely nemcsak pénzügyi, hanem általá­nos megnyugvást is jelent az ország számá­ra. Uj adómegterhelésekről szó sem lehet. A Matin szerint a szenátus igen szkeptikusan viselkedik a kormánynak a nagytőke meg­adóztatására irányuló terveivel szemben. A Gaulois azon a véleményen van, hogy a radikálisok egy része éppen Qémentel volt pénzügyminiszter vezetése alatt meg fogja támadni a kormánynak uj pénzügyi politikáját, ami könnyen uj krízist jelenthet. Ugyanígy nyilatkoznak a többi ellenzéki lapok is, köztük elsősorban a Humianité, mely lap De Monzie személyében reakciót lát és visszatérne a régi rendszerhez. A Figaro igy foglalja össze a helyzetet: De Monzie átmeneti állapotot jelent a szocialisták és a jobboldal haladó elemei között. Valószínű, hogy a vatikáni követség körül fölmerült harc, mely határozottan a mai Franciaország legnagyobb belpolitikai problémája, háttérbe fog szorulni a pénz­ügyi harc előtt, mert előbb a gazdasági helyzeten kell segíteni. Ha Herriot pénzügyi rendszere győz a kamarában, a szenátusban pedig megbukik, akkor beláthatatlan eredményű harc tör ki a szenátus és a kamara között. Ha azonban már a kamara sem azonosítja magát Herriot- íal, éppen Clémentel és pártja miatt, akkor a baloldali kartell vereségéről lehet c kieszelni W jelenlegi elvi-alap nőm maradhat meg a következő kormány alapjául. Londonban a francia parlament föloszlatását várják. London, április 4. Az angol fővárosban nagy nyugtalansággal figyelik a Párisban történő politikai eseményeket, mert számol­nak azzal, hogy a helyzet csakhamar kata­sztrofálissá válik és a parlamentet föl fog kel­leni oszlatni. A Daily Telegraph annyira biztosra veszi már a francia képviselőház íöloszla- iását, hogy az uj választások kilátásainak mérlegelésével foglalkozik. A beavatott körök Franciaország pénz­ügyi helyzetét szintén igen súlyosnak mond­ják és a londoni üzleti negyedben ezek a hirek már nagy árhullámzást okoztak tegnap a frank és a francia papirok piacán. A konzervatív Morning Post tekintettel Franciaország nehéz helyzetére Anglia saját érdekében nagylelkű politikát ajánl Parissal szemben a hadi adóságok kérdésében, ne­hogy a nagy fizetségek Franciaországot katasztrófába sodorják. Inkább a*z angol bud- get-tet kell leszállítani. országot és Csehszlovákiát, amelyek a fen­nen hangoztatott szláv testvériség ellenére még nemrég oly elkeseredett diplomáciai küzdelmet vívtak egymással, a közös vesze­delem máris közelebb hozta egymáshoz. Prá­ga utcáin ugyan nem ismétlődtek meg a var­sói németeden es tüntetések, de a két állam viszonya a legutóbbi időkben szemmel lát­hatóan megjavult. Egészen más kérdés per­sze, hogy a két szláv testvér mikor fog is­mét hajbakapni egymással. Tény azonban az, hogy a fenyegető veszedelem első villámlá­sára a két haragos keresztet vetve nyújtott egymásnak kezet. Benes ex pózé inak szeret széles, törté­nelmi alapot adni. Most is teljes részletes­séggel elmondta a jóvátétel,i és biztonsági tárgyalások történetét, nem feledkezve meg természetesen a vízbe esett genfi jegyző­könyv magasztalás áról és saját érdemeinek dicsőítéséről. Fejtegetéseinek lényege azon­ban nem ott keresendő, hanem azokban a mondatokban, amelyekben a német javasla­tokról és a csehszlovák—lengyel közeledés­ről számolt be. Ezúttal is igen szűkszavú volt a külügyminiszter. Elmondotta ugyan, hogy a lengyelekkel kereskedelmi és kisebbségi szerződéseket akar kötni, de azt már nem árulta el, hogy a kisebbségi szerződés, mely a mi helyzetűjük szempontjából i-s fontos pre­cedenst alkothat, miképpen fog festeni. Ha­sonlóképpen nem nyilatkozott azokról a ka­tonai és politikai megállapodásokról, amelye­ket Varsóval kíván megkötni. Még keveseb­bet 'mondott a csehszlovák köztársaságnak a német birodalomhoz való viszonyáról. Hogy a Versailles!. saintgermaini és trianoni béke- szerződések megváltoztatását nem szívesen látná, azt régen tudjuk, hogy a biztonság kérdésében addig, amíg lehet, együtt akar haladni Franciaországgal, az ■ sem meglepő, inkább arra lettünk volna kiváncsiak, hogy a csehszlovák állam viszonya miként fog ala­kulni a fölajánlott garanciaszerződés megkö­tése után. Benes megelégedett annak han­goztatásával, hogy az elmúlt hat esztendő­ben Németország és Csehszlovákia között semmiféle ellentét nem merült fel. Külügymi­niszterünk memóriája ez egyszer csődöt mondott, mert mindenki tudja, hogy a len­gyeleket Felsősziléziához éppen a cseh szak­értők pártossága segítette és erről Berlinben nem feledkeztek meg, bármiennyire is sze­retne Benes fátyoit borítani a múltakra. Ismét bányaszerencsétlenség volt a Ruhrvidéken Essen, április 4. Ismét nagyobbaráii^i. bányaszerencsétlenség történt a Ruhrvidé- ken, a karnaui Mathias Stinnes-bánya 5-ik számú tárnájában. A felvonókosár eddig is­meretlen okokból lezuhant s a rajta lévő 70 ember a lenti mocsárba esett. A felvonókosár alsó emelete teljesen összetört. A mentömun- kála tokai azonnal megkezdték és hamarosan sikerült a gép három felső emeletének embe­reit biztonságba helyezni. 15 ember minden orvosi segítség nélkül ha zatávo zhatott. A legalsóbb emeletről eddig két halottat húz­tak elő, de még 10—11 ember hiányzik, akik­nek állapota kétséges. Hivatalosan Is megtörtént Marx egységes lelolése Berlin, április 4. A weimari koalíció pártjai közt történt megegyezés eredménye­ként a köztársasági pártok húsz megbízottja még pénteken este javaslatot intézett a biro­dalmi választás vezetőjéhez, melyben Marx dr.-t nevezi meg a baloldal egységes jelölt­jének. A javaslathoz mellékelték Aáarx dr. egy nyilatkozatát, melyben kifejti, hogy bele­egyezik a jelölésbe. — A baloldali lapok nagy elégtétellel veszik tudomásul Marx jelölését, mig a jobboldal úgy állítja be a dolgot min [ha Poroszországot eladták volna köztársaságaik csak azért, hogy egységes elnökjelölttel n^beörenek a küzdelembei Elkeseredett karc a trockízmus ellen Moszkva, április 4. A kibővített ellenőrző bizottságban Rucharin a trockiiizmusról beszél. Kifejtette, hogy a küzdelem nem Trockij személye hanem annak helytelen politikája’ ellen virányul. Trockij sze­mélyes értékének elismerése mellett a párt kénytelen lesz a legélesebb küz­delmet ás a legkiterjedtebb felvilágosító mnukát folytatni a volt hadügyi népbiztos nézetei ellen éppen azért, mert Trockij nézetei ellen éppen azért, mert Trockij hata­lom és nagyság. A külföldi megbízottal is mivel Trockij ellen foglaltak: állást, igy többek között Sáfár csehszlovák delegált is, aki szerint a csehszlovák kommunisták éppen úgy harcba mennek Trockij jobboldali nézetei ellen, mint azt megtették saját jobboldali pártvezető­ségükkel szemben is. — A holnapi ülései* megtörténik a döntés a csehszlovák kommu­nista párt ügyében. Magyarország és Szovietoroszor­szág viszonya [Moszkva, április 4. Az isviesztiában nagy cikk jelent meg, mely a magyar kor­mány és a Szovjetunió közti viszonyról számol be. Miután az a három hónap melyet a magyar kormány a Szovjetunióval kötött szerződés elhalasztására kért, lejárt, a magyar kormány Ismét arra kérte Moszk­vát, hogy újabb hat hónapi halasztást ad­jon. A szovjet kormány nem utasította vissza egyenesen azt a kérelmet, minden­esetre azonban a halasztás megadása ese­tén is törülni fogja a szerződésben garan­tált legtöbb kedvezmény jogát. Április 12-ig dönthet a Bethlen kormány, vájjon elfogadja-e a szerződést jelen formájá­ban. Az orosz lap ezután kifejti, hogy ha Magyarország és Oroszország nem egyez­nek meg ezt főleg az előbbinek lesz gazda­sági kárára’. — (A népszámlálást 1930-ra halasztot­ták.) A kormány elhatározta’, hogy a nép- számlálást, melyet eredetileg 1926-bar kel­lett volna megtartani, 1930-ra halasztja. Ak­kor állítják össze a földmivelés és az ipar statisztikáját is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom