Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)

1925-04-04 / 77. (820.) szám

41 Szombat, április 4. \ Amerika összeszedi a világhíres műkincseket Munkácsi-képek Amerikában — A világ legszebb könyve és a dynosaurus-tojások — A P. M. H. eredeti tudósítása — — (Maghalt Móricz Zsigmond felesége.) Budapesti szerkesztőségünk je’enti telefonon; A neves magyar írót, Móricz Zsigmondot csa­ládi gyász érte. Tegnap délután hosszú szen­vedés után meghalt felesége, szül. Holicsi Eugénia. Az írónak három leánya maradt anyátlan árva. A temetés szombaton lesz. — (Épitömunkás sztrájk Kassán.) Kassai tudósítónk táviraíozza: Az építőipari bér­mozgalom tárgyában felvett egyezkedési tár­gyalások eredménytelenül végződvén, ma reggel 400 épitömunkás abbahagyta a munkát A sztrájk következtében az összes építkezé­sek szünetelnek, (x) — (Nagykarísbad.) A német polgári pár­tok szenátorai tegnap egy oly értelmű javas­latot nyújtottak be a szenátushoz, hogy Karlsbad a legközelebbi tiz kisközséggel egyesit tessék Karlsbad közös elnevezés alatt. — (A berlini Ebert-uíca.) Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: Berlinből érkező jelentés szerint az ottani városi kép­viselőtestület legutóbbi ülésén elhatározta’, hogy a Budapesterstrasset és a vele egy vontaiban lévő Sommerstrasset Ebért nevé­ről nevezik el. A határozatot nagyobb vita előzte meg, mert a jobboldali pártok azt javasolták, hogy az Ebért emlékére keresz­telt utcát a városi tanács határozza meg. Ezt a javaslatot a képviselőtestület el is íogaxlta, mind ennek ellenére a szocialista pártok képviselői később azzal a javaslattal állottak elő, hogy a Budapester- és Sommerstrasset kereszteljék át Ebersírassevá. Bár ez a javaslat ellentmondót a már előbb elfoga­dottnak, szavazásra bocsátották ezt is és a szocialisták, demokraták és centrumpárti képviselők szavazásával a jobboldaliak és a kommunisták heves tiltakozása ellenére el is fogadták. A határozatot a közvélemény vegyes hangulattal fogadja, a sajtó jó része helyteleníti. A Loka’lanzeiger leszögezi, hogy a német nemzeti pártok mindig tiltakozni fognak az ellen, hogy Magyarországot és fővárosát bármiképpen is megbántsák. — (Likvidálás előtt az ostraui sztrájk.) Az ostraui sztrájkhelyzet ma, a sztrájk ötödik napján az, hogy fém- és vegyi gyárakban végéhez közeledik. A keleti körzetben már csak egyes vállalatoknál sztrájkolnak, és ott is a munkásságnak nagyon kis része; a nyu­gati körzetben megkezdték már a munkát. A trzienitzi vasművek előtt ma reggel asszo­nyokból és kamasz gyerekekből álló csoport akarta megakadályozni a munkásoknak a gyárba való lépését. A csoportot könnyen szétszórták és a munkások megkezdhették munkájukat. Azoknál a vállalatoknál, ahol még részben tart a sztrájk, ma hirdetményt akasztottak ki, amely szerint mindazokat a munkásokat, akik április 6-án nem lépnek munkába, az iparrendelet 82-ik szakasza értel­mében elbocsájtottnak fogják tekinteni és a munkakönyvüket kiadják. — (Numerus clausus lesz Prágában?) A Prager Tagblatt azt a fölííinéstkeltő hirt közli, hogy az iskolaügyi minisztérium a fő­iskolák szűk helyviszonyaira való tekintettel azt a kérdést intézte a rektorátusokhoz, milyen formában lehetne a helyiségek hiányát a hallgatók számával összhangba hozni. Ez praktikusan az uj hallgatók fölvételének korlátozását, tehát egy numerus clausus ter­vét jelenti. Mivel a helyszűke leginkább a német főiskolákon mutatkozik, attól lehet tartani, hogy ez a miniszteri terv nemzeti numerus clausushoz fog vezetni. — (A csehszlovák képviselők belgrádi útja.) A belgrádi parlamenti körök élénken foglalkoznak ismét azzal a gondolattal, hogy .a prágai parlamentet vendégségbe hívják. Amint ismeretes, a belgrádi képviselők már másfél év előtt látogatták meg a Rudolfinu- mot s most a látogatás visszaadásáról van szó. Csikágó, április 3. Ha az ember Európából nézi az amerikai művészi életet, szinte sajnálkozva gondol rá, hogy milyen barbárok is azok az amerikaiak, akiknek nincsen történelmük, sem semmiféle műveltségük, de különösen nincsen művésze­tük. Igaz, hogy Amerika eddig középkorát élte. amikor meg kellett birkóznia a termé­szettel, meghódítani a területet, legyőzni a számtalan akadályt és mindenekelőtt meg­gazdagodni. Régi igazság, hogy a művészet a gazdagsággal jár együtt. Amerika most el­érkezett arra a pontra, amikor már van neki miből élni és több időt fordíthat a művésze­tek kifejezésére is. Azonban ne gondolja sen­ki, hogy eddig teljesen tétlenül élt. Ha egy ember bemegy egy amerikai múzeumba, meglepődve fogja látni, hogy mennyi min­dent összeszedtek máris ezek az amerikaiak- Igaz, hogy többnjrire csak csekélységek, amiket eredetiben fel tud mutatni, de már azon az utón van, hogy rövidesen felveheti a versenyt, sok tekin­tetben az európai államokkal. Eszembe sincsen most mind leirni azt a műkincset, amivel Amerika dicsekedhet, azonban egy és más fontos lényt fogok fel­említeni. Kezdjük mindjárt magunkon. Bi­zony nagyon kevesen tudják a magyarok kö­zül, hogy Munkácsi híre® miivel többnyire Ameriká­ban vannak. Két hatalmas festménye, amelyek nevét világhírűvé tették, a „Krisztus Pilátus előtt“ és a „Keresztre feszítés** Philadelphiában Vanamaker tulajdonában vannak, ahol egyik íődisze e milliomos kereskedőnek. Egy telje­sen külön szobában vannak elhelyezve, aho­va csak a protekciós egyéneket eresztik be, de ha az ember megmondja, hogy magyar, akkor készséggel beeresztik. Ezeket a képe­ket Munkácsi a hires kereskedő megrende­lésére készítette. Ezeken kívül még — ha jól tudom — három Munkácsi-kép van Ameri­kában. Egy a Metropolitán Múzeumban New-Yorkban, egy a nyilvános könyvtárban ugyanott, egy pedig a csikágói Art-Institut- ban. Ez csak egy az ezer közül, amely fé­nyesen illusztrálja, hogy az amerikai millio­mosok mennyire igyekeznek műkincsekre szert tenni. Azután ott van két hires Rodin- szobor a csikágói Art-Institutban. Ádám és Éva. A kinai műkincsek többnyire Ameriká­ba vándorolnak, amelyekből a Metropoliían- muzeurn és a csikágói F’eld-muzeum gyö­nyörű gyűjteményeket rendezett be, amelyek párjukat ritkítják a világon. Az egyiptomi ásatások jó része már egy évtized óta több­nyire ide vándorol, valamint a babiloni ása­tásoké is. A bostoni Art-Institutet második Athénnek nevezik műkincsei révén. A műkincsek gyűjtésiében a milliomosok járnak elöl. valamint a múzeumok és könyv­tárak alapításában is. Morgan, a hires ban­kár, életén át könyvkuriózumokat gyűjtött, amelyek egyedülállók a világon. Állítólag az ő gyűjteményében levő Aristoteles a világ legszebb könyve. Ezt a gyűjteményt nemrégiben átadta a nyilvánosságnak és a newyorki Metropoli- tan-muzeumban volt kiállítva. Ha a ritkasági értékét nem nézzük is, de az a sok arany és ezüstkötés, amelybe e könyvek kötve vannak, az megér pár milliót, akkor mennyit érhet az a sok unikum könyv, amelyet a gyűjtemény tartalmaz. Nem is olyan régen vásárolták meg Bacon leveleit, Shakespeare megbecsülhetetlen munkáit. Most azután egy nő, a Chicago Sunday Tribüné-ben egy cikket közölt le, amelyben felsorolja azokat a dolgokat, amelyet az amerikaiak elhoztak más országból, Erre a cikkre jött egy szerkesztői cikk. amely fel­panaszolja, hogy a világ nem engedi Kivinni a műkincseket Amerikába. Az exportálás! törvényeket a műkincsekre nézve csak Ame­rika ellen hozzák. A győztes hadseregek mindent elraboltak más országokból, azok­nak szabad volt, mert azok fegyverrel és erőszakkal hódítottak meg mindent, de nem szabad Amerikának, mert az békés utón akar megszerezni egyet-mást. Annyi bizonyos, hogy az amerikai mil­liomosok nem igen nyűgös,znak addig, mig zsebükben milliókat a külföldön műremeke­ket éreznek. Eddig az volt a közmondás, hogy minden nt Rómába vezet, de már for­dul a kerék és lassan kezdik a Rómát Ame­rikára átváltoztatni. A Gobi-sivatagban fel­talált dynosaurus-tojásoknak csak nagyon kicsiny része annak az értékes kincsnek, amivel Amerika jelenleg dicsekszik, de ezek­ből a tojásokból nagyszerű dolgok fognak néhány évtized múlva kikelni, amelyeket az ^Mazo/mé 1L, Felhős, esőre és viharokra hajló, ké­sőbb lehűlés és északnyugati szél. — (Uj követség Prágában.) Az egyiptomi kormány Prágában követséget létesített. A követség vezetését Mahmed Sabet Bei ügy­vivő vette át, aki tegnap adta át megbizó le­velét a külügyminiszternek. A követség ideig­lenesen a Passage szállodában helyezkedett el — (Nemes Marcell a magyar Szépművé­szeti Múzeumnak ajándékozta Rákóczi Fe­renc arcképét.) Budapestről jelenítik: A ma­gyar nemzetgyűlés csütörtöki ülésén Klebels- berg kultuszminiszter bejelentette, hogy Já­noshalmi Nemes Marcell, a világszerte ismert műgyűjtő és mecénás Mányoki Ádám hires TI. Rákóczi Ferenc, fejedelemről festett arc­képét megvette a szász királyi családtól és a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta. Rákóczi képe, .amelyet eddig csak reproduk­cióban ismertünk, büszke kincse lesz a ma­gyar galériának. A képnek nagy művészeti becse van. A barokk idők legjobb magyar festőjének, Mányoki Ádáimuak legsikerültebb képe ez, hogy pedig mint nemzeti ereklye felbecsülhetetlen, azt nem is kell mondanunk. Az egész magyar közvélemény hódolva haj­lik meg a nemes adományozó előtt. — (Öngyilkos lett egy iócsempészéssel gyanúsított községi bíró.) Kassai tudósítónk táviratezza: A keletszlovenszfcói nagy ló­csempészés ügyében a nyomozás megállapí­totta, hogy a hamis marhalevelek kiállítása körül több zempléni községi elöljáróságnak és hatóságnak van szerepe. Rávetődött a gyanú Szeberkai János nagy tarkany i bíróra is, aki tegnap lakásán felakasztotta magát — (Budapesti detektívek folytatják Pö­dör ügyében a nyomozást.) Kassai tudósítónk Mviratozza: A kassai rendőrség értesítést ka­pott az olmützi rendőrségtől, hogy az öngyil­kos Pödör cimboráját, egy Dohnál nevű be­törőt, Olmützben letartóztatták. Pödör állító­lag megbízta Doha ált. hogy a gyilkosságból származó és Kassán elrejtett ékszereiket hoz­za el Sternbergl . Dohnál tagadja ezt és azt állítja, hogy Pödör a Leirer-gyilkos Ságból származó 40.000 cseh korona értékű éksze­reket Budapesten, Váci-ut 74. szám alatt rej­tette el. Ma Vegei budapesti rendőrkapitány és Angyal detekt-ivfönök Kassára érkeztek és magukkal hozták mindama bizonyítékokat, amelyék a Pcdör-iigy csehszlovákiai felderí­téséhez szükségesek, (x) — (Egy pesti szabásznö különös öngyil­kossága.) Budapestről jelentik; Vagy tiz nap­pal ezelőtt Piroska Gizellát, ,a Reiter nőisza- lon 26 éves szabásznőjét vőlegénye, Konrád József a Rókus-kórházba szállította, mert a leányon mérgezési tünetek mutatkoztak. A kórházban megállapították, hogy a leány ar- zénimérgezést szenvedett s gyanú volt, hogy a leány maga vette be öngyilkossági szán­dékból a mérget. Piroska Gizella ezt azonban tagadta. Csütörtök délután a vőlegény meny­asszonya lakására sietett, az ajtót azonban zárva találta, mire betörte s a legnagyobb megdöbbenésére, a padlón hányát fekve, hol­tan találta Gizellát. Az előhívott mentőorvos megállapította, hogy a leány nyaka körül négyszeresen csavart zsinór szorul, amely­nek csak két kis vége lóg. Ebből arra követ­keztetett, hogy a nő nem akasztotta fel ma­gát, hanem olyan erővel csavarta rlyaka kö­rül a zsineget, hogy két kezének erejével fojtotta meg magát; Ez a bűnügyi prakszisban egészen szokatlan öngyilkossági mód. A leányt tettének elkövetésére valószínűen csa­ládi perpatvarok indították. | Dr. Sorüvka | ezelőtt Dr. Hausmann >713 szanatóriuma ITmrr Práp sí. lettnn 8t T™ír 3 í*. a r­I Sürvöen OTveöíft «f» | □ Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék. 0 here comb és köldöksérvnél a mi töké>ete- o ? sitett rugónélkiili sérvkötőnk, mely éjjel 1s o § hordható Mindenféle bandázs operáció Q * után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülye- $ g désnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét Fia- $ A nel! has- hát- és mellmelegitő § 1 Jvaier kiterít (iraüsiava, öunn-u. ül á J Rendelő orvos: Dr. Koch K F. egy. m. tan a X Árjegyzék ingyen 5 g A vidéki felek még aznap elintéztetnek v * amerikai valuta fog kike’teni. Ha az amerikai gyerek eredeti Rubens, Rembrandt, Goya, Velasquez, Hals, Van Dyke, De LacroiX: Gainsborough, Theotokopulos (El Graeco), Innes, Corot vagy éppen Bottichelli-képeket akar látni, nem kell neki messze vándorolni hazájából, mert az elődei gondoskodtak róla, hogy ezeket hazájában is feltalálhassa. Ed­dig is tudtak ennyit összeszedni, mennyit fognak ezután, amikor azt sem tudják, hogy a pénzt hova tegyék? Már a múlt évben cselhez is folyamodtak. Görögországnak megígérték, hogy segitik, ha az egyik hires görög szobrot, ha jól tudom, a Herrnes-szob- rot kiengedi hozni Amerikába, ahol bizonyos díj mellett mutogatnák és a dijat Görögor­szágnak adták volna. Hogy mi volt a dolog mélyén, nem tudjuk, annyi bizonyos, hogy a görög kormány nem engedte ki és inkább le­mondott a segítségről, de megmaradt műkin­cseiből .azt már nem akarta kockáztatni. Kovács Károly. — (Megindultak a léghajájáraiok Európa és Amerika között.) New Yorkból jelentük r Az Egyesült Államok tengerészeti minisztériu­mában most készülitek el az Amerikát Euró­pával összekötő léghajó járatok tervei. Most már csak azt várják, hogy az Anglia—India és Anglia—Ausztrália között megindított lég­hajójáratok beváltak-e s ha e teikiintetben a megállapítások biztatók és megnyugtatók, azonnal megindítják az első kormányozható léghajót Európába. — (Hlasivec beszámíthatatlan,) A Hlasi­vec elleni pörben ma az orvosi szakértők terjesztették elő véleményüket és valameny- nyien akként nyilatkoztak, hogy Hlasivec erősen terhelt és valószínű, hogy tettét be­számíthatatlan állapotban követte el. Az egyik szakértő kijelentette, hogy Hlasivec- nek az elmegyógyintézetben van a helye. Eb­ben a pillanatban a vádlott felugrott és azt mondotta: Ezt mondta az anyósam is! xx Dr, Borűvka (ezek Dr. Hausmarm) sza­natóriuma, Prága II., Legerova 61. Pompás parktól övezett háromemeletes gyógypalota, melynek a női betegek részére*' berendezett sebészeti és szülészeti osztályai az úri ké­nyelem és a modern orvostechnika minden vívmányával vannak felszerelve. A gyógy­palota árai meglepően alacsonyak. A külön- szobás első osztály naponként 100. a máso­dik osztály közös termeiben pedig a teljes ellátás és ápolás napi 65 koronába kerül. Ezenkívül vannak luxusszobák is. Az intézet tulajdonosa dr- Borűvka Wladimir orvos tanár­xx Kor essziómentes rádióanvag kapha­tó Isola R. Kettner, Prága, Havelská 19. xx Kalap, nyakkendő, fehérnemű nagy választékban Körmendy-Ékes, Kassa, Fő­utca 69. % Piriül! sirealikére is 1 Peiíopi-alapfo! A P. M. H. szerkesztőségéhez ma a kö­vetkező adományok érkeztek: Demány Béla, Kismánya .... 10.— Gruber Károly, Smizany .... 24.— Kégl Elemér, Nagy csalom ja . . . 100 — Bólémén János dr., Léva .... 200.— Salkovszky Jenő dr., Ipolyság . . 100.— Beniczky Kálmán, Nagyrákó . . 1000.— Összesen: 1434.— Az eddig kimutatott gyűjtés: 13.179.— A gyűjtés eddigi eredménye: 14,613— — (A pénzügyi prokuraturák megszünte­tése.) Értesüléseink szerint a kormáhy meg­bízta az igazságügyi és pénzügyminisztere­ket, hogy közösen tegyék megfontolás tár­gyává a pénzügyi prokuraturák megszünte­tésének kérdését. A végső cél az volna, hogy a pénzügyi prokuratura munkaköre egysze­rűbbé tétessék. Ezt a tervet azzal indokolják meg, hogy a pénzügyi prokuratura nemcsak a pénzügyminisztérium, hanem a többi resz- szort pénzügyi érdekeit is védi s igy célszerű volna azit a minisztertanács fenhatósága alá rendelni. — (A katonatisztek önkéntes távozása a hadseregből.) A tisztviselők létszámiának apasztásárói szóló törvény szerint március harmincegyedikén múlt el az önkéntes távo­zás iránti kérvények beadásának határideje. Eddig az ideig csupán a katonatisztek egy százaléka kérte az elbocsátásait. — (A magyarországi passzív ellenzéki blokk még nem döntött véglegesen.) Buda­pesti szerkesztőségünk telefonjelentése sze­rint a passzív ellenzéki blokk intézőbizottsá­ga csütörtökön este váratlanul ülést tartott. Szilágyi Lajos a demokrata szövetség elnöke bejelentette, hogy a szövetség valamennyi tagjának az az álláspontja, hogy az alkotmá­nyos törvényjavaslatok tárgyalásánál az el­lenzéknek részt kell vennie Többek hozzá­szólása után a bizottság elhatározta, hogy véglegesen csak akkor fog dönteni, ha vala- n.lyik alkotmányjogi javaslat a nemzetgyü- Rs plénuma elé kerül. — (Itt a tavasz,) a napsugarak megtar- kitják a legszebb arcot. Ha már megtörtént, küldök eltávolításához szereket és kioktatást. Akinek még nincs archibája, annak meg vé­dekezésre arcápoló-garnitúrát. Olvassa el minden vasárnap hirdetésemet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom