Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)
1925-04-30 / 97. (840.) szám
Csütörtök, április 3b. HWaCAJB •a ttdöAlJMtümHiRTAP mérkőzés 4:6, 6:2, 6:4, 6:4 arányban végződött Morpurgo javára. A férfípáros döntőjében a Kleinsohrótt-~K ebri i n g pár legyőzte 7:5, 6:3, 9:7 arányban a Morpurgo—Salm gróf kettőst. Az angol boekeycsapat, az Inter Barsity AB Németországban negyedik vereségét szenvedte a Nürnbergi Hock-ey Clubtól 3:0 arányban. Pünkösdi kirándulás a Tátrába. A Karpathen- verein (Kárpátegyesület) ez idén újra megrendezi közkedvelt pünkösdi kirándulásait a Tátrába és ez alkalommal egészen különleges látnivalókról gondoskodott. Mig ugyanis azok részére, akik a Tátrát még nem ismerik, az első csoportban a tar-pataki zubatagbkat, az öttavat, a Pelkai és Menguszfalvi völgyeket, a Csorbái és Poprádí tavat, a Zöldi-ót és a Dobsinai jégbarlangot mutatja be és míg a második csoport, a hegymászók, a Zöldtavi csúcsot, Kis-Viszokát, Tenger- szemcsucsot, Febért-avi csúcsot és a Oromért másszák meg, addig a harmadik csoportban olyanokat, akik a Tátra déli oldalát már ismerik, elvezeti a keleti oldalra. Barlangligetre és a híres bólai cseppk óba Hangba, aztán Zdjáron át az északi oldalra, a határvillongásokból ismert Ja- vorinára, Hohenlohe herceg uradalmába, továbbá a lengyel határfolyóhoz, a Dunajetzhez és tutajon annak világhírű áttörésén át a mondakoszoruzta Vörös kl-astromhoz; a Szepesség ódon városkáiba: Podolinba, Késmárkra. Szepesszombatra és Poprádra, a Karpathenverein értékes múzeumába és végül szintén a dobsinai jégbarlangba, azonban. akiik már ismerik, helyette Szlovenszkó paradicsomának egy hatalmas szurdokát tekinthetik meg. A kirándulás harmadáéi, negyedfél vagy hatodáéi napra terjedhet és részvételi dija a tartama szerint az első csoportban 175, 230 vagy 420 korona, a másodikban 200, 270 vagy 470 korona, a harmadikban 220. 380 vagy 520 korona, mindenféle költséget beleértve Poprádtól Poprádig. További felvilágosítással és részletes tervvel ingyen szolgál a Karpathenverein központi elnöksége Késmárkon. 28 sz. postafiók. yjfjfÍQ — Miért van szükség a szövetkezetekre? Erre a kérdésre ad feleletet az a törvényjavaslat, amelyet az angol parlament elé terjesztett egy szövetkezeti képviselő és amelynek célja volna a trösztök és kartellek megrendszabályozása. A javaslat szerint egy állami szerv kisérné állandóan figyelemmel az árak alakulását és egyszersmind jogot is nyerne a szükségesnek mutatkozó intézkedések megtételére. Az indokolás elmondja, hogy 19! 9-t>en mintegy 500 kar tel! állott fenn az árak „szabályozása" céljából. Egyik kartellnek a vezetője, Lord Yesley évi 1.200.000 aranykorona javadalmat élvezett! Egy másik kartell pedig igen nagymennyiségű villanykörtét importált Belgiumból, hogy azt azután Angliában háromszoros áron értékesitse. — A német külkereskedelem, Berlinből jelentük: A német külkereskedelem március hónapban 1110,796.000, február hónapban pedig 1124,715.000 márkát tett ki. A kivitel márciusban 711,746.000 márka, februárban pedig 631,417.000 márka volt. Eszerint az árubevitel csökkenést mutat, rmg egyidejűleg a kivitel 79 millió márkával gyarapodott. Az első évnegyedben a behozatal 3604 millió márka, a kiv'tel 2040 millió márka. — Az uj magyar pénzegység. Budapesti szerkeszt ősegünk jelenti telefonon: A Pesti Napló pénzügyi körökből arról értesül, hogy magyar pénzegységül az angol shillinget tervezik, még pedig 17.300 papirkorona átszámítási alappal. — A Magyar Nemzeti Bank tanácsának ülése. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa tegnap ülést tartott, amelyen az üzleti jelentés meghallgatása után tárgyalni kezdtek a devi'zah'atáridöüzlet visszaállításáról. Feltétlenül megbízható helyről arról értesülünk, hogy a devizahatáridőüzlet vi-sszaállitását szabályozó rendelet még ebben a hónapban meg fog jelenni. — A német külkereskedelmi szövetség a csehszlovák mintavédetmi törvény ellen. Berlinből jelentik: A külkereskedelmi szövetség a birodalmi gazdaságügyi minisztérium figyelmét arra hivta lel, hogy az osztrák, magyar és a csehszlovák mintavédelmi berendezések csak három évi védelmi idői írnak elő, aminek az a következménye, hogy a német cégek által bejelentette újításokat a három év letelte után a konkurrens cégek utánozzák. Mivel a német védelmi idő tizenöt esztendő, a fentebbi államok polgárai a német védelmi jogban igazságtalan előnyök- '•el bírnak, szemben a német állampolgárokkal A birodalmi gazdaságügyi minisztérium erre a beadványra azzal válaszolt, hogy ez év októberében az ipari tulajdon védelmének nemzeti egyesülése konferenciát fog tartani, amely egységesen fogja rendezni a mintavédelmi jogot és időt — Tanácskozás a mérlegvalódiság helyreállításáról Budapestről jelentik: A pénzügyminisztériumban Búd János pénzügyminiszter elnöklete mellett az érdekelt ipari és kereskedelmi körök képvisel őnek részvéteiével ma ankétet tartottak a mérleg valódiságának helyreállítása ügyében. A kérdés tárgyalásánl élénk vita alakult ki, melynek végén a pénzügyminiszter a következőket jelentette ki: — Gazdasági és hitelpolitikai szempontok miatt nem állíthatom, hogy a mérlegek valódiságának helyreállítását a valutareform ideiéig ki lehet tolni. Remélem azonban, hogy nemsokára a valutareform kérdésében is dönteni fogunk. A mérlegek összeállítása előreláthatólag az uj pénzegységben fog történni. Az egyes részletkérdésekről még az érdekelt szakkörök képviselőiből álló szőkébb körben fogunk tárgyalni. — A német szövetkezetek. Berlinből jelentik: A pénz értékének állandósulása a szövetkezeti munkát igen jelentékeny mértékben támogatja Németországban. Az elmúlt 1924. év ebben a te* kintetben érdekes adatokat szolgáltat. A hamburgi szövetkezeti központ a beérkezett jelentések alapján összeáillitotta a szóbaniforgó évről az ösz- szesitő kimutatást, amelynek főbb adatai a következők: Egy tagra esik átlag 160 márka évi forgalom, ami mintegy 50 márka — mintegy 30 százalék — emelkedésnek felel meg. Igaz, hogy itten, amíg ebben az évben jelentkező áremelkedésre is tekintettel kell lennünk, ez a körülmény azonban aránylag kevés jelentőséggel bir. Szintén gyarapodást mutat a betétállomány is, amennyiben az év folyamán 13.600.000-ről 49.200 ezerre emelkedett, tehát megnégyszereződött. Ez a szám tagonkint 4.10, illetve 12-70 márkának felel meg. I Mi az oka a gyapjitárak esésének? A londoni aukció kihatása — A pénzügyi helyzet rosszabbodása — A magyarországi gyapjupiac helyzete — Újabb áresés várható a gyapjupiacon Budapest, április 29. (Budapesti szerkesztőségünktől.) A P. M. H. múlt heti számában „A gyapjuárcsést a textilpiac lanyha forgalma okozta" citnü cikkünket élénk érdeklődéssel olvasták a magyarországi szakkörök is, amelyekből az alábbi információt kaptuk a mezőgazdákat és a terménykereskedelmet egyaránt aktuálisan érintő kérdésről: A magyarországi gyapjuüzlet egyik kiváló szakértője nagyjában helyesli említett cikkünk gondolatmenetét, de az áresé-s tulajdoniképpen való okát a márciusban tartott londoni aukcióra vezeti vissza, amely egészen ki nem deríthető okokból meglepetésszeríi áreséseket hozott. Jelenleg a helyzet ez: mivel a világpiacokon kissé megélénkült az üzlet. Magyarországon is nagyobb a kereslet, de ennek ellenére a szakkörökben az a nézet tartja magát, hogy a május 5-ér Londonban tartandó aukció további áresést fog eredményezni. Magyarországon a rossz pénzügyi helyzet is kedvezőtlenül befolyásolja az áralakulást. A készletek valamivel nagyobbak, mint tavaly és a minőség is általában véve jobbnak mutatkozik, mert a gyenge téli időjárá' miatt jobban teleltek a juhok. Magyarország főképpen Csehszlovákia, Olaszország és Németországba exportál gyapjút, ,de újabban Angliából is ismételten érdeklődtek a magyar gvapiu iránt. Itt termelik tudvalévőén a speciális fésűs merinót. mely Szlovenszkón kívül alig kapható a szomszédállamokban. Ez mindig keresett cikk volt, melynek Csehország már évszázadok óta vev’ je, de most Olaszország részéröl is erősen keresik a magyar merinót. Érdekes, hogy a legfinomabb merinó-posztógyapju elhelyezési piaca Németország. Magyarország évi gyapuiexportja körülbelül hárommillió kilogramra tehető, ami kilógnám ónk ént 36—37 ezer koronát alapul véve. mintegy 6.6 millió aranykorona exportbevételt biztosit az országnak. A gyapiupiac várható alakulásáról a legközelebb tartandó magyar aukcióval kapcsolatban még külön is be fogunk számolni. E. ABiztos eredményt csak akkor ér el, ha hirdetést a Prágai Magyarban ad fel 8BJ5J8S 1 fekete iriiiiik A P. M. H. számára irt' kis kalandorregény Irta: Serény Béla A feketebajuszu férfi most föláTlott: — Tóm Brown vagyok! Azt hiszem. eléggé ismert a nevem mindenfelé, ahol csak a gonosztévöket üldözi a törvény. Betty kerekre nyitotta a szemét és nem merte bevallani, hogy ő bizony most hall először a híres detektivről. Ő bizony nem is szokott újságot olvasni és sem tolvajokkal, sem rendőrökkel nem volt összeköttetésben eddig. Tóin Brown azonban zavartalanul folytatta: — Az ön esete éppen kapóra jön a londoni rendőrségnek, amelyet hónapok óta kínos eredménytelenséggel foglalkoztatnak bizonyos bűnesetek. Eddig nyolc gazdag örö- kősleány tűnt el nyomtalanul, amíg útban voltak Amerika felé, — majdnem hasonló körülmények között, mint ön. Betty megrémült és riadtan nézett rájuk: — De hiszen én nem vagyok gazdag örökösnő! Tóm Brown bólintott: — Ez igaz. De ondát, Torontóban az lesz, ez bizonyos. És figyelmeztetntfeiik kell, — a rendőrségnek okai-vannak arra a föltevésre, hogy ön iis hasonló sorsra jut, mint az eddig eltűntek. — Az Istenért! Hiszen senki sem ismer! — Elhiszi, hogy nem véletlen az, hogy éppen az ön levele ismeretes a londoni rendőrség előtt? Nem .furcsa az, hogy mi három órával később, ahogy ön átvette a levelet, már itt is vagyunk? — De igen. — Nos hát közölhetjük, hogy minket ép pen az a titokzatos társaság vezetett nyomra, amely az eltüntetéseket intézi. Az önnek szóló amerikai levél föl volt bontva, ez feltűnt a postán s azonnal megtudta a rendőrség. Minket küldtek ki a nyom továbbkövetésére és az ön megvédelmezésére. Akar ebben segíteni, miss Betty? — Igen! Csak mondják meg, mit kell cse- ' ekednem! — Követnie kell a rendőrség utasításait. Így le fogjuk leplezni a bűn társaságot és talán előkerülnek az eltűntek is. Akarja ezt? — Akarom! — szólt remegve a félénk Betty. A három látogató most fölemelkedett. — Mindenekelőtt írja meg a beleegyező levelet Torontóba és mellékelje a fényképét, egy jó, uj képet. Ezt megvárjuk itt és magunkkal visszük. Ne zárja le, speciális rendőrségi zárással látjuk majd el, hogy fölnyithatatlan legyen. Azután holnap váltsa ki az útlevelét. Ne féljen semmitől, semmi, baj sem érheti, teljesen a nii védelmünk alatt áilil. Betty könnyes szemmel hálálkodott és sietve megírta a levelét Torontóba. Kivette a rámából a legújabb arcképét és bele csúsztatta d borítékba. Éppen le akarta ragasztani, amikor miss Jessy elkapta tőle a levelet: — Nem m ^mondtuk, hogy nem szabad lezárnia? Minő szórakozott leány maga ilyen életbevágóan tentos dolgokban is! Betty zavartan mentegetőzött és kikisé .e látogatóit, elbúcsúzva tőlük. Amikor lekopogtak a fa lép csökön, a leány gondosan bezárta szobája ajtaját belülről és borzongva húzódott a lámpa felé. Eddig sohasem félt idegen támadástól, nem hitte, hogy útjába kerülhetne rossz embereknek, de a ma esti látogatás uj veszedelmekre nyitotta meg a szemét. Dideregve nézett a nyitott ablaka felé és egyszerre úgy találta, biztonságosabb dolog tesz, ha becsukja. Igaz, hogy a hatodik emeleten van, de ki lenne biztonságban a gonoszevők találékonysága elől? Az ablak előtt hirtelen összerezzent. Egy cédula feküdt az ablakdeszka előtt a szőnyegen, könnyű, finom papirszelet. Rémüldözve emelte föl. Szörnyű fenyegetéseket, titkos jelzéseket keresett rajta, de csak az ő neve és pontos elme állott rajta — idegen kézírással, Betty úgy találta, hogy ez többet jelent minden fenyegetésnél. Igen, ha az ablakáig eljuthattak, akik ezt bedobták, azok bizonyára mindent tudnak a rendőrség ittlétéről és készülődéseiről is ellenök. Lenézett nagy óvatosan és reszketve hat emelet magasságából a sima falakon, de sehol sem látott lógó kötelet, se kötélfnágcsót, amelyen az őt fenyegető titokzatos társaság emberei hozzá juthattak volna. Elgondolkozva csukta be az ablakot és a papirszeletet gondosan éltévé, elhatározta, hogy a rendőröknek mindenről pontos beszámolót ád, ami körülötte történik. A torontói meghívó levelet odakészitette az ágyához, de azért már hajnalodott, amikor nagy izgalmak és félelmek után. tetőtől-talpig veríték esen el tudott aludni. Álmában fekete álarcosok üldözték egész Londonon keresztül és legalább három ízben volt halálveszedelmek között. Szerencsére izomban a legválságosabb pillanatokban mindig ott volt Jessy, a deíektivkisasszony és mindig megmentette őt. Amikor aztán reggel fölébredt, fáradtabb + Május elsején a prágai értéktőzsdén teljes iizletszünet lesz. + Lanyha a prágai tőzsde. A mai tőzsde irányzatát a cukorértékek világpiaci gyöngülése erősen befolyásolta. A cukor ért ékek a legalacsonyabb napi árfolyammal zártak s körülbelül 6—15 koronát vesztettek. A többi értékekben csekély volt az üzlet Vas. építési és vegyi értékek gyöngültek s kullsszban Is az árfolyamok csökkenő tendenciát mutattak. Északi vasút jegyzés nélkül maradt. Belföldi bankok közül Agrár és Zsivno esett, bécsi bankok változatlanok. A beruházási piacon az ultimé közelségére való tekintettel a kínálat emelkedett. Exo- t á k b a n. barátságos nyitás irtán gyöngülés állott be. Záró irányzat lanyha. A devizapiacon nyugodt üzlet volt általában barátságos Irányzat mellett. Előfordult kötések: IV 29 IV 28. 1923. évi kincstári utalvány —.— —,— 192-1. évi kincstári utalvány —,■— —.— Nyereménykölcsön ............. 87,75 8S.— f^ /o-os beruházási kölcsön . 79.— 79.75 (>°/o-os lisztkölcsön............. 73.75 73.10 6° /,-os Államkücsön............. 69.*0 59.75 Mo rva orsz.-köles. 1911. 47j°o 69.V5 —.— Morva orsz.-köles 1917. 5°n • 72.25 7’.— Prága város 1813. köles. 5°0 >7— 17.— Prága város 1919. köles. 4° 0 51 — 61.— Brünn város 1921. köles. 6% 95.__ 95.— ■Poz sony város 1910. köles.4• o —— — Prága városi takrpt. 4% . . ^50 87.50 Csl. vörös kereszt sorsjegy . i>6.__ 46,— Matry. 5 frtos vörös kereszt. _j —.— Ha gy. jelzálog sorsjegy. . —j__ —j— Bu dapesti Bazilika sorsjegy —[__ —j— Ag rárbank.................. -iqyj_____ — Cse h Union Bank............... 193_ 39630 Le számítoló................... 3f!9Ln 388 50 Cseh Iparbank ....... MÓÍ50 MOSD Prágai Hitelbank. ..... <9059 ftpO.50-Szlovák Bank............. 119 50 irf— Zi vnostenska ........ 'i02j— tO.l! — Angol.-Cslov. Bank............. n5 — 43 50 Os ztrák hitel........ tá.fil 66A7 Bé csi Union Bank. 5Sj— vSÜO Wi ener Bankv............. 47p Ju goslovonska-bank .... 5r.75 '0.87 Nordbahn.................... ?1'\5Ö 224-Cseh cukor......................... 395]— MlL'iO Ho rvát cukor............... 124_____ 137,'Q Ko lini műtrágya................ Vs 5(1 íai 50 Ko lini kávé.......................... 136.1— Kolini petróleum....... '7'/-— "‘7?..— Ko üni szesz................ 307 59 •'15.— Te jipar r.-t................ 722Í— 722.— Els ő pilseni sörgyár .... 'MÍÍ.— ’IO.— Breitleld-Danék....... i*95l— '50 La urin és Klement.... 334— \50— Ri nghoffer............ -,70— 70 — Cseh északi szén................ ... Cseh nyugati szén... 350 — 339 <3 Al pine.......................... 175Í50 173.50 Po lcii............................. 630.— '30.— Pr ágai vasipar................... 80 — Skóc ia . . • - ....................... 676150 77.Po zsouyi kábel................... ... In wald.......................... 325Í— »25!— + Szilárd a brünn! terménytőzsde. A mai tőzsdén a rozs keresettebb, a zab szilárd volt. Árpát nem kerestek. A következő árak alakultak ki: rozs 223—225; merkantil árpa 205—215; Viktória borsó 225—275; sárga borsó 125—225; amerikai zsír 460—490. + Barátságos a bécsi tőzsde. A mai tőzsde barátságosan és részben szilárdan nyitott. A ku- lisszért'ékek budapesti és prágai, valamint kontre- mínfedezetre némi javulást mutattak és a tegnapi veszteségeiket behozták. Később megszűnt az üzlet, de az árfolyamok nem változtak. Korlátban kevés kötés történt, több érték jegyzés nélkül maradt. A beruházási piac gyönge volt. + A berlini tőzsde. A mai tőzsde barátságos volt. A spekuláció nagyobb vásárlásokat intézett, ezért az egyes — különösen Ipari — értékek L5 százalékos szílárdulást könyvelhettek el volt, mint este. De azért elsietett a folyamparti rendőri központba, kiállíttatni az útlevelét. Lebélyegzés előtt ő maga ragasztotta bele a fényképet, de olyan óvatosan, hogy az igen. könnyen eltávolítható legyen, amint a detektívek parancsolták neki otthon. Amíg ezzel az apró pepecseléssel foglalkozott, igen kellemetlen érzés hatalmasodott el rajta. — Figyelnek! Valaki meglesett. Megkezdődik az üldözés! — szepegett Betty. — Csak tudnám, kik ellen kel! védekezni! A hivatalszobában a tintafoltos asztalok körül mindenütt sürgött-forgott, irt és ragasztott a közönség, kopogtak a pecsétek s a gu- mibunkós, hatalmas szál rendőrök nyugodtan nézegettek át a tömegeiken. Betty félénken nézegetett körük ki volt az, aki megfigyelte őt, de senkit sem vett észre. Elszántan odalépett hát az egyik rácshoz és beadta útlevél- könyvecskéjét az átvizsgálás és lebélyegzés végett, Pár szót kérdeztek tőle, megnézték az okmányait, őt magát, aztán kettőt csattant a pecsét. Az útlevelet egy egyenruhás kar eléje tolta, ö pedig megkönnyebbült szívvel nyúlt utána. Fölvette és mosolyogva pillantott maga elé, már szinte ott látta magát a sout- bamptoni gőzösön, útban Amerika, az uj haza, a csöndes boldogság felé. összerezzent. Valaki rátétté a kezét. Ahogy föltekin- tétt oldalt és félénken, finom női ujjak nyugodtak a Vállán, úgy, hogy Betty most már csodálkozva fordult meg és belebámult egy szőke, szép arcocskába, amely különösképpen hasonlított őhozzá. (Folyt, köv.)
