Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)

1925-04-28 / 95. (838.) szám

DtiaOvg a német iztánág elnöke 900000 szavazattal győzött — A választások erős részvétel melleü folytak le — Sok halálos összeütközés a birodalom minden részén — A francia sajtó riasztó hangjai A rózsahegyi szobalány és a pozsonyi rendőr (g.) Prága, április 27. Feltűnően sűrűén szerepel a budapesti sajtóban az utóbbi időben Csehszlovákia. Sok és helyes szempontot véve tekintetbe, ez örvendees jelenség, mert a határokon át­nyúló megösimerés és megbecsülés politikai értékké nőheti ki magát és elősegítheti an­nak a kialakulását, aimiit hivatalos akciók mindig akadályoisan végeznék: a dunameníi népek és nemzetek igazságos elhelyezkedé­sének és elrendeződésének ügyét. Ezért érdeklődéssel olvasunk mindent, ami magyarul szól arról az államról, arról az életről, aminek mi is élő részei vagyunk. Ér­deklődéssel látjuk a saját életünk és sorsunk regisztrálását, mert hiszen a sajtót valódi hi­vatásában fogjuk föl és azt hisszük, ez a hi­vatás érzi kötelességét s megteremti a szét­vágd alt nemzet részei közti harmóniát. Ez az érdeklődésünk gyakran kielégü­lést talál. A magyarországi sajtónak egy része szívesen és a hivatás tudatának köte- lességárzetével szólal meg a mi kérdéseink­ben és egyrészt odahaza felvilágosító mun­kát végez, másrészt a küzdelmeink objektív és publicisztiikaiilag felkészült részeseivé sze­gődik a nemzeti becsület és az igazság nevé­ben. Ezek komoly és értékes jelenségek. Eze­ket s.íóveeF-, megért áss .-A és megértés’/ V;;: g vesszük. Ezeket úgy fogjuk fel, mint a poli­tikai és jogi harcunk segítő erőit és mint a reális életcéljaink reális megbecsülőit. Meg­köszönjük és megbecsüljük őket. Nem hálá­ból, de kötelességet látva és kötelességet érezve. De találkozunk és az utóbbi időben gyak­ran találkozunk másfajta rólunk szóló közle­ményekkel .is. Ezek egy része a komoly érté­kelésre számot tartó sajtóban jelenik .;eg más része a kevésbé komoly, de könnyed­ségénél fogva népszerű lapok hasábjait tölti ki. Az előbbiek túlzottak a mi előnyünkre, az utóbbiak rendszerint túlzottak az itteni köz­állapotok és életkörülmények előnyeire nézve. Az előbbiek fantasztikus és a szenzáció a- kiéfcás pofogásával kísért s,rámok, amik tti' zcttau kiélezettek s talán alkalmasak az ott­honi nemzeti érzés fűtésére, de nem alkal­masak a mi helyzetünk realizációs folyama­tának kialakulására, az utóbbiak majdnem ki­vétel nélkül üzleties írások, hirdetési megbí­zások alátámasztására, vagy kolportázs- akciók megkönnyítésére szánt közlemények. Mindkettő felesleges. Felesleges Buda­pesten azzal dicsekedni, hogy Rózsahegyen magyar nótákat — és merészen irredenta nótákat — dalol egy család leány és felesle­ges azt állítani, hogy a pozsonyi gumibotos rendőr éppen oly jól beszél magyarul, mint szlovákul és németül. Felesleges azt írni Budapesten, hogy a csehszlovákiai nemzeti kisebbségek elkeseredése forradalmi tető­pontra hágott és felesleges azit hirdetni, hogy itt ezer cseh boronából egy tisztvisdlőcsialád fényesen megél. Felesleges — mert nem igaz. Mert nem a reális viszonyoknak megfelelő, mert nem a reális államközi helyzet kialakulását előse­gítő tevékenység. Vagy hecc — vagy üzlet. A mi sorsunk pedig nem hecc és nem üzlet. Nekünk itt élnünk kell és ne heccelődoön senki a ipi szomorú életünkkel és ne akarjon senki üzleteket kötni azzal, hogy nekünk itt élnünk kell! A mi életünk nem azon fordul meg, mit énekel a rózsahegyi szobalány és miképpen hízeleg egy pesti kolléga a pozsonyi rendőr­ségnek — nekünk komoly a helyzetünk és komoly az élethivatásunk. Komoly és reális. Reális és nehéz. Nehéz és magunkra utalt. Nem rakéta gyújtón nyaga és nem sor szerint díjazott cikktéma. Magyar élet — és ez vma súlyos és komoly hivatás. Hivatás, amik érzünk és aminek érzésével jogunk van objektivitást követeim! A vasárnapi elnökválasztáson össze­sen 30,345.540 érvényes szavazatot adtak le. Ebből Hindenburgra 14,639.399, Marxra 13,752.640, Thaelmannra pedig 1,931.591 esett. Paul von Beneckendoríí und Hinden- öurg vezértábonagyot a jobboldali biro­dalmi blokk jelöltjét, igy tehát körülbelül 900.000 szavazat szótöbbséggel, szemben a köztársasági népblokk és a kommunisták jelöltjével, a német birodalom elnökévé vá­lasztották. Hindenburg megválasztását a biroda­lomban az utóbbi napok folyamán már bizo­nyosra vették, mert látták azt az általános lelkesedést, melyet a dicsőséges hadvezér népszerű neve mindenfelé kiváltott Marx dr. volt kancellár személye teljesen elszür­kült mellette s főleg a nem ipari, hanem na­cionalista vidékeken a tábornagy imponáló fölénnyel győzött. A részieteredményekbői kitűnik, hogy Keletporoszországban, Bajor­országban, Magdeburg, Drezda és Lipcse környékén föltétlenül vezetett a birodalmi blokk, mig Marx csak a Rajnavicléken., Düs- uddóriban és K^n környékén.aratott, szív tevő sikereket. A birodalom mindéin részén óriási volt a választások Iránti érdeklődés. Aránytala­nul több ember szavazott le, mint az első választási menet alkalmával s az uj szava­zók nagy része Hindenburg esélyeit na- gyobbitotta. A hivatalos jelentés szerint a jogosultaknak körülbelül 90 százaléka szavazott le. Marx esélyeit az is igen meggyöngitet- fce, hogy a szászországi és a lotaringiai szo- szociáldemokraták nem voltak hajlandók a centriimpárti és katolikus jelöltet támogatni, hanem vagy tartózkodtak a szavazástól, vagy Thaelmannra szavaztak. Hindenburg legnagyobb sikerét Würtembergben érte el, ahol 180.000 szavazattal többet kapott, mini Jarres az első választási menetben. A berli­ni választókerületben Hmdenburg és Marx körülbelül egyforma erősek voltak. Igen jelentős motívumként szerepelt a küzdelemben a vallási kérdés Is. A nép­blokk már Marx jelölése előtt több figyel­meztetést kapott, hogy a badeni, szászor­szági és Würtenbergi protestáns demo­kraták nem veszik sz'vescn a centrum ka­tolikus egységes jelöltjét. A köztársaságiak vezetőemberei azon­ban lebecsülték az évtizedekig tartó kultúr­harc hatóerejét és Marx mellett maradtak. A hatás most érezhető. Olyan vidékeken, ahol a protestáns és demokrata Hellpach, a szo­ciáldemokrata Braun és a katolikus Marx az első menetben föltétien fölényben voltak, most Hindenburg ragadta magához a veze­tést, éppen Marx kimondott katolikus kul­túrpolitikája miatt. így azután mondani te­het, hogy a harc b;zonyos mértékben a kato­likus és protestáns Németország között folyt le, s a protestáns mentalitás győzött. A íiPme sajtó masatartósa, Bindenisnrg glnokséflének Rövelkezntónyei A birodalm jobboldali sajtója határtalan lelkesedéssel ír Hindenburg megválasztásá­ról. A Lokalanzeiger és a Montag különki­adásaikban agy ünnepük a győzelmet, mintha a hat és félévig tartó morális és materi­ális lezüliésbe vezető szeptmberi forrada­lomból való felszabadulást, A Zeit, a német néppárt lapja megelége­dését fejezte ki, hogy a német néppárt még­is megtette kötelességét (mint ismeretes, Stresemann és a nagyipar pártja külpolitikai I és gazdasági okokból kezdetben Hindenburg jelölése ellen volt). Marx vereségét a lap nagyrészt a baloldali sajtó fenyegetéseinek tulajdonítja, mert a köztársasági orgánumok az éhség korbácsát emlegették arra az eset­re, ha Hindenburg győz. Az uj dnök azonban határozottan a Stre­semann féle külpolitika síkján fog mozogni továbbra is és a mai helyzeten külpoliti­kailag lg.y nem történhet változás. A szociáldemokrata Vorwárts Hinden- burgot a kommunisták kegyelméből való el­nöknek nevezi. A győzelem csak véletlen­szerű és csak a kommunista árulásnak kö­vetkezménye. A Berliner Tageblatt szerint a szentimentalítás győzött a politikai értelmen. A női választójog, ame’yet a most diadal- snaskodó pártok mindig csak gúnnyal il­lettek, döntötte el a küzdelmet. A női szi­vek lelkesedése és konzervatív volta, pá­rosulva a maximális politikai éretlenség­gel, választották meg Hindenburgot. Az asszonyok következménye volt, hogy a birodalmi blokk három millióval több szavazatot tudott szerezni, mig a weimari isáá alig °:;v Gerlach lapja, a Welt am Montag, Hin­denburg győzelmét a kommunisták árulásá­ban és a bajorok makacsságában látja. Ez utób­biak inkább hallgattak királyuk parancs­szavára, mint értelmükre és megválasztot­ták az ősporosz protestáns Hindenburgot, szemben a nagy német katolikus Marxszal. A menekülés lehetősége ma abban áll Gerlach szerint, hogy a köztársasági pártok vereségük következtében meg;ngathaflan blokkban tömörülnek a birodalmi gyűlésen. Politikai körök általában nem nagy változásokat várnak. Arra kell gondolni, hogy immár több mint fél éve határozott jobboldali kormány intézi a birodalom sor­sát és mégis minden rendben megy, sőt Luther és Stresemann közelebb árnak az úgynevezett „íeliesitményes" politikához, a versaill'Ts! békeszerződés loyális betar­tásához, mint az előbbi baloldali kormá­nyok. Hbidenburg Lgföb'ebb a Reicbs- webr szempontjából jelent katonásabb változtatásokat és személyének súlya uira lánvrablobbantja a fajvédő-antiszemita maHnációkat, melyek az utóbbi időben teljesen elcsendesedtek már. SiEyes összeiüRiMsek a tóra alom minőén régisen Berlin, április 27. Tegnap egész nap esett az eső Berlinben és a birodalom többi részén is. A rossz idő dacára a választási küzdelem mindenütt nagy volt és az agitáció szinte elképzelhetetlenül intenzív mértéket öltött. A legféktelenebb tempóban rohanász­tak Berlin utcáin az automobilok, éneklő és zenés csoportok percenként vonultak végig a városon és mintha .rendes hétköz­napi gyári munka folyt volna, oly dübörgés és zaj uralkodott mindenütt. Ennek a választási tempónak következménye az a sok összeütközés, verekedés és szerencsét­lenség is, ami tegnap történt. A sebesültek száma több mint 200-ra rúg és beavatott körök szerint néhány halál­eset is történt.a tegnapi választási manőve­rezések alkalmával. A lakosság érdeklődése mindenütt óriási volt, alig maradt épkézláb ember odahaza, az utcák reggeltől estig tömve voltak vitatkozókkal és kiváncsiakkal, sőt az éjszaka nagy részét is számosán át­virrasztották, hogy minél előbb értesül­jenek a választások eredményéről, öreg emberek beszélik, hogy soha még Német­országban ilyen arányú választási láz nem volt, mint tegnap. A számtalan verekedésből csak a leg­nagyobb arányúakat emelhetjük ki. Vilmos császár emléktemplomnál több száz ember kapott össze és mire a rendőrség szétoszlatta a tömeget, körülbelül harminc sebesült maradt a kc.w^en, A Spiitelmarkton egy igen gyors tem­póban száguldó agiíációs teher autó fel­borult és negyvenegy személyt temeted maga alá. A tűzoltóság nyújthatott csak segélyt! A negyvenegy sebesült közül kilenc oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy s? közeli kórházba kellett őket szállítani. A Potsdamer Piatzon a nacionalisták és a köztársaságiak revolverharcba ele­gyedtek, mely alkalommal egy békésen sétáló házaspár súlyosan megsebesült. Moabitban szintén verekedések voltak. A Frankfurter Sirasson 5 súlyosan sebesültei szedtek össze a mentők a délelőtt folyamán. A rendőrségnek mindenképpen nehéz napja volt. Folytonosan érkeztek a telefon és a személyes jelentések újabb össze­csapásokról s a teljes létszám dacára gyak­ran alig tehettek eleget, minden kérésnek. A legnagyobbarányu csete-paíékra a város nyugati részén került a sor, ahol a Wittem- berg-Platzon valóságos háború tört ki, amelyre ugylátszik a környéken lakó és örö­kösen nagy ellentétben élő nemzetiek és köztársaságiak már régen készültek. Déli tizenkét órakor a Frankfurter Alléén ölvén köztársasági szavazó talál­kozott tíz teherauíomobiliai, amelyen a jobboldali blokk emberei ültek. Kezdetben csak kölcsönösen szidalmazták egymást, majd gúnyos kiáltások hangzottak el, végre is kegyetlen verekedéssé fajult a dolog, A járó-kelők is közbe vegyültek és csakhamar az egész környékei fölverte a verekedés zaja. A dulakodók egész a ma­gánházakig vonultak s bent az udvarok­ban és kapualjakban folytatódtak a kézi íusák. Végeredményben körülbelül 17 se­besült maradi a porondon. A rendőrség csak nagy nehezen tudott nyugalmat te­remteni. Tizenkét nacionalistát letartóz­tattak. A hangulad igen izgatott volt Neuköln- ben is, ahol a köztársaságiak és a nacionalisták egyiz- ben nagyon harcias álláspontra helyezked­tek a kommunisták egy osztagával szem­ben, akik teherautcmobüjaikon Marx és Hindenburg számára akasztóiakat állítot­tak föl. A rendőrség szerencsére a döntő pilla­natban megérkezett, úgy, hogy naigyobbará- nyu verekedésre nem került a sor. A vidékről hasonlóképpen ^z’r.ios ve­rekedésről érkezett jelentés. Karísruiieból Ji fztovenszikéiés Stuszinszkói Szövetkezett potitiíkmi napilapja Sfetelös s*eiftes*fő; fpúf Jfstvún ttJHL wJK űöiizetési árak belföldön: éveme^3^

Next

/
Oldalképek
Tartalom