Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)
1925-04-26 / 94. (837.) szám
Vasárnap, április 26. 3 Országos gyász Bulgáriában Szófia, április 25. A kormány a szobranje ölé törvényjavaslatot1 terjesztett, melyben az állam védötörvényét néhány szakasszal kiegészíteni szándékozik. Ugyanekkor egy másik törvénytervezetet is benyújtanak, melyben a kormány sürgősen tízmillió léva segélyt kér a merényletek alkalmával elpusztult emberek hozzátartozói számára. A gyász jeléül, a színházakban és a mozikban május 15rig nincsenek előadások. Vasárnap Szófiában és minden vidéki városban gyászmisék lesznek az áldozatok lelkiüdvéért. Ugyanekkor hálaadó imákat is tartanak a király szerencsés megmeneküléséért. A bolgár kommunisták miniszteri listája Szófia, április, 25. Abban az okiratban, melyet a szófiai rendőrhatóságok állítólag a merényiletet tervező kommunisták lakásán találtak, egy teljes miniszteri lista vo.t a merénylettel inaugurált puccs sikerének esetére. A listán szereplő forradalmi kormány miniszterei többnyire a Stamboíinsky kormány tagjaiból kerültek ki. A tervezett munkás és parasztköztársaság elnöke Racso Angelow dr. Szófiában élő kommunista lett volna. A miniszterek közül a belügyminiszteri tárcát Topoldzikow ezredes, a volt parasztkormánynak belügyminisztere kapta volna, a közoktatás- ügyi tárcát Canko Bakalow népköltő, a külügyminisztériumot pedig Herbst József újságíró, aki a háború alatt a sajtóiroda főnöke volt. Pénzügyminiszternek Markow Friedmannt szemelték ki. Ennek a tervezett miniszteri listának legszámottevőbb alakja Herbst újságíró, aki hosszabb idő óta szerkesztette az ,,Ek“ cimii agrárkom'munista színezetű lapot. Amikor a hatóságok tudomást szereztek az államcsinytervezetrő!, Herbstet le akarták tartóztatni. A kurta hivatalos jelentés szerint a kommunista újságíró ellenszegült a katonai különítményt vezető tisztnek, amire ez agyonlőtte. ítélet a kassai felségsértési pörben = Kassa, április 25. (Kassai tudósítónk távirati jelentése.) A mai tárgyaláson.folytatták Jaeger Béla kihallgatását, aki elmondotta, hogy Szirinay nyugalmazott ezredesnek volt a magántitkára; Soltész Emil különitményi tagot SátorHja— ó, azok már hajnali három órakor fölkeltek. Bizonyosan kirándultak valahova. Gömöri elszáguldott, mint az őrült. — Az erdőbe! — hörögte. — Meg kell mentenem a szép, szőke árva tündért. Nem kellett messzire futnia. Megtalálta őket. S ekkor újabb különös jelenet tárult a mázsatiszt ámuló szeme -lé. A no magányosan tilt egy fehér fapadon. A berek sűrűjéből, ekkor hirtelen előre vágtat az egyik ifjú (a szőke), letérdel a hölgy láb- elé . . . sokáig zokog, hangtalanul, a tenyerébe temetett arccal. A nő megszánja. Gyengéd mozdulattal fölemeli az ifjút a földről. íme már egymásmelleit is ülnek átölelkezve. Sőt talán csókolóznak is. (Tehát mégis szeretik egymást? — sóhajtotta Gömöri elérzékenyülíen.) De ez már több, mint amit Gömöri nyu- van az intrikus is! ... A horgas orrú. Félig elrejtőzve ay egyik fa mögé. Előtte fényképezőmasina. Lefotograiálja az egész érz-lmes jelenetet. (Nyilván meg akarja küldeni a fényképet a férjnek, hogy a hölgyet megzsarolhassák.) De ez már több, mint amit Gömöri ..ya- godtan el tud viselni. A reztekhelyéröl előrerohan ő is, — Vigyázzanak! — kiáltja. — Nem H- ják? Hiszen meglesik magukat. A férj mindent meg fog tudni. De ahelyett, hogy hálásak lennének, még vele kezdenek el kiabálni. Egyszerre ordít mind a három. — Takarodjék! Semmi keresete a sátán lakodalmán! — A sátán lakoda’mán? — hebegi a mázsatiszt, mig a lába majdnem gyökeret ver a rémülettől. — Oh, a tökkalap! Hát nem tudja? Mi moziszin-észek vagyunk s most készülünk épper „A sátán lakodalma*4 nagy jelenetéből. ujhelyen ismerte m'eg és tudta róla, hogy ez betöréseket szervez Szlovenszkóra, de nem volt tudomása ezen betörések céljai felől. Az elnök íeloivastatja Jaegernek a csendőrség előtt tett terhelő vallomását, mire az elmondja, hogy 1921 szeptemberében a Soltész-különítmény Demján nevű tagja felkereste és pénzt kért tőle kölcsön. Jaeger 200 koronát adott neki, de fogalma sem volt róla, hogy ez a pénz a merénylethez volt szükséges. Nem érzi magát bűnösnek — mondotta tovább — tavaly augusztusban látogatás céljából jött át Szloveiiszkőrr, a — április 25. Egy ténybeli helyreigazítás céljából Lelley dr. ke r e sztény s zoc iái is pártelnök felvilágosításért Könmendy-Ékes Lajos dr. kassai keres2tényszóciális képviselőhöz fordult, aki azt azzal a hozzáadással adta meg, hogy a kapott felvilágosításra csak úgy hivatkoz- hatik, ha Körmendynek e tárgyban megküldött egész nyilatkozatát közli. Lelley dr. a Népakarat múlt heti számában a felvilágosítandó körülményről úgy tesz említést, mint Körmendyvel folytatott beszélgetésről. Körmendy-Ékes Lajos dr. képviselő most teljes terjedelmében közli a nyilvánossággal úgy Lelleyhez irt e hó 14-érői kelt levelét, valamint az ahhoz mellékelt nyilatkozatot. A levél és nyilatkozat szószerinti szövege a következő: Kedves Barátom! Folyó hó 11-én kelt, de csak ma kézhez vett leveled folytán mellékelve küldöm a kért nyilatkozatot. Kénytelen voltam ebben az ügy előzményeire is kiíérnj és álláspontomat félreértést kizáró határozottsággal leszögezni, mert enélküí nyilatkozatom olybá tűnhetett volna fel a nyilvánosság előtt, mintha én ebben a sajnálatos vitában, melyet Te provokáltál, a szerencsétlen „pász- torleveleddel“ Melletted állanék, holott eljárásodat és egész taktikádat ma is csak úgy tudom megítélni., ahogyan azt az elnöki tanács ülésén nyiiyános felszólalásomban megítéltem, illetve elitéltem. Felszólalásom végén arra kértelek, hogy mondj le az elnökségről és ezzel mentsd meg a párt egységét. Most is erre kérlek és ezúttal hozzáteszem még azt is, hogy ez az egyetlen mód ahhoz, hogy megmentsd erkölcsi integritásodat, melyet ma minden elfogulatlan kívülálló előtt beárnyékol az, hogy odaállasz azok élére, akik minden kétségen felülállóan igen súlyos szabálytalanságokat követtek el, akik a keresztény jelszót Üzletszerűen használják és akik most ahelyett, hogy hibájuk konzekvenciáit a párt érdekében is levonnák, támadásba mentek át erkölcsi integritásukban érintetlen, olyan közéleti tekintélyek ellen, akiknek végre is semmi egyébb nem róható a terhűkre mint, hogy megbízatásukból kifolyólag rendet sürgettek ott, a hol tényleg rendetlenségek, súlyos szabálytalanságok történtek. Hogy Te most az Ellened használt fegyvereket kifogásolhatónak találod, ezen őszintén csodálkozom, mert ne feledd el, hogy semmi sem lehet jobban inkorrekt, mint az a cinizmus, amellyel Te — népité- Ietre apellálva — küzdesz, holott jól tudod, hogy ezt a népitéleteí az íróasztalod mellől már jól ismert taktikákkal Magad kormányozod. Eddig a pártvezetőséggel tudtál operálni a meghívók szétküldésénél és a meghatalmazások zseniális megszerzése körül követett ügyes taktikával, most pedig, midőn itt már kiismertük a módszereidet, a pártvezetöséget egyszerűen felrúgod és a kongresszus elé mész, mert tudod, hogy ehhez annak küldethetsz szavazó igazolványt, akinek akarsz. Könyörögve kérlek, hogy fordulj vissza arról a szerencsétlen útról, amelyen elindultál, hiszen a Te helyed ott van azok között, akik most harcban állanak Veled. Még ha „győzhetnél** is a kongresszuson — ami igen kétes értékű győzelem lesz, mert mi ellenkongresszussal fogunk felelni, erkölcsileg — akkor is alul maradsz és egységünk megbontásának iszonyú felelőssége fogja lelkiisraeretedet terhelni. Én még a dolgok mai állása meiíett is mernék vállalkozni a kiegyenlitésre, ha az elnökséget átadod (Janokynak) és a Con- cordiába beülnek az uj beltagok. Ezzel a keresztényszocialista párt megszervezésének érdemét a párt megmentéhatáron letartóztatták és azóta vizsgálati fogságban van. Vána kapitány katonai szakértő szerint a Soltész-különítmény betörési terveiről részletes tudósítást kaptak s igy értesültek, hogy Jaeger is irányította ezeket a betöréseket. A vád- és védbeszedek után a bíróság a köztár: .sá. elnöke cl’ irányuló m.e letbeni szövetkezés bűntettéért három évi börtönre és 2000 korona pénzbüntetésre Ítélte a vádlottat. Az ügyész megnyugodott az ítéletben, a vádlott és védője, Littman Sándor dr. feleb- beztek a súlyos Ítélet ellen. sének érdemével gazdagítanád s úgy Te, mint a többiek, akik személyi áldozatot hoznak, a párt háláját érdemelnétek ki. Arra a fenyegetésedre, hogy „úgy fogod vezetni a harcot, hogy a politikai nézőtér hullákkal lesz tele“, csak azt válaszolhatom, hogy a Veled harcban állók közül senklsem fél Tőled, legkevésb- bé pedig én, aki máris szeretnék ilyen politikai hulla lenni. Ez a politikai levegő nem az én tüdőmnek való, nem birom szusszal, mert megfojt az undor. Hallgasd meg a kérésemet és hozd meg a kért áldozatot, hogy a jövőben Is maradhassak, úgy mint eddig voltam mindenkor. Kassa, 1925. évi április hó 14-én. Őszinte barátod Körmendy-Ékes Lajos s. k. Nyilatkozat A keresztényszociális pártban bekövetkezett sajnálatos válság nem politikai, de Ízlésbeli nézetkülönbségből származott, melynek előzménye az, hogy a Concordia-nyomda három beltagja közül sz egyik; és pedig Jarábek Rezső részére a másik két beltag és pedig Szappanos Lajos és Varja József felhatalmazás nélkül és — mert 20.000 K-án felüli obligátióról volt szó, hatáskörük súlyos áthágásává*! — egy 283.000 K-ról szóló váltót állítottak ki egy, a Concordia könyveiből kellőleg nem igazolható követelésről. Ezt a szabálytalanságot súlyosbítja az, hogy Varjú Jarábeknek a? veje, Szappanos pedig mint beltag nem is volt cégjegyezve, tehát a váltó aláírására már csak ezokból sem volt jogosult. További súlyos szabálytalanság volt ezen urak részéről, hogy nemcsak a váltó kiállításának a tényét hallgatták el, hanem még a váltó peresi lésének a tényét is és mindezt csak hónapok múlva, akkor terjesztették a párt elnöki tanácsa és a Concordia* felügyelő bizottsága elé, amikor már Jarábeknek meg nem felebbezhető jogerős ítélet volt a kezében, amely ellen a Concordia akkor már semmi módon nem védekezhetett és amelynek alapján Jarábek a Concordia ellen az árverést is megkérte. Különösen kiemelendő még, hogy a Concordia vállalatot azok hárman állították ilyen kényszerhelyzet elé, akik a Keresztény Fogyasztási Szövetkezetben is üzlettársak és bár ehhez a szövetkezethez egyelőre sem a pártnak, sem bármely keresztény szervezetnek semmi köze nincsen, mert az majd csak a mostani bérlet lejárta után lesz a párté, de akkor is csak az üres helyiség, oda mégis „a keresztény szeretet nevében** invitálják a* vásárló közönséget újsághirdetések utján. A Concordiánál szóról-szóra bekövetkezett az, aminek eshetőségére Jabloniczky János képviselőtársam már három évvel ezelőtt rámutatott és a minek megelőzését ő és társai három év óta ismételten hiába sürgették. Az elkövetett szabálytalanságok megítélésében a? párt két részre szakadt. A keresztényszociális képviselők — Lelley Jenő kivételével — továbbá a párt keleti osztálya és a nyugatiak egy része — éppen azok, akik évek óta szálka voltak az alvezérek szemében — a Concordia eddigi beltagjainak felváltását sürgették és akaratuknak a Concordia bizottság ülésén többséget teremtve, uj beltagokul Bittó Dénes volt főispánt, Jabloniczky János dr. képviselőt és Gregorovics Lipót esperest meg is választották. A helyükből elmozdított beltagok a nyomda átadását hajánál fogva előráncigált ürügyekkel és lehetetlen követelések felállításával megtagadták és a párt nyugati magyar osztályának ülésén — melyre a tagokat hallomás szerint napidijakkal édesgették be — a Concordia uj beltagjai ellen és azok ellen, akik ezeknek megválasztásához -zavar- zatukkal hozzájárultak — a közismer megbélyegző határozatot hozták. Ennek a határozatnak úgy amazok a szerzői, akik a múlt évben Petrogalli Oszkár ellen tettek bizalmatlansági indítványt. Ennek, a párt legkiválóbb tagjai ellen irányuló határozatnak meghozatalára a párt nyugati osztálya egyáltalában nem volt jogosult s azonkívül maga a határozat is Lelley Jenő dr. elnöklése mellett, ügyrendellenes módon lett meghozva. Mindezen szabálytalanságokat részletesen feltártam a Pozsonyban legutóljára? megtartott elnöki tanácsi ülésen és tiltakoztam Lelley Jenő országos pártelnök azon javaslata ellen, hogy ez az ügy a*z országos pártvezetőség megkerülésével az országos kongresszus elé terjesztessék, mert egy ilyen természetű ügyben csak ahhoz értő emberek és azok is csak szakszerű vizsgálat után hozhatnak helyes ítéletet, de sohasem egy többezer emberből álló kongresszus. Felszólalásom hiábavaló volt, az elnöki tanács leszavazott és az ügynek — a pártvezetőség mellőzésével — az országos kongresszus ele való terjesztését határozta el, azzal a jelen esetben csak hipokrizis szamba- menő jelszóval, hogy „ítéljen a ncp“. Én, aki a Szappanos és Varjú által elkövetett szabálytalanságban addig nem rosszhiszeműséget, hanem csak súlyos hibát láttam, ma az ügynek a pártvezetőség mellőzésével az országos kongresszus elé való terjesztésében és a nép Ítéletére való apellá- lásban már aggályt keltő momentumokat találok, mert akinek rendben van a szénája. a*nnak nem kell a pártvezetőség határozatától félnie. Én a népltéletre való hivatkozásban üresen kongó frázist látok csupán és nem az igazságra való törekvés' szándékát, de az igazság elől való megfutamodást. És mert végtelen nagy sajnálatomra azt látom, hogy Lelley Jenő dr. országos pártelnök egész súlyával odaáll azok mögé, akik a szabálytalanságokat elkövették, az én helyem ebben az ügyben nem a*z ő oldalán van, hanem azon az oldalon, ahol a purifikációt sürgetik. Mindez azonban természetesen nem akadályoz abban, hogy Lelley Jenő dr. képviselőtársam kérésére az igazságnak megfelelően nyilvánosan kijelentsem, miszerint azt én soha senkinek sem hivatalosan, sem magánbeszélgetésben nem mondtam, hogy a Jarábek-féle követelésben Lelley Jenőnek egy 50.000 K-ás követelése is bennfoglattatik s ha ilyen értelmű nyilatkozat a Híradóban velem kapcsolatban tényleg megjelent volna, ez tévedésen alapul. A tény az, hogy mikor én a Concordia bizottság üléséről kiküldve Jarábeknél megjelentem, nekem Jarábek azt mondta, hogy a Concordiával szemben fennálló követelésére előlegül csak az esetben foga*dhat el 200.000 K-t, ha viszont Lelley Jenő neki haladékot ad arra az 50.000 K-ás vele szemben fennálló követelésére, melyet Lelley Jarábeknek kölcsönképpen adott, hogy őt pillanatnyi pénzzavarából kimentse. A felmerült vitába eddig a nyilvánosság előtt azért nem szóltam bele, mert úgy gondoltam, hogy a pártnak ezt a belügyét intra muros kell és csakis igy lehet tisztázni. Most Lelley Jenő kívánságára ezt a» nyilatkozatot közreadom, de azzal a világos kikötéssel, hogy az csakis elejétől végig, szószerint közölhető s abból részletek ki nem emelhetők. Pártunk tagjait pedig szeretném megnyugtatni azzal, hogy ne aggódjanak, mert a vihar csak tisztítja a levegőt. Féljen az, akinek vaj van a fején. Az igazság nem jár gyorsvonaton, de a*zért előbb-utóbb megérkezik. Azzal a mumussal pedig, hogy azokat, akik a Concordia vállalat váltóügyét „felfújják", a liberális szabadkőművesség bujto- gatja, hiába fognak operálni, mert a keresztény jelszóval sok mindent lehet csinálni, — miként fenntebb láttuk, lehet még kufárkodni is — de az igazságot elhomályosítani nem lehet. Kassa, 1925. évi április hó 14-én. Körmendy-Ékes Lajos s. k. nemzetgyűlési képviselő. KimiÉV'ies Lajos ür. levele és nyilatkozata Lelley lene ür.-Hoz
