Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)
1925-04-26 / 94. (837.) szám
Vasárnap, április 26. A P. M. H. VASÁRNAPI ROVATA írja: Tömöri János. A Sslgeliíio Isii sereispőfaMI Hála a szenátus önmagát meghazudtoló fürgeségének. van már egrbanktörvényünk s van törvényünk arra hegy a felekezetek egymás között békében és nyugalomban éljenek. A prágai nemzetgyü és minden alkotásának azonban igen problematikus következményei szoktak lenni, ezért méltán felmerül most is az a kérdés, hogy a jegybank felállítása után feltétlenül teljesedésbe mennek-e azok a remények, amelyeket annak megalkotói hozzáfűztek. Mindenekelőtt bizonyos az, hogy akinek eddig nem volt sok államjegynek nevezett papírpénze, az a bankókban sem fog bővelkedni. A jegybanknak azonban nem az a célja, hogy a bankót szaporítsa hanem éppen ellenkezőleg: keveset, de jót adjon Ehhez is volna néhány szavam, de mert az, aki a jelen sorokat nyomtatásban elsőnek olvassa, nem szereti a nemzetgazdasági problémák feszegetését, röviden csak annyit mondok, hogy más államoknak is voltak jegybankjaik, kilencven-kilencvenöt százalék tényleges aranyfedezette! s mégis képtelenek voltak megőrizni a fizetőeszközök stabilitását... Még kisebb gyakorlati jelentősége van annak a törvénynek, amelyet a szenátus délutáni feketekávé mellett mindkét olvasásban elfogadott s amely a felekezetek között levő villongások megakadályozására volna hivatott. A koalíció lapjai is nyíltan megmondták, hogy éppen a felekezeteknek az államhoz és egymáshoz való viszonya kérdésében teljes anarchia kezdi felütni a fejét. Nem uj törvényre volna itt szükség, hanem a régieknek az államhatóság részéről szóló pontos betartására. Azalatt, amíg a szenátus plénuma az említett törvényeket alkotta, a képviselő'házban a petkák és deszitkák hada kínlódik az agrárvámok kérdésével. A szociáldemokratáknak tegnapra várt nagyjelentőségű tanácskozásai megtartattak s az eredmény egy proklamáció „elvtársainkhoz44. Ez a nyilatkozat semmiben sem különbözik attól, amelyet néhány hét előtt a cseh néppárt adott ki „hi- veirokhez'4 az ünnepek rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása előtt. Ezek a prok- lamációk is egy kaptafára készülnek s két jelentősebb részből állanak. Az egyik rész a leghatározottabban elutasítja az éppen szóban forgó követelést (agrárvám, ünnepi tört fii /, hajvis a leejohban bevált & g üüBlitaV ioálGfkréiíí „szer?í .Vuphuó,kr S S üirsf ?oaieWz Kozmetikai laboratórium § •míill 11 ÍOflVlZ Prága II, Panská 4 s' p W fogper II. emelet. ® vény). Ezt a részt a pártsa tó kövérszedéssel nyomtatja ki A más:k rész a befejezés a lehető legapróbb szedéssel nyomtatva: .. mindezek ellenére a párt nem zárkózik el a további tárgyalásoktól, mert a koalíció sorsát mindenekelőtt a szivén viseli41. Es ez apróbetüs két sor megnyitja a rothadt kompromisszum kapuját, amelyen besétálhat a bolsi, a btírzsuj. a zöldzekés Svebta, valamint Srámek teljes egyházi díszben Az agrárvámokról még <mkat fogunk hal lani, bizonyosnak vehetjük az'-nban azt hogy a koalíciót már sikerült alátámasztani egy kompromisszummal néhány hétre. A kompromisszum eredménye egy rossz törvény lesz amely a mezőgazdasági ermeiést ugyan nem fogja megvédeni, a kenyér árát azonban kétségtelenül megdr'giHa. Egyes tulkiváncsiak sokat foglalkoznak azzal a kérdéssel hogy hol lehet ugvan Svehla miniszterelnök? Midőn a kormányel- nök furfangos bujkálását látom, eszembe jut a hajdani .Herkó Páter44 vicclap, melynek minden héten volt két rejtvényképe amelyen t vadász elől elbújt nyulacskát s más hasonlókat kellett felfedezni. Svehlát azonban maga Herkó Páter sem találná meg s igy legjobb nem törődni vele. Mindenesetre meg van az embernek a véleménye arról, aki a napvilágtól annyira irtózik. ispim silaszH a maivar pslM Budapest, április 25. Budapesti szerkesztőségünk telefonjeleníése. A magyar posta'gazgaióságon nagyarányú sikkasztó1 - nak jöttek a nyomára. Már hosszabb ideje Egyelik, hogy a postautalványok alapján kézbesített összegek nagyobbak, mint a leiek által történt befizetések. Minthogy a házi nyomozás eredmény nélkül végződött, az ügyet bejelentették a rendőrségen s a nyomozó detektívet ^port rövidesen megállapította-, hogy három magánhivatalnok, akiknek a nevét- a nyomozás érdekében eddig titokban tartják, hanrs utalványokat csempészett a valódiak közé és ezen az alapon fizettették ki önmaguknak az utalványon lévő nagy összegeket. Az államkincstár kárát eddig még pontosan megá’la- p!tani nem lehetett, de az több száz mfl!ió koronára tehető. Most a vizsgálat abban az irányban folyik, hogy kiknek a segítségével csempészték be a hamis utalványokat a postaküldemények közé. Délutáni teleíonj&len'ésünk szerint a nyomozást Munkácsi Arfur detektívfelügyelő vezette, akinek sikerült a tetteseket is K’eln Adolf, Z’ageibaum La- josné, Kerekes József és Bárd Endre személyében elfogni. Az egyik hamis postautalvány Ujfehér- tóról futott be, ahova a detektívek kiutaztak és megáfaphották, hogy az ottan’ postamesternek fia, Lengyel Sándor volt postatiszt követte el a hamisításokat a fentneve- zettek pedig segttségére voltak, A posta- zsákhoz kulcsot szerzett és igy helyezte el benne az utalványokat. Bárd nyomdász budapesti lakásán is házkutatást tartottak, ahol 4 hamis bélyegzőt találtak. A tettesek beismerő vallomást tettek. Az általuk beismert sikkasztott összeg meghaladja az egymlHiárd koronát. „Halló! Itt Berlin — ott New-York?“ Telefonkisérletek Európa és Amerika között — A drótnélküli telefon lehetőségei Kádé: SEGESDY LÁSZLÓ: A szerkesztő ur. Szerda: HENRI DUVERNOIS: A svájci nyaralók. Csütörtök: NEUBAUER PÁL: Periszkóp. Péntek: BERÉNYI JÁNOS: Májusok. (Vers.) — SZINT GYULA: A csoda. Vasárnap: SZÍRT FERENC: Szonett. (Vers.) — Vértessy Gyula: Megszabadult. Szerdai számunkban kezdjük közölni BERÉNY BÉLÁ-nak a FEKETE ÖRÖKÖSÓK című kis kalandorregényét Ikarus Igazságot kerestem. És szemiy, hamisság, förtelem-hlnárban A gazság olcsó martaléka lettem. Kincsek u*án kutattam — És szivbuvárok bánatát jajong-va Koldustarlsznyát hordozok nyakamban! Szépségekért epedtem — És Tantalus vad szomiát olíogatva — A rútság-korbács vérzl gyönge testem! Ábrándokért futottam — És balga gyermek szét-jlált hitével Vergödök árván sivatag-homokban! Csendet, magányt kerestem — S csodálat, undor bódult érzetével Bódorgok kufár, lármás tömkelegben! Teremteni akartam — És összeomlott, üszkös romtanyákon Üldöztetés, gúny, átok lett jutalmam! Ködlő felhőkbe vágytam — És visszahúzott rút an^.g hatalma — Ikarus-sors ért — széttörött a szárnyam! . . . Vályi Nagy Géza. Boriin, április 25. Az emberiség régi vágya, hogy telefonösszeköttetést létesítsen az európai és az amerikai kontinens között. A talállmányok sorra követték egymást és most a problémát, úgy látszik, ha nem Is végérvényesen, de lényegében megoldották. ... Már 1923-ban Anglia és Amerika között egy tengerentúli telefont jó eredménnyel próbáltak ki és nemrég az erre vonatkozó kísérleteiket újból megkezdték. A tengerentúllal való telefonérintkezés technikai szempontból úgy dróttal, mint drót nélkül lehetséges. Kábel utján a távbeszélgetés semmi akadályba sem ütközik, de előzetes technikai munkálatokra volna szükség, mert a közönségesen épített kábelben a hang annyira halkul, hogy a végcélnál nem lehet hallani. A Gyilkosság a tóparton — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcái? - Irta: Szekula Jenő. Olyan volt, mint Pry Pál, mindenüvé beleütötte az orrát, ahol a szomszédai valamit főztek. Átkozott kíváncsisága nem ismert sem határt, sem kíméletet. S ez már sok kellemetlen kalandba sodorta a nemzetes urat, akinek volt ráérő ideje ejég: mázsatiszt volt a sóhivatalban. Gömöri Benjáminnak hivták. Korán özvegységre jutott, de másodszor nem nősült meg, igen bölcsen úgy okoskodván, hogy akihez az istenek egyszer annyira kegyesek voltak és kimentették a hínárból, az szálljon magába és másodszor ne rohanjon bele balgán hasonló veszedelmekbe. A maga dolgaival különben sem törődött sokat, mert a saját bajánál jobban érdekelte mindaz, ami a barátainak és az ismerőseinek házatájánál történik. Sok kellemetlen pletykának ö volt a terjesztője. Fukar ember volt, de pénze volt mindig szomszédai cselédének megvesztegetésére, ha azoktól valami érdekes titkot lehetett kitudni. A tavasszal kellemetlen májbaj támadta meg a derék urat és az orvosai egy kis osztrák fürdőhelyre küldték. Lelkére kötötték még előbb, hogy lehetői: g ne izgassa magát semnvvel és unatkozzék sokat. Az unalomból ki is vehette a részét a meg ..d: iásig. kábelnek ebből a szempontból való megváltoztatása nagyon drága volna és így csak arra lehet gondolni, hogy a problémát drót nélkül oldják meg. Csak a hosszú hullámok jöhetnek egy tengerentúli telefonösszeköttetésnél tekintetbe. Ezen az alapon volt megszervezve az előbb említett 1923-as angol—amerikai kísérlet, amely megmutatta, hogy a megoldás csák rövid idő kérdése. Azóta a rádió olyan nagy' változátson ment keresztül, hogy amit akkor a szakemberek lehetetlennek tartottak, ma megoldottnak mondható: külföld! amatőröknek sikerült rövid hullámokkal a két kontinens között te'jesen kielégítő drótnélküli telefonkapcsolatot léte siteni, Németországban megtiltották az amatő.öknek, hogy hullámokat bocsáasanak ki A külföldön mindenkinek jogába* áll ilyen irányú kísérleteket folytatni. A külföld! szakemberek most kihasználják a i amatőrök által elért eredményeket és jelenleg különleges leadó és felvevő állomásokat építenek, amelyek az általános hálózatba be lesznek kap okolva. Ha ezek az állomások kiépülnek, minden berlini lakos abban a helyzetben 'esz. hogy szobájából New Yorkkal beszél gethessen. Bármely pillanatban hlvhatn fel Amerikát, mert a hálózat egyes áttolná sál úgy lennének csoportosítva, hogy apró körletekbe tartoznának az egyes előfizetők A technikai kérdés tehát aránylag egy szerű megoldást nyert, mert az uj technika csoda csak akkor léphet a megvalósulás Stádiumába, ha anyagilag kifizetődik. A kontinens közötti távbeszélő kapcsolatnak csak akkor volna értelme, ha mindkét világrészre nézve anyagi előnyökkel járna és a kábelt fölöslegessé tenné. A kontinensek közötti tizenkétórás időbeli ktilönbőzetet is ki kellene küszöbölni, mert ha nem állapítanak meg közös órákat, akkor az európai üzletfél rendszerint éjszaka zavarná amerikai társát. Azonkívül fontos az a kérdés is, hogy az egyes távbeszélgetéseket hogyan lehettie titokban tartani. Erre is gondoltak már és a szakemberek véleménye szerint ez sem okoz többé akadályt. St, G. A hűvös idő miatt fürödni sem igen lehetett s reggeltől estig horgászott'abban a pocsolyában, amelyet a partlakók nagyzási hóbortja tónak nevezett el. A kis szállodának rajta kívül még alig volt lakója. 5 ez is határtalanul bosszantotta Gömöri uramat, mert nem volt alkalma a kulcslyukakon át való szemlélődésekre, ami pedig nagy szenvedélye volt. Talán el is utazik és véget vet az unalmas fürdőzésnek, ha váratlanul fordulat nem történik. Á szálloda egyszerre megtelt utasokkal. S az ujonan érkezők csoportjában egy kis társaság — amely egy csodaszép szőke hölgyből és két férfiből állott — különösen felkeltette Gömöri érdeklődését. A két férfi ellensége lehettt egymásnak, — a mázsatiszt legalább ezt olvasta ki heves és szenvedélyes vitáikból. Azt nem tudta megfejteni, hogy a hölgy a két ur közül melyiknek a felesége, mert egymás mellett ’-'ríak ugyan, de három külön szobában. S a nő egyformán barátságtalanul viselkedett mind a két úrral. Különböző elejtett szavakból mégis a: t vette ki, hogy a pőt megszöktették — közös erővel — csak .em tudta, hogy a szülői háztól-e, vagy a férjétől. S úgy látszik, még őnagysága s’ncs tisztába vele, hogy a két ifjú közül melyiket szereti. Az egyik valóban ' ’ekes alak volt. Szemöldöke magasan iveit, — nu-oly-i gu3 ^ny***™*?' kelengyék áruháza i J - \ Saját készítménye finom férfi * j\ és női feh érnem fi, asztal- J ^ térítők és mindennemű tanáru £ 4 \ Árusítás nagyban ét kicsinybe* » ...........—-----------....------------Me nyasszonyi kelengyék áruháza Saját készítménye ftnom férfi és női fehérnemű, asztal- térítők és mindennemű tenáru Árusítás ángyban ót kicsinyben w ,} nyoros. Különös metszésű szeme néha villámokat töveit, — ilyenkor egészen olyan volt, mint az ördög. A másik ur valamivel megnyugtatóbb jelenség. Kábító elegánciával öltözö szőke és mosolygó ifjú, — ámde Gömöri belőle sem olvasott ki semmi jót. Az volt az érzése, hogy a szőke hölgyet valami nagy és rendkívüli veszedelem fenyegeti, — egyszer már figyelmeztetni is akarta önagyságát, - de nem volt hozzá bátorsága. Az is föltűnt neki, hogy a kis társasig gyakran kirándult együtt. A nő iiy*nL.r tólyi öltözékben volt, drága ékszereit is fölvette néha — ami tényleg szokatlan az Ilyen fürdőhelyi kirándulásoknál. Gyanús volt az ördögi ábrázatu ifjú is, aki ilyen alkalmakkor valami nagy nehéz gépet Jpelt a hón.. tt. Egyszer Gömöri késő éjszaka vetődött haza. Az egyik szobából világosság áradt ki. Ott ült a két férfi az asztal előtt. Vala .i képeket nézegettek. A ázsatiszt kihallg. la a beszélgetést. — Előbb az erdőbe vonulunk. — A...án a tóhoz. — A nőt belefojtjuk a vizbe. — Csak legalább vihar is lenne , . « borzalmas, vad vihar! A kajlaorru félállott és -z ajtóhoz közeledett, talán hogy nézze, nem leselkedik-e valaki. Gömöri elfutott. A szobájának ajtaját becsapta maga után. Ruhástól dőlt le az ágyra. Szöghaja ég felé meredt a rémül- rí. — Borzalmas! — dadogta, meg aku.ják gyilkolni a nőt! Reggel az volt az első gondolata, hogy a csendőröket értesíti. De még megkérdezte a szobalányt. — Hol vannak? — Kicsodák? — Az a, társaság. Két férfi . . . s a sz - ke nő. Akik mellettem laktak. É »0«000O000O000000S0O000000P00«00VOO000fn»IMP«t0«»g UiblóiardO | szénsavas*, vasas* és mó?fürriő Megnyílt'* j«w. havában. Napi penzió Gumós neiMfil) nótfu- i S szeri elhezéssei 28 - Kor., szottáN s 5 - Koronától. [ Bővebb felvilágosítást ad és prospektust küld a | Fnrüttgonttnoksfig. ~ i 1 Kupéié Pbovűa (Spiis) j Uaaaaasaaaaaaaa-- •saaaeaaaaaaaaaaaaaaii.Ét 4 AAAAmAAAAAAAMAAAUAAUAáAAi £ A legmegbízhatóbb t < -est* és szépségápolás- l 2 cikkek, arckrémek, t púderek, szappanok, ] stb. a t jGorr Parisnál I 5 KoSice-Kassa, Fő-utca 49. szám. t j Valódi kölni vizák és francia Illatszerek ► < Posta) szétküldés. ►
