Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)
1925-04-26 / 94. (837.) szám
Prttef és MM! ineglosztolk manilnallól Prága, április 25. A választási bíróság e'nöke, Kacha dr. ma délelőtt hirdette ki a Prések Károly szenátor és Rychtera Jaroszlav képviselő megtámadott mandátuma ügyében az Ítéletet és mindkettőt mandátumaiktól megosztottaknak jelentette ki. Az elnök konstatálta, hogy a választási bíróságot az eddigi jogszolgáltatási precedensek kötik és a vonatkozó törvénynek amaz előfeltételei, amelyek mentesítenék a megkötöttség alól a bi- rós'got, nem forogtak fenn. Az elnök hosszabb beszédben okolta meg a választási bíróság ítéletét. Illái Mik ralaniak l Siüriiit Szófia, április 25. Plevnában tegnap este ismeretien tettesek felgyújtották a községi városházát, a mellette lévő épületeket, a színházat és a városi könyvtár épületét. A városházát, a könyvtárt sikerült félig-meddig megmenteni, a színház nagy része ellenben a tiiz martaléka lett. A lángok következtében három bomba, amelyek a színház nézőterén voltak elhelyezve, gyors egymásutánban felrobbant. Emberéletben nem esett kár, mert a tűzvész alatt nem volt előadás. Az anyagi veszteség azonban sok millióra rúg. Azonnal vizsgalatot indítottak és megállapították, hogy a tüzet agrárkommun'sta összeesküvők okozták. Számos letartóztatást eszközöltek. A küllőid és a néiaef MMaszlés London a köztársaságiak ágit 'dója ellen — Hindenburgga! szemben nem kedvezőtlen a hangulat A válság megoldása Irta: Syllabus. (E cikket a kér. szoc. párt keleti részének egyik nagyértékü egyénisége irta s a cikk a keleti rész álláspontját szögezi le. — A szerk.) —, április 25. A szlovenszkói ellenzéki pártok helyzete a kormányüldözések, a gazdasági válságok és ezer más oknál fogva súlyos. Mindenfelől ellenségekkel vagyunk körülvéve, magunkra vagyunk hagyatva, legjobbjaink kidőlnek. Ilyen nehéz viszonyok közepette, a választások elő'estéjén még belső bajok is sorvasztják erőinket. Hosszú előzményei vannak annak a válságnak, amely a keresztényszocialista párt pozsonyi központjában kirobbant. Ennek a válságnak a kirobbantásáért — amely előbb-utóbb aimugyls bekövetkezett volna — azok felelősek, akik a válságot előidézték s hogy a válság előidézői a Lelley Jenő körül csoportosuló néhány ember, akikkel Lelley Jenő azonosította magát, az vitán felül áll. Az előzményekre csak néhány rövid észrevételt akarok tenni. A párt központjában dolgozó néhány ember, aki már az 1920-ik.i képviselőválasztások alkalmával Lelley Jenő köré csoportosult, a párt kifejlesztésében kétségkívül nagy munkát fejtett ki. A helyzetűik könnyű volt, mert noha a nyugatszlovenszkói magyarság nem ismerte őket, előlegezte nekik a bizalmat. Ez a kis csoport lassan körülbástyázta és elszigetelte magát s maga Lelley Jenő, ez egyszerű polgári család gyermeke — ezzel különben szeret dicsekedni —, diktatórikus allűröket kezdett fölvenni s vérbeli arisztokrata módjára élni, amelyet mi a „par- venii“ szóval szoktunk jellemezni. Féltékenység szállta me0 ezeket az urakat s erőszakos eszközökkel igyekeztek tá- voltartani a pástért önzőimül dóig .6 embereket, elnémítani az ellenzéki hangot, kisajátítani a pártvezetést és a ] árt vagyonát. Bár e-z a diktatúra sokaknak nem t.t- szett és sokakat elidegenített a párttól —■ mégis a béke kedvéért tűrték ezt. Tűr ék, mert nem akartak ártani a magyarságnak és nem akarták diszkrediteini a keresztény g a- dolatot. Elnézték, hogy Lelley Jenő mindig u utak haladt és számtalan fontos > Útikat kérdésben nem vetette magát alá a többség akaratának. Elnézték, hogy állandóan a maga klikkjének befolyása alatt cselekedett és mindig a keresztény gondoláit köpenyébe takarózott. Ezeknek és sok más hibának lett a következménye, hogy egyre inkább elszigetelődött és klikkjével végre teljesen magára maradt. A többi ellenzéki párt bizalmatlan volt vele szemben s még maga a szlovák néppárt is elzárkózott mindennemű tárgyalástól. Legjobban szeretett munkásokra hivatkozni, holott ez volt éppen a leggyöngébb oldala, mert a szakszervezetek fejlesztéséért soha egy lépést sem tett, szociális érzékről soha bizonyságot nem mutatott és parlamenti működése alatt egyetlen egyszer sem szólalt fel írunkáskérdésben. Annál többet foglalkozott a párt gazdasági intézményeivel és azon ügyletekkel — amelyek, saját kijelentése szerint, neki milliókat jövedelmeztek. De ő„ a keresztény gondolat rettenthetetlen hőse, egész parlamenti működése alatt egyetlen egyszer sem szólalt fel egyházpolitikai kérdésekben s pártjában a gazdaságpolitikai és kulturális kérdéseket teljesen elhanyagolta. Nem csoda. Hiszen az intrikák teljesen lekötötték minden erejét és energiáját.. így lassan sikerült mindenkit elidegeníteni magától és visszaszorult a pártirodá néhány emberére. Még a legutolsó időig is voltak sokan, akik K’ttek „keresztény politikai14 meggyőződésében. S amikor ez a hit is megrendült — érthető okokból — a párthiveiben, akkor a Berlin, április 25. A német választási agitációnak tegnap volt utolsó nagy napja. A birodalom rádió- hálózatát a két elnökjelölt szolgálatába állították s Hindenburg hannoveri beszédét meg Marx ,dr. nürnbergi szónoklatát körülbelül egymillió ember hallgatta végig az országban. Marx a demokráciára apellált, amikor a köztársaság szükségességét hangoztatta Hindenburg ped'g ünnepélyesen kijelentette hogy legszentebb törekvésének fogja tekinteni a jövőben a háborúk elkerülésétMarx és Hindenburg a választások ered- menyét nem fogják lakóhelyükön bevárni. Hindenburg kijelentette, hogy szombaton elutazik Hannoverből és néhány nap’g vidéki birtokán fog üdülni. Marx szombaton különböző városokban beszél, vasárnap Ludwigshaíenben szavaz, azután Badenbe megy, ahol néhány napot tölt hozzátartozóinál. liberális veszedelmet dobta bele a közvéleménybe s minden ellenzéki hangot liberalizmussal próbált diszk reditálni. ö, a keresztény politikában homo novus, liberalizmussal vádolt meg olyan közéleti vezetőembereket, mint Bittó Dénes és társai, akik évtizedek óta, még a régi liberális Magyarországon keresztény néppárti politikát csináltak. Ö vádolt meg katolikus papokat liberalizmussal, akik évtizedek óta szolgálják a keresztény ügyet. Brutális erőszakkal és puccsokkal igyekezett eltávolítani a pártból ragyogó jellemű, makulátlan, értékes embereket, hogy a párt az ő klikkjének szabad prédája maradjon. A bukásnak és a Lelley-féle diktatúra összeomlásának be kellett következnie. Lelley és klikkje ma már tulajdonképpen el is buktak. A magyar intelligencia és a papság, amely az ellenzéki politika gerincét alkotja, elfordultak, sőt szembehelyezkedtek vele. A munkásság nincs mögötte, kivéve néhány fizetett demagógtól, á la Varga Ferenc és néhány társa. A földműves nép pedig azok után fog menni, akik vele élnek a falvakon, és ez a katolikus és protestáns papság, amelyet eltaszi- tottak maguktól. A válság megoldása most már nem lehetséges kölcsönös k'imagyarazásokkal és komp r o mis s zumokk al. Egyetlen ut van még számukra — a csöndes visszavonulás. Örökké elvégre senki sem maradhat vezér. Mond’-ou le Lelley Jenő a párteJnökség- rői önként és dolgozzon tovább, mint képvi! A Wolff távirati iroda ma a következő- Yet közli hivatalosan a köztársa'ági partok propagandájáról: A Vossische Zeitung néhány nap előtt kijelentette, hogy a kormány tudatosan visszatartja azokat a nyilatkozatokat, melyek a külföld Hindenburg iránti bizalmatlanságát fejezik ki. A távirati iroda szerint a külügyi hivatal bizalmas értesüléseket nem dobhat a köztudatba, de mivel a kérdésről már vitatkozni kezdtek, kötelessége bizonyos felvilágosításokat adni. A demokrata lapok szerint a német külképviseletet több ízben figyelmeztették az antanthatalmak Hindenburg megválasztásának veszedelmére. Csak annyi igaz ebből, hogy akkor, amikor a tábornagyot a német jobboldal jelölte, némi aggodalom támadt, főleg Londonban. Ez a rosszalás persze nem Hindenburg személye ellen irányult, mert a nagy és puritán hadvezért igen tisztelik a külföldön, selő a munkásságért és a keresztény politikai elvekért. Diszkreditált társai engedjék át önként a helyeiket uj embereknek és maradjanak meg közkatonáiknak a pártban, amelyet — állításuk szerint — hűen akarnak szolgálni. A sokat vitatott Cotieordia-nyomda kerüljön azok kezébe, akiket jogosan megillet a nyomda vezetése. A megoldásnak ez a formája még talán kibékíti a felháborodott és teljesen ellenük fordult keresztény közvéleményt és helyreállítja az általuk diszkredi- tálit keresztény gondolat presztízsét. Ha ebbe nem mennek bele, akkor őket terheli a felelősség a következményekért. Akikor ők felelősek, ha a keresztényszocialista párt tekintélye és presztízse megrendül, ha a párt tömegei egy más megoldást lesznek kénytelenek keresni és velük minden érintkezést megszakítanak. Azonban akkor is lesz ereje a keresztény gondolatnak egy kibontakozást találni és egy olyan — esetleg uj — politikai alakulatban egyesülni, ahol a keresztény gondolat újra felragyog, ahol azonban nekik már mint közkatonáknak sem lehet helyük. Az érsekujvári egyezmény fennáll minden vita ellenére és a keresztényszocialista párt nagy többsége ragaszkodik annak fönntartásához, valamint ragaszkodik a keresztényszocialista párthoz is, ha sikerűi azt megfelelően reorganizálni. Aki ezt nem akarja, vagy akadályozza, az megérdemli, hogy beteljesüljön rajta az áruló Ócskái sorsa. hanem azért történt, mert a külföld nem tudta, vájjon Hindenburg köztársaságot jelent-e, vagy pedig monarchiát. Féltek, hogy elnöksége teljesen más irányba tereli a német külpolitikát. Minden aggályt eloszlatott azonban Hindenburg többizben tett k jelen és?, mely szerint a teljesítési politika alapján áll. Ha a külügyi hivatal ellenben minden bizalmas értesülést a nyilvánosságra akarna hozni, akkor arról is be kel’ene számolnia, hegy a népblokk ágiid dóinak motívumai is ellentétessége; váltanak ki az antanthatalmaknálFőleg a nagynémet probléma folytonos íitogtatása, Ausztriának Németországhoz való csatlakozása, mely kér dl sí jóformáit egyedül csak a köztársasági jelölt agitác'ős köre hangsúlyoz, idegeníti el Parist és Londont. A baloldali lapok beszámolnak Marx utolsó nagy választási beszédeiről, melyeket a népb’.okk jelöltje tegnap este Nüimlvrg-ben és Fürthben tartott. A íürthi összejövetelen részt vett R címer dr. volt osztrák kancellár is s am ikor Marx kezet nyújtott Rennernek és a két államférfin megölelte egym sí, a Béri ncr Tageblaft szerint szűnni nem akaró üdvrivalgás tört ki az ezrekre mén j gyülekezetben. Remei- felszólította a német népit hogy sorsát' helyezze nyugodtan Marx kipróbált államférfim kezébe- — A Verésébe Zeitung szerint Deutsch volt osztrák hadügyminiszter.a népblokk .egy kasseli gyűlésén nagy beszédet mondott az osztrák és német egyesülésről, melyet pusztán a demokrácia tud elérni, inig Hindenburg megválasztása egyszer s mindenkorra lehetetlenné tenné a két testvérnemzet egységesítését. Briand váiaszjegyzéke a német garanciaszerződéstervezetre Páris, április 25. A Maiin jelentése szerint egészen bizonyosra vehető, hogy Briand és Chamberlain május hó folyamén személyesen találkozni fognak. A tegnap Parisban időzött Fleuriau londoni francia nagykövet állítólag már félhivatalos meghívót hozott erre a találkozóra. A nagykövet érintkezésbe lépett Painíevével és Caillauxval is, hogy az adóssági kérdésben szintén tájékozódjék. Valószínű, hogy a Herrioítól kidolgozott és most az utóbbi napokban Briandíó! módosításokkal ellátott francia válaszjegyzéket, amely a német garanciaszerződéstervezeí nyomán keletkezett, Londonban fogják először bemutatni az angol külügyminisztériumnak. Briand módosításai állítólag nagyon jelentősek. A londoni konferencián a kölni zóna kérdésében szintén végleges megegyezés jön létre. Aktuális kérdéseket tárgyalt a magyar minisztertanács Budapest, április 25. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjeientése.) A kormány tagjai tegnap délután öt órakor Bethlen István gróf miniszterelnök és valamennyi miniszter részvételével minisztertanácsra gyűltek össze. A tanácskozáson a miniszter- elnök elnökölt, a jegyzőkönyvet Bárczy István helyettes államtitkár vezette. A tanácskozás programján rendkívül fontos tárgyak szerepeitek, különösen belpolitikai, gazdasági és népjóléti kérdések. Foglalkoztak a népjóléti miniszter előterjesztésével a májusban esedékes lakbérekkel kapcsolatban a szorzószám kérdéséről, a kincstári részesedésről, a részletben való fizetésről. Este fél kilenckor egy órára megszakították a tanácskozást majd a szünet után újból ösz- szeültek a miniszterek s foglalkoztak az egyes szakminiszterek folyó ügyeinek előterjesztésével. Legfontosabb volt a földművelésügyi és a pénzügyi miniszternek a mezőgazdasági hitéi kérdésében tett előterjesztést. A minisztertanács a hajnali órákig tartott. f uuumm*— ........... fé lévre 150, n<^ytűévre 76, havonta A Sztovenszkói és (Ruszinszkéi Szövetkezeitpofififiaf sz&xÉk&sztö: István
