Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)

1925-04-25 / 93. (836.) szám

A pa^esztinai arabok ’ondoni küldöttsége a cionisták ellen Jeruzsálem, április 24. Amery angol gyarma’tügyi államtitkár fogadta a Paleszti­nái arabok egy küldöttségét, amelyben a je- ruzsálemi delegáltak élesen elitéiték Bal- fournak lég” óbb tett Palesztinái deklaráció­ját. Az arabok ugyan teljesen lojálisán visel­kednek Nagybritaniával szemben, mégis az a kifejezés, amelyet Balfour Palesztináról mondott s melyben zsidó hazának nevezi ezt a földet, mélyen megsértette a Paleszti­nában élő és többségben lévő arabok haza­fias érzését. Az alig néhány éve vagy hó­napja jött idegenek, akik erős kisebbségben vannak, nem tekinthetik magukénak ezt a földet, amelyen sok százezer arab él már évszázadok óta. Az ország úgyis sokat szen­ved a tulnagy költségvetés miatt, melynek összes előnyeit a cionistákra pazarolják, holott az adók legnagyobb részét az arabok fizetik. A lakosság többségét kirekesztették a kormányzásból, melyet egy-két jött-ment vezet. Az abszolutisztikus Törökországban is nagyobb befolyása volt az arab lakosság­nak, mint ma az uj demokrata államban. Palesztina őslakossága követeli, hogy orszá­gában, mint bennszülött, ne pedig, mint idegen élhessen. Szombat, április 25._____________________ Jíe rárd miit fctsnötitunti. ftoi£y el® f Leégett a malackai gőzfürész Pozsony, április 24. Pozsonyi tudósi tonik jelenti: A malackai Stem és Bliaschkó tulajdonát képező gőzfü­rész száritókaimrájáibam csütörtökre virradó éjjel fcüz ütött ki. A tüzet az éjjeli őt vette észre, aki azonnal alarmirozta a katonasá­got és tűzoltóságot. Mire ezek megérkeztek, már a helyiség tetőzete is lángban állott és a tűz pillanatok alatt tovaterjedt a gépház, a műhely és raktárépü’e ökre. A tűzoltóság azonnal hozzáfogott az ol­tásihoz, de óriási akadályként két súlyos té­nyező gátolta meg a tűz lokalizálásában Elsősorban az erős szél, azután pedig a víz­hiány. A tűzoltóság tehát telfonon segítségül hívta a pozsonyi és a lundenburgi tűzoltósá­got is. Ezek segítségével a csütörtöki nap fo­lyamán fáradságos munkával sikerült a tü­zet lokalizálni és a raktárban felhalmozott anyagot megmenteni. A kár igy is meghaladja a kétmillió ko­ronát, mely azonban biztosítás révén meg­térül. A tüzet minden va’ószinüség szerint gyújtogatás okozta és általa 200 munkás \ ált munkanélkü’ivé. A rendőrség a tűz okának kiderítésére eiélyes nyomozást indított meg. A tüzeset az önfeláldozóan működő tűz­oltóság tagjai között is jelentős pusztítást végzett A malackai tűzoltóság vezetője az első órában füstmérgezést kapott, úgy hogy ájultan szállították a lakására. A lundenburgi tűzoltóságnak egy Müller nevű gyakorló- mesterét a lehulló tető maga alá temette és Mi'®iwHaiiFni|i»iim|i .... ........... iim i ■ií'ihi—iiiíIiI— utazás tól elfáradt test utolsó útjára megy örök pihenésre. A nyitott sir körül könny­áztatta arcok, sir a barát, sir az ellenfél is. És könnyek fátyolositják a búcsúztató sza­vakat is. Szivettépörn hangzik fel az utolsó énekszó, a koporsó sülyéd, eltűnik a st mé­lyében. Vége. Peírogalli Oszkár nincs többé. S én Itt ülök szomorúan, elárvultán. A szomszédban az ő asztala, üresen, ő már nem ü! le hozzá többé. Sokáig tartott, mig mun­kához tudtam fogni. De az élet könyörtelen, a szürke hétköznap betolakszik a fájdalom megszentelt ünnepébe. Dolgozunk a kenyér­ért, az existenciáért. Pedig az élet olyan üresnek, olyan céljaveszettnek látszik most már. És várjuk az idők múlását, a lélek se­beinek ezt a hatalmas orvosát, behegeszti tán majd a sebet, de nyoma örökké rajt marad. De jön-e aki odakünn, a nemzet életé­ben pótolni tudja őt? Megmarad-e a mü, amelyet szive vérével épített fel? Lesz-e eredménye a harcnak, amelyben életét vesz­tette? A világháború vérzivataraiban meg­kímélte őt az ellenség halálos golyója, nem­zete védelmében a politika frontján halt hősi halált . . . * Egy jó barátja részvéfsoraival fejezem be: „Megrendült a magyar föld, kidőlt föosz loputv. isten irgalmazzon neki, nekünk önöknéV..“ (Vége.) súlyosan megsebesítette. Két sebesültje van a pozsonyi tüzoltóságnak is: Schiller Alajos elsőosztályu és Majdán Lajos hivatásos tüz­Szófia, április 24. Rusev belügyminiszter tegnap fogadta a külföldi sajtó megbízottait és vázolta előttük azokat a rendszabályokat, melyeket a bolgár kormány a merénylet nyomán életbeléptetett. Egész biztosan megállapítható az, hogy a robbanást előkészítő bandák össze­köttetésben állottak Moszkvával és állandó fizetést kaptak a harmadik internacionálé- tól. Minden egyes gaztettükért külön juta­lomban részesültek. A miniszter ezután föl­hívta a külföldi sajtó figyelmét arra a gyalázó hadjáratra, amelyet most a Jugo­szláviába menekült agrárkommunista emi­gránsok kezdtek meg Bulgária ellen. Mindenáron reakciós és terranikus ele­güknek akarják feltüntetni a jelenlegi szófiai oltó. A pozsonyi tűzoltóság Weiland Lajos felügyelő és Sárossy Árpád segédtiszt ve­zénylete alatt utazott Malackára. kormányt, holott minden rendszabály, amit ez tesz, a legenyhébbnek mondható az agrárkommunisták garázdálkodásaival szem­ben. A kommunisták és az agráriusok azt re­mélték, hogy a Sveta N ed el ja’ katedrálisban történt robbanás nyomán magukhoz kaparint­ják a hatalmat. Ez a tervük nem sikerült s ma már újra biztos a jelenlegi kormány helyzete. A megtorló rendszabályok korántsem szigorúak. Alig 1500 embert fogtak el és az önkényes kivégzésekről szóló hirek nem felelnek meg a valóságnak. Hisz nem szabad elfelejteni, hogy az agrárkom mu- nista bandák mindig védekeznek üldö­zőikkel szemben s Így nem csoda, ha ezek­nél a kisebb csete-pátéknál egy-két em­ber életét veszti. Holnap lesz Ítélet Praieü és Ryilera naftáim agyién Prága, április 24. A választási bíróság tegnapi ülésén a már közöltekien kívül nagyjelentőségű ese­mény volt Praseknek este megtartott beszé­de. Prasek kijelentette, hogy ha hivatásos bí­rák előtt állana, akkor nem is szólalna föl, de amikor a bíróság legnagyobbrészt politikai pártok exponenseiből áll, fel kell szólalnia, mert a bíróság döntésénél inkább politikai, mint jogi motivuk érvényesülhetnek. A jelenlegi rezsim arra törekszik, hogy a közéletet elpolitizálja, politikailag mecha- nizálja. Ma nem jog és igazság, de a politikai legi­timáció dönt nálunk az á lampolgárok joga. védelme és sokszor egzisztenciája kérdé­sében. Egyes pártok oligarchiája újkori politi­kai abszolut:zmust teremtett. A mai ál’apó­tok tartba tatlanok, mert az uj poüiikai rend­szer nemcsak a képviselők jogát és szabad­Sfanek nem tudja, hogy mely párthoz tartozik A választási bíróság mai ülését kilenc órakor nyitotta meg az elnök. A bíróság helyt adott a petíciót benyújtó párt ügyvéd­jének amaz indítványát illetőleg, hogy Sta- nek és Beran népviselők, továbbá Hybs sze­nátor tanúként hallgattassanak ki arra vo­natkozólag, hogy a cseh agrárpárt végrehaj­tó bizottságának 1920 március huszonnegye­dikén tartott ülésén volt-e szó a képviselő­jelöltek reverzálisáról, továbbá jelen voltak-e az említett ülésen Prásek szenátor és Rych- tera képviselő. A kihallgatott tanuk egyér­telmű! eg azt vallották, hogy az említett vég­rehajtó bizottsági ülés négy-öt órát tartott s igy egyikük sem tanúsíthatja azt, hogy Prá- ssk és Rychtera jelen volt-e a kérdéses re- verzális ügy tárgyalásánál A tagok jöttek- mentek, igy ma már nem állapítható meg ez a körülmény. Brezina dr., Prásek ügyvédje: Milyen párt végrehajtó bizottsága tartott ülést? Stanek tanú (ingerülten): No hát a mi­enk! . . . Brezrna: De hog> hivták azt a pártot, mi a neve? Tanú: Ejnye ilyet! A cseh agrárpárt. 4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÜA* * A AA AAAAA AAAA AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA A4S * J ^ \ Menyasszonyi kelengyék áruháza * * •" -k \ Sajái készltményö önöm férfi £ 3 \ £.0^* te női fehérnemű, asztal- £ 1 \ térítők és mindennemű ienáru £ 3 \ ► $ \ ^ Árusítás nagyban és kicsinyben * ságát, de a választók jogát és szabadságát is megsemmisíti, ismerteti politikai múltját és rámutat arra, hogy a peticionáló párt nevét és programját, valamint szervezetéi több­ször megváltoztatta, ö többször le akarta vonni ennek konzekvenciáit, de rmndég lebe­szélték róla, noha annak idején maga a köztársasági elnök hívta fel arra, hogy alapítson egy konzer­vatív pártot. Prasek után Rychtera beszélt és kije­lentette, hogy a pártban nem maradhatott benn, mert noha a párt a magántulajdon sértehetetlenségének alapél vén épült fel, Svehla ismételten kijelentette, hogy a magántulajdon nem más, mint fikció. Ö le akart mondani a mandátumról, de erre nem adtak neki időt, mert a választási biróság elé utalták. Este fél kilenc órakor az elnök ^jelentette, hogy a bíróság helyt adott egyes, a pártok által javasolt tanuk kihall­gatásának. E kihallgatásokat ma reggelre ha­lasztotta. vagy a cseh kisdazda, földmivespárt . . ., vagy mit tudom én... A párt nevét olvas­hatja a nyomtatványainkon. Stanek vallomásának eme részénél zajos derültség terjedt el valamint a biróság tag­jai, úgy a hallgatóság között. Ugyanilyen értelemben vallott Hybs szenátor és Beran képviselő. Végül Papirnik József, a cseh agrárpárt nyo..,dai főigazgató­ja azt tanúsította, hogy a reverzálist kísérő levél kapcsán megküldte Práseknek, akinek ezt aláírásával kellett volna ellátnia. A bizonyítási eljárás befejezése után Brezina dr. még azt az indítván:, at terjesz­tette elő, hogy a biróság Práseket és F rch- ‘erát, mint feleket hallgassa ki arc. vonatko­zólag, hogy a párt végrehajtó bizottságának 1920. évi március 24-i értekezleté., résztvet- tek-e és ha nem, um kaptak-e irá beli érte­sítést a határozatokról. A biróság ezt az in­dítványt Ez perces tanácskozás után :-lve- fette, egyben a nyilvános szóbeli tárgyalást befejzettnek nyilvánította s tanácskozás cél- iából visszavonult. Az Ítéletet holnap, szombaton déhlőtt 'izénegy órakor fogia kilrrdetni a biróság. Stribrnv és Mní puhillftk a szociáldemokratákat az agrárvámok ügyeken Prága, április 24. Ma délelőtt megjelent a csehszlovák szociáldemokraták klubjában Stribrny !;elyettes miniszterelnök és Benes dr. kü'ügyminiszter, aki ma délelőtt tért vissza Varsóból és azonnal a parlamentbe ment. Az ülés során mind a két miniszter az agrárvámok kérdésével összefüggő helyzetről nyilatkozott, továbbá Benes dr. kifejtette varsói utjának jelentőségét és kü önösen kereskede'enipolitikai részét. Felkettőkor dél­után a csehszlovák szociáldemokraták elnöksége tanácskozásra ült össze, majd ezt köve­tően plenáris ülés volt, amelyen megkezdődött a vita a miniszteri nyilatkozatok fölött. Lapzártakor a tanácskozás folyik. Arról kommünikét eddig nem adtak ki. Valószínű, hogy a vita áthúzódik a holnapi napra. A külföldi emigránsok manőverei Bulgária ellen Rusev belügyminiszter hivatalos nyilatkozata A P. M. H. SZOMBATI ROVATA Írja: Vulpes á mai leányuk — Két állatmese I. A madárljeszt,'­A kukoricás széliében sétál a' kövér fogoly- mama hajadon fogolyleányával. A mama kissé szélesen totyog az utón és komolyan néz maga elé, a kisasszonyba vidáman tipeg és jobbra-balr kacsintgat a fogolyurfiakra. Egyszerre csak megszólal a kisasszony: — Mamuskám édes, ne menjünk örökké ezc az ostoba korzón, ahol mindig ugyanazokat a po­fákat látja az ember. Gyerünk egyszer arra t nan sétálni. Ott sokkal szebb a mező és bizony san kedvesebb társaságra is akadunk. — Oda ivem mehetünk leányom s ott nem i találnál társaságra. Ott nem szabad sétálni. Ne látod, hogy ott van a madáriijesztő? Fogolykisasszony kacagott: — Anyukám drágám, hát te is ilyen ócska elveket hirdetsz? Igazán nevetséges ez a mai fel- viláigosodott korban. Mintha nem tudná mindenki, hogy a madárijesztő holmi ócska rongyokból Ö3z- szetákolt fércelmény, amely kóccal és szakmával van kitömve. A puska a kezében pedig holmi ócs­ka seprünyél . . . Fogoiymaima haragosan felelt: — Nekem mondod ezt, a mamáinak? Te kis kotnyeles, hiszen tőlem tanultad. Hanem tudod gyermek, úgy vagyunk mi a madárijesztőve!’, mint az emberek a morállal, a tradíciókkal, a ha­gyományaikkal, az idejüket múlt társadalmi tör­vényeikkel. Nem azért kerüljük a madárinesztőt, mintha félnénk az ö bárgyú ábrázatától. Hanem azért, hogy azt gondolják, hogy félünk tőle. Kell a7 a látszat, hogy mi rettegünk az emr erek ócska mumusaitól, különben igazi puskás bakteri állíta­nak oda . . . II. A veréb és a fecske Egy szürkülő fejű, podagrás lábú, kissé már kopaszodó veréb halálosan beleszeretett egy sül­dő fecskekisasszonyba. Egész nap utána csavar- gott és akkorákat sóhajtozott, amikor a közelébe került, hogy még a falevelek is inogni és remegni kezdtek. A veréb társad alomban az eset kínos feltűnést keltett és az ezredesék padlásán fészkelő özvegy verébné ki is fakadt, ezeket mondván: — Mindig utáltam a vén perverz gazemiberi! A fecskekisasszony ellenben nagyszerűen mu­latott a veréb lángoló szerelmén és valósággal kacérkodott az öreg legénnyel. Ingerelte, kecses ivekben röpködött körülötte s akárhányszor súrol­ta is a szárnyaival, tudván bölcsen, hogy a testi érintésnek olyan hatása van a szerelmi dolgok­ban, mint a szikrának a szalmakazalnál. Tüzet okoz, lángra gyújt. De ilyenkor aztán a játékoskedvü kacér fecs­ke-kisasszony nagy sietséggel felröppent a magas­ba, lent hagyván veréb komát, aki lángoló tekin­tettel nézett utána. Jó sokáig tartott igy a fiirt, amely vágyakul, reményeket, néha kétségbeesést ébresztett a só- várgó veréb szivében. S ekkor egyszerre csak sárgán és vörösen hullani kezdtek a falevelek és hideg szél fütyült végig a tájon. És a fecskék útra keltek messzi délvidékre. És utrakelt a fccskc- kisasszony is, egy karcsú feeske-unfi karján . . Lágyan hozzásimult s még csak ügyet se vetett az utána bámuló, sóvár tekintetű veréb-agglegényre A veréb sokáig nézett utána a szürke mesz- szeségbe és keserű fájdalom marcangolta feldúl', szivét. Azután felrepült a még meleg fészekbe ahol a fecskekisasszony lakott, ráborult selymes ágyára, ahol leányálmait a’.udía és sokáig zoko­gott csöndesen és fájdalmasan. Este pedig vérző szívvel átlátogatott az ezredesék pad’ásán lakó özvegy verébné ő nagyságához és meghívta ven­dégül az árván maradt fecskefészekbe és elrekvi- rálta a lakást. No igen, tisztelt fecskekisasszonyok, bizony ez igy van a világon. A jó meleg fészek, az a fontos dolog. S akkor, higyjétek el. ha nincs ha­marjában fiatal fecskekisasszony, megteszi az öregedő verébnéni is . . . ; $■} Felségsértési pör Kassám = Kassa, április 24. Kassai tudósítónk táviratozza: A kassai örvényszék ma'kezdte tárgyain' JaegérBéla oproní erdészeti főiskola végzett növendé­kének felségsértési pőrét. A vádirat sze­rint Jáeger Sátoraljaújhelyből a céllr' jött át a csehszlovák területre még 192 szeptemberében, hogy a köztársasági elnök vonata ellen merén:, letet kövessen el több társával, ak'ket a vasutőrség rajtaka pott, amint Kalsa állomás közelében sinekei összetörtek, csavarokat meglazítani akartai. Ezeknek azonban sikerült megszökniük, esc;' Jaegert tartóztatták le. A mai tárgyaláson egész nap Jáeger ki hallgatása folyt, aki tagadja a terhére ró'.! súlyos vádat. A tárgyalás folyik, (x) — (Benes dr. külügyminiszter visszatér: Varsóból.) Benes dr- tegnap este fél 8 órako- visszatért varsói útjáról. A külügyminiszter: a Wilson-pályaudvaron a lengvel követség, a külügyminisztérium és az einőkí iroda ki­küldöttjei fogadták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom