Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)

1925-04-25 / 93. (836.) szám

CfTVKW l]A(WW/mZm Szombat. áprHls 25. Halier István lemond a keresz­tény szocialista párt elnökségéről Budapest, április 24. Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése: A magyar* országi országos kereszténjrszocialista párt ma este vezetőségi ülést tart, amely elé nagy érdeklődéssel néznek politikai körök­ben. Az ülésen ugyanis megjelenik Halier István, a párt elnöke is és felszólalásában ismertetni fogja álláspontját az ellene irá­nyuló támadások dolgában. Halier István ezen az ülésen értesülésünk szerint azt a fel­fogását juttatja kifejezésre, hogy függetlenül és saját erejéből akar szembe­szállni az elhangzott vádakkal és ezérí le­mond a párt elnök1 tisztségéről. Az értekezlet valószínűleg tudomásul veszi Halier István lemondását, egyben biz­tosítja őt a párt törhetetlen támogatásáról és szeretetáről, mert a kereszényszocialista párt egy pillanatig sem kételkedett elnökének egyéni intaktságában és becsületében. A koalíció epektSve: az agrárvám A koalíció a cseh-szlovák politikai élet­nek állandó válságát alkotja. N'ncs politikai kérdés, ahol súlyos összeütközések ne ráz­nák meg a koalíció épületét, amelyet csak fikciók tartanak még fölszinen. A mostani válság/ amely az agrárvámok kérdésében tört ki, a legsúlyosabb tünetek egyike, mert hiszen a koalícióban összeboronált két irány­zat, a szocialista és agrárirányzat legemi- nensebb érdekei ütköznek e fronton össze. Az agráriusok tegnap úgy határoztak, hogy föltétlenül ragaszkodnak az agrárvámokhoz és azzal fenyegették meg a cseh szociálde­mokratákat, hogy ha az agrárvámok miatt kilépnek a cseh koalícióból, akkor nem szá­míthatnak a szociális’ biztosítás életbelépte­tésére. Most minden attól függ, mit határoz majd a csehszlovák szociáldemokrata párt. A szociáldemokraták ebben a kérdésben ma fognak dönteni s a mai ülésükön meg fog je­lenni Benes dr, külügyminiszter is, aki var­sói útjáról hazatérve, jelentést fog tenni a szociáldemokrata pártban a külügyi hely­zetről A Prager Presse úgy értesül, hogy az agrárvámok kérdésében a döntés csak szom­baton történik meg, amikor a koalíciós pár­tok politikai bizottsága ül össze. A Prager Tagblatt, amely sohasem szokta kiélezni a politikai válságokat, napok óta feltűnően fog­lalkozó az agrárvámok körüli krízissel és állandóan az uj választások hírét kolportál- ja. Ma közlése szerint az uj választások szeptember hónapban lesznek. Ismeretes egyébként az a tény, hogy a szociáldemokrata párt kebelén belül csupán az osztraui és a p:lseni csoport viselt • tik ádáz gyűlölettel az agrárvámokkal szemben. Ezeket a csoportokat Pik és Prokes képvi­selők testesítik meg akiket a köztársasági elnök tegnap este kihallgatáson fogadott. Az audiencián az elnök arra akarta rábírni a ne­vezett képviselőket, hegy az agrárvámok kérdésében engedékenyebb álláspontot fog­laljanak el. A cseh kisiparospárti Reform., arról ér­tesült, hogy Síribrny min:szterelnökhelyettes végleg lemondott a szociáldemokratáknak az agrárvámok számára való megegyezésé­ről s ennek következtében a kisebbségi koi- mány terve foglalkoztatja most a vezető ro- litikusokat. Ennek kapcsán ómét felmerült az a terv, bogv milyen módot1 lehetne meg­nyerd a kormány számára a cseh iparospár­tot, ami bár ennek hat képviselője távobó’ sem elegendő a szociáldemokraták kivonulá­sa ecetén támadt hézag betöltésére. Bécsbes?. 8etart*k!atiák a hmm postacsalás értelmi sierm\éi Komárom, április 24. (Saját tudósításunk.) Néhány hónap­pal ezelőtt szenzációs postacsalás történt a pozsonymegyei kis Bucs községben. Daray László és társai több százezer koronával megkárositották a csehszlovák postát, de az első sikeres csalás eredményét Montekarló- ban eljátszották. A tetteseket a második csa­lás befejezése előtt elfogták, csak Bokros Lajos és Berger István kerülték ki letartóz­tatásukat. Daray és két tettestársa a komá­romi fogházban várják a tárgyalást. A bécsi rendőrség néhány héttel ezelőtt elfogta Bok­rost is, akit a kiadatási eliárás lefolytatása után a napokban Komáromba hoztak. Most értesítették a komáromi államügyészséget, hogy ugyancsak Bécsben letartóztatták Berger Istvánt is, aki ellen szintén megindítják a kiadatási eljárást. Berger volt az. aki a társaság szloven- szkói kirándulását finan,aprózta, az elfogott csalók vallomása szerint a postpcsalás esz­méje is tőle származott és a pénzből ő is egyenlő arányban részesedet. Daray ék azt mondották, hogy Berger tanácsára mentek le mindnyájan Montekarlóba, mert Berger azt mondta, hogy ha az ö biztos módszere szerint ját­szanak, úgy az eredményes csalásból szár­mazó pénzt megsokszorozhatják. Récs, április 24. (A P. M. H. bécsi tudósitójától.) A nép­szövetség május 2ő~ára hivta össze a közép­európai államok konferenciáját, amelyre a genfi főtitkárság már elküldötte a meghívó­kat Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia és Lengyelország kor­mányainak, megkérve ezeket, hogy a tanács­kozásokon gazdasági szakértőkkel képvisel­tessék magukat. A konferencia hivatalos pro­gramja ugyanis a középeurópai államok kö­zött fennálló közlekedési és kereskedelmi sorompók leépítése. A népszövetség az osz­trák kormány iniciativájára határozta el ma­gát ennek a konferenciának összehívására mivel a Ramek-kormány közölte hogy to­vább nem lehet folytatni a halogatás politi­káját, Ausztria a szanálás kétségbevonha­tatlan eredményei ellenére is életképtelen jelenlegi határai között és ezért kénytelen lesz szorosabb viszonyt létesiten valamilyen nagyobb gazdasági területtel. Ezzel kapcso­latosan a nagynémet néppárt megkezdte az uj agitációt a Németországhoz való csatla­kozás érdekében. Mataja Henrik dr. küíügymin’szter pod'g üdülés ürügye alatt Olaszországba utazott és ott nagy titokban tárgya’t Mussolinival és más olasz politikusokkal egy olasz— osztrák vámszövetség léles léséről. Ez a terv nem uj. Seipsl exkancellár a szanálást megelőzőleg már három év előtt tárgyalt erről olasz államférfiakkal. Ez volt az oka annak, hogy Benes an­nakidején oly nagy mértékben exponálta magát Ausztria nemzetközi kö'csöne és a szanálás megkezdése érd kében. Paris, április 24. Tavaszba öltözött mára a Bois de Bou- logne. A íehérfelhös tavaszi éjről fénylőén, melegen süt le a nap. Délelőtt tíz óra. A porté Dauphine-né] hatalmas emibertömeg. Biciklisek, motorkerékpárosok, autósok, gya­logosok állnak zsúfolt sorban a lovasok szá­mára fentaríolt fasor két oldalán. A kerítés és a kapu vasrácsain mint a madarak, egy­más hegyén-hátán ülnek az ember de. Vár­nak... Tóm Mixet, a hires cowboyt és mozi­hőst várják és Tonyt, elválaszthatatlan ba­rátját, se’oeslábu kis paripáját. Tegnap ér­keztek Amerikából Párásba és ma fog „ő“ elő­ször kilovagolni a Boís-ba A tömeg türelmetlen. Mindenki az „ő“ nevét hangoztatja, sokan a fényképeit szo­rongatják a Kezükben. Mellettem áll két fia­tal leány. Minden percben előkapják a kis tükröt, a puderos pamacsot, mindig találnak valami igazitanivalót magukon. Mert hátha egy pillantást kapnak „tőle11 és Istenem, so­hasem lehet tudni... Egyszerre megmozdul a tömeg, ideges morajlás, mindenki ágaskodik: a fasor végén, az Avenue du Bois homokos utján feltűnik egy ieilférruhás lovas. Ö. Tóm Mix. A mellet­tem ágaskodó piroskalapos leány utolsót pillant a tükörbe, porfelhőt kavar fel előttünk a tavaszi szél, lódobogás s máris itt van , ő“, a cowboy-király, a kis Tony hátán, teljes díszben, tiszta fehérben. Fején egy széles­ka riimáju sombreto, mely beárnyékolja borot­vált, élesvonásu arcát, tiszt fehér ruha, szé­les, lobogós nadrág bőrrel és rczveretekkel, a nyeregből egy lasszó lóg le. egyenesen ül, erősen markolja az ezüstveretes sárga kan­társzárat, egyik ujján nagykövü brilliáns- gyürü szikrázik. A kis Tony, a rőtsárga, fe­hérfoltos mexikói ló idegeden kapkodja lá­bait, sörénye „á la pampa1* van fésülve s hosszú farkával nagyokat csapdos a leve­gőbe. Tapsolás éljenzés, bravózás. Széles mo­soly húzódik Tóm arcára megszorítja a Tony oldalát, a ló megáll, jobbra-balra meghajtja fejét egyet kapar a földön, egy nagyot ka- nyarit a farkával a levegőben, serceg a ka­vics a patája alatt, porfelhő kerekedik s már alig látni őket. A barátai, szintén lóháton, alig győzik beérni. Pár pillanat alatt a tömeg szétoszlik. Az automobilok és a móto'rbtoiklik mótorjai po­kolian pöfögnek, kiirtok, szirénák harsognak, A biztos módszer azonban cserben­hagyta a nagyreményű társaságot és any- nyira tönkrementek, hogy visszautazásra is alig maradt pénzük. Ez volt a tulajdonkép­peni oka, hogy ismét megkísérelték a posta- csalást. Amint Bergert is Komáromba hoz­zák, az államügyészség azonnal elkészíti a vádiratot és tárgyalásra tűzeti a minden részletében érdekes pert. Az olasz—osztrák vámunió ugyanis Olaszország nagymértékű megerősödését je­lentené és ez a kisantant szempontjából épp­oly kevéssé kívánatos, mint a Németország­hoz való csatlakozás. Jugoszlávia ugyanis egy megnagyobbo­dott és terjeszkedő Olaszországot kénytelen riválisának tekinteni. Politikai okokból azon­ban Olaszországnak ez a terjeszkedése Csehszlovákia számára is veszélyt jelent, mivel adva volna lehetősége annak, hogy Magyarország is követi az osztrák példát és az olasz—osztrák—magyar vámszövetség elcsábítaná a kisuntonttól Romániát is. Az a körülmény, hogy Ausztriának Né­metországhoz való csatlakozásába Prága és Belgrád sohasem egyeznek bele túlságosan közismert dolog, semhogy bővebben kellene róla beszélni. Az osztrák kormány a két, a ktsantanra nézve kellemetlen orientációra való uía- iással akarja Prágát és Relgrádot arra kényszeríteni, hogy enyhítsék elzárkózó politikájukat és a május 2ó-ára összehívott népszövetségi konferencián tegyenek en­gedményeket Ausztria számára. Az egész középeurópai konferencia te­hát az osztrák probléma körül forog. A többi dunai államokra nézve csak másodrendű je­lentősége van, mivel komoly együttműködés alapjait amúgy sem fogja megteremteni, a népszövetség amely meg akarja akadályozni Ausztria egyirányba való orientálódását meg fog elégedni azzal, ha Prága és Belgrád a fenyegető következmények elkerülése érde­kében Ausztria számára némi gazdasági en­gedményeket tesznek majd. mindenki szalad a dolga vagy szórakozása után. A piroskalapos leányt keresem. Ott áll a régi helyén. Megint a tükörbe néz. Kissé szomorúan. Még a Tony se kcslntotí rá... Déli tizenkettő. A Boisban, a frissen zöl­dült fák alatt, az egyik Caffé terraszán ül Tóm Mix. egy nagy csomó érdeklődőtől kö­rülvéve. Az apéretif ideje ez. Újságírók, fény­képészek, autogramgyüjtök. Alig lehet a kö­zelébe férkőzni. Tolongás, egymást taszigál- ják az emberek. Interjuvolások — angolul, mert „ő“ csak angolul tud., a franciában még csak a „merci“-nél és a „bon jour‘-nál tart. Röviden válaszol minden kérdésre* — Szép Paris? — Nagyon szép. — Mik az impressziói? — Fáradt vagyok. — Mit szól a Boishoz? — Gyönyörű. — Meddig marad Parisban? — Nem tudom.. — Mik a tervei? — Beutazom Európát. — Milyen városokat néz meg? — Még nem tudom. — Cigarettázik? — Nem. Nem is iszom. — Fellép valahol? — Egyedül Parisban. A gyermekek ked­véért. Nagyon szeretem a gyerekeket­— Hány éves a Tony? — Tizennyolc. — Mennyi? — Tizennyolc! — Ilyen öreg? — Ahhoz még elég fiatal, hogy lehajt­son bárkit a hátáróM Merci. Nem akartam megpróbálni. Az autogramosok inváziója elsodor mellőle. S Tóm Mix, a cowboy-király a fényes már­ványasztal fölé hajolva, gépies mosollyal az arcán, gépiesen, gyorsan egymásután Írja az autogramokat, fel nem tekintve. A piroskalapos leányt újra látom, öt cé­dulát szorongat a markában Reákerül a sor. Egymásután csúsztatja az asztalra a papír­lapokat, közben a szemeivel majd elnyeli „ő“-t. Mikor a negyediket is aláírta, a sze­gény cowboykirály kétségbeesetten néz rá, hogy vájjon még hányat kell neki aláírni? A piroskalapos leány boldogan mosolyog ... Hát mégis csatk ránézett! Burghardt Aladár. Egy villanyszerelő véres drámája Budapesten Budapest, április 24. (Budapest szer­kesztőségünk telefonjelen'tése.) Ma délután félbáromkor véres családi dráma történt a Népszínház-utca 39. sz. házban. A ház asz- szonyai ebéd után a folyosón tárgyalták a napi eseményeiket, amikor Osztfián Zakariá­séi lakásából revolver dörrenés hallatszott A dörrenés megakasztotta az asszonyok po­lémiáját és valamennyiien megdöbbenve siet­tek a villanyszerelő lakásának ajtajához. Mire odaértek, Osztfián Zakariás süketnéma felesége vér­ző fejje! tántorgott ki az ajtón. Fejét két keze közé szorította s nyöszö­rögve összeesett. A lakók rögtön mentőkért telefonáltak, a véres családi drámát bejelen­tették a rendőrségnek is. A Népszínház-utca sarkán szolgálatot telj e*si tő rendörörszem csakhamar megjelent a színhelyen, de a la­kásba bemenni nem tudott, mert az ajtó be­lülről zárva volt A lakásban a villanyszerelő töltött revolverrel járt Fő! és alá s azt kiáltotta, hogy ne merjen belépni senki, mert az rögtön a halál fia lesz. A rendörörszem megállapította, hogy a dühöngő férj szekrényekkel el tori a szolt a a szoba ajtaját, ezért a legközelebbi rendőr- szobába telefonált segítségért, hogy a revol­verrel ícny-egetődző férjet ártalmatlanná tegyék. Mikor az elősiető rendőrlegénység be­törte a lakás ajtaját, a villanyszerelő mellbe- lőtte magát Ismeretlen adatok a kftzép- eurőpai kommunista propa­gandáról Berlin, április 24. (A P. M. H. berlini tudósitójától.) Mosz­kvából az utóbbi időben mind nagyobb töme­gekben indulnak agitációs útjukra az orosz kommunisták. Legnagyobb részük érthetetlen módon osztrák útlevelekkel vannak ellátva. A középeurópai bolseviki agitáció központja ugyanis nem itt Berlinben, hanem Bécsben van. Nagy szerep jut az agitációs munka irá­nyításában Alpári Gyulának, a voit magyar helyette® külügyi népbiztosnak, aki állan­dóan Berlin és Becs között utaz k. Bécsi irodája az osztrák kommunista párt titkár­ságának Alserstrasse 69. számú házában van. A Bécsbe érkező német kommunisták rendszerint a Nussdorferstrassen levő Union- szálióban. avagy a Quai-n levő Dianabad- szállóban szállnak meg Berlin és Bécs között a kommunisták állandó futárszolgálatot tar­tanak fenn, amelyet egy Grüdeberg nevű kommunista szokott lebonyolítani. Hasonló szolgálatot teljesít egy Szergijevics nevű orosz is. Egy Viktorov nevii bolseviki pedig mint pénzügyi kurír szerepel. A középeurópai bolseviki propaganda szellemi központja a bécsi orosz követség Reisnerstrassei házá­ban van. A Komintern (a Koírnnunisische Iníer- nafonaíe rövidítése) szükebb d legációt küldött k! a középeurópai és balkáni pro­paganda Irányítására, amelyet a bolsevi­kek röviden Dlki-nek neveznek. A Diki az egyetlen, legfőbb vezető orgá­numa Középeurópában a Kominternnek. Az egyes országok kommunista szervezetei és pártjai a Dikitől egyenes parancsokat kap­nak. A Dikinek a kommunista pártszerveze­tekhez intézett leirata szerint a Komintern meg van győződve arról, hogy a német kom­munista párt ez év májuság felkészül a for­radalomra. Hasonló leiratot küldött a Diki a prágai kommunista pártnak is, amelyet felhí­vott arra hogy május 1-én rendezzen nagy­szabású forradalmi tüntetéseket. Bécsből in­tézték a bolgár kommunista agitációt is. Most a legnagyobb súlyt Németország forra- dalmositására helyezik. El lehetünk tehát készülve arra hogy a bolsevikiek májusban újabb akciókat kezde­nek Németországban, még pedig bérmozgal­mak ürügye alatt, amelyet igyekezni fognak saját céljaikra kihasználni. Legfőbb figyelmü­ket egy vasutas bérmozgalo-m felé irányít­ják. A Diki a német kommunista párt köz­ponti bizottságával egyetértőiig elhatározta, hogy az összes helyi pártalakulatokná! vö­rös parancsnokok számára agitációs iskolákat rendez. Amint ebből látható, a bolsevikiek a moszkvai kormány minden fogadkozása ellenére sem szüntetik be külföldi felforgató propagandájukat. Tóm Mix, a cowboy-király, a Bois de Boulogne-ban ©lasz-oszírátí-isagsjir wámszöyeíséö. dinit koníMeracM ?agti Pángermánfa? í­í • » |j ▲

Next

/
Oldalképek
Tartalom