Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)

1925-04-25 / 93. (836.) szám

Szombat, április 25. győződve minden kisebbség veszedelmes, államellenes voltáról és arról, hogy a kisebb­ségi kérdés rendezésének csak egy módia van: az elkenés. A másük lehetőség, a jognak megfelelő helyzet teremtése, a kisebbség jo­gának kielégítése, a kisebbségek megb ék él­tetése, mintha egészen kiviül esnék az elgon­dolások határán. A romániai példa bizony­ság reá, hogy ez a mentalitás ma már meg- ifiaAálta az utat egészen a királyi trónusig. Pedig rettenetes tévedés. F,zzel a men­ta® tássai mindig szemben fog áliani a kisebb­ségek sokat korholt mentalitása, nagy bűne: ragaszkodása a léthez, Hogy a két mentali­tás közül melyiknek van létjogosultsága, me­lyiknek gyökerei nyúlnak le a jog és igazság mély talajába s melyik fogja legyűrni a má­sikat, az ma legfeljebb azok előtt vitás, akik annak idején a kisebbségek mindig azonos mentalitásával borították fel a régi, ha nem is hiba nélküli, de emberséges viszonylato­kat s helyükbe állították a mai uj gyakorla­tot, amelynek ők a maszkot váltott irányitói. E két mentalitás viaskodásából eredő közép- európai láz pedig csak az újfajta kisebbségi politika feladása és a kisebbségi jogok teljes gyakorlati megvalósítása utján szüntethető meg. Beees lap? a a magyar politikáról A külügyi kormányzás szolgálatában álló Prager Presse rendszerint bőven foglalkozik a szk)venszk6i és ruszünszikói magyar poli­tika eseményeivel. Bőven és ferdítve. Ez természetszerűleg folyik propaganda célza­tából. Mai számában egy a koalícióhoz tar­tozó szlovák képviselő iuformáoiójára hivat­kozva ismerteti a csehszlovákiai magyar po­litikát, Szól a pártviszonyokról, a púrtelosz- iásokrál és kijelenti, hogy a választásoknál szerepeit magyar-német szociáldemokrata párt teljesen széthullott és vaJószitnüleg a kö­vetkező választásoknál nem is fog saját lis­tával szerepelni. A magyar szociáldemokra­ták keresik a kooperációt a csehszlovák szo­ciáldemokrata párttal. Legnagyobb részük azonban átment a kommunistákhoz, ahol azonban nem maradtak meg, de ma a ma­gyar kérész tény szocialista párt táborában vannak. Ez az elvváltoztatás nem vonatko­zik a szervezett szociáldemokrata munkás­ságra, de azokra a többé-kevésbé indiffe- rens választókra, akik 1920-ban szavazatai­kat a magyar szociáldemokrata pártra adták. Ezeknek számát több mint százezerre te­szik. Ezután rátér a magyar kisgazdapárt helyzetére, amely szerinte a paraszt- és osafáiyszervezet köpenye alatt és a magyar nacionalista és részben irredenta jelszavak befolyása folytán igyekszik a magyar pa­rasztok figyelmét a földbirtok reformról elte­relni. Ennek a mozgalomnak vezetői a nagy- birtokosok. Az idők során beigazolódott, hogy ez a mozgalom a magvar kisgazdák va­lódi érdiekéivé! nem keres kontaktust s ez kJttinik abból is, hogy Szent-Ivány egy egy­séges magyar párt alapításának tervét ve­tette föl s így bizonyos mértékben saját pártját egy magasabb szervezet érdekében fel akarja áldozná. A magyar kisgazdapárt­ról egyes szervezetek leszakadtak és Csánki dr vezetésével a magyar köztársasági kis­gazdapártba tömörültek. Mindazok az elemek, amelyek osztály- vágy más érdek folytán nem akartak belépni a magyar kisgazdapártba, megtalálták ottho­nukat a keresztényszociális pártban. Itt azonban nemcsak magyar napok és ezeknek ■Iá vetett elemek vannak szervezve, de Szlo- venszkó volt magyar liberálisai is és pedig éppen azok, akik a régi Magyarországon a papság politikai érdekeivel elfkesered :tt harcban állottak. A keresztényszooiálís. párt- V.n sok szabadkőművest is találunk és nem­csak katolikusokat, hanem protestánsokat is. Ezekhez tartozik többek között Jabloniczky képviselő is. Mindezek az elemek a csehszlo­vák köz táraság elleni közös gyűlölet kö­vetkeztében találkoztak össze a pártiban és abban reménykedtek, hogy az uj államalaku­lat csak átmeneti stádium. Egy ilyen konglomeráf nem maradhatótt sokáig zavarok nélkül. Ma a magyarok és a németek legnagyobb része már számát a köztársaság biztosított létével. Ennek követ- .eztében a magyar keresztényszociáiia párt­ban megindult az eszmék harca A Lelley év jabloniczky képviselők közötti jelenlegi kon- iVrnc a polgári magyarok két irányának: a mérsékelt és a szélsőséges iránynak a harca. LeUeynek a szemére vetik, hogy opportu­nista és hogy a csehszlovák többségi pártok­kal való produktív együttműködésre elfoga - o'Vm w^res .Jabloniczky ezzel szemben engesztelhetetlen fanatikus, nacionalista és a pártban a nemesi elem exponenseként szere­pel. Ezután arról ir, hogy a zsentri és a ma­gyar nemesi osztály elvesztette létjogosult­ságát és összeköt térését a politikában és ké­nyelmetlenül esik neki az, hogy munkás-, maros- és párásztelomekkei kell egy pártban •’ennie. Leiley a demokratikus pártelemek érére állt és az a küzdelem, amely most a pártban folyik, a demokratikus elemeknek küzdelme a magyar zser ível szemben. = Pozsony, április 24. (Saját tudósi tón tói.) Hodzsa miniszter legfőbb aimbicréja, hogy a földosztás Ígér,té­vel a magyar földműveseket megnyerje a végelgyengülésben' szenvedő kormánypoli­tika számára. A gerinces magyar paraszto­kat akarja élesztgető injekcióként felhasznál­ni. Eddigi kísérlete a semminél is kevesebb eredménnyel járt. Most — való zinüleg a választások hióbhirére — újabb experimen­tumra szánta magát a min szter ur. Eddigi agitátorai. Békefi-Antal és a töb­biek, nem tudtak olyan tömeget felsorakoz­tatni Hodzsa zászlaja alá, hogy a választások kimenetelét biztosítaná tudták volna, tehát a Hodzsa magyar pártjának vezetése körül lényeges változások vannak készülőben. Annyi eddig is történt már, hogy a párt és ismert stílusai laipia, a Népújság irányifá­sa Békefiék kezéből átcsúszott hivatalos ke zekbe s főként Vollay urnák, az érsekujvárl tanfelügyelőnek jut nagy szerep a párt moz­galomban, aki a magyar tanítóságot Igyekszik a kormány szekere elé fogni. Újabban Mikié ’ 'Ince önállósítása ejtette gondolkodóba Hodzsa mini tért s úgy véli' hogy két parasztpárt pénzelése mégis csak súlyos megterhelése az állampénztárnak, tehát elhatározta, hogy a Békéi! és MBíle párto­kat egy vezérkar vezetése alá csapja. Nemrégiben ismertettük a demokraí kus kormánypárt kétféle mértékét, amely lehető­vé tette, hogy Mikié Vince, a többszörös párthagyó politikus, megtarthatta a szociál­demokraták révén kapott mandátumát s Így létrejött az a polittkai csodabogár, hogy képviselője van ... sehsztovák parlament- bán egy olyan pártnak, amely a választá­sok idején még embrionális stádiumban sem létezett. Ez a csodabogár azonban kínét fejlődés­nek indult s rövidesen hallani fogjuk, hog.v Hodzsa magyar parijának nem e— de két ese^^msessmsmwmisa^ma^mmmmaiaaem képviselője lesz. A második — ki lehetne más? Földessy József dr., szintén a magyar szó­fiáidé mohra tol renegáijai kijéül kerül ki, akit pártja a napokban nem túlságos ta- Piiíaíía! tessékelt ki kebeiébö’. Természetes, hogy Foto ssy sem veszti el mandátumát egy ilyen csekélység miatt, hiszen régóta verte már magának azt a hi­dat, amelyen átsétálhat Hodzsáók táborába. A képviselő ur pártja agresszív támadására csak halk fuvolaszóval válaszol s kijelenti, hogy őt csak azután dobták ki. mikor már magától k'lép.tt — a klubból. A politikai ka- landorság vádját szó nélkül lenyeli. Hodzsa magyar pártja Földessy k'ug- rasztásával rövid, de dicstelen fennállásának újabb fázisához érkezett. A politikai élet nyugtalan zájlásában bizonyára mindenki megnyugvással tőit el, hogy Hodzsa minisz­ter házasságközvetitőnek csapott fel s ösz- szeboronálja protektorátusa alatt az eddig egymás rovására „dolgozó*4 két pártot. Mik­ié és Földessy újból egy akolban lesznek s megtarthatják mandátumukat. így módjuk­ban lesz. hogy ezentúl uj pártjukat képv'sel- jék hangtalanul a csehszlovák parlamentben. Hogy a magyar parasztság szívesen fogadja- e az elvhagyó képviselőket s érdekeik védel­mére megbízhatónak tartja-e, az más lapra tartozik. Ez a zsenális poflit'kal sakkhuzás, amely a pártot két képviselőhöz juttatja, Hodzsa miniszter öTetességére vall, de a képviselők személyének megválasztása a poIit:kai rö­vidlátást bizonyifa. Lodzsának magyar párt- alakitásai körül különben is pechje van. Agttátorai. titkárai kivétel nélkül legjobb cetben csak politika;lag sokszorosan kom­promittált emberek, de komoly értékű s a sz’ovenszkói magyarság előtt tekinréllye! bíró nolit’kust még véletlenül sem találhatunk köztünk. Hogy mostani emberei mennyit ér-' nek, azt az eddig' eredmények világosan bi­zonyítják. A Hodzsa-párt szenzációja azonban a Földessy-Mikle-féle összepárositással nem ér véget. A közel jövőben ugyancsak az egyesitett kormányparasztok javára ismét kilép a porondra egy ismeri politikai tnükedvílő, aki nemrégiben súlyosan meg- csömöriiit és visszavonult. Egyelőre azonban súlyos feltételeket szabott a pártilevegő megtisztítására, ame­lyek teljesítése nélkül nem hajlandó Hodzsa érdekeiért 'smé* síkra szállni Szakadás a magyar szőri' áldemokrata pártban Pozsony, április 24. (Saját tudósításunk.) Megbízható for­rásból szerzett értesülésünk szerint a ma­gyar szociáldemokrata pártot válság fényé- | geíi. A képviselőválasztások idején fölényes j' többséggel rendelkező szociáldemokrata párt j hosszabb idő óta teljesen passzív működést fejt ki. egyes városokban szinte nyomtalanul eltűnt, másutt pedig alig néhány párttagra öívadit le. A nagy sikerrel indult párt eler­nyedését nagy részben a csehszlovák elvtár- | snkmak a nemzetköziséget megcsufoló sovi- * nizmusa és minden téren megnyilvánuló ön­zése okozta. A magyar szociáldemokrata jj párt az utóbbi időben alig hu Matt magáról, ? hogy még létezik egyáltalán, az hébe-hóba ' csak a párt bofránykróníkáIából válik isme­retessé. Legutóbb Földessy József képviselő kizárásának ügyével vontaik magukra a köz­figyelmet, most pedig, a legújabb hir szerint, ; az egészében is csak töredéket képező párt szakadásáról van szó. Léva és Losonc azokhoz a kevés he­lyekhez tartozik, ahol a magyar szociálde­mokraták bizonyos tömegeit tudtak fen tartani maguknak. Most éppen ez a két legjelentő­sebb város okoz gondot az országos pártve­zetőségnek és szakadással fenyegeti a pártot. A szakadás oka, hogy a lévai és a lo­sonci helyi csoport elégedetlen a központi titkársággal, mert éles személyi ellentét van közöttük, a Írét vidéki csoport ugyanis a tit­kárság több ^Jkalmazottját nem tartja meg­fejtőnek elfoglalt munkakörük betöltésére. A helyi csoportok és áz országos pártvezető­ség között pedig súlyos elvi eRemiétek me- rült^jc fyl. , A két csoport komolyai: foglalkozik a szakadás gondolatával, sőt a viszólykodás máris megkezdődött. Losoncon és Léván a disszidensek egy uj, független szociálde­mokrata pártot akarnak a'apitani. A központfi pártvezetőség, amelyet a kö­zeli választások hírére a pártbomlás veszé­lye érzékenyen érint, mindent elkövet, hogy' a szakadást meggátolja. Léva és Losonc szo­cialistáit a közeli napoikban értekezletre hív­ták meg Pozsonyba, hogy a központ és a helyi szervezetek közötti ellentéteket elhá­rítsák. [illa! Kaara&asrasHW««ac kiválasztott szftp példányokban szállít-iAMISPOR? Prága Hlaiuavka. 12 *7. képes árjegyzékét RC 5.— előzetes bekii Ülése el! nébeu küldi SStm Visszaemlékezéseim Petrogalli Oszkárra A P. M. H. számára irta: Boíhár Sándor dr. És eljött a vég. Egy tavaszt hazudó ve­rőfényes téli napon. Váratlanul, hirtelenül, könyörtelenül. Senki sem hitte volna és al g tudta elhinni, amikor bekövetkezett. Ő maga nem érzett semmit előre, életvidáman be­szélt még ebben a pillanatban s a következő pillanat már az örökkévalóságban találta. Nem volt pedig beteges, legalább ágy- banfekvö betegen nagyon ritkán láttam. Gyerekkorától nehezen lélekzett ugyan, de ennek semmi különös szervi oka nem volt. Kétoldali orrsövény elferdülése gátolta a lé- lekzést Mértéktelenül dohány zott azonban, ez volt egyetlen gyengesége, több Ízben ni­kotinmérgezése is volt. Legutóbb azonban vsúr csaknem egy év óta teljesen abba hagy­ta a dohányzást. Igaz, előttem sokszor em­legette, hogy nem lesz hosszú életű, ö maga .szívbajra gyanakodott, anróta a harctérről betegen került vissza. Egy izben lllaván a sétánál elszédült. Egy régi barátja halt meg tán egy év előtt hirtelen szivhüdésben, azóta gyakran emlegette: „Meglásd én is úgy fogok meghalni.** Nyugtalankodni kezdett s elment Budapestre Herzog professzorhoz. A tanár megnyugtatta őt, nincs komoly baj. csak az orrsövényt kell mielőbb megoperál­ni. Tavaly nyáron nagynehezen elszánta ma­gát, hogy szeptemberben elmegy az operá­cióhoz. Én magam már ugyanezen kérész tűimen tem s Írtam Török prof sszornak Oszkár operációja ügyében. Megjött a vá­lasz, szeptemberben távirati jelentkezésre mindennel készen várják. S jött szeptem­ber, sürgettem, me njen. Nem lehet, most Érsekújvárra kell mennem, most Prágába, majd ide, majd amoda. Politika és mindig politika. Kötelesség a nemzet iránt és semmi kímélet, semmi gondoskodás saját maga iránt. Az operációra nem jutott idő. Annikor egyszer szemaxhányást tettem neki hogy nem gondol saját magával és sürgettem menjen már a műtéthez, félig tréfásan, félig rezignáítan jegyezte meg: „miinek az már erre a rövid időre". Amikor azonban e télen .nehézségiket érzett, erősen fogadkozott, hogy tavasszal okvetlenül megoperáltatja magát. Késő volt, a tavasz már csak sirján fakaszt virágot. Én azt hiszem, a testi és szellemi tul- erőltctés egyrészt, a mozgásnak, sportnak hi­ánya másrészt sietette a katasztrófát. A sok utazással járó testi fáradság kimerítette, a sokoldalú, sokfelé ágazó szeltem! munka, amit végzett, szivet, agyat fárasztó, !deg- őrlő volt. E télen sokszor jött haza nagyon fáradtan, kimerültén. Néha napokig szokat­lanul mogorva és szófián volt s gyakran pa­naszkodott álmatlanságról s főfájásról És nem pihent meg a politikától otthon sem. Szerette az art-isztikusan, Ízléssel berende­zett szép szobát. Azelőtt rendszerint a föld- zinten lévő irodánkban dolgozott, össze! a lakás egyik szobáját saját Ízlése szerint ked- \ es kis dolgozó szobává alakította át. És ez nem volt jó reá nézve. A szép szoba mu Kára csábította őt s. amikor mindenki lepi­hent, őt sokszor Íróasztalánál találta az éj­fél. És a túlfeszített munkához járult a politi­kai tevékenységgel egybekötött idegizgalom, a támadások, melyeket nem kerülhet ki sen­ki, a legközvetlenebb sem, aki a közéletben működik. H:szen a támadások nem bántották őt, ha az ellenség részéről érk ztek, a test­vérnek, a fegyvertársnak igaztalan támadá­sa volt fájdalmas az ö szivének. Utolsó utazásáról nagyon kedvtclcn hangulatban érkezett. Napokig szótlan, .ossz- kedvü volt, már azt hittem neheztel reám valamiért, — ami pedig nem ;gen szokott megtörténni, mert ha valami miatt k'togás volt, megmondta a„. nyíltan. Néhán.v napF~ a katasztrófa előtt visszanyerte régi k dé- lyét, azt hittem rendbe, un minden. F-bru- ár 3-án va.sora után felkereste nagy' ’tyá- mat, panaszkodott, hogy nem tud alud. hogy fájdalmakat é z a szive körül, azután hivta őt, jöjjön vele a kávéházba, töltsék d együtt az időt. Másnap, február 4-iké ég­gel semmi rendellenest nem vettem észre rajta. Alegosztottuk a napi munkát, én a bí­rósági 'árgvalásókat vettem át, ..vb több c1- Vézendője volt a pénz.ügy'gazgarérégná! és adóhivatalnál. Én előbb mentem el, ő r ég az irodában maradt s a felekkel tár yalt, az­után elvégezi dolgát a pénzügyi hatóságok­nál, utolsó kezebása a forgalmi adóiv kitöl­tése volt. Délben 12 és fél 1 közt egy ba­rátjával a főtéren sétált, fél 1 fele hazament. Lakásán édes anyja egyik barátnője, egyút­tal ügyfelünk várta s egy házeladási ügyet beszélt meg vele, ő volt egyúttal az utolsó, aki Petrogalli Oszkárral beszélt, mert az ő eltávozása után kissé fáradtan ledőlt a di- vánra, amig édes anyja háttal fordulva, a levest kiosztotta. Hirtelen börgést hall, visz- szafordul, Oszkár mereven fekszik, száján habszerü váladék jelenik meg. Édes anyja odarohan, — már halott volt. Én szintén ebédhez akartam ülni délben, amidőn az ajtón csengetnek. Feleségem ki­megy ajtót nyitni, eltorzult arccal sirva ro­han be: „Oszkár meghalt**. „Lehetetlen az!* Szinte féiörülten szaladok Oszkár lakására, ott fekszik a patnlagon, szeme félig lehuny­va, arcán még az élet szine, keze még me­leg, de lelke már odaát van az örökkévaló­ságban. Nem akarunk hinni szemünknek, kétségbeesetten fordulunk a pamlagnál álló orvoshoz, mentse meg, hisz még él, még me­leg. Az orvos lemondóan int s egv tekintet a félig lezárt, de már megtört szemekbe bizo­nyltja, hogy nincs már segítség, mindennek vége, tehetetlenségünkben odarog unk ki­hűlő drága testéhez és sírunk, s!runk. Még most is kábult lesz a fejem, könny szökik szemembe, ha ezekre a napokra gon­dolok. Ami azután történt, mintha valami ho­mályos ködfátyolon át látnám, mintha nem i.s volna igaz. Megriadt baráti arcok, köny- nyes szemük, távirat, távirat után és rész- •rétleveíek tömegei. És v'rág, koszorú min­denfelől. És megindul a hosszú menet, a sok \ Hímen isii* i itruáoipsiifrüá&an Átcsoportosítják a kormányparasztokat — A Föld^sy-Mikle entente cordíale

Next

/
Oldalképek
Tartalom