Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)
1925-04-23 / 91. (834.) szám
yiUGAIJmGYAXftrMZP Csütörtök, április 23. Görgei Artúr látcsöve Pöstyénfeől a Magyar Hadtörténelmi Múzeumba került Budapest, április 22. A Mária Terézia-laiktanyában lévő Hadtörténelmi Múzeumnak sikerűit megszereznie Görgei Artúrnak a szabadságharc folyamán használt eredeti látcsövét, amely kihúzott állapotban 81 és fél centiméter hosszú, szarvasbőrzacskó val és azzal a bőrtokkal együtt került a múzeumba, amelyben Görgei tartotta a látcsövet. Az értékes ereklye érdekes utón került a Hadtörténelmi Muzeum birtokába. Görget Artúr néhány esztendővel halála" előtt Pös- tyémben nyaralt, ahol Vragássy Vilmos dr. nevű fürdőorvosnak gyógykezelése alatt állott. A fővezér, úgy látszik, nagyon rneg lehetett elégedve az orvos kezelésével, mert Pöstyénből való távozása után rövid idővel a következő levelet intézte hozzá: — Kedves barátom! Pöstyénben egyszer azt kérdezé tőlem, megvan-e még egyik-másik tárgyaim, amelynek egykoron, mént hadvezér, vevém hasznát. Azt válaszolom ekkor: „Két elnyűtt, rongyos akasztótásikán kívül más nincsen.*1 — Azóta mégis ráakadtam valamire, azon látcsőre t. L, me'lyei az ellenség mozdulatait, ereiét vizsgáltam alkalmilag. Elfogadja, tigy-e, emlékül? Az emléktárgy valódiságát ezennel konstatálván, magára a látcsőre reára- gaszitottaim jelen levelemet, úgy adom kezéhez ma, 1891 október 5-én Visegrádion. Isten áldja és ha még megérjük, szives viszontlátásra! Hálás barátja Görgei Artúr. Görgei Artúrnak levele tényleg rá van ragasztva a rézből készült látcső alsó felére. Vragássy Vilmos dr., aki ma körülbelül nyolcvanesztendős lehet, rossz anyagi körülmények közé kerül és ennek folytán kénytelen volt Görgei Artúr látcsövét eiatíni. Az orvos, mielőtt a magángyültőkkel érintkezésbe lépett volna, megbízottja, Fried- manm Ignác dr. utján felajánlotta a látcsövet Csáky Károly gróf magyar honvédelmi miniszternek, hogy ő vegye meg az értékes ereklyét a Hadtörténelmi Muzeum részére. Csáky Károly gróf tényleg összeköttetésbe is lépett a Hadtörténelmi Múzeummal, amely hosszas tárgyalások után 16.000 csehszlovák koronáért néhány nappal ezelőtt meg is vette Görgei Artúr látcsövét A látcső már annál is értékesebb, mert bebizonyosodott hogy nemcsak Görgei, hanem Kossuth Lajos, Bem és Klapka tábornokok is használták. Ujj törekvések a lakásépítés terén* Budapest, április 22, Az általános fontosságú laljíáskérdés problémájának megoldását az építész két oldalról közelíti meg. Az egyik a technikai újítások útja: olcsóbb, jobb, tartósabb építési anyagok keresése és uj épitési módok, szerkezeti eljárások kitalálása, amelyek a szerkezeti lehetőségeket nagyobbitják meg és a munka idejét rövidítik rneg. A másik a korszerű lakásforma megtervezése, amely a mai igényeket fokj^oítan kielégíti és a könnyen kezelhető, egyszerűen takarítható lakásberendezést teszi leihettővé. A .takarékossági elv a térben, az anyagban és a munkában egyaránt kell érvényesüljön. Ezen célok megvalósítását tűzte ki célul a Bankaus (Weimar, j később Dessau). A Bauhaus tervező építészi osztálya Waltér Groprus vezetése alatt áll, aki 1924 telén Prágában és Brünmben tartott előadásán is bemutatta munkáit. Vele dolgoztam én is, Forbát Alfréddel és még néhány épitésztársammal együtt. A Bauhaus nem csak építészettel foglalkozik, hanem laka sberendezési tárgyak tervezésével és kivitelével is. Tiz műhelye van: asztalos, üveg, textil, kerámia sfb., amelyekben produktív munka mellett tanítás is folyik. A butorosz- tály vezetője a magyar Breuer Mar cél, a iémimühelyé Moholy-Nagy László. A Bauhaus 4 évi munkájának eredményét az 1923. évi nagyszabású kiállításán mutatta be. Ez alkalommal felépítettek egy minta családi lakóháztipust, teljesen újszerű és praktikus alaprajzi elrendezéssel és a saját műhelyekben készült tárgyakkal rendezték be. Itt az uj módszerü falazás a melegvédelmet 43%-kai javította meg és 35 % -kai lett olcsóbb, mint a szokásos épitési mód. Így a lakás fűtésénél is lényeges megtakarítás mutatkozik. A beépített bútorok számos előnye, szépsége, olcsósága mellett a köny- nyen takaríthat óság és teljes higiénia mutatható fel. A Bauhaus ezenkívül Németországban szétszórtan, Berlinben, Jénában, Ahlfelden stb. több nagyobb építkezésit is vezetett és számos újabb megbízása van. Budapesti első építészeti kiállításomnál az volt a célom, hogy felhívjam a közönség figj/elmét ezekre a korszerű technikai és formai újításokra, amelyek Nyugateurópában kezdenek nagy méretben érvényesülni és az idő, a gazdasági nyomorúság sürget, hogy keleten is elterjesszük őket. Természetes, hogy a közönség jó része idegenkedik a reformoktól, tulmegszokta a régit és nem is veszi észre, hogy a repülőgép és a többi technikai újítás korában lakásában középkori viszonyok között él. Legtöbb építész megalkuszik a közvélemény tudatlanságával és amennyiben az uj technikai eljárásokat részben alkalmazza is, a megtakarítást elfecséreli a történelmi „stilusdiszitések** megismétlésére és nem érvényesíti kellő mértékben a ,,térökonómia“ végtelen fontos tételét az alaprajzban. Tagadhatatlanul fontos az épületnél annak külső megjelenése is. De a forrnia elsősorban az anyagtól, szerkezettől, szóval a célszerűség tényezőitől függ. A barokk és egyéb ormamens csak ráhúzott sallang. Az épület szépsége: a térviszonylatok, méretarányok, anyagszerü megoldások értékeiben nyilatkozik meg. Az uj esztétikum, a tisztaság, a világos, egyenes vonal, a precíz, töretlen geometrikus forma, a mai korba illő észszerű szépsége, a középkor kuszáit vonalrendszere, homályos, bizonytalan formáival szemben. Molnár Farkas, építész. Nemzetközi mintavásár Budapesten A vásár területe megkétszereződött — Budipesí a nemzetközi mintavásárok sorába lépett — A külföld nagyarányú érdeklődése — A megnyitás és az első két nap eseményei * Mdinár Farkas építésznek Budapesten, a „Mentoránál rendezett tervkiállitása alkalmából. (A szerk.) Sérvbe szere* | Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék g here comb és köldöksérvné! a mi tökélete $ sitett nigónélkiil! sérvkötönk. mely élle! u o hordható Mindenféle bandázs operáció £ után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülye- § désnéi. Szabadalmazott udtaipbetét Fia a nelt has-, hát- és mellmelegitő t ,,HV0tea“ Kitarts %8^>8va, nonw. Vi | Rendelő orvos: Dr Foeh K F egy. m. tan í Árjegyzék ingyen Q A vidéki felek még aznap eüntéztetnek r TSÍc éttij áTi*esa efdf Budapest, április 22. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Aki a régebbi, úgynevezett „Keleti vásár** emlékével lép be a Városliget hatalmas Ipar csarnokába, már a terasz előtt lepődik meg kellemesen. A kicsi budapesti mitltiavásár hatalmasan megnövekedő tt külső méreteiben is. Az Ipar csarnokot környékező parkban nagy területeket hasítottak ki a vásár céljaira. Uj kő- és fiapa Villonokkal és ízléses kiállítási bódékkal építették be az Ipar csarnokot övező területet. Mindenütt figyelemmel voltak arra, hogy a liget fái és növényzete a legszebb természetes kérőiéül szolgáljanak a m e grnagy o bbodott v á s á rterületnek. Budapest a nemzetközi vásárok városa lett Az eddigi vásárokon csak miagvar cégek állítottak ki. Ez az első eset, hogy külföldi, különösen német és osztrák cégek feltűnő nagy számban jelentek meg, mint kiállítók és Budapest ezzel egy csapással a nemzetközi vásár-városok sorába lépett. A vásárvezetőség céltudatos munkájára vall, hogy az ezret meghaladó kiállítók tíz százaléka külföldi, ami igen szép arány, ha figyelembe vesszük, hogy a lipcsei vásárnak ez a százalékaránya csak öt százalék. Ennek tudható be, hogy ezúttal a külföldi, de különösen az utódai!!amokbeli látogatók száma is feltűnően megnövekedett Külföldi kiállítók a vásáron A nagyszámú német és osztrák kiállító cégek között találunk angol, svájci és francia cégeket is. Bennünket közelebbről a szlo- venszkóiak érdekelnek és körsétánkon a következő cégeket vettük észre: A fiileki zománcedénygyárat, amelynek Ízléses csoportját a prágai mintavásáron is láttuk. Ugyancsak szép fülkét töltenek meg a Gácsi posztógyár termékei, a késmárki Wein Károly és társai vászonszövőgyár és az Alsó- Metzenzéfi vas- és acél áru gyárosok termel ő- szövekezete. A történelmi Csehország gyengébben van képviselve, de jól esett észrevennünk, hogy a prágai „Alba“ fehérnemű- gyár (Vejnar és Bisenschimmel), Praha, VII. is szerepel a kiállítók között. Ó roma pia még nem jött el a vásárra, de egy-két erdélyi cég kollekciója egészíti ki ,a külföldiek sorát. A megnyitás és a vasárnap Az első budapesti nemzetközi vásár megnyitása i.s jelentőségéhez képest szokatlanul fényes ünnepség között ment végbe. Kilenc órakor felvonulnak a meghívott vendégek, a kormány, a főváros, a diplomáciai testület, a gazdasági érdekképviseletek és a sajtó képviselői. A meghívottak közt számos előkelő külföldi vendég is van. Pontban tiz órakor megjelent nagybányai Horthy Miklós kormányzó ur, akit Belatiny. Artúr, a budapesti kamara elnöke fogadott és fölkérte a kormányzót a vásár megnyitására. A kormányzó hosszabb beszédben méltatta a vásár jelentőségét és Budapest szerepét a nyugatról keletre irányuló forgalom szempontjából és tóvárosi Fisoher Emil kormányfőtanácsos, a vásár ügyvezető elnöke, valamint Belatiny kanna raelnök kísér étében, amelyhez Walkó kereskedelemügyi- miniszter és Sipőcz polgármester is csatlakozott, a vásár megtekintésére indult. A kormányzó szemieufja A kormányzó két órán át tekintette meg a vásárt és több, mint harminc kiállítót tüntetett ki megszól!fásával. Különösen a tiszántúli református egyházkerületnek a Műcsarnokban elhelyezett grafikai csoportjánál időzött sokáig a kormányzó, aki láthatóan meg \rolt elégedve az első nemzetközi vásár eredményeivel. Feltűnt, hogy a kormányzó úgy a kíséretében lévő közéleti férfiakkal, mint a kiállítókkal roppant barátságosan elbeszélgetett és mosolygóan. jókedvűen járta be a kiállítás minden zugát. Jóval tizenkét óra után hagyta el a kormányzó a kiállítás területét. Az első nemzetközi vásár csoportjai A -budapesti mintavásár példás megrendezése más években Ls dicséretet érdemelt, de az idei vásár rend, ízlés és szakszerűség dolgában az eddigieket mind felülmúlja. Rendkívül jól hat a látogatóra, hogy a gép- kiállítású csoportokban a legtöbb gép üzemben van, úgy, hogy a vásár képe lüktető, élettel teljes. A vásár középpontja az Ipar- csarnok és a környékező kis pavillonok. Ezekben a következő szakmák vannak elhelyezve: bútor, üveg, kerámia, textil és ruházat, élelmiszer, vegyi ipar, iparművészet, Matyó- és mezőkövesdi hímzések, elektrotechnika, bőripar, ötvös- és éleszeripar. A vas- és gépipar a kisebb csarnokban és a külső területeken van elhelyezve. A Műcsarnokban: grafikai ipar, norimbergi áruk, könyv, zenemű és irodai cikkek, iró- és számológépek. A Mezőgazdasági Múzeumban (Vajda- hunyadvára) a rádiókiállitás nyílt meg, ahol hangversenyeket is tartanak. Szakemberek nézete szerint a kiállításnak ez a része jobban sikerült, mint a bécsi rádiókiálilitás. Mit hirdetnek a harangok? Szép, napsütéses idő kedvez az első nagyszabású budapesti vásárnak. Szombatór és vasárnapon valóságos zarándokló® indult meg a liget felé. Olyan érdeklődés nyilvánul meg a vásár iránt, amilyenre senki sem volt elkészülve a mai nehéz viszonyok között. A vidék iis nagyszámú látogatót küldött és különösen a szomszéd államok hiatármenti városaiból: Szakmar, Nagyvárad, Arad stb. ezrével érkeztek látogatók. Idegenbe szakadt testvéreink megértő szeretettel nézegetik ennek a kicsi országnak nagy gazdasági erőkifejtését, Megiltetődve állanak meg az Iparcsamok mögött fel-fel- konigo nagy és kis harangok előtt és olvasgatják a harangfehratokat. Egy nagy harangé: „Az 1925-diki szent évben és XI. Pius pápa uralkodása idejében a szentendrei hívek buzgó áldozatkészsége ismét életre keltette, hogy Isten dicsőségét és a magyarok Nagyasszonyának tiszteletét újra hirdesse.** A végesegyházai római katolikus egyház B1-hangú kisebb harangja emigy könyörög, ha megszólal: „Boldogasszonyunk ne feledkezzél el szegény magyarokról." A budapesti első nemzetközi vásár is azt mutatja, hogy az Isten nem hagyhatja el ízt a népet, amely ennyi tudással és szere tettel hódol a munkának. Erdélyi Árpád. Hol volt « az emberiség bölcsője? A délafrikai parád ésom — Uj őskori koponyaleletek Berlin, április 22. A Darwin neve körül lejátszódó tudó mányos vita ma már csak kultúrtörténeti emlék. A leszármazásról szóló tan igazsága ma a tudomány egyik nagy értéke és ma már a laikus is tudja, hogy az ember mai formájában nem hirtelenül, nem a semmiből és nem egy csapásra lépett a világba, hanem hosszú biológiai fejlődés eredménye. E tudó- mányos megállapítás után, mely körülbelül 20—25 év óta elvitázhatatlan döntő eredmény és a modern biológia sarkalatos tétele, jött a tulajdonképpeni nagy munka: az emberiség biológiai történetének megírása. Amióta Darwin eszméje gyökeret vert:, a tudósok azon vannak, hogy az emberiség történetelőtti idejéből származó okmányokat összegyűltsék és belőlük az őskori ember világát rekonstruálják. A biológia, a geológia és a kihalt élőlényekről szóló tudomány (a palaontológia) az őskor maradványait nagy mennyiségben összegyűjtötte és a három tudományból alakult szintetikus tudomány ma már abban a helyzetben van, hogy az ember fejlődéstörténetének biológiai és morfológiai vonalát hiánytalanul megraj zoihaja. Tudjuk, hogy a Hasaké!-féle „Pithecan tropos** körül milyen elkeseredett harc düh Ez a tudományos állat a német tudós szerin a homo sapiens efeő kezdete. Hosszú a fej lődésvonala. amely ettől a majom és embe közötti élőlénytől a mai emberig vezet. Elkeseredett tudományos vita után uj nagy felfedezések- tudásunkat kibővítették: a Nean- der-völgyi, a Piltdowni és a Krapínai leletek bizonyítják az elméleti fejtegetések helyes voltát. Dubois holland orvos szenzációs lelete, a „kétlábon járó majomember**, amelyet Java szigetén az ősrégi Trinil-vulkánban talált. végképpen éld" fte a kérdést Rövid idővel ezelőtt Délaí íban őskori élőlények •maradványait találták. Rodézlában egy koponyát találtak, melyet a tudósok 200.000 évesnek tartanak. 1924 végén a londoni egyetem egyik orvostanhallgatónője, Salmons Josephine az anatómiai intézetnek egy koponyát adott at, amelyről azt hitte, hogy majomtól származik. A koponya, amelyet Kinberlyben találtak, megkövesedett volt. A koponyát megvizsgálták és megállapítást nyert, hogy rendkívül értékes őskori lelet. Az egyetem Joung geológus tanár vezetése' alatt azonnal expedíciót szervezett és a megjelölt helyen több rendkívül értékes őskori leletre akadtak. Ezekről a leletekről a „Natúré** cimü angol tudományos folyóiratban több ismertetés jelent meg, amelyek azt bizonyítják, hogy ezek a koponyák, amely úgy a majomhoz, mint az emberhez hasonlítanak, egy olyan élőlény koponyái, amely az emberi fejlődés első fokán áll. A megejtett méretek azt mutatják, hogy agyveleje három milliméterrel hosszabb volt a csimpánzénál és tizennégy milliméternél kisebb volt, mint a gor lla agya. Különböző jelek azt mutatják, hogy ez a példány, amelyet Dart angol fanár „Australopithecus Africanus“-nak nevezett el, a íiaeckel-féle pithccaníropos-szal azonos. Ezeket a koponyákat Délafrikában találták Mindeddig itt oskori leletekre nem bukkantak volt és igy azt gondolták, hogy Egyip- tombó1 délre az őskorban majomember nem élt. így azonban ezek a leletek annak a lehetőségét bizonyítják, hogy az emberiség bölcsője Délafrika és hogy ott kell keresnünk az ember megszületésének történelmi pillanatát. Dart tanár rámutat arra hogy Délafriká- ban a nagy sivatagok, a vadállatok és az időjárás kedvezőtlen volta szinte rálkényszeri- tették a majomembert arra, hogy minden természet* akadállyal saját ereiéből megbirkózzék és a létért való küzdelem volt az, ami a kezdetleges agyból emberi agyat formált. Dart tanár reméli, hogy a tudományos kutatás a közeljövőben minden kétséget kizáró módon feleletet fog adni azokra a kérdésekre, amelyek az uj leletek alapján felvetődtek. St. G. Dr. Borűvka ezelőtt Dr. Hausmann >713 szanatórumai Prüffi* ü.. i-enürava Sí. T™“"
