Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)
1925-04-23 / 91. (834.) szám
Csfltörtök, április 23. 3 A cseh szociáldemokraták hamleti kérdése Prága, április 22. A gabonavámok kérdése nagyon elmér- gesitette a helyzetet a szocialista testvérek és szociáldemokrata elvtársik között. Stribrny pártja ugyanis feltétel nélkül hajlandó elfogadni az agrárvámokat s igy annak ellenzői, a szociáldemokraták teljesen magukra maradtak. A Ceské Slovo mai vezércikke szerint az összes európai államok a vámokkal védik iparukat és mezőgazdaságukat, csupán a csehszlovák köztársaság védtelen. A magyar kereskedelmi szerződés tárgyalásainál már eddig is igen nagy árat fizetett a köztársaság azért, hogy a vámkérdés rendezetlen. Magyarország a legkisebb engedményekre sem hajlandó a esek iparral szemben, ha retorziós intézkedésekkel nem áll módunkban azt jobb belátásra bírni. Egyébként, ha az agrárvámokat nem hozza he a parlament, úgy a koalíció megbukik, esetleg hivatalnokkormány következik, amely parlamenti ellenőrzés nélkül, rendelettel vezetné be a gabonavámokat. Emellett az uj választásokat a szociális biztosítás nélkül kellene megejteni, ami a szocialista pártok teljes halálát jelentené. A oikkiró végül ama nézetének ad kifejezést, hogy ezek megfontolása után a cseh szociáldemokrata párt is elfogadja a gabona vámokat, mert az ellenkező elhatározás egyértelmű a hamleti „nem ieinm“-vel. Svehla egészséges — a koalíció állapota válságos Prága, április 22* Rendesen jól informált politikai körök véleménye szerint Svehla miniszterelnök makkegészségesen tért vissza már napok előtt s jelenleg inkognitó hostivari birtokán tartózkodik. Ugyancsak nem kétséges az sem, hogy Svehla a legközelebbi napokban ismét betegszabadságot vesz. A miniszterelnök eme bujkálásának oka már nem fizikai, hanem politikai betegség. A Ceské Slovo vasárnapi cikkét, melyet lapunk hasábjain is ismertettünk, a politikai körök úgy fogják fel, hogy SvehIának voína az a kívánsága, hogy az agrárvámokat a szocialista Stribrny mi- niszterelnökhelyettes üsse nyélbe, még pedig ha másként nem lehetséges, úgy a cseh szociáldemokraták nélkül. — Én vagyok, — gyónt a lány, mert tegnapelőttől tudta, hogy szép és megérezte a szépség árnyékát is, úgy tudta, hogy körülfeketeti a fertő. ,r . . . az asszony az Úrhoz kívánkozott és ő ... azt mondta: engedjétek! Drága, olajos korsót bontott az Ur lábainál és . . . gyönyörű, pompázó hajával törölte meg őket. Az Ur neki is megbocsátott!" Újból keresztet vetett a pap. Most már hűvösen, tömjénillatuan legyezett a mozdulata. A Hanna lelkében olyan érzés terjedt, mintha friss forrás alá tartva felcserélték volna a ledugott korsó poshadt vizét. A nép oszlani kezdett, elvonultak a zsákmányoló darazsak, maradt a tiszta viaszk az édes mézzel: a sárgasziklás hegy a keresztrefe- szitett Krisztussal, aki kitárja a karjait az egész világ felé. A leány a kereszt alá som- polygott, kibontotta a koszorút és ráakasztotta a nagy szögre, amely átfúrta a szobor- ieszüleí lábait: — Én tudom már most, hogyha a fejedre nem is, de a lábaidra elfogadod, jó lesz! — Futva iramodott hazafelé. Most megint aranyszárnyakat érzett maga körül. Az utca üres volt, az emberek bent lakmároztak, duhaj nótáik megrezegtették az ablaktáblákat. Hanna úgy vélte, hogy az ő aranyszárnyai kocognak az ablakokon, hogy vele örül most mindenki. Az egyik kapu mögött legény várt a lányra az Ígért mézeskaláccsal. A zsebkendőjéből bogozott batyut szivalakura nyomta ki a belecsomagolt mézes. Hanna rámosoly- gott, hitte, hogy szív formálódik a legény arcán is. De bagóval lehetett puffadtra tömve a szája, mert nagyot sercentett a leány i/tán. — Fuj, disznó, még nem szegyei ilyen jókedvű lenni! Hanna nem haragudott, meg sem ijedt. Szervei ragyogva gurultak a legény körül, aztán-Jutott tovább, hogy leszeljen magának egy karaj kenyeret. A koalícióban tehát erős harc fog megindulni az agrárvámok kérdésérö.l Az egyik oldalon a cseh szociáldemokraták maradtak, mig a másik oldalán a többi négy koalíciós párt harcol. A tavaszi ülésszak legközelebbi üléseinek előjátéka nagyon drámai, amit egyébként várni lehetett. A koalíció a negyven- nyolc képviselőt számláló szociáldemokrata klub nélkül bajosan állhat fenn, mert a cseh „többség" ekkor száztizenkét képviselőből álló kisebbséggé zsugorodnék. A Ceské Slovo egyébként a következőket irta a politikai helyzetről: — A parlamenti üléseket előkészítő munkák még nem haladtak annyira, hogy a parlament végleges munkarendjéről beszélhetnénk. A legjelentősebb problémák hosszú sora még csak a törvényeket előkészítő bizottságoknál fekszik: ilyenek az építkezési törvény, a létszámapasztás kérdése, a szociális biztosítás, a vámügy, a nagymegye törvény és a választási törvény reformja- Legfontosabb azonban az adóreformjavaslat, amelyet a régebbi tervek szerint még május hónapban kellett volna letárgyalni a képviselőházban. Az adóreform megvalósítása azonban az állami bevételek jelentős leszállítását fogja eredményezni, mert az állami költségvetést is az uj adótörvényhez kell majd alkalmazni. SKrzvnskl és Mm pelriszMei Varsó, április 22. Benes dr. csehszlovák külügyminiszter tiszteletére tegnap a lengyel külügyminiszterség palotájában nagy diner volt, mely 20 óra 50 perckor kezdődött. Az egész lengyel előkelőség jelen volt, úgyszintén a francia és a jugoszláv követek, valamint a cseh követség is teljes diplomáciai létszámával. A dessert folyamán Skrzynski lengyel külügyminiszter hosszabb pohárkö- szöntöt mondott, melyben elmondta a Be- nessel való megismerkedés történetét, majd a genfi jegyzőkönyvről emlékezett meg és a lengyel-cseh testvérbarátság szükségességét hangsúlyozta. A beszédre Benes dr. válaszolt ugyancsak hosszabb pohárköszöntőben, vázolva a cseh-lengyel kulturbarátság szükségességét. Megállapította, hogy Csehszlovákiában nagyon sokan olvasnak lengyel könyveket, majd salját ifjúságának lengyel tradícióit emlegette, végre áttért a genfi jegyzőkönyvre és ürítette poharát a lengyel köztársasági elnökre. — A diner után művészi produkcíókben gyönyörködött a társaság és igen emelkedett hangulatban jóval éjfél utánig együttmaradi. Varsó, április 22. A ma reggeli sajtó kimeri tő jelentéseket közöl a cseh külügyminiszter ünnepélyes fogadtatásáról és kifejti, hogy mekkora jelentősége van e napoknak. A sajtó egyhangúan a személyes és a kulturális barátkozáson kívül foglalkozik a lengyel-csehszlovák jó viszony szükség- szerű oldalaival is és megállapítja, hogy Európa békéjének érdekében a két nemzet vállvetve fog küzdeni a genfi jegyzőkönyvért. Ma délben egy óra 30 perckor Flieder dr. csehszlovák követnél diner volt Benes dr. külügyminiszter tiszteletére. 7 órakor este Benes a lengyel kereskedők egyesületébe volt hivatalos, majd fél 11-kor a csehszlovák követségen nagyarányú rout kezdődött. A mai nap folyamán folytatták a konferenciákat, főleg a szerződés szövegének egységesítését. Az ünnepélyes aláírás még ma fog megtörténni a miniszterelnökségen. Délután 5 órakor Benes dr. fogadja a csehszlovák követségen a lengyel és a külföldi sajtó képviselőit. Borzalmas vérfürdőt rendezett egy berlini ember Feleségét és anyósát megölte, azután felgyújtotta a házat és agyonlőtte magát Berlin, április 22. Borzalmas vérfürdőt rendezett a Hamburg melletti Birkenibof nevű birtokán Max Neumann berlini lakos. Neumann nagy lábon élt és üzleti vállalkozásaiban hirtelenül rengeteget veszített. Eigy darabig küzdött a balsors ellen, de mikor mindenütt vereséget szenvedett és az összeomlás előtt állt, idegei felmondták a szolgálatot. Felesége és anyósa a birtokon tartózkodott és egyikük sem ismerte a helyzet komolyságát, miikor Neumann váratlanul Berlinből megérkezett. A félörült ember nyugodtan viselkedett, a szoigaszeméiyzeteí délutánra a szomszédos Wandsbekbe küldte, az istállóban húsz tehenet és öt disznót agyonlőtt, azután behatolt a lakásba és feleségét meg anyósát lemészárolta A vérfürdő után Neumann egy darabig tétovázott. A jelek arra mutatnak, hogy a menekülés gondolatával foglalkozott, de azután felhagyott vele és mintán a lakás minden zugát és a ház padlását benzollal leöntötte volt, magára gyújtotta a házat, bezárkózott az egyik szobába és mikor a lángok ide is behatoltak, főbelőtte magát. Az összeomló ház maga alá temette a három holttestet. Mov és Mifiiv taiüei a parlameníüen Szilárd a kormány helyzete — A nyomozás tovább folyik — A bombarobbanás áldoza tainak statisztikája Szófia, április 22. A hadügyminiszter hadseregparancsot bocsájtoitt ki, amelyben kifejti, hogy a hadsereg jövendő célja csakis a béke biztosítása lehet. Lelkes szavakkal emlékszik meg a parancs a király szerencsés megmeneküléséről és elítél mindent, ami a rend és a nyugalom ellen Bulgáriában az utóbbi napok alatt történt. — Harminc bolgár tudományos és jótékonysági intézet Európa összes nemzetéhez felhívást intézett, amelyben a bolgár in- tellektueilek rámutatnak a katedrálisban történt terrorisztikus merénylet bolsevista eredetére. Kérik, hogy a világ ezért ne Ítélje el Bulgáriát és segítse meg az idegenek elleni küzdelemben. A rendőrség közben folytatja a tettesek kézrekeritését. Számos rejtekhelyei fedeztek fel és a nagyarányú nyomozás igen sok régi gonosztevőt is kiemelt. A Slovo szerint Jankov és Minkov, a merénylet agyonlőtt értelmi szerzői, gyönyörű lakás fölött rendelkeztek Szófia egyik legszebb házában. A nyomozás azt is megállapította, hogy az agrárpárt befolyásos elemei szintén részt vettek a merénylet kiépítésében. A hivatalos statisztika szerint a Svata Nedelja-katedrálisban történt bombarobbanás alkalmával összesen 142 ember halt meg, köztük 14 tábornok. A Sobramje tegnapi ülésén a kabinet tagjait a ház hosszan tartó, lelkes ünnepléssel fogadta. Cankov miniszterelnök meghatót tan emelkedett szólásra és szomorú szavakkal Ítélte el a robbanást, amely éppen abban a pillanatban történt, amikor a kormány széleskörű amnesztiában részesítette a bűnösöket. Russov belügyminiszter ezután a kommunisták machinációit leplezte lé és hangsúlyozta, hogy Bulgária meg fogja kapni a kívánt létszámemelést a hadsereg számára. Ezután a pártok vezérei szólaltak föl, akik mind, még az agrárok is, éles szavakkal Ítélték el a tettet. A legnagyobb figyelem között emelkedett szólásra Manilov, a demokraták vezére, aki kifejtette, hogy miként a háború alatt is összetartottak Bulgária hü fiai, úgy most is a kormány támogatói maradnak az igazi bolgárok. Amikor Manilov befejezte beszédét, Cankov miniszterelnök megható- dotian ölelte meg a demokrata vezért és a két áüamféríiu sokáig szívélyesen szorított kezet. >iAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA*AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA» * Menyasszonyi kelengyék áruháza Saját készítményt) önöm férfi és női fehérnemű, asztalterítők és mindennemű ienáro Arnsitás nagyban éa kicsinyben fVTTKVTTTVVfrFVTTWTT'nrVfTfVTTTTVVTfTVTtVVTTVVVffVTWTTTVVVTVTl A P. M. H. CSÜTÖRTÖKI ROVATA írja: Fenyves Pál írók és írások — Munkácsy Mihály inasévei — A múlt század inastyar festészetének kétségtelenül Munkácsy Mihály a legnagyszerűbb egyénisége. Olyan egyéniség, mely az Avenuc- Vffiiers-n épült fejedelmi palotájában is megmaradt annak, ami a béosi diákszobában volt: naiv. lelkű, nagyot akaró piktornak. A bécsi akadémia „wilder Ungar“-ja később megszelídül: ugyan a düsseldorfi iskolában, még inkább annak a grande datne-nak oldalán, ki őt férjéül választotta, de azérf világéletében maradt benne valami abból a Miska gyerekből, aki azon való elkeseredésében. hogy más lobban tud festeni, mint ő, földhöz vágta báráuybör sapkáját, nagyot ütött öklével az asztalra és kifakadt keservesen: — Pajtás, nem leszek piktor! Mégis az lett, mert rendkívüli tehetsége ellenáll Ihatatlan erővel irányította a sorsát, ütmek a tehetségnek bámulatosan gyors kibontakozása mintha kárpótlás lett volna azokért a nélkülözésekért, melyeket a háborút követő szomorú esztendőkben kellett elszenvednie a kis I.'eb Máskának. El lehet mondani, hogy Munkácsyit egész pályáján végigkísérte a szabadságharc leverésének errdéke. mert apja menekülés közben szerezte halálos betegségét, nagybátyját is a háboríts idők juttatták koldusbotra, úgy hogy kénytelen volt inasnak adni a gondjaira bizott árvát. Munkácsy inaskodását szeretik legendás ködbe burkolni pedig hát az önéletrajza elég világosan beszél. Malonyay vissza emlékezéseiből tudjuk, hogy a szörnyű vég is a nyomorúságos biti- kornak egy epizód!álban leli magyarázatát . . . Szegény kis asztalosimas bizony rossz napokat látott és bármennyire stilizált is a hírneves Mester, amikor életének ezt az időszakát elbeszélte, az anekdotákból ki lehet érezni a csúnya valóságot. Ezeket az emlékiratokat azóta ismerik általánosam, mióta az Aimlcus kiadásában néhány évvel ezelőtt magyair nyelven is megjelentek. A könyvnek kalandos története van. Munkácsy a nyolcvanas években levelezést folytatott egy asszony-ismerősével, akiinek tört francia nyelven megirta élete busz első évének hányattatásait. Amikor Malonyay Dezső, a jeles mii örté- n-ész, M'unkácsynak személyes jóbarátja, tudomást szerzett ezekről a levelekről, azonnal átdolgozta őket napló formájában magyarul. Az eseményeket kiegészítette, a sorrendet kiigazította, a nehézkes fnanciaságot .a maga pompás magyarságával helyettesítette. Ilyen alakban használta fel az értékes életrajzi adatokat Munlkáosyról irt díszes munkájában, melyet azóta utolért a diszmü- vek sorsa: vaskos kötésével és bronzplakottjével együtt elmerült a feledés homályában. Pedig gyönyörű reprodukciói jobb sorsot érdemeltek volna. Azonban Malonyay többet tett ennél. Megös- mertette egy francia művészeti folyóiratnak szerkesztőjét az ilymódon átdolgozott naplóval, aki Munkácsy beleegyezésével gondoskodott annak francia kiadásáról. Ez a francia könyv természetesen nem térjedhetett el Magyarországon, de nem válhatott népszerűvé a hatalmas d'íszmübe” között magyar szöveg sem. Az előbb említett i kiadásnak érdeme, hogy Munkácsy Mihály -vis: szaemíékez'éseiit végre hozzáférhetővé tette naigyközönség számára. A bevezetésiben ió lett volna elmondani a napló keletkezésének körülményeit. A könyv becséit nagyban emelte volna Munkácsy néhány ifjúkori kísérletének reprodukciója. Nem elég megdőltem az asztalosinas legendáját, hanem meg kell mutatni a magyarságnak Miunkácsyt — egészen. Mert még negyedszázaddal halála után is néhány képe él osalk mindnyájunk emlékezetében. A Krisztus-trilógia, a Honfoglalás, a Síralomházban meg talán a Tépéscsi- náíók általánosan ösmert alkotásai a Mesternek, de vájjon ösmerik-e elegen Munkácsy gen-re- képeit, vázlatait és a nagyrészt magánképtárakban őrzött tájképeit? Az újabb művészeti irányok túlhaladtak ugyan Munkácsy stílusán, de a nemzeti művelődés számára olyan értékek rejlenek ezekben a müvekben, melyeket előbb-utóbb művészeti kultúránk közkiticsévé kel. tennünk. Munkácsy Mihályt a magyar föld adta a nagyvilágnak, nekünk vissza kell őt hódítanunk magunknak. — (Az uj polgári törvénykönyv.) A Pra- ger Presse jelentése szerint a legközelebbi jövőben fog összeülni Prágában egy cseh és német jogászokból álló bizottság amely az uj polgári törvénykönyv tervezetét fogja revideálni. Az uj törvénykönyv ezerötszáz paragrafusból áll s igy ma még egyáltalán nem lehet tudni, hogy ezek a munkálatok mennyi ideig fognak tartani. Remélhető azonban, hogy a bizottság a folyó év végére elkészül feladatával. Kétségtelen az, hogy az uj polgári törvénykönyvet már csak az uj választásokból kikerülő nemzetgyűlés fogja letárgyalni. — (A kommunista párt belső bajai.) A kommunista párt krízise a párt delegáltjainak Moszkvából való visszatérése után úgy látszik még jobban kiélesedést. Brünn és Kladno a leghevesebb harcot folytatják a prágai pártvezetőség ellen s Bubnik tábora is napról-napra nő. A prágai pártvezetőség egyelőre tehetetlenül nézi a válságot, jóllehet a Rude Právo a _ legenergikusabb rendszabályokat követeli a brünni kommunista Rovnost ellen, amely éles támadást intéz a harmadik Internacionálé ellen.
