Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)

1925-03-24 / 68. (811.) szám

Kedd, március 24. <y ~mGj\iJiyiGWRftiKlᣠ— (Hainisch dr. dlszdolrtorsága.) Becs­ből jelentik*. Hainisch dr. osztrák elnököt ma délben a kormány tagjainak és a diplomáciai testületnek jelenlétében az államtudományok diszdoktorává avatták. Az egyetem rektora méltatta az elnök érdemeit, majd Hainisch nagy beszédet mondott a jövőről, melyet mélységes optimizmus hatott át­— (Beniczky és Rakovszky Zitához utaz­tak.) Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése szerint Beniczky Ödön és Ra­kovszky István volt miniszterik Spanyolor­szágba utaztak, hogy a húsvéti ünnepeket Zi­tánál és családjánál töltsék. — (Újabb értékes leletek Budapest kör­nyékén.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Ó-Szőny község mellet folyó ásatásoknál 6 darab római szarkofágot ástak ki a földből, amelyeket ma reggel teherautó­kon beszállítottak a Nemzeti Múzeumba. A leletek között sok arany kincs is van. A Nemzeti Múzeumnak ilyen szarkofágja* még nincsen, de Európa többi nagy városainak múzeumaiban is ritkaság. A szarkofágok tudósok megállapítása szerint roma korból származnak, oldalaikon gyönyörű dombor- müvekkel és Írással, ami tisztán látható. — (A spekuláció áldozata.) A prágai kre­matóriumban ma fogják elhamvasztanii Dub- sky Ottó holttestét. Dubsky Ottó, aki rész­tulajdonosa volt a traaizenstliali Dubsky és Fia cégnek, e hő 18-án önként vált meg az élettől. Tettének oka nagy üzleti vesztesége volt, amelyet gabonaspekui'ációi miatt szen­vedett. —- (Városi munkások munkabérei.) Ko­máromi tudósítónk jelenti:’ Izgalmas és vi­harral végződő tanácsi!lésen tárgyalták a vá­rosi munkásság bérrendezését. A városi köz­gyűlés pár héttel ezelőtt az összes vállalatok házilag kezelése mellett döntött egy szótöbb­séggel, tnig a szövetkezeti pártok ezeket vállalatoknak akarják bérbeadni. Akkor az­zal küzdöttek a kommunisták és a cseh-ma­gyar szociáldemokraták, hogy a házi keze­lés olcsóbb, mint az ajánlat. Alig, hogy ezt elhatározták, a szociáldemokrata taktika azonnal napirendre hozta a munkabárrende­zést és évi 130.000 koronás béremelést java­solt A házikezelésre tehát 100-000 koronát fizet rá a város. A szövetséges pártok mél­tányos munka-béremelésbe hajlandók voltak belemenni, de a kommunisták provokáló ma­gatartása után kérdéses, hogy a terror előtt meghajolnak-e. Boldoghy Gyula ipartestületi és Fried Jenő kereskedő testületi elnökök erélyesen utasították vissza a kommunista támadásokat. — (Szabadságjogok a cárizmus alatt.) A bukaresti törvényhozásban élénk tiltako­zást váltott ki egy beszéd. A közigazgatási reform vitája során Coaglac besszarábiai pa- rafez (párti szenátor azt mondotta, hogy a tör­vényjavaslat még az eddigi jogaitól is meg­fosztja a lakosságot. A beszarábiaiaknak még a cári uralom alatt is több joguk volt, mint amennyit á reform megenged. A liberá­lisok e kijelentésre kórusban támadtak a szó­nokra, ki megmagyarázta, hogy nem a cári uralom elmúlását sajnálja, hanem azt, hogy honfitársainak ma kevesebb jomrk van. nrn-t amennyi román testvéreinek Beszarábiában a régi idegen uralom alatt volt. A szigorú kri­tikát mondó képviselő nem tartozik a kisebb­ségekhez, hanem román. És a besszarábiai románok jogfosztását sérelmezi. Kommentár nem kell az’ esethez. y — (Itt a tavasz,) a napsugarak megtar­kítják a legszebb arcot. Ha már megtörtént, küldök eltávolításához szereket és kioktatást. Akinek még nincs archibája, annak meg vé­dekezésre arcápoló-garnitúrát. Olvassa el minden vasárnap hirdetésemet. — (Molnár-Tóth levele feleségéhez.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Molnár-Tóth, a hires tömeggyilkos, öngyil­kossági kísérletet kő vett el a börtönben, fel­metszette ütőerét, de komolyabb bája nem történt. Tettének elkövetése előtt még leve­let irt feleségének, amelyben elmondja, hogy öt halálra Ítélték, itt a tavasz, kinn rügyeznek a fák, közöttük az én fám is, amelyen én leszek a rügy. — (Egy koldus, aki 4C0 milliót hagy hátra.) A bécsi meTiedékházban tegnap egy Kulik Wenoel nevű öreg koldus halt meg, aki bejárta már a világ összes fővárosainak menedókházait. Koldult Berlinben, tanyázott a londoni földalatti nyomor-csatornákban, lakója volt a berlini szegényháznak, míg vég­re mostan a bécsi menedéhházban elhunyt. Az öreg koldus, akinek halálát orvosi meg- állapítás szerint éhezés által előidézett kime­rülés és gyengeség okozta, két betét­könyvet hagyott hátra összesen 400 millió korona értékben. A milliomos koldusnak a pénzgyüjíés volt a szenvedélye. Eredetileg szabó volt Párisban, azonban csakhamar rá­tért a koldulásra. Gyűjtötte a Pénzt, majd né­hány év előtt koldustársai számára köl '.sörö­ket adott magas Kamitok ellenéten. lg/ vitte föl 400 millióra, mig végre tegnap 70 éves ko­rában végkimerülésben és nyomorban meg­halt. Családja nem volt, állítólag hozzátarto­zói sincsenek és igy nagy vagyonát valószí­nűleg az állam fogja örökölni. Hátborzongató „irredenta*4 történeteit, amelyek Komáromban történtek és a város hír­nevét államalkotó körökben megtépázták. Ol­vassuk, hogy az éber és szemfüles áHamrendőr- ség Pozsonyban több irredenta látszatu mus- kátlivírágot csendben és feltűnés nélkül eltávo­lított kirakatokból, fiát kérem, ez is valami; de mlnálunk, Komáromban, ahol 120 poh ár! lakos­ra egy rendőr vigyáz, enné! soklcal különb dol­gok történtek pár évve! ezelőtt. Például a Ná­dor-utca egyik üzletének a kirakatában gyerek­harisnyák voltak kiállítva, egyesek szárán piros-feisér-zöid színek is voltak egyéb színek mellett. A rendőr bemegy, nem szalutál, hanem vésztjósló arccal rendelkezik; Harisnyákat be­venni a kirakatból! A kereskedő ész nélkül ele­get tesz a parancsnak. Beidézik, akkorára már egy kicsit öszeszedte magát és számláit és a rendőrségen beigazolja, hogy az Irredenta színű harisnyákat Prágából hozatta. Más. Egy ház­tulajdonos igy, busvét előtt a háza elejét me- szelíetíe halvány zöldre, az ablakok kereteit fehérre, alul a ház fala vörös márvánnyá! van burkolva. Egy rendőr nézi egy álló napig nézi Másnap bemegy a háztulajdonoshoz és követeli, hogy a magyar színeket távolitea el. Nem et­tem meszel, szóit a háziúr, hiszen ötszáz ko­ronámba került a reparáció. Hogy a büntetés­től szabaduljon, a vörös márványíábszatot kát­ránnyal kellett bekenctíiie. A harmadik eset a iegrőniesebb. Idő; Károly-puccs után, az ágyu­kat naponta végigsétáltatták a városon keresz­tül. November 4-én, Károly napján, rettenetes esemény adta elő magát. Egyik cukrászkirakat- ban esokoládéíorta jelent meg ezzel a felirat­tal: Éljen Károly! Mondanunk se keli, hogy a tortát úgy elkobozták, mintha ott se lett volna. Sokáig tartott a nyomozás, amely megállapí­totta, hogy a torta csakugyan egy öreg polgár ceveaapjára készült (de a szegény mégse evett belőle) és nem titkos legitimisták rendelték Ká­roly királynak. A történtek hiteléül: öreg őslakos. — (Nagy vihar az alsó Dunán,) Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Bu­karesti jelentés szerint a, Dunán és a Fekete- tengeren tegnap óriási vihar dühöngött. A hatalmas szélvihar a kikötőikben horgonyzó hajók közül többet elszakított a horgonyról, számos hajót útközben ért a vihar és az uta­sok a legnagyobb ijedtséget állották ki. A Principe Karol nevű hajó, amelyen Terente haramiavezért szállították Hamburgból Ro­mániába, 6 órás késéssel futott be a constan- cai kikötőbe. Romániában a szélvihar a táv-5’’ író és telefonvezetékeket is megrongálta, úgy hogy Bukarestbe még nem érkezett biz­tos jelentés arról, hegy Terente megjött-e vagy sem. — (Halálozás.) Dezseri Blaskovich Gyu­la bankigazgató e hó 20-án rövid szenvedés után Nyitrazsámboréten meghalt. — (Büntető hajnyirás.) Románia tör­vényhozása az újabb érában, amikor az euró­pai közvélemény behatóbb érdeklődéssel kí­séri munkálkodását, nem egyszer szerzett már méltó feltűnést. Bizonyára ilyet fog kelteni egy speciális törvénye is, melyet most lép­tettek életbe. A törvény a csavargások meg­szüntetésére irányul és tudósítónk jelentése i szerint egyik szakasza azt tartalmazza, hogy annak a nemek, akit titkos prostitúción érnek, vagy akiről kiderül, hogy erkölcstelen élet­móddal tartja fenn magát, tőből lény írják a haját. Ezen kivül még elzárással is büntetik Ez a hajny:rás kissé'középkori ízű, — de hát Romániára nézve haladás az is, hogy eljutott — odáig. yy T.rr>~-kapha­tó Isola R. Kettner, Prága, Havelská 19. 3 SftrMimNlDé A Túlnyomóan felhős, csapadékra hajló, enyhe, nagyjában nyugodt — (A bosszúálló színésznő.) Csikágóból jeelntik: Olympia Macii hires operaénekesnő többször kérte Bagnano János tenoristát, hogy adja vissza elvett becsületét, azonban Bagnano mindig elutasította. A szereimében megcsalt színésznő, akinek hozzá még a be­csülete is elveszett, elkeseredésében a fegy­verhez nyúlt. Az egyik színházi előadás után New Haven városában a színház előtt még egyszer odament volt 'kedveséhez és kérte, hogy térjen, vissza őhozzá és ismerje el tör­vényesnek nemrégiben született gyermekü­ket. Azonban a színész megvetéssel fordult el a nőtől, aki erre elkeseredésében agyon­lőtte csábítóját. — (Nagy földrengést jeleztak az ameri­kai obszervatóriumok.) Ottavából jelentik: Tegnap reggel az obszervatórium óriási föld­rengést jelzett 5310 mértföld távolságban. A földrengés négy órahosszat tartott. — (öngyilkos budapesti kereskedő.) Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A háború utáni áldatan gazdasági állapotok nap-nap szedik áldozataikat. Ma délelőtt Kráusz Imre budapesti kereskedő leugrott Teréz körúton lévő harmademeleti lakásának ablakából, mert nem birta tovább nézni üzletének pangását. A szerencsétlen öngyil­kos rögtön meghalt. — (Aljechin diadalutja Csehszlovákiá­ban.) Rózsahegyi tudósítónk jelenti: Abechin, a világhírű sakkmester Csehszlovákiában tartott turnéján Rózsahegyen is megállapo­dott, hogy megmérkőzzék a város és a kör­nyék legkiválóbb sakkozóival. A verseny, mely a „Grand Myto“-kávéház termében folyt le, fényesen sikerült. A játék fél 9 óra­kor vette kezdetét, amikor már a két sorban elhelyezett táblák mellett negyvenötén vár­ták izgalommal a mester első húzását. Alje- chin könnyen és nyugodtan játszott, mig a szlovenszkóiak. akik eleinte hamar adták a válaszokat, egyre több és több ideig gondol­koztak egy húzáson. Az eredmény nem lehe­tett kétséges, egy rövid óra múlva már el­hullt az első áldozat, melyet aztán gyorsan követett nyomon a többi. Éjfél után történt az első örvendetes esemény. Aljechin Föl­des Ernőnek, majd Hart Andornak és Kruppa őrnagynak felajánlotta a remist, amit azok el is fogadtak. Hosszú küzdelem után Gregorics, Rózsahegy bajnoka is elvesztette partijai Az orosz mester' a 45 partiból háromban remi- zált 42-be pedig győzött. — (Ismét munkában a turini Fiat-gyár.) Zürichből jelenti a Neue Zürioher Zeitung: Az északolaszországi sztrájk vége felé közele­dik. A legtöbb üzemben újra fölvették a mun­kát. Mivel a több mint 30-000 munkással dol­gozó nagy Fiat-automobil müvekben az üzem ujrafölvétele nagyobbarányu technikai fölkészülést igényel, itt csak hétfőn állnak a munkába. Dél Olaszországban még néhol tart a sztrájk. \\ Fővárosi nívójú uriszabóság MAR- KOVICS és SAKULIN Kosice. Fő-utca 48. Telefon 697. sz. xs Angol import férfiszövetek ENGLAN- DER és MARKOVICS cégnél, Kosice, Fő­utca 48. Telefon 697. sz. pn Magyarok Párisban Páris, március 23. Párisi művészi körökben érdeklődést keltett Nagy Zsigmondiak megjelenése. Nagy Zsigmom- dot a párisi művészvilág jól ismeri még háború elöítrőL Ez az érdekes székely származású ma­gyar festő korábban kalotaszegi színekkel tele­rakott vásznait éppen George Petit kiállító ter­mében mutatta be, amikor a háború kitört. Nagy Zsigmond Spanyolországba ment, ahol élete és művészete uj fordulathoz jutott el. A mély, erős spanyol szinek a székely festő palettájára tri szí­neket varázsoltak. A spanyol táj, a spanyol le­vegő, a spanyol lélek valósággal felfrissítette Nagy Zsigmond művészetét. Franciaországból egyetlen sou nélkül, igazán csak palettájával és festiékes dobozával ment át a határon, ahol a mű­vészi exisztenciát újra kellett kezdenie. San Se- bastianoba érve már a második napon észrevet­ték a fürdővendégek a magyar művészt és nem­sokára sikerült ott festett képeit eladnia és Mad­ridba költöznie. Itt a magyar festő művészete és hírneve mindinkább növekedett. Megrendelések­kel halmozták el, múzeumok veszik képeit A magyarok nagy pártfogója, az anyakirályné figyelme rátérelődifk, az ő segítségével sikerűi kiállítást rendeznie, amelynek igen nagy erkőjesi 'és anyagi sikere volt. A spanyol lapok aroképét és életrajzát közük és bőven ismertetik azt a magyar művészetet, amit a spanyol művészet ha- gyományaivail teljesen kongenaálisnak találnak. Művészete a legnagyobb méltánylást akkor érte eL, amikor a spanyol anyakirályné modellt ült arcképéhez, az egyik infánsnő pedig tanítványul szegődött hozzá. Ez a képe újabb sikert jelent pályáján és a spanyolok már úgy beszélnek róla, mint nemzeti festőjükről. .Akkoriban jutott Nagy Zsigmond arra a gon­dolatra, hogy a dél amerikai spanyol államokba, nevezetesen Argentínába megy. Híre megelőzte és anyagi elismerésben ott sem volt hiány. l>e out hiányzott neki a spanyol városok szine és leve­gője s a művészi inspiráció. A hatalmas délame­rikai ország úgy látszik nem festőiknek való föld. Nagy Zsigmond vissza vágyott, de annyira elihal- mozták megrendelésekkel, hogy még egy évig ott keJÜett maradnia. Most újra visszajött Párisba. A háború előtt: zár alá vett képeit szerencsére jókarban találta. De hol vannak ezek a kalotaszegi szinek az ő mostani Qoya-szerü színeitől! Parisból Nagy Zsigmond átment Londonba, mert először ott akar régi és újabb képeiből kiállítást rendezni. Meg vagyunk győződve arról, hogy az angol kö­zönség valóságos revélációval fogra fogadni en­nek a magyar festőnek érdekes művészetét. Egyébként pár fiatal festőművész is állított ki mostanában Párisban. Az együk Díener Dénes Rudolf — akinek névrokousága ellenére semmi ■köze nincsen a Károlyi-kormány volt államtitká­rához, aki szintén Párisban 3i —, rajzokat és akvarelleket mutatott be, melyek a fiatal magyar festőművésznek szép erkölcsi sikert biztosítottak. A másik Ziízer Gyula, aki a Galerié du Zodiaque- ban álkitctta ki igen tehetséges kézre valló lito­gráfiáit és rajzait. (g. gy.t (*) Elsüíyesztett premier. Hirt adott már a Prágai Magyar Hírlap arról, hogy a kolozsvári magyar színház előadatja Pálffyné Gulácsy Irén falusi drámáját, mély a színház színműpályázatán legjobbnak találtatott a beérkezett harmincnégy inü közül. Páiiffyné az erdélyi irodalom egyik legtehetségesebb művelője. Magas intelligencia, tisztuik vj'lá'guézlet, erős erkölcsi érzék, szélesen alapozott tudás jellemzik a köztiszteletben álló modern írónőt. Darabjának bemutatója elé a leg­nagyobb érdeklődéssel ekintett egész Erdély iró- és művészvilága. A premier azonban óriási csaló­dást hozott. Munkatársunk jelentése szerint a pályadíjnyertes drámát a kolozsvári színház olyan előadásban mutatta be, hogy az egyenesen botrányszámba megy. Szegényes, ütÖtt-kopott kiállítás veit a keret, melybe általános szerep- nem tudás illeszkedett- A ta le dinamós író páratla­nul gazdag, szó virágos nyelvezettel megírt dekila- mációit egyetlen szereplő sem tudta. Nem értek rá megtanulni. Egy tót alatt két prózás színjáté­kot nehéz is betanulni- Hozzá még két próba után kihozni — egyszerűen vakmerőség. A szereplők mind mást beszélteik, minit amit a szerző a szá­júikba ad. De ezek még a kisebb hibáik voltak. A nagyobb bűn az volt, hogy Imre Sándor drámai rendező a színmű fölét kihúzta. Nem maradt an­nak se füíie, se farka. A köz őrség elámulva eről­ködött megérteni azt a zagyva! történetet, mely­nek ilyen álakban sommi értelme sem volt A ko­lozsvári sajtó, mely a színházat túlzó kímélettel kezeli és igazán kezíyüs kézzel bánik vele, a leg­nagyobb felháborodással ír az irodalmi botrány­ról, mélységes részvétét tolmácsolva szenvedő hőse, Pálfe'yné Gulácsy Irén iránt Találgcgák az indító ökot, ami miatt a pályanyertes színmüvet a színház iíyetémmód elsüíyesztett és abban vélik megtalálni a magyarázatot, hogy az erdélyi irók nem vonzanak elég közönséget, kár tehát áldozni a darabjaikra. Ezúttal azonban a kolozsvári szín­ház több kárt okozott magának, mintha áldozatot hozott volna a darab ülő kiállításáért és betanu­lására. (*) Bartók Béla hazaérkezett Olaszországból Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Bartók Béla ma érkezett vissza olaszországi út­járól, ahol Milánóban, Rómában, Nápolyban és Palermóban hangversenyzett mély és igaz siker­rel. Bartók vasárnap a Zeneakadémián tart hang­versenyt, ahol néhány még eddig elő nem adott saját darabiát fogja bemutatni. (*) Péchy Erzsi a budapesti francia követsé­gen. Budapesti szerkesztőségünk jeleníti telefo­non: A budapesti francia követségen ez év ápri­lis havában előadják Offenbach Szép Helénáját és felkérfcéik Péchy Erzsit a címszerep eljátszására. A művésznő a szerepet elfogadta. Az előadást Pálffy Miklós rendezi, aJki Calohas szerepében maga is játszik a darabban. A többi szerepeket a franoía követség tagjai, közöttük De Robin gróf és neje kreálják. ^ (*) Magyar színdarabok Párisban. Budapesti szerkesztőségünk identi telefonon: . Az Expedidon Internationale az Árts Decoratives kiállítási terü­letén három színpada hatalmas színházat épített, amelyben a világ minden reprezentáns színtársu­lata véndégszerepelirri fog. Elsősorban orosz, spa­nyol, olasz, sőt kínai és japán színházak szere­pelnek, a magyarokról ellenben megfeledkeztek. Failudi Jenő dr., az Unió vezérigazgatója, aiki pén­teken este tért vissza Parisból, tárgyalásokat folytatott a kiállítás vezetőségével és elvben megállapodott velük egy magyar reprezentáns színtársulat vendégszereplésére vonatkozólag is. Ez a társulat augusztusban fog játszani Parisban és előadásra kerül a Fából faragott király. János vitéz, Antónia, Gsibi és az Unió egy uj magyar drámája. á

Next

/
Oldalképek
Tartalom