Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)

1925-03-11 / 57. (800.) szám

Szerda, március 11. ífc A issiíi négszövelséni íanisiilés rnsgnyitáss Az Ót Hatalom Paktuma az előtérben — Nagy ellenzék a tanácstagok között — Olaszország álláspontja A passzivitás mellett döntött a magyar ellenzék Csak a választójogi bizottságba enged két tagot — A választójogi javaslatot saját ple­náris ülésein tárgyalja le Budapest, március 10. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) Az ellenzéki blokk hétfőn este foly­tatta tanácskozásait és a következő határo­zatot hozta: A demokratikus ellenzéki blokk kimond­ja, hogy Bethlen István miniszterelnök politi­kájával szemben minden komoly ellenzéki működés céltalan és meddő. Többször ismé­telt nyilvános felhívásunk dacára Bethlen István nem volt hajlandó a parlamenti béké­ről velünk előzetesen tárgyalni,' éppúgy a választójogi javaslat alapelveiröl. A passzivitás teljes ientarása mellett az ellenzéki blokk megengedi, hogy a közvé­lemény kellő felvilágosítására két tagja, úgymint Vázsonyi Vámos és Szilágyi La­jos az ellenzéki pártoknak felajánlott tag­ságot a választójogi bizottságban elfogad­hatja. Ez a határozat tisztán ezt a célt szol­gálja- tehát még annak feltevése ellen is til­takozunk, mintha a miniszterelnökkel tárgya­lásokba óhajtanánk bocsátkozni a vasárnapi beszéde után. Végül elhatározta a blokk, hogy a vá­lasztójogi javaslatot plenáris ülésein általá­nosságban és részleteiben kimerítően fogja tárgyalni. Megválasztották a magyar nemzetgyűlés választójogi bizottságát Budapesti szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: A nemzetgyűlés mai ülésén Zsitvai Tibor alelnök kegyeletes szavakkal emléke­zett meg az elhunyt Hegyeshalmy Lajosról. Ezután megválasztották a választójogi bizott­ság 25 tagját. Szabó Dezső a magyar vidékre vágyik és dolgozni akar Két H3gy regényt ír, rengeteg témája és pro­gramja van — ,-Nera szabad megszöknöm hi­vatásom elől** Szeged, március 10. Szabó Dezső, a nyugtalan vérii magyar iró, mint már a Prágai Magyar Hirlap jelen­tette, öt hónapi külföldi tartózkodás után a mailt héten Franciaországból hazaérkezett és Budapesten átutazva, Szegeden telepedett le. A P. M. Ii. szegedi tudósítója hosszabb be^ szélgetést folytatott Szegeden Szabó Dezső­vel, aki elmondta olaszországi és franciaor­szági tartózkodásának élményeit és jövendő terveit. — Három hónapig csavarogtam Olasz­ország. a Riviéra vidékén, két hónapig pe­dig Parisban éltem — mondotta Szabó De­zső. — És két hónap alatt többet tanultam itt- mint otthon tiz év alatt. Paris hallatlanul szép. a párisi nép a legegészségesebb, a leg­tisztább és legbecsületesebb. Ragyogóbban nagyobb várost nem lehet látni. A Luxem­burg mellett laktam, ahol a Mont Parnasse és -a Boulevard Saint Midiéi összeér. Abla­kom ránézett a Luxemburg-kertre és innen néztem végig Parist. Közben folyton olvas­tam a magyar lapokat. Rájöttem arra, hogy nem szabad megszöknöm hivatásom elől, be Feli töltenem hivatásom. És most egy svung- ban idejöttem. Pestre nem kívánkoztam. Meg­érkeztem tegnap délután három órakor a pá­risi gyorssal a keletire. Áthajtattam a nyu­gatira. Négykor indultam már Szeged felé. Magyar miliőre van szükségem. Egy regé­nyen dolgoztam kint. amiben Szeged is sze­repel. De kint nem dolgoztam semmit. Eldob­tam a ceruzákat. Most két hatalmas regényen kell dolgoznom. Megszólalok. Rengeteg té­mám és programom van. Parisban találtam a komoly és egészséges munkára, ami visz- szaadja a hitet az embernek. Az az öt hónap nagyon jó volt. most csak az a fontos' hogy jó lakásom legyen és dolgozni fogok. Egy évig itt maradok Szegeden és regényeket akarok Írni. Dolgozni akarok a magyar kul­túráért és erőért és dolgozni egy nagy ma­gyar demokráciáért. Háromszázhuszmilliót költöttem el öt hónap alatt. Nem, nem adtam el minden könyvemet. A nagy magyar auk­torok még mind meg vannak. Érzem, hogy a magyar vidék kell nekem most. Egy jó lakás és dolgozni fogok. M* várd mié fetszötvtunfz, ftoŐW előfizess 7 London, március 10. Lapjelentések szerint a genfi helyzet általában bizonyatalannak tűnik fel. A Morning Fost diplomáciai tudósítója szerint a felajánlott „Öt Hatalmi Paktum44 a népszövetség tagjai között nagy ellen­szenvre talált. Németország * felhasználja az általános káoszt, hogy népszövetségi tagságát oly föl­tételek mellett kapja meg, melyek a versail- lesi békeszerződés szétszakítását jelentenék. A Daily Telegraph diplomáciai tudósí­tója figyelmeztet arra,, hogy az a paktum, melyet Lloyd George és Briancl annak idején Cannesben kidolgoztak, melynek ujratelvéte- lét nía Briand ismét tervezi, Lengyelország rideg elutasító álláspontján dőlt meg. Német­országnak viszonya a csehszlovák köztársa­sághoz nem ütközik nehézségbe, mert az itteni határkérdés nem játszik szerepet. Mégis a csehszlovák-német helyzetben is zavarólag hathat a csehszlovákiai nagy és elégedetlen kisebbségek magatartása vagy az, ha Ausztria Németországhoz csat­lakozik. A Times Franciaország politikájáról írva megállapitja, hogy Franciaországot gazda­sági helyzete predesztinálja arra, hogy An­gliával közös politikát csináljon. Bármennyire nagy is ma Parisban az aniniozitás Német­országgal szemben, a’z nem lehet kétséges, hogy a francia politika iránya a Németország­gal való megegyezés felé haladd. Zürich, március 10. A Neue Züricher Zei­tung milánói jelentései szerint a hivatalos Popolo d’Itaiia a következő álláspontot fog­lalja el a német biztossági szerződési tervvel szemben. Olaszország ezt a paktumtervezetet a jelen körülmények között a diskussziók leg­jobb és egyetlen kiinduló pontjának tekinti. Ez a szerződés az a bázis lehet, melyen az eddigi kényes kérdések megoldása föl­épülhet­A britt főváros előkelő társaságát nagy izgalomban tartja az a szenzációs per, ame­lyet Dennistoun ezredes elvált felesége folytat volt férje ellen. Dennistoun ezredes jelenlegi felesége a tragikus végétért lord Carnarvon egyiptológus özvegye. Dorothy Muriéi Dennistoun, akitől az ezredes elvált, pár évvel ezelőtt. London egyik legszebb asszonya volt. Törékeny ter­metéért, finom, hamvasszőke fejéért a lon­doni felső tízezer „Kis egérének nevezte el. Ezt a szenzációs pert volt férje ellen, csak szinleg indította tavtásdijért, tényleg azonban bosszúból, hogy házaséletük titkainak felfe­désével a legnagyobb szégyent hozza a sze­repet játszó és előkelő férfi nevére. Dorothy Muriéi Dennistoun asszony elő­adta a törvényszék előtt, hogy volt férje öt formálisan eladta egy magas- rangú katonatisztnek. Sir John Cowans tá­bornoknak, 1916-ban történt, hogy a házaspár meg­ismerkedett a rendkívül befolyásos generális­sal, aki a nők lelkes barátja volt, annak da­cára, hogy például Dennistounnénál épp har­minc esztendővel volt idősebb. A férj, Den­nistoun ezredes ambíciója volt, hogy bejusson a páris-versaillesi vezérkarba és mint vezér­kari tiszt különböző előnyös megbízásban részesüljön. Hogy ezt a karriert elérhesse, beleegyezett abba, hogy felesége Cowans tábornok szeretője legyen. Tudott arról, hogy felesége egy párisi hotelben közvetlen Cowans lakosztálya mellé költözött, ugyanakkor, amikor őt „fontos megbízással44 frontmögötti részekre küldték. Engedékenysége valóban minden ponton be­vált, maga nagy katonai pozícióba jutott, felesége pedig rengeteg pénzhez, amelynek eredetét, természetesen, pontosam tudta Den­nistoun. Az egész londoni társaság szinte már bevette ezt a háromszög-házasságot, amely 1920-ig, Cowans tábornok haláláig tar­tott. A főprotektor halála után azonban Den­nistoun egyszerre szigoru erkölcsű let. Felfe­dezte, hogy felesége jobbra-balra barátkozik, Cowanson kívül akad hol egy spanyol ezredes, hol egy magyar herceg, hol ismét egy spanyol, akinek nincs se címe, se rangja, de szép, fiatal ember. Még a magyar herceg neve is szerepel a szeu­London, március 10. Politikai körökben biztosnak látszik, hogy Chamberlain Géni­ben azt a politikát fogja képviselni, mely az öt nyugati hatalom paktumának s igy Német­ország bevonásának megteremtésén fárado­zik. Ezt a* nézetét tudatni fogja a népszövet­ségi tanács tagjaival s határozottan a genfi jegyzőkönyv sőt az angol-francia-belga katonai szövet­ség ellen is fel fog szólalni. Ez a politika a német paktumtervezet végleges győzelmét jelenti. Ma biztos már, hogy csak a' Luther-íéle bázist lehet az el­jövendő világpolitika kiinduló pontjának tekinteni. A genfi tanácsülés megnyitása 6ení, március 10. Chamberlain elnöklete alatt ma délelőtt tizenegy órakor ült össze első nyilvános ülésére a népszövetségi trmács. Olaszországot első esetben képviselte Scialoja, mig Svédországot az elhunyt Bran- ting helyén Sjoerborg, mert Unden svéd külügyminiszter csak ma este érkezik Genfbe. A többi hatalom delegáltjai a régiek maradiak. Az ülés megnyitása után Chamberlain mindenek előtt megemléke­zett az elhunyt Brantingról. A n/agj/ államférfiut, mint a népszövetség eszméinek előharcosát állította be és vázolta azokat az előnyöket, melyeket működése az európai egyensúly érdekében Branting elért. Chamberlain beszéde után Sjoerborg meg­köszönte a megemlékezést és biztosította a népszövetségi tanácsot, hogy Svédország továbbra is a legnagyobb szimpátiával visel­tetik a népszövetséggel szemben. Ezek után a tanács a napirend tárgya­lását kezdte meg. Legelőször elfogadta Briandnak a görög menekültekről szóló jelentését, mig a jnandátum-kérdésben Hy- mans kívánságára a döntést későbbi ter­minusra halasztották. zációs perben: Odescalchi Béla herceget emlegetik a férj tanúi. akinek kedvéért Dorothy Muriéi Dennistoun még Budapestre is jött néhány évvel ezelőtt Erről a pesti kirándulásról mondta állítólag az asszony, hazatérése után, londoni komornájának: — Kimulattam magam Budapesten . . . így iparkodnak a volt házasfelek, hogy egymást kölcsönösen sárral elborítsák. Ez mind a kettőnek meglehetősen sikerül és ha az ezredes kiteregetett szennyese fölött ma? pálcát kell törnie a londótii társaságnak, a „Kis eger“-et viszont röviden Messalinának nevezik. A férj állítólag nemcsak azért akart feleségétől elválni, mert a már hervadni kez­dő asszonytól több jelentős előnyt nem vár­hatott, de másfelől azért is, mert a dúsgazdag Carnarvon előkelő özvegyébe 20—21-ben beleszeretett. Carnarvon lady eredetileg a szép és szerencsés Dorothy Muriéi rendkívül intim barátnője volt. Dennistounné egyidöben Carnarvonnénál lakott, valódi gyöngysort kapott tőle és veleutazgatott. De amikor a hatalmas, de- korativkülsejü Dennistoun ezredes érdeklőd­ni kezdett a közben özveggyé lett Carnar- vonné iránt, aki ura után igen nagy vagyont örökölt, akkor Carnarvon lady, szó nélkül elejtette Dorothy Muriéit. Érthető tehát, hogy a kihasznált, meghurcolt és cserbenhagyott asszony a legszégyenletesebb vádakkal hal­mozza el urát és volt barátnőjét és még az sem akadályozta bosszúja végrehajtásában, hogy a maga amugyis már gyengelábon álló becsülete, végleg a lerántott házasság rofnjai alá került. A törvényszéki teremben, ahol ez a tár­gyalás napok óta folyik, szinte életveszélyes szorongásban zsúfolódnak az emberek. Az arisztokrata’ hölgyek és urak cir­kusza ez a porond, ahol egy férfi meg egy7 asszony marcangolja egymást halálra. Mint mindig ilyen esetben, a felülkerekedett férfi helyzete a kedvezőbb. JH indennap add át a lapot eájü tétovázá iswnerösödneít, mié meé nem arróf, ft,&én n (Pzáéni 3£lx~ fap a vnagajfcrrsáé érdefteit sxafóáfja 7 A P. M. H. SZERDAI ROVATA írja: glin Eguedcm-begíjGdem... Ne játszunk rádiót, tetefóut vagy vülamocs- 'kalauzt és ne kéri tőlem mesét varietékben mó­kázó jegesmedvéikről, mert ha a kultúra beleját­szik a mesébe és a játékba, akkor — kis fiaim — kopott lesz a mese és hangulattalan a játék. Inkább keresek neked régi játékokat, amik­nek az emlékei örökfrissek akár az első csóké vagy az utolsó apai pofoné. Nézd itt van egy jó játék: elszámoljuk az cg y edem-b egy ed eme t és egyikünk „hunyni" megy, a másik pedig eldugja valahová a zsebkendőmet. A lilatakarós sezlóm alá, vagy a takaró alá, vagy fekete üveges szek­rény mögé, miben régi po-rceliánok álmodnak ró­lam, aki valamikor régi holmik drága lelkét, sze­rettem cs el tudtam beszélgetni kopott virágú kávéscsészékkel. És amikor eldugtam a zsebken­dőt, elkiáltoim magam „szabad", te előjösz a kály­ha melletti zugból és elindulsz apró lépésekkel, kereső szemmel a zsebkendő után. Ha messzi vagy tőle, azt mondom „hideg", ha feléje tipegsz, azt mondom „langyos", ha mellette vagy: „me­leg", ha megérinted: „f-orró" és akkor te kacagsz, mert örülsz és mert én megyek „hunyni" és te dugod el a zsebkendőt. Ezt a játékot nőm felejtettem el, mert sok­szor kellett nagy koromban is játszani. Hányszor volt az, hogy az Élet eldugott előlem valamit: pénzt, jókedvet, boldogságot, szépséget, néha egy szivet és én szorongtam, mikor hunynom kellett és lázban égtem, miikor keresni indultam és az Élet hói azt mondta: hideg, hol a langyossal biz­tatott, hol a meltetggel' korbácsolta meg a türel­metlenségeimet és nagy ritkán azt kiáltotta: „forró" és én odakaptam, a kezeimjárása irányá­ban és akkor jöttem rá, hogy az élet ívom jó já- tékpartner, mert becsap, megcsal és hiába járatja az embert szekrénytől szekrényig, hiába mászat- ja főidőin csúszva ágyak és sezlónok alatt, hiába igér a szavaival, a végén csak csalódást ad és nem engedi soha, hogy őt küldjük hunyni és mi. dugjuk el előle a játék zsebkendőjét, néha a szi­vünket. És ha meg is engedi, ha el is megy a zugba és háttal áll, akkor is kilesi, hová tettük á zsebkendőt és fütyül arra, hideget mondunk-e vagy meleget, mindig megtalálja és a végén min­dig nekünk jut a keresés sorsa. A keresés sorsa: ez fiára az életünk. Keresünk száz és száz eldu­gott zsebkendőket, néha mert ezzel akarjuk letö­rőim a könnyünket, néha. mert verejtékezünk és le kell törölni a homlokunkat, sokszor mert. be kell kötözni egy-egy sebet, aztán apró zsebken­dőik asszonyos illata bolondit meg és futunk, loho­lunk utána, vagy csomót kötöttünk a csücskére és elfelejtettük műért, de majdinem mindig azért, mert a, csomóban pénz szorong, pénz fiam, ami után futni olyan szamárság, amit minden ember szívesen megtesz. Hogy futottam-e én? — ezi kérd'ezi a kék szegned — hogy futottam! Azt hit­tem, hogy mikor „forrót" kiált az Élet és kezem­ben a zsebkendő, snlyos aranyat találok a csücs­kében és lázam volt, a lelkem táncolt, az idegeim úgy szakadtak, mint a részeg ember kezenyoraáu a prímás húrja szokott, mig kibogoztam a csomót és a végén találtam egy rossz valutát, tudod olyan német papinmártkákat, amikből tavaly egy csomót kaptál tőlem, hogy legyen mivel játsza­nod, ha cifra cédulákat akarsz kirakosgatni. Az én pénzem mindig rossz valuta volt, valuta, ami egy napról a másikra zuhan és aminek a görbéje mindig lefelé hajlik és sose felfelé. Amit találtam a zsebkendőben, az egy csomó volt, amiről eszembe jutottak, amiket el akartam felejteni és parfém volt, amitől ió megbolondulni, megrésze­gedni, szemet hunyva szerelmet sajtolni a szívbe, de olyan zsebkendőt sose találtam, amibe bele- sirhattam volna a könnyem, a fájásom, a lelkem, magam, mert minden zsebkendő, amit én talál­tam, már teli volt mások szomorú, keserű köny- nyeivel . . . De azért nem baj fiam — azért mi játszha­tunk. Kezdjük. Te mégy hunyni és én eldugom a .zsebkendőt. Miért kellett fogva tartani Leirer Lőrincet? Budapest, március 10. (Budapesti szer­kesztőségünk telefoniéiért lése.) A Leirer fog~ vatartását elrendelő végzést azzal indokolja a vizsgálóbíró, hogy a rendőrségen, felmerült gyanús okokat tényleg terhelőnek kell te­kinteni. A legterhelőbb körülmény számos ta­núnak az a vallomása, hogy Leirer Lőrinc leányát szerelmi ajánlatokkal üldözte és minden áron hozzá akart költözni a lakásba. A vizsgálóbíró valószínűnek tartja, hogy Leirer azután is ostromolta leányát és ami­kor az visszautasította, elkövette a bűntettet. Leirer saját vallomása szerint 22-én délután 5 óraikor leányánál volt, már pedig a pesti! lapok 22ükétől hevernek a padlón, egyszóval 22-én Leirer eltávozása után Amália már nem jött ki a szobájából. A vizsgálóbíró azt hiszi, hogy a felállított likőrös poharak és az eltüntetett ékszereik révén akarta Leirer a rendőrséget félreve­zetni és erre szolgált a karácsonykor küldött karácsonyfa is, amelynek sorsáról, rendelte­tési hegére való jutásáról Leirer sohasem érdeklődött. Leirer felfolyamodást jelenített be a vizs­gálóbíró végzése ellen. Az eladott asszony Lord Carnarvon özvegyének férjét azzal vádolja első felesége, hogy eladta öt egy tábor­noknak— Szenzációs botránypör Londonban — Egy magyar hercegről is szó van

Next

/
Oldalképek
Tartalom