Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)
1925-02-11 / 33. (776.) szám
Szerda, február íl. miben sem különböznek az eredeti Radios- párttöl. Ily pártok a Lorkovics-párt, a horvát egység pártja (Zaiednica) és a Trumbics-párt, amely utóbbi különösen nagy erőt képvisel. Huszonhárom politikai pártból tizenhét ellenzéki volt. .Horvátország, mint egy fallanx állt csatasorba a belgrádi kormány ellen s talán még nem volt a világtörténelemben ily merev ellentétesség, mint egyrészt Szerbia egységes kormánypártisága, másrészt Horvátország egységes ellenzékisége között. Jugoszláviában az ellentét a kormány és az ellenzék közt óriási s előbb-utóbb ki kell pattanni a szikrának, amely vagy Radicsot, vagy Pasicsot söpri el végleg a föld színéről. A nemzeti demokraták a kötött listák ellen Prága, február 10. MareS 'dr. egyetemi tanár;, a cseh nemzeti demolkratapárt oszlopos tagja a múlt napokban előadást tartott a választási törvény reformjáról. Az előadó azt követelte, hogy a polgárok ne listákat, hanem személyeket \rálasszanak. Ha ugyanis a kormány végrehajtja ezt a szándékát, hogy csak azoik a pártok kapjanak mandátumot, amelyek az egész állam területén 120.000 érvényes szavazatot kaptak, ezzel az intézkedéssel áttöri a kisebbségi képviselet elvét s nincs semmi ok arra, hogy továbbra is ragaszkodjék a kötött listákhoz. Ezért sóikkal célszerűbb — mert olcsóbb — a régi osztrák választási rend, amelyet vissza kell állítani. Kis választói kerületek alakítandók, amelyek nem listákra, hanem személyekre szavaznának. Nem kapnak fizetést a passzivitásban lévő magyar képviselők Budapest, február 10. (Budapesti szerkesztőségnük telefon- lelentése.) A nemzetgyűlés pénztára tegnap megkezdte az igazolatlanul távolmaradt képviselőik illetményeinek levonását. Vázsonyi Vilmos tegnap megjelent a pénztárnál, ahol több napi napidiját levonták azzal a megoko- lással. hogy igazalatlanul távolmaradt a nemzetgyűlés üléseiről. Szcitovszky Béla házelnök ma fog deklarációt tenni arról, hogy milyen álláspontot foglal el a napidijak levonása terén és a passzív ellenzék azzal a tervvel foglalkozik, hogy abban az esetben, ha levonják napidijait, bepörli az elmaradt illetményekért a nemzetgyűlés elnökségét. A nemzetgyűlés mai ülésén Szcitovszky Béla elnök bejelentette, hogy élni fog a ház- szabályokadta jogával és le fogva vonatni az igazolatlanul távolmaradt képviselők napidiját. Az elnökségnek az az álláspontja, hogy a passzivitásban lévő képviselők írásban nem igazolhatjuk távolmaradásukat, mivel a házszabályok értelmében személyesen kell az elnöknél magukat kimenteniük, és személyesen kell jelentkezniök. Arról intézkedett, hogy a februári illetményekből még ne történjék levonás. t gff jpitts Csütörtök: BÓNYI ADORJÁN: Az utosó randevú Péntek: NEUBAUER PÁL: Kamarazene. Szombat: SZENTMIHÁLYI ÖDÖN; Csipkerózsa. Vasárnap: FALU TAMÁS: A halál sétabotia (Vers.) — URR IDA- A Jóság jó-szirom. (Vers.! SZÍNI GYULA: A miúinette. Daccal nézek... Dacca] nézek szemedbe Élet, Kisírt szemű sápadó esten, Daccal nézek szemedbe Élet, — E sorsot meg nem érdemeltem. Fukar kezekkel adtál, mértél, — Havas eső véresre csapkod — Fukar kezekkel adtál, mértél, — Nem látok csupán fáradt arcot. Fáradt Hitet és fáradt Mindent, — Véres kínok az útra dobva — Fáradt Hitek és fáradt Minden, Hogy futnak, futnak tébolyodva. Havas eső véresre csapkod — Dacosan járom jajos utam, Havas eső véresre csapkod, — S kacagva sirom el a múltam. — Megyek, megyek az éjszakákba, Lobogó, szörnyű lángszinekbe. Megyek, megyek az éjszakákba, Bús lázbaiókon, dideregve % Az elnöknek ez a bejelentése, azt foglalja magában, hogy a passzivitásban lévő képviselők mindaddig nem kapnak fizetést, míg nem jelennek meg a nemzetgyűlés ülésein. Az elnök nyilatkozata után Pesthy Pál igazságügy miniszter engedélyt kért a Háztól, hogy a büntetőnovella benyújtásának határidejét március 20-ig hosszabbítsák meg. A Ház ehhez hozzájárult, majd áttértek a költségvetés részletes tárgyalására. Veszedelemben a koalíció A pásztorlevél következményei — A lelkészek megtagadják a szentségek kiszolgáltatását — A kormánypártok sürgős interpellációja — Kulturvita a parlamentben Prága, február 10. A cseh nemzeti szocialisták lapja vezető- helyen foglalkozik a szlovenszkói püspökök pásztorlevelének a következményeivel. A Ceské SIovo szakértőinek állítása szerint a pásztorlevélnek kifejezetten az volt a célja, hogy a koalíciót felrobbantsa. Srámek atyát akarta ugyanis kompromittálni, hogy ez kénytelen-kelletlen kilépjen a koalícióból. A továbbiakban számos olyan esetet sorol fel a cikk, amidőn a katolikus lelkész megtagadta a szocialista párt tagjai számára szentségek kiszolgáltatását Á lap azt követeli, hogy a kormány a terror tör vény alapján lépjen fel a lelkészek ellen, mert ha nem teszi meg ezt, úgy a két szocialista párt kénytelen lesz levonni a következtetést s önállóan fog eljárni. A parlament holnapi ülésén sürgős interpellációt nyújtanak be a kormányhoz a szocialisták a pásztorlevél kérdésében. Az interpelláció vitája csak két hét múlva várható s akkor fog eldőlni az is, hogy a koa lició fennállhat-e a Srámek pártjával, vagy anélkül. A SzüfeSHeici Elleniéül Psr?®M PárlMözl Vezérlő Bizottságának illése Ptfsfycnhen Lelley Jenő dr. elparentálja Petrogalli Oszkárt — Felelős szerkesztőnk telefonjelentése — Pöstyén, február 10. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Ellenzéki Pártok Pártközi Vezérlő Bizottsága, mint az érsekujvári egyezmény végrehajtására hivatott és az egységes politikai intézkedések ■megvalósítását szolgáló bizottság ma délelőtt ülést tartott a pöstyéni Royal-szálló kistermében. Az ülésen á bizottság tagijai jóformán teljes számban jelentek meg. Az ülést Kör- mendy-Ékes Lajos dr. nemzetgyűlési képviselő, minit a bizottság elnöke nyitotta meg. Indítványára a gyűlés elnökéül Lelley Jenő dr. nemzetgyűlési képviselőt, minit a legnagyobb párt elnökét kérték fel. Kimondották továbbá, hogy a bizottság legközelebbi ülése március 2-án lesz Ó-Tátrafüreden. Ezután Lelley Jenő dr. nemzetgyűlési képviselő elfoglalta az elnöki széket és ő parentálta el a magyarság nagy halottját, Petrogalli Oszkár dr.-t. — Néhány napja hagyott itt bennünket Petrogalli Oszkár dr. — mondotta. — Annak lelke tért vissza Teremtőjéhez, annak teste adatott vissza az anyaföldnek, aki elárvult népünk nehéz küzdelmeiben készséges harcostársa volt mindnyájunknak. Hogy ki volt Petrogalli Oszkár, azt tudja mindenki, aki velünk volt és velünk van, de legjobban tudjuk mi, akiket itthagyott. Az ö lelkének nagyságáról, jellemének vonzó tulajdonságairól felesleges elismerő szavakat mondanunk, vagy Írnunk. Mindennél többet jelent, mindennél világosabban beszól az az ür, amit lelkűnkben, szivünkben hagyott. Petrogalli halott! A mi Petrogallink, a mi sorsunk részese, küzdelmeink bajtársa, munkánknak osztályosa. Alig tudunk eszmélni, alig tudunk a fájdalmas valóban hinni. De eszmélnünk hinnünk kell! Nincs közöttünk többé. Ki döntötte őt sorainkból az ő nagy, deli, nemes, de beteg szive. Áldozzunk emlékének! Álljunk fel csendes áhítattal (valamennyien felállanak) nagy, mély gyászunk jeléül, amely elvesztésén szivünkbe költözött. De Petrogallinak csak a teste hagyott itt bennünket. Az ő lelke, az ő szelleme velünk van, velünk marad! Nem lehet ez másként. Az a lélek, az a szellem, amely minden nemes tulajdonát, minden íenkölt érzését és értékének minden kincsét egyetlen nagy eszméért pazarolta s oly bőségesen, mint ö, még a síron túl sem hagyhat el. Ezért ne csupán emléke, de lelke, szelleme is éljen közöttünk! A bizottság tagjai mélységes raegillető- déssel hallgatták végig a kegyeletnek eme szavait. Ezután a tárgysorozat tárgyalásába kezdtek. Ennek során Korláth Endre dr. nemzetgyűlési képviselő bejelentette, hogy a ru- szinszkói pártok szövetsége elfogadta az érsekujvári egyezményt. Ennek tudomásul vétele után megalkották a bizottság tanácskozási és ügyrendjét. Majd a központi iroda teendőinek ellátásával Flachbarth Ernő dr.-t bízták meg és elvben elhatározták, hogy a központi iroda Losoncról Pozsonyba helyeztessék át. Ezután az ülés véget ért. Óriási viharok Hollandiában Amsterdam, február 10. A tegnapi és a mai napon hatalmas délnyugati vihar dühöngött Hollandia nyugati partvidékén és igen súlyos károkat okozott. Magában Amsterdamban a tűzoltóság éjjel-nappal készenlétben volt, hogy a vihar által . sújtott szerencsétleneknek azonnali segélyt nyújtson. A vonatok csak több órai késéssel közlekedhettek. A telefon és a távirdaszolgá-, lat nem működik- Számos telefonoszlop a vasúti vágányokra dőlt, úgy hogy a forgalom több helyen megakadt. Essen, február 10. Ma éjjel nagy vihar dühöngött, mely a városban súlyos károkat okozott. A vasúti forgalom több helyen szünetelt. Szerelmi dráma Rózsahegyen Vőlegény, menyasszony együtt a halálba — Saját tudósitónktól — Rózsahegy, február 10. Branűl Zdenek, Rózsahegyen állomásozó tüzérfőhadnagy hónapok óta udvarolt Cedron Mária pincéríeánynak és titokban jegyet is váltott vele. A katonatisztek nösüléséről szóló legújabb szabályzat azonban útját állta a két szerelmes házasságának. A főhadnagy bizalmas barátainak több ízben panaszkodott, hogy nem tud élni szerelme, a pincérleány nélkül és inkább megválik az élettől, mintsem lemondjon tervezett házasságáról. Lépéseket is tett, hogy felettes katonai hatóságától engedélyt kapjon a házasságra, de minden igyekezete kárbaveszett, mert nem engedték meg, hogy pincérleány legyen a feleségeHétfőn délelőtt 11 óra tájban a főhadnagy tisztiszolgája be akart menni gazdája-' nak lakásába, de az ajtó be volt zárva. Hosz- szasan dörömbölt a zárt ajtón, majd pedig segítséget hozott az ajtó betörésére. A főhadnagy lakásán megrázó kép tárult az emberek szeme elé- Cedron Mária pincérleány, akit a főhadnagy éjjel szolgálati fegyverével sziven- lőtt, holtan feküdt az ágyon. A padlón pedig Branidl főhadnagy fetrengett vérében. A főhadnagyot, aki még életben volt, beszállították a katonai kórházba, ahol nyomban megoperálták. Az orvosok véleménye szerint azonban élétbenmaradásához semmi remény sincs. A borzalmas szerelmi dráma nagy izgalmat váltott ki a városban. 1 + Sérvben szenvedők +1 § Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, V V here, comb és köldöksérvnél a mi tökélete- íj 2 sitett rugónélküli sérvkötönk, meiy éjjel is V- g hordható Mindenféle bandázs operáció § után, lógó has, gyomor- és anyaméhsiilye- X O désnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Fia- ^ nell has-, hát- és mellmelegitő ű | „Hyaiea“ Köíszerltáz Brafislava, Dima-n. 51. § * Árjegyzék ingyen g A vidéki felek még aznap eiintéztetnek g Jt mi «n irt érdefeedf Aztán fáradtan, szótlan, szótlan, A mindenségre méla csönd ül, Aztán fáradtan, szótlan, szótlan Szememből meleg könnycsepp gördül. Kíimits Lajos. A tökök Mutatvány a „Naiv emlékiratok** cimii miiből. — A P. M. H. eredeti tárcája — Irta: Körössy Sámuel Utolsó elemi iskolai tanítóm Reves bácsi volt. öreg csont, mindenféle hájjal megkenve. Afféle peregrinus alak. Tiszáninnen, Dunántúl, Erdély: már mind belakta. Talán még Amerikát is megjárta. De ez nem bizonyos. Ki tudja hol szedte fel a szava- járását: — Éppen knapp! Sokszor csodálkoztam rajta; ugyan magyarul van-e? Mit jelent? Mert a mi vidékünkön sehol sem hallottam. A felesége talán még öregebb volt, mint ő. Ráncós, köhögös, veszekedős. Az iskola terem, — akkor teremnek láttam, — jobbra nyílt a pitvarból, a lakószoba, — ahonnan az öreg asszony köhögése, vagy ha Reves ur otthon volt, a veszekedése hallatszott, — balra. Szóval egy bejárásunk volt, ami nem bizonyult kellemesnek, mert ha Reves ur nem volt otthon, — a mi többé kevésbbé, rendesen megesett — kivált a Pál-napi vizitációs kisvizsga, vagy az aratási nagy ekzámen veszedelcmes dátumaitól távolacska, és mi az iskolateremben hangosan örültünk a tanitóhfánynak, — be-be- röntott az öreg asszony és ráncos, köhögös öreg volta ellenére is úgy elagyabugyálta a keze- i ügyébe esőt, mintha fiatal, mosolygó 6s szép lett volna. Ilyenkor bizony, ha közel birkóztam az ajtóhoz, nekem is kijutott egy-egy kammantás a görbe bottal, amivel besántikált, hol a fejemre, hol a hátamra, hiába voltam a pap fia, — sőt annál inkább tán, mert hát az az átkozott hierárchia! . . Pap, meg a tanitó- kutya meg a macska. De hát még a nagyapám is pap volt, ez súlyosbító körülmény. így vált be rajtam a Jere- miás-beli kesergés: „Az atyák ették meg az egrest és a fiák foga vásott el belé.“ No, de ami azt illeti, én sem voltam ma született bárány, — igy a kammantás, mint pedagógiai eszköz nem esett hiábavaló helyre. De az már megint nem csoda, hogy a szeretet és békesség nem nagyon csókolgatták egymást Reves bácsiék között és köztem. Ilyen körülmények közt végeztem el a IY.-et. Meg volt az ekzámen a templomban, fényes eredménnyel, amennyiben utána — nagy vakáció következett. Az igaz, hogy az öreg kurátor a pincebeli áldomáson igy évödött Reves bácsival’ — Ismeri-e rektor uram Ujhelyben azt a szakállas kofát, amelyik ott ül a Zöldág előtt? — Miért? — Mert az a kofák főparancsnoka. — Mit bánom én, nekem nem főparancsnokom! — Pedig az szokta kikiáltani minden hetivásárkor: Emberek! kezdhetjük a vásárt, mert itt van Reves tanitó ur! Mert addig a környéken nem kezdődik vásár, rnig a tanító ur nincs ott. Bezzeg az iskola minden reggel megkezdődik, ha nincs is itthon! De hát kezdődik a nagy vakáció: hegyen-völgyön lakodalom! A Borsva patak, a Gira hegy, minden, minden amit a szemem Irt: A kék ég, a zöld gyep, erdő, mező az enyém. Csak a nadrág és a cipő győzze! Mint a villám tűnt az idő. Előkerült a vaspántos diákláda is, ami édesapámat Is kiszolgálta naponként telt ruhácskával. Zadonai a cipőmet is megkészitette: otrombára, de erősre. Ezzel fogom én a pataki flaszter macskafejü köveit koptatni! Naponként búcsúztam hol a csikótól, hol a méhestől. Bejártam, a mezőt, minden dűlőben a papnak is egy darab, a tanítónak is, egymás mellett. A tanítóé fél olyan széles, mint a papé. A Kákásban is, az Agyagá- son is, a Kenderdülön is. Az' Agyagáson kukorica, mint az erdő már hányja a selymét. Zizeg, suhog: —. Elraégy, vége a vig életnek. Nem leszel itt a fosztóban! Szomorúan baktattam közte, csak az eget láttam belőle s itt-ott egy fecske fehér hasát átvillanni. — • Ni-ni, milyen nagy tök! Lehajoltam, méregettem. Milyen zsenge, mint a harmat, hogy könnyezik, ahol megkarmoltam. Rávágom szépen a nevem, őszre kiforr, ha hazaviszik. Édesanyám, kishugom rámgondolnak, mig olvassák. Hol leszek én már akkor? Itt egy másik, még nagyobb. Erre rámetszem szépen: „Éljen a haza!** Erről édes apám fog rámgondolni. Hopp, itt a mesgye. Ez*a tök már a Reves bácsié. Elő megint a bicskával s belevágom: „Éppen knapp!** Itt egy olyan mint a hordó. Ugy- látszik felsőbb matézist is tanított a rektor ur, mert erre ez a számtani képlet kerül: „Reves + Kehes = R e v e s k e-H e s s! Re (yes + Ke) hes — Rehes-Rihcs“ Hogy fog brummolni az öreg, De hol eszem én már akkor a „brugót**? . . . Nap, nap után vágtatott, mintha ostorral vágnák. A kapunkban állt egy irgontalan nagy akácfa Annak volt egy elszáradt galyja, az is kitett égi jókora fát, Ezen a száraz ágon reggelenként, mint a fürt, ültek a fecskék. Ott íicsevékeltek, tanakodtak, mielőtt dolgukra mentek volna
