Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)

1925-02-07 / 30. (773.) szám

Enyhül a türük-gürög trailtség Angora a jog alapján áll — Kommunista propaganda a bevonult görög katonák között Irta: Forgách Antal Prága, február 6. AmfkoT tegnapelőtt Prágába utazva Zó­lyomban kiszállottam, a pályaudvaron izga­tott közönség adta szájról-szájra a hirt, hogy aznap délben Petrogalli Oszkár szivszélhü- dés következtében váratlanul meghalt. A hír hozzám is eljutott, akihez a megboldogultat régi baráti kötelékek fűzték s akivel az itteni magyarság ügyeiben közösen működtem. A hir megdöbbentett, mert borzasztó volt gon­dolni arra, hogy megszűnt dobogni az a szív, amelynek minden egyes dobbanása csak a fajáért és nemzetéért volt. A halála a munkás életének tragédiája. Akkor állt meg a nemes szív verése, amikor egy hosszú délelőtti munka után anyjához ment, akihez a fiúi sze­retet legnagyobb és legtisztább érzelmével ragaszkodott, akinek ő volt az egyetlen tá­masza és vigasza, miután egy másik test­vére a hősök mezején áldozta föl fiatal életét. Az egyik ott, a másik itt. Itt, ahol Petrogalli volt a kötelességtel jesités legkimagaslóbb példaképe, az önfeláldozásig menő önzetlen­ség megtestesülése, a saját énjét mindig hát­térbe szorító ember, aki csak fajának és nem­zetének javát akarta gondolattal, tettel és munkával szolgálni. Már mint a magyar nemzetgyűlésnek a tagja — noha fiatalon vonult be a parla­mentbe — rokonszenves egyéniségével és korát meghaladó képességeivel, tiszta és vi­lágos politikai logikájával, éleslátásával nem­csak saját pártjában, de az országgyűlés többi pártjaiban is nagy tekintélyt szerzett magának. Azokat az értékes, praktikus ta­pasztalatokat, amiket mint vidéki ügyvéd és a vármegyei bizottságnak agilis tagja szer­zett, a magyar országgyűlésen kiválóan ér­vényesítette, mert különösen a jogügyi és közigazgatási kérdésekben történt felszólalá­sai igen szakszerűek és alaposak voltak. Amikor megszűnt magyar képviselő lenni, a magyar közéletnek akkor is tevékeny har­cosa és munkása volt, megyéjének és 'külö­nösen a rajongásig szeretett Besztercebánya városának vezető egyénisége maradt és ami­kor ránikzudult a világháború óriási orkánja, ebből is becsületesen kivette részét és mint tüzérfőhadnagy teljesítette kötelességét. A háború után ez a kötelesség-teljesítés a leg­szebb hivatás vállalásában domborodott ki. Óda-állott az első perctől kezdve ama férfiak közé, akik a változott viszonyok között is teljesítették kötelességüket, mint magyar em­berek. A képességei itt kiváló helyet biztosí­tottak neki. Vezetőeszméje mindig csak az itt élő magyarság együttérzésének és együtt- munkálkodásának megteremtése és a béke­szerződésben biztosított kisebbségi jogoknak teljes kivívása volt. Saját magát, egészségét, egyéni érdekeit mindig háttérbe tette, de ha küzdeni kellett, mindig az első sorban volt. És ime most, amikor életének legszebb gyümölcsét, a szlovenszkói és ruszinszkói el­lenzéki pártok egységét és harmóniáját meg­érlelte, jött ’a Halál és elvitte őt, itthagyva nekünk azt a mementót, hogy az általa terem­tett egységet az általa lefektetett elvek alap­ján megtartsuk, megvédjük és megerősitsük az ő nemes emlékezetéért! Ez az ő végrendelete, amit minden szlo­venszkói és ruszinszkói magyarnak hagyott... Ezt a végrendelkezést hajtsuk végre becsü­letesen és önzetlenül, ez lesz a legszebb em­lék, amit Petrogalli Oszkárnak állíthatunk. Angora, február 6. A görög kormány jegyzékére adott angorai válasz kijelenti, hogy a konstantinápolyi patriarcha kiutasítása a vegyes bizottság döntésére és helyben­hagyására történt. Ez a bizottság megállapította?, hogy a patriarcha? ügye teljesen belpolitikai jellegű s ennek következtében nem kerülhet a há­gai döntőbíróság elé. Páris, február 6. A Petit Párisién a görög-török konfliktusról Írva kijelenti, hogy Anglia és Franciaország intervenciójára sikerült csak a két nemzet között lévő feszültséget némileg enyhíteni. Úgy látszik, mintha főleg Franciaország hatott volna előnyösen Törökországra, úgy­hogy az angorai kormány nem folyta?tta a görög egyházi személyiségek kiutasítását. Londoni lapjelentések szerint a török-görög konfliktus a mai napig a következő bázisra zsugorodott össze: A régi patriavcha ügye el van intézve és uj patriarchát kell válasz­tani. Törökország kötelezi magát, hogy az uj patriarchát megtűri Konstantinápolyban Budapest, február 6. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Az egységes-párt tegnap este értekezletet tartott, amelyen Vass József dr. helyettes miniszterelnök bejelentette, hogy a költségvetés letárgyalása után néhány kisebb jelentőségű javaslatot vesznek elő, majd a választójogi javaslat kerül a nem­zetgyűlés elé. A minisztertanács pénteki ülésén a végső simításokat is elvégzi a javaslaton és igy annak tárgyalása mind­járt megkezdődhet, mihelyst a miniszterel­nök hazaérkezik külföldi útjáról. Tegnap hire járt annak, hogy az egy­Nyitra, február 6. Borzalmas testvérgyilkosság történt teg­napelőtt a nyitramegyei Nyitraujlak község­ben, melynek áldozata Moravcsik János le­gény volt. Az eset részletei a következők: Moravcsik György gazda halála után a gazdaságot két fia és felesége örökölte. A fiuk között állandóan feszült volt a viszony. Az özvegyasszony hiába igyekezett a test­véri szeretet beleoltani a fiukba, azok- állan­dóan torzsalkodtak egymással. Két évvel ez­előtt a fiatalabbik fiú, István, katonai szolgá­latra vonult be. Távolléte alatt béke honolt ia házban. A közelmúltban azonban leszerelt. Ismét hazajött és ettől az időtől kezdve ismét kez­detét vette az állandó veszekedés és vereke­dés a fiuk között- Tegnapelőtt hajnalban a vi­szálykodásnak halálos verekedés lett a vége. Kora reggel az istállóba ment a két fiú, hogy ellássák az állatokat- Valami csekélységen ismét összeszólalkoztak. Az idősebbik fiú, János, ekkor becsének rohant és verni kezdte. A fiatalabbik véde­kezett, mikor azonban látta, hogy ereje fogytán van, felkapott egy lóvakarót és az­zal bátyja felé sújtott. Mikor az idősebbik látta, hogy becsénél az éles lókaparó van, rettenetes dühbe jött és igy kiáltott fel: „Hát menjen életre-ha- lálra. Egyikünk ma itt fog maradni." Ezzel ismét a kimerült öccsének rohant, hogy le- teperje. és egyetlen egyházatyát nem utasít ki többé. Athén, február 6. Félhivatalos jelentések szerint kommunista szervezetek a főváros kaszár­nyáiban a bevonult katonák között bolse­vista propagandát folytattak. A csapato­kat polgárháborúra izgatták és fölszólí­tották őket, hogy tagadják meg az engedel­mességet az esetleges háborúban. A rendőrség 20 embert letartóztatott, akiket, mint hazaárulókat a bíróság elé állítottak. Athén, február 6. Hivatalos körökben ha­misnak jelentik ki azokat a kijelentéseket, amelyeket Fethy bey török miniszterelnök az angorai parlamentben a pátriárka kiűzetésé­nek jogosságáról mondott. A népkicserélési bizottság 1924 december 17-én nem határozta el, hogy Konstantint, aki akkor defkoszi ér­sek volt, ki lehet utasítani. A vegyes bizott­ság január 28-iki ülésén pedig világosan azon az állásponton volt, hogy Konstantin ügyé­ben nem hozhat határozatot, mert ez közben érsekből pátriárka lett s igy más elbírálás alá esik. ✓ séges-párt újabb akciót indit a pártközi béke megteremtésére és Zsitvay Tibor nemzet­gyűlési alelnök ebből a célból érintkezésbe fog lépni az illetékes tényezőkkel. Ezt a hirt Zsitvay Tibor a Magyar Távirati iroda utján megcáfoltatta. A demokra?tikus ellenzéki biokban a passzivitás kérdése körül tovább dúlnak a harcok. A biok intézőbizottsága ig.a délelőtt tartott ülésén kizárta tagjai sorából Dénes Istvánt, mivel a határozat ellenére megszegte a passzivitást és részt- vett a nemzetgyűlés ülésén. A sarokba szorított legény ekkor fel­emelte a lókaparót és teljes erővel bátyja fejére sújtott. Az idősebbik fiú az ütéstől összeesett. István ekkor többször egymás'- utánban fejbesujtotta, úgy hogy bátyját el­öntötte a vér. A dulakodás zajára anyjuk is bejött az istállóba és ott látta, hogy az idősebbik fiú vérében fetreng eszméletlen állapotban. Fia segítségével bevitték a lakásba és megmos­ták sebét. Orvost nem mertek hivatni hozzá, mert féltek, hogy ki fog derülni a szörnyű tett. Az életveszélyesen sérült János lázban fetrengve papot és orvost kért- Az anya nagy lelkitusa után elhivatta a papot, hogy a fiú meggyónhasson. Mikor a pap azt kérdezte a sérülttől, hogy mi baja van, az anya vála­szolta helyette azt, hogy már gyerekkora óta beteg. Az eszméletét visszanyert János ekkor a papnak azt súgta, hogy ez nem igaz, neki egészen más baja van, azonban, hogy mi, azt nem meri megmondani. A pap előtt furcsa színben tűnt fel az eset és jelentést tett a dologról. A csendőr­ség rövidesen megállapította, hogy mi tör­tént. A fiatalabbik fiú beismerte, hogy a ve­rekedés hevében ő ütötte le bátyját. Azonnal letartóztatták és bekísérték a nyitrai ügyész­ség fogházába. A súlyosan sérült fiú még a délután folyamán kiszenvedett. Modern Tolgcfosz Irta: Hódmka Tivadar dr. Eperjes, február 6. Ha szelidebb formában is: a pogány Taj- getosz gondolata megint kisért. És, hogy mi is az a „pogány Tajge- tosz?“... „A Pentedaktilon-nak (ötujjasnak) is nevezett az a hatalmas hegylánc, amely­nek Spárta felé eső lejtőire tették ki, vadálla­tok zsákmányául, az idétlen és életre képte­len gyermekeket — az ó-kor Görögországá­ban." A pogány Tajgetoszra, a közönséges gyermekgyilkosra, aki a testileg nyomorék gyermekeket válogatás nélkül Ítélte halálra és aki a nyomorék, idétlen külsőben a szép és talán gigászi létre hivatott lelket feltéte­lezni sem tudta: kár szót vesztegetnünk. Ki tudja, hogy ez az osemány gyermekgyilkos hány Heinét. Byront és Dosztojevszkijt tett el láb alól? S megölte volna talán Petőfit is, aki tudvalévőén szintén gyenge kötésű volt A modern Tajgetosz vajúdó eszméje mel­lett azonban szó nélkül nem haladhatunk el, mert az emberiesség és könyörület nevében szól hozzánk, halkan, szerényen, bátortala­nul, amint ez illik is ahhoz, aki az emberiség egy nagy problémájáról súlyos felelősségé­nek tudatában beszél és mert szavait a leg­illetékesebb bírónak, az orvostudománynak a tekintélye is támogatja. Magát a problémát, amely Hoche-Bin- ding ismeretes zászlóbontása s az ezt követő franktiltakozás óta már egész kis irodalom­mal dicsekedhetik, ekként formulázhatjuk: El- pusztitható-e orvosi beavatkozással az érték­telen emberi élet?.-. „Értéktelenének pedig azt az életet tekinti az orvostudomány, amely a testi és lelki erőknek akár születési hibából, akár szerzett betegségből eredő, tel­jes csődje folytán, már csupán az emberi szükségletek ösztönös kielégítésére szorítko­zik. Az ily önmagával tehetetlen — hangzik az orvostudomány indokolása —• nyűge ön­magának, nyűge környezetének s az eltartá­sára és gondozására fordított improduktív munka, az emberi összmunka eredményére is károsan hat. Igen ám, de e tétel és indokolásának sok a „bibi“-je. Az első, hogy a keresztény világnézet, amely az életet az Alkotó oly ajándékának tekinti, amellyel csak az Alkotó rendelkez­hetik: hallani se akar róla­A második, hogy nélkülözzük az életér­ték abszolút becsű meghatározását. És nél­külözni is fogjuk mindaddig, amig az élet cél­ján és értelmén a titok homálya ül. Hátha a világszülő Erőnek és Akaratnak (aki vajfy ami, ha bárki vagy bármi lehet: miért éppen csak Isten ne lehetne?) az életélés mikéntje nem is oly fontos, mint amilyennek mi gon­doljuk?... És lehet-e reményünk arra, hogy a titkok e titkán ülő homály valamikor osz­tani fog? Lehet-e reményünk, midőn e ho­mályban egy Tolstoj is, csak az öngyilkos­ság gondolatáig tudott eljutni? A harmadik: az a szerencsétlen, aki „nyűge önmagának és környezetének". • • Nos, azt még csak megállapíthatjuk, hogy „nyűge környezetének". De ki hiztosit arról, hogy a szerencsétlenben, aki fájdalmának de- liriumában rimánkodva kéri orvosát, hogy ölje meg: fájdalmának csillapultával, tehát talán már a másik pillanatban, nem támad-e fel ismét az életösztön? Mindezzel azonban leadtuk véleményün­ket az orosz szovjet próbálkozására is, amely — mint ismeretes — felmenti az or­100 cseti-szl. Koronáin fizettek ma, február 6-án: Zűriekben 15.30 svájci frankot Budapesten 212300.— magyar koronát Bécsben 209400.— osztrák koronát BerliniieD Íá37ö 000ö0000ö.— német márkát Elkészüli a magyar »iilasiiOiogi javaslat Ellentétek és kizárások az ellenzéki biokban a passzivitás miatt. Testvérgyilkosság Nyitraujlakon Dráma az istállóban — A tettest letartóztatták íB W IV. évi. 30. (773) szám «Szomtoat» 1925 február |M WSs ify űöáizetésl árak belföldön: évente Wirií™ üs Mg Ma 300, félévre 150. negyedévre 76, dritSSLft Jr havonta 26 K5; külföldre: évente r 450, félévre 225, negyedévre US, havonta 3u K5. '7t,r*\r/r nT/wi t/íct* f W m lm m «nce i6/m. Telefon: 30.3-49. m AW §1 M B üt iw J 181 B Kiadóhivatal: Prága, 1., Lflfová ttlf­” ^ ce 18. Telefon: 67-37. Sürgönyeim: mm ^ ...jár ilirf™'....Hírlap. Prnha. jf Szloveitszkől és úiiuszinszfoói szerfoesziő: I Szövetkezett £ítenzéhi (fúrpofítíficii napilapja István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom