Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)
1925-02-06 / 29. (772.) szám
Péntek, február 6. ^tá(WJU G&RTfatg 3 Romániának szüksége van Mussolini elismerésére a besszarábiai kérdésben Bukarest, február 5. Inculetz miniszter Rómába utazott, hogy az olasz kormányt Besszarábia annektálásá- nak elismerésére birja. Románia külpolitikájának legkényesebb kérdése mindenkor a besszarábiai kérdés volt, az annexió elismertetése a nagyhatalmaikkal. Eddigelé néhány nyugati állam törvényhozása megtette Romániának e szives* séget, Olaszország azonban még késlekedik. Az olasz elismerés pedig annál fontosabb Romániára nézve, mert szorosan összefügg a japán részről követendő eljárással. Ezelőtt két évvel a román trónörökös, ez ügyben látogatást tett a tokiói udvarnál, egy japán herceg vissza is adta a vizitet, végleges megegyezés azonban nem jött létre. Most, hogy Japán és Oroszország között konvenció létesült, érthetően idegesítette a román külügyminisztériumot a talány: milyen kötelezettséget vállalt a felkelő nap országa Besszarábia annektálása tekintetében. Japán kijelentette, hogy a maga részéről azonnal ratifikálja az annexiót, mihelyt az európai nagyhatalmak, első sorban azonban Olaszország törvénybe iktatta Besszarábiá- nak Romániához való tartozását. Amig ez meg nem történik, addig Japán — az oroszokkal szemben vállalt kötelezettsége értelmében — nem terjesztheti a parlament elé a ratifikációs törvényjavaslatot. Ezért kellett Inculetz volt besszarábiai miniszternek sürgősen Mussolinihez utaznia. Elcsendesüli a spanyol király és Blasco Ibanez harca Páris, február eleje. Blasco ibanez spanyol költő életpályája és irodalmi karrierje nagyban hasonlít Romain Rolland pályafutásához. Ibanez Spanyolországban neon volt nagynevű költő s csak úgy, mint Romain Rohand, 45 éves koráig majdnem ismeretlen volt. Romain Rollandot, aki a háború első évében kiállt a vilgápolitika porondjára és pacifisztikus működésével magára vonta a figyelmet, Franciaországban csak „egy kis kör ismerte. Blasco Ibanez Spanyol- országban ismeretlen volt és tulajdonképpen neve csak akkor lett ismertté, amikor szembe szállt Primo de Rivera spanyol diktátorral és XIII. Alfonz spanyol királlyal. Ibanez politikai szereplése miatt négyszer menekült hazájából és mindig amnesztiát kapott. A végén azonban végképpen elhagyta Spanyolországot és többnyire Párisban él. Ibanez antimonarchista és egyben köztársaságellenes. A franciák előtt földig hajolt azzal a kijelentéssel, hogy ő, a spanyol forradalmár, francia földön konzervatív emberneik érzi magát. Ezzel azt akarta mondani, hogy a francia nép annyira liberális, hogy teljesen megfelel az ő ideáljainak. Az udvarias franciák revánsképpen a költő nevét világgá kürtölték és Blasco Ibanez híres ember lett. A spanyolokat nagyon bántotta, hogy egy spanyol ember francia földön ilyen eredményeket ér el és mig a király, akit Ibanez állandóan támadott, bíróság előtt perrel élt ellene és követelte a francia kormánytól, hogy a költőt adja ki, addig Primo de Rivera diktátor, ismeretes temperamentumához híven, drasztikusabban járt el. Egy fölbérelt torreádort küldött Blasco ibanez párisi lakásába, akinek az lett volna a feladata, hogy párbajra való kihívás ürügye alatt a kényelmetlen költőt eltegye láb alól. A francia kormány már- már azt hitte, hogy Ibanez párisi tartózkodása nagyobb kellemetlenségeket és esetleg politikai bonyodalmakat fog előidézni, amikor váratlanul megjelent a spanyol követ s a kormány értésére adta, hogy a spanyol király Blasco Ibanez kiadására többé súlyt nem helyez. Ez a fordulat nagy föl tűnést keltett. Iba- jiez azt állítja, hogy XIII. Alfonz spanyol király a börze embere, akinek mindenné! fontosabb a pénz. Párisban most azt kérdik, hogy kinek van igaza. Ibanez szerint Primo de Rivera kalandor, aki éjnek idején a legrosszabb hírben álló házakat keresi föl. hazárdjátékos, aki nem fizeti meg tartozásait és minden képzeletet meghaladó fényűzéssel berendezett palotájában félvilági nőkkel orgiákat rendezIbanez röpiratokat irt ezekről a dolgokról. amelyekbe Spanyolország háborús szerepét is belevette. Ha igaz az, amit ir. akkor a sapnyol király a háború alatt Németországgal titkos kereskedést folytatott, a tengeralattjáróknak mindenképpen segítségére volt, összejátszott a német vezérkarral és a francia vezérkarnak hosszú időn át okozott nehézségeket, mindaddig mig Franciaország meg nem vásárolta- Ibanez azt mondja, hogy Alfonz spanyol király német kém volt. Csak természetes, hogy Franciaország háborús politikusai egy eljövendő háború érdekében felemelték tiltó szavukat ezekkel a vádakkal szemben és hangoztatták a spanyol—francia hadibarátságot. Kisütötték, hogy Spanyolország a háború alatt latin testvéreit segítette és Németország ellen küzdött. így tehát minden rendben volna. Eszerint Blasco Ibanez, a tegnap még híres nagy költő hazug rágalmazó. A francia újságok hirtelen megváltoztatták nézetüket és most azt kürtölik világgá, hogyha a spanyol király most már nem heBudapest, február 5. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Lédererné kihallgatását, amely előreláthatóan az egész héten át fog tartani , ma kezdte meg a budapesti törvényszék vizsgáíóbirája. Most főként arra terjesztik ki a vizsgálatot, hogy Lédererné és férje milyen bűncselekményeket követtek el a proletárdiktatúra bukása után. A legtöbb kérdésre Lédererné flegmatikusán azt válaszolja, hogy „nem emlékszem". Még akkor sem hajlandó vallani, amikor a vizsgálóbíró előterjeszti bizonyítékait. = Nyírtra, február 5A nagy port felvert Kolenaty-gyilkosság ügyében az életfogytiglani fegyházbüntetéssel sújtott Lükacsik Gizella ügyvédje, Lángé Iván utján feljelentést adott be a pozsonyi államügyészségen Mego Jozefin ellen, ki tudvalevőleg, a nagy bünper főtárgyalásán az egyedüli terhelő tanú volt a Lukacsik-lány ellen. A feljelentés azért érdekes, mert Megoné volt az első nyomravezető, ki annak idején a pozsonyi rendőrségen megjelent és elmondotta, hogy a gyilkossáogt, melyről az újságból szerzett tudomást, csakis a nyitrai Lukacsik-lány követhette el, mivel neki tudomása van arról, hogy ez a leány már több Ízben el akarta tenni láb alól Kolenatynét. Mego vallomása oly irányt adott a nyomozóhatósáBécs, február 5. Senki előtt nem titok, hogy Ausztria szanálásában rengeteg bajok vannak. A három év előtt emelt mü inog és az elmúlt napokban Genfbe uj bizottság indult, hogy a nép- szövetséget ismét megnyerje Bécs ügyének- De vájjon sikere lesz-e az osztrák küldöttségnek, kétséges, mert Ausztria volt föpro- tektora: Benes, nem protektor többé- Annakidején, három év előtt, Seipel dr. úgy kezdte munkáját, hogy ügyes sakkhuzással Rómába ment, hogy olasz—osztrák vámuniót léptessen életbe. Ezt a vámuniót, mely később esetleg Magyarországot is bevonhatta és politikai szövetséggé fejlődhetett volna a kis- antant és főleg Benes nem tűrhették meg. A cseh külügyminiszter inkább latba vetette minden nemzetközi befolyását a népszövetségnél, csakhogy Ausztria megkapja a várva- várt kölcsönt s Olaszországtól függetlenül álljon talpra. A terv sikerült, a szanálás folyt s Benes mint megmentő és támogató szerepelt. Mostan azonban diplomáciai körökben olyan hirek hallatszanak, hogy Benes immár nem hajlandó továbbra is Ausztria prókátoraként szerepelni és ezentúl egyetlen ügyben sem fogja felemelni szavát Ausztria érdekében. Ennek a kegyvesztettségnek az az oka, hogy Benes nem bízik az uj Ramek- kormány lojálitásában. Seipelnek és’ kormányának elhitte, hogy nem fognak szerződni sem Németországgal, sem Olaszországgal, Rameknek, főként azonban Mataja külügyminiszternek nem hisz és gyanakszik, hogy Ausztria a kisantant kijátszására készülődik. Tény az, hogy Benes néhány nap előtt magához kérette Marék dr. prágai osztrák követet és közölte vele, hogy a cseh kormány fölötte kétszínű eljárásnak tartja azt, hogy amig az osztrák kormány hivatalosan még mindig a genfi paktum alapján áll és állandóan biztosítja a k?santantot, hogy minden ellenséges akciótól távol áll, addig a kormányban helyet foglaló nagynémet néppárt vezérei elmennek Berlinbe és ottan iogadalmat tesznek arra, hogy mihelyt a szanálás befejeződik és Ausztria kontrollja megszűnik, az osztrák kormány nyomban lyez nagy súlyt arra hog Blasco Ibanez spanyol börtönben elmélkedjék afölött, hogy a spanyol királyt büntetlenül rágalmazni nem lehet, ez csak azért van, mert a költő nemcsak mint költő, hanem mint rágalmazó is eléggé tehetségtelen. Blasco Ibaneznek Mentorban pompás villája van, amelyben a költő, aki kétszer utazta körül a földet, a legértékesebb kincseket halmozta föl. Spanyol börtön helyett odavonul vissza és mint a P. M- H- egy munkatársának mondta, nem fog a politikával törődni, hanem uj nagy irodalmi müveken akar dolgozni, amelyek most, hogy élte alkonyát éli, fontosabbak minden politikánál. így. A gyilkos asszony nem akarja elárulni, hogy férje hol követett el gyilkosságokat és •ablásokat és minden felvilágosítást megtagad arra nézve, hogy a nyugatmagyarországi felkelés után miből rendezték be olyan elegánsan a Tölgyfa-utcai lakást. A vizsgálóbíró az asszonyt szembesíteni akarja Lé- derer Gusztávval és a katonai hatóságokhoz fordult, hogy kisértessék át kihallgatás és szembesítés céljából Léderer Gusztávot a polgári törvényszékhez. goknak, hogy a tettest a Lukacsik-lány kedvese személyében sikerült kézrekeriteni. Mego annak idején azt vallotta, hogy Lukacsiak Gizella egy alkalommal egy Valent nevű egyént akart rávenni a gyilkosság elkövetésére. A tárgyalás alkalmával ez a Valent nem volt kihallgatható, mivel senki sem tudta tartózkodási helyét. A közelmúltban Lukacsi- kéknak sikerült megálíapitaniok, hogy Valent a sohöni fogház lakója, ahova egy kisebb bűncselekmény elkövetése miatt került. Valent kijelentette, hogy őt Lükacsik Giza sohasem akarta rávenni arra, hogy meggyilkolja az öregasszonyt. Amennyiben a pozsonyi törvényszék az ügyben marasztaló Ítéletet hoz, Lükacsik Gizella a pör ujrafelvéteI végrehajtja a régóta tervezett Németországhoz való csatlakozást* Ilyen körülmények között nem hajlandó továbbra is nemzetközi vonatkozásban Ausztria prókátora lenni, annál kevésbé, mivel Mataja külügyminiszter utasítására a különböző államokban akreditált osztrák követek újabban nem riadnak vissza attól, hogy a külföldi államok kormányainak finom formában tudtára adják, hogy abban az esetben, ha Ausztriát nem segítik tovább, mégis csak kénytelen lesz az első adandó alkalommal a Németországhoz való csatlakozást végrehajtani. Benes tehát a szombaton megnyiló nép- szövetségi konferencián már nem fogja érvényesíteni befolyását Ausztria érdekében, ami annál nehezebb feladat elé állítja Ahrer Jakab pénzügyminisztert, az osztrák kormány képviselőjét, mivel Zimmerman főbiztos legújabb jelentésében ismét igen kedvezőtlenül nyilatkozik Ausztria gazdasági helyzetéről és Genfben ismét amellett fog kardoskodni, hogy hosszabbítsák meg Ausztria kontrollját és általában szigorítsák meg az ellenőrzést. Az osztrák kormány azonban nemcsak, hogy semmi újabb lekötöttségbe nem megy bele, már a vállaltaktól is szabadulni szeretne. Azonkívül újabb külföldi kölcsönre is pályázik, amelyet a súlyos krízisben levő kereskedelem és ipar rendelkezésére ákar bocsátani beruházások céljából. Az osztrák politika jelszava mostan: magánkölcsönökre van szükség. Ha pedig Genfben nem sikerül a megegyezés, Ausztria előtt ismét két ut van: a Németországhoz való csatlakozás, vagy a dunai konföderáció- Hogy az elsőt lehetetlenné tegyék, a szövetséges hatalmak a második érdekében dolgoznak, de a módozatokról egyelőre még nem tudnak megegyezni, mert Franciaország a cseh—jugoszláv—román blokkra helyezi a fősulyt, míg Anglia az osztrák—magyar—bolgár szövetségre. Tiszta képet igy még nem lehet alkotni s Ausztria jövője még a legnagyobb bizonytalanság. A P. M. H. PÉNTEKI ROVATA írja: Neubauer Pál Témák, amikéi kár elbnllajlani Amerikában történt. A férj 70. az asszony 25 éves vöt. Szerették egymást. A férti szenvedélye utolsó fellobbanásával a gyerekasszonyt, az asz- szonyka hálás ragaszkodással az öreg emberi. Dacoltak a természet parancsával és mindem erejükkel, az erkölcsi értékek latbavetésével ellenszegültek a kérlelhetetlen szigoruságu természeti törvénynek, amely Damokles-kardként lógott fejük fölött. Tudták, hogy a kard egy nap 'ezuhan és megöli boldogságukat. Tudták és küzdöttek ellene csendben, némán, összeszoritott ajakkal és megesküdtek: nem hagyjuk el egymást soha! Aztán — megtörtént. A vér zenéje felharsant és lángba borította az asszonykát. Az aggastyán pedig nem nyúlt revolver után- Nem vált el az asszonytól. Nem gyűlölte. Nem csinált poklot a házasságból. Nem hivatkozott a törvényre. Nem leselkedett féltékenyen. Nem tette mindazt, amit emberek tesznek, hogy feleségeiket rákéuysze- ritsék a házasságtörésre, hanem megfogta az asszony kezét, megsimogatta a szőke fejecskét és igy szó't: „Nem lehetsz a feleségem — légy a leányom!“ És adoptálta saját feleségét. Férj-apa és feleség-leány, mikor először mondtak ióéjsza- kát egymásnak és ki-ki saját szobájába ment, az Élet megrontói, a szenvedélyek, de nagyon elbámultak! A két ajtó becsukódott és mialatt a két boldog ember csendesen álmodott, a szenvedélyek lehorgasztott fejjel bambán meredtek a csukott ajtókra, amelyek előtt megtört a hatalmuk. # . Egy tudós kiszámította, hogy egy emberben annyi a víz, hogy 2 lepedőt lehetne vele tisztába mosni. Annyi a kén, hogy egy rühes kutya meg- gyógyitásához elegendő lenne. Annyi a vas, amennyiből egy szeget lehetne kovácsolni és annyi a mész, hogy egy tyukólat ki lehetne vele meszelni. — Ennyit ér egy ember- A tudós elfelejtette hozzátenni, hogy egy emberben annyi a szenvedély, hogy egy világot tönkretesz vagy megvált. # A.z öreg egyenruhás kalauz mellé fia!' ■!ruhás kezdőt osztottak be. Mikor a kocsit':, 1tam, szabadúszó-gyakorlatokat végzett: ö maga kérdezte, kinek nincs még jegye, maga lyukasztotta át őket és maga adta vissza a visszajáró pénzt. Reszkető kézzel, reszkető hangon tette ezt. Izgatott volt, hegy eltéveszt tán valamit, hogy rossz helyen lyukasztja át a jegyet, hogy téved, amikor pénzt ad vissza, hogy nevetségessé válik, ha megkérdi, kinek nincs még jegye, hogy az egyenruhás kalauz nincs vele megelégedve, hogy — nem fog alkalmazást nyerni a villamoson havi 600 korona fizetéssel . . . pedig látta lelki szemeivel azt a kis v'irágelárusitó lányt, aki várja-lesi, hogy megkapja-e a nagy okmányt, a boldogságot, szerelmet, családi meleg fészket jelentő nagy okmányt a havi 600 koronáról . . • És reszketett a fiatal kezdő kalauz. A villamos pedig száguldott és ragadta őt magával, mint a föld az űrben az egész emberiséget. Száguldott céltól a célhoz, körben, mint a föld és rajta a fiatal kalauz olyan volt, mint a gyerek, aki még nem tudja, mi ‘ történik körülötte, aki még nem ismeri ennek a szónak a tartalmát: Élet. A kocsi utasai mosolyogva néztek össze és a fiatal reszkető kalauzra. Egy ember volt csak, aki nem mosolygott: az öreg kalauz. Szeretettel kalauzolta a fiatalt ezen az első utón, kitanitotta, mintha óvni akarná attól, ami vele megtörtént: hogy futott, szaladt a villamos addig, amig az öreg kalauz helyébe egy fiatal jött. Az öreg nem volt irigy, nem féltékenykedett. Szeme jóságos volt és egyenruhájában úgy nézett ki, mint aki kilépett az Élet sorából, felöltötte az ünreplőt, félreeső helyre ült és nézte, hogy a fiatalok milyen reszketve, milyen hévvel kezdik azt, amit ő befejezett. Kedvező Franciaország multévi pénzügyi mérlege Páris, február 5. A szenátus pénzügyi bizottsága tegnap meghallgatta Henry Beren- ger jelentését az 1924-iki budgetröl. Az év folyamán az összes kiadások 32 milliárd 399 millió frankot tettek ki, mig a bevételek 28 milliárd 749 millió frankot értek el. A hiány igy 3 milliárd 650 millió frank. Az elmúlt évhez viszonyítva a hiány körülbelül egyharmadára sülyedt, ami a meg- nökedett adójövedelmekbő] (5 milliárd) magyarázható. A jelentésttevő rámutatott arra a lényeges gyarapodásra, melyet a francia fémtermelés, széntermelés és textilipar, valamint a cukor és a bortermelés ért el. Az 1924-re szóló kereskedelmi mérleg l milliárd 300 millió frank fölösleget mutat ki. «BO»R3Jra2!S!SlWE»IW«BnBE3SB!*!?9a3ISSBIBnHBB Sorsfcgqeket mindenki csak GaSpierik ás Tsa bankházában vesz, DRAIISLüM. 3?aűniCná ul. Telefon 1920 és '236i;. aHBBDUSRHBaHHiHHHBBBHBaBaBB Lédererné nem emlékszik a gyilkosságokra A vizsgálóbíró megkezdte a gyilkos föhadnagyné kihallgatását Ferdnlal véMó a nyitrai raMplssi Unttá Az életfogytiglani {egyházra Ítélt felbujtó feljelentése lét fogja kérni. lei ilüsziriű! elhagyta nroíeklora... Bene§, az osztrák szanálás főelőkészitője Rarnek dr. ellen fordult A nagynémetek németbarát politikája mindennek az oka
