Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)

1925-02-06 / 29. (772.) szám

SPmGAlMAGYAÍUftHTAb Péntek, február 6. A magyar kisgazdapárt sike- ( riilt gyűlései az Ipoly mentén Ipolyság, február 5. j (A P. M. H. tudósítójától.) A magyar kis- 5 gazdapárt az elmúlt hét folyamán gazdasági j gyei Inamban, Nagycsalomián, Kőváron, ismeretterjesztő előadásokat tartott a hontme- j Ipolykeszin és Ipolynyéken. Ifj. Koczor Gyu­la orsz. alelnök szakszerű előadásában az ál- ' talános gazdasági helyzetet tárta a hallga­tóság elé. Beinróhr Dezső a többtermeléssel kapcsolatban a gazdasági üzemek modern módjait és előnyeit ismertette. Hegedűs Ba­lázs, a párt hontmegyei osztálytitkára pedig a lentermelésről, baromfitenyésztésről és adók ismertetéséről tartott előadást. Február 1-én Hidvégen és február 2-án 1 pedig Ipolyfödémesen tartott a párt sikerült 5 népgy üléseket. Salkovszky Jenő dr. ismertette a párt I programját. Rámutatott arra, hogy a szlo- ^ venszkói magyarság túlnyomó része kisgaz- ( da és kisiparos, így ha e társadalmi osztályok megerősödnek, ez az egész magyar társada- ' lom megerősödését fogja magával hozni. Bí­rálta a kormány centralista politikáját és az 1 egész ellenzék egységes frontjának kiépité- 1 se mellett foglalt állást. A földbirtokreform- j nál ki kell küszöbölni az elnemzetlenitő ten- ' denciákat. 1 Beinróhr Dezső az általános gazdasági helyzetet ismertette, mely különösen a föld- ^ mívesre és iparosra nézve siralmas, ilyen el­bánás mellett előbb utóbb úgy Szlovenszkó 1 mezőgazdaságának, mint pedig kisiparának 1 csődbe kell jutni. 1 Kováts István ipölysági iparos a szer- 1 vezkedés fontosságáról beszélt. Rámutatott : arra, hogy a földművesnek és kisiparosnak ' egy táborban a helye, létfentartási érdekei ■ ugyanazok. A mai siralmas helyzetből csak a szoros együttműködés emelhet ki. Hegedűs Balázs titkár a kulturális sérel­mekkel kapcsolatban kiemelte, hogy a ma­gyar ifjúság el van vágva a továbbképzés le­hetőségétől. E nehéz időkben a magyar anyának jut az a magasztos hivatás osztály­részül, hogy gyermekeit nemzetüknek tör­ténelmére, fajának szeretetére és megbecsü­lésére tanítsák. Hidvégen pártelnökké Bottka Józsefet, alelnökié pedig Abelovszky Jánost válasz­tották. Ipölybalogon a helyi szervezet újjáala­kulása a következő: Elnök: Gyurász István, alelnök: Mézes István, ügyv. elnök: Nagy Lajos, jegyző: Cseri Lajos, pénztárnok: Mé­zes István, ellenőrök: Skerlecz Kálmán, VaT- ga Miklós, választmányi tagok: Boros Ist­ván, Dobos István, Varga Pál, ifj. Zolczer Im­re, Cseri Béla, körzeti választmányi tagok: Cseri István, ifj. Dobos István és Cseri Pál. Városi jegyző* aki üzletfeleket szállít egy szövetkezetnek A hatóság a rokkantakon veri el a port Ungvár, február 5. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A vá­rosokhoz megszervezett állami jegyzői hiva­tal történetéhez és a kormányzat sovén poli­tikájának megvilágításához tartozik Ungvár városi főjegyzői hivatalának alábbi pikáns hátterű üzleti ügye, A tényállás a következő: Az ungvári szociális gondozó hivatal értesítette a főjegy­zői hivatalt, hogy az ungvári rokkantaknak a minisztérium fejenként 300—300 korona ruhasegélyt utalványozott ki. Az összeg szét­osztását a főjegyzői hivatalnak kellett elvé­gezni, amit Szávka dr. főjegyző PospySil al­jegyzőre bízott. Az aljegyző a segélyre jogosuk feleket egy szép napon hivatalába idézte, ahonnan elment velők a légionisták szövetkezetébe és ott ruhaneműt vásároltatott. A ruhaneműért járó összeget maga az aljegyző fizette ki a pénztárnál s a fenmaradt összeget mindjárt az üzletben a feleknek kiosztotta. A példátlanul álló esetet csakhamar a sa.jtó is megtudta és általános felháborodást okozott az, hogy egy állami alkalmazott hiva­talos órája alatt a maga elé idézett felekkel vásárlásokat megy közvetíteni és pláne — az őslakos kereskedelem tökéletes mellőzésével — egyenesen a légionisták szövetkezetébe; A tényt azonban letagadni nem lehetett, az aljegyző tehát az ellene támadt felzúdu­lásra úgy próbált csillapítóan hatni, hogy a szociális gondozó hivatal utasításául játszotta ki nagy felháborodást okozó cselekedetét. Bárhogy történt is, normális viszonyok között az ilyen hivatalnokot felsőbb hatósága Mikor Spangát Pozsonyban elfogták Emlékezés Majláth György országbíró negyvenkét év előtti legyilkolására Pozsony, február 5. (Saját tudósítónktól.) A mostam bűnügyi, illetve „gyilkossági hullám44 idején Pozsony­ban sokat emlegetik Majláth György báró or­szágbírónak negyvenkét év előtti kegyetlen legyilkolását és kirablását. Majláth György pozsonyi születésű arisztokrata volt, apja a később grófságot nyert Majláth Gusztáv er­délyi püspöknek. A legfőbb bírói méltóságot viselte 1883 tavaszán, ö volt a jiidex curiáe és a felsőház elnöké. MáfCius 28-ról 29-re viradó éjjel a budai várban levő lakásán megfőj tű ttáik az országbírót és kirabolták. A tettesek közül az egyiket, Spanga Pál nyitra- megyei származású urasági inast Pozsony­ban tartóztatta le egy régi, hires rendőrbiz­tos: a császárszakáilas Schwingenschlögel. Régi pozsonyiak igy mondják el az ak­kor nagy 'eltűnést keltő letartóztatást: 1883 április 12-én, éppen térzene alkal­mával történt, hogy Schwmgenschlögel a mostani Savoy-szálló (akikor Spineder-ven- déglő) előtt egy idegent szólít igazolásra, majd a törvény értelmében letartóztatja. Az idegen kiszakította karját a rendőrbiztos ke­zéből, futásnak eredt, majd revolvert rántott legalább is eltávolítja és másutt alkalmazza. A ruszinszkói kormányzat közszelleme azon­ban egészen más eljárást sugalmazott. Ahe­lyett, hogy az aljegyző ellen bármilyen eljá­rást indított volna, egy állítólagos „névtelen följelentés44 alapján egy szegény hadirokkant, Sztan-kó János ellen hivatalos eljárást indítot­tak azon a elmen, hogy az esetet ő hozta nyilvánosságra. A numerus ciausustnemtörlik el, de likerllisaM szellemöeu lógjak kezelni Magyarországon A mostani nemzetgyűlés nem gondolhat a törvény megszüntetésére — A demokratikus ellenzék továbbra is passzivitásban marad Harc a fővárosért Versengés Ungvár és Munkács között Ungvár, február 5. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A ruszinszkói főváros kérdése titokzatos mó­don, minden különösebb ok nélkül került fel­színre. Az akció Munkácsról indult ki, ahol a cseh agrárpárt! Petrigalla dr. polgármester dolgozik azon, hogy Ruszinszkó fővárosává Munkácsot tegye. Az okok között, mint leg- nyomósabbak, Munkács nagyobb ruszin jel­lege, központi fekvése és kiterjedtebb keres­kedelme szerepelnek. Ugyanezen okokat azonban Ungvár is felsorolhatja. Mindezek mellett azonban sokkal nyomósabb politikai oka van annak, hogy a főváros kérdése ne bolygattassék. Ez pedig Ruszinszkó nyugati határainak rendezetlen volta és bizonyos kö­röknek az a követelése, hogy Ungvár Szlo- venszkóhoz csatöltassék, hogy a Ruszinszkó és Szlovenszkó közötti határ, a régóta terve­zett Ung-vonal legyen. Ezt eddig csupán Ungvár szakitja meg, melynek meg van az az előnye is, hogy az autonóm Ruszinszkó je­lenlegi fővárosa. Ha most Ungvári főváros jellegétől megfosztják, mi akadálya Sem lesz annak, hogy Szlovenszkóhoz csatolják. Érdekes és jellemző, hogy az ungvári kö­zönséget a főváros kérdése teljesen hidegen hagyja s csupán a cseh agrárpárt köreiből hangzanak el erre vonatkozó nyilatkozatok. A közönség nagyon jól tudja, hogy a cseh agrár párt folté ten vazallusa a kormánynak és igy biztosra veszi, hogy a főváros kérdé­sének ily mesterséges előráncigálása vala­mely politikai akciónak érdekében történik. Annyi már ma is látszik, hogy ez az akció az autonómia gondolatával merőben ellenkezik és centralista érdekeket szolgál. A ruszin el­lenzéki pártok erősen figyelik, hogy a titok­zatos akciónak háta mögött milyen politikai manőver rejtőzik. ................................................................. M Budape st, február 5. (Kiküldött munkatársunk telefonjelen­tése.) A magyar belpolitikai helyzet, amely már hetek óta? borult, még mindig nem akar tisztulni. A miniszterelnök elutazott Genfbe anélkül, hogy a pártközi békét meg tudta volna teremteni. Helyettesére: Vass József dr. népjóléti miniszterre vár a feladat, hogy az ellenzékkel létrehozza a megegyezést. Politikai körökben nem tartják kizártnak, hogy Vass Józsefnek ez sikerülni is fog, mert a népjóléti miniszter személye nagyon rokonszenves valamennyi párt előtt. A mi­niszterelnök két hétig marad Genfben és mire hazaérkezik, nem lehetetlen, hogy ott fogja találni a baloldali padsorokban az ellenzéket. A képviselői kitiltások tegnap jártak le és ma már az ellenzéknek módjában lenne résztvenni a Ház ülésein, de kétséges, hogy megteszik-e ezt, vagy továbbra is passzivi­tásban maradnak. A demokratikus ellenzéki szövetség ülést tartott, amelyen leszögezték, hogy nem látnak olyan okot fenforogni, amely a passzivitás feladását megokolná és ezért egyelőre nem kívánnak résztvenni a nem­zetgyűlés tanácskozásain. Ezt a határoza­tot azonban nem egyhangúan hozták és a demokratikus ellenzéki szövetség bomlá­sát befejezettnek tekintik. Dénes István már bejelentette a biokból való kilépését, mivel szerinte nincsen további oka a passzivitásban maradásnak. A másik esemény, amely a magyar politikai élet előterében van, a numerus clausus kérdése. A költségvetési vita során a kormánypárti szónokok egyre-másra nyi­latkoztak a numerus clausus ellen, míg a keresztény pártok aránylag csöndben figyel­ték ezeket a kirohanásokat. Csak a fajvédők körében volt tapasztalható idegesség és Gömbös Gyula, meg\ Eckhardt Tibor is erélyesen kikeltek azok ellen a kormány­párti képviselők ellen, akik a numerus clau­sus eltörlését követelték. Gömbös azzal 'enyegetőzött. hogy az ifjúságot vonultatja fel, ha kell a parlament elé is amennyiben olyan komoly szándékot látna, amely a Cipői CSAK „MAöl-" NAl. VEGYLN KASSA, FÖ-UTCA 25. i77» numerus clausus ellen irányul. Klébelsberg Kunó gróf kultuszminiszter nyilatkozata után a helyzet elcsöndesedett és most már az ellenzéki szövetség kapaszkodott belé ebbe a kérdésbe és a parlamenti béke előfeltételéül a tanszabadság teljes helyreállítását köve­teli. A választójog kérdésében ugyanis Bethlen elutazása előtt olyan engedményeket tett a titkosság terén, amire maga az ellen­zék sem számított és igy az ellenzéki biok­nak újabb veszzőparipát kellett keresnie. Kormánypárti oldalról úgy tájékoztattak, hogy a kormány elment a választójog terén a végső határig és nem hajlandó politikai engedményeket tenni. Kétségtelen, hogy a kormánypártban is sok ellensége van a numerus claususnak, de annak eltörlésére jelenleg gondolni sem lehet és ha ilyen indítvány érkezne be a nemzetgyűléshez, akkor a kormánypárt azt elvetné. Ter­mészetesen a numerus clausus kiszélesíté­sére nem gondolnak, de attól nem zárkózik el a kormány, hogy az egyetemeknek megengedje a törvénynek a legliberálisabb szellemben való kezelését. A kormány a konszolidációt minden téren helyre akar­ja állítani, de nem enged politikai feltétele­ket szabni a maga részére. A numerus clausus minden bizonnyal megmarad a magyar törvénytárban, amig a nemzet­gyűlés megbízatása le nem jár és legföl­jebb az 1926. év derekán Összeülő uj par­lament lesz abban a helyzetben, hogy ezt a javaslatot kitörölje a magyar judikaturá- ból. Kétségtelen ugyanis, hogy a numerus clausus megszüntetése a jelenlegi helyzet­ben a kormánypárt felbomlását vonná maga után és az sem hagy kétséget, hogy ebben az esetben a kormánvtámogató keresztény p-^rt is ellenzékbe menne. Ezál­tal a szélsőségek erősödnének meg és — fejezte be szavalt informátorom — meg vagyok róla győződve, hogy maguk a zsidók sem kívánják ezt. Attól azonban — ismétlem — nem zárkózunk el. hogy a numerus efeususnak a ‘ehető legliberálisabb szellemben való kezelését lehetővé tervük. I (b. 1.) Az ellenzék háYom tagja részt vett a mai gyűlésen Budapest, február 5. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelenbése.) Az ellenzéki blokknak további passzivitást elhatározó határozata ellenére a szövetség három tagja névszerint Hor­váth Zoltán, íiébelt Ede dr. és Rákóczi Ferenc ma délután megjelentek a nem­zetgyűlés épületében és résztvettek az ülésen. Rákóczi Ferenc kijelentette az Esti Kurír tudósitóján.ik, hogy újból fel fogja vetni az ellenzéki szövetségben a parlamentbe való bevonulás kérdését. A passzivitást abbahagyó képviselők közé tartozik Szakács Andor és Lakó Imre is valamint Dénes István dr. Zsltvay Tibor a nemzetgyűlés alelnöke az egységes párt ma esti értekezletén új­ból föl fogja vetni a nártközi béke meg­teremtésének gop^-nM-'t. A megpofozott választási elnök... Bukarest, február eleje. (A P. M. H. bukaresti tudósítójától.) A román parlamentnek zajos ülése volt újra. A tegnapi titkos ülés okozta izgalmak még el sem ülték, amikor már újabb viharok törtek ki egy interpelláció körül, amelyet Mán lel­kész, képviselő terjesztett elő a dési képvise­lőválasztás és Filipescu képviselő immunitá­sának felfüggesztése tárgyában. A kormány­párt ugyanis Aurél Dobrescu dr. nemzeti párti jelölt megválasztásának megsemmisíté­sét kívánja, immár ötödször. Mán képviselő elmondja a választás történetét: A kormány­párt a legnagyobb erőfeszítéseket tette, hogy a liberális jelölt kerüljön ki győztesen. Mosoiu miniszter maga intézte a harcot; az egyik községnek „közcélokra44 100.000 leit adott, azután a választási körzetet Cipoianu állam­titkárral, az agrárbizottság vezetőjével be­járta és a parasztoknak földet Ígért, végül az emberek egy részének vasúti szabadjegyet osztogatott. Mindez nem használt, a válasz­tók nagy többsége a nemzeti párti jelöltre szavazott, mire az eredmény kihirdetését ha­lasztotta el az elnök, hogy az urnákból a sza­vazatokat kilopják. Azonban a lakosság nem engedett, felment a városházára és eközben történt, hogy Filipescu képviselő megpofozta a választá­si elnököt, Hermán papot. Mán eme szavaira nagy lárma tört ki. Mán a többséghez fordul: Megbotránkoztok, hogy egy umatolvaj néhány pofont kapott? Hatalmas tumultus támad, amelyben nem le­het kivenni a szavak értelmét. A többség új­ra kiáltja: Egy papot vert el! Mán: Egy pa­pot? igen. Én is pap vagyok. A tolvaj, akár urnát lop, akár tyúkot, büntetést érdemel. Kéri az igazságügyminisztert, állitsa törvény elé a választási elnököt, aki meghamisította az eredményt. A dési választáson elhangzott pofonokat eleinte el szerették volna hallgatni, de a sajtó annyira foglalkozott az esettel, hogy a bíróság kénytelen volt közbelépni. Különben Filipescu képviselő nemcsak a vá’asztásl elnököt pofozta meg, hanem az egyik rendőrt Is. Filipescu képviselő ellen az ügyészség vádat emelt és kérte a képviselő mentelmi jo­gának felfüggesztését. A kérelem tárgyalása­kor Filipescu kijelentette, hogy ö ezt a törvényellenesen, urnalopások révén választott partementet n^m Ismeri el, tehát ő magát sem teklnd képviselőnek és nem veszi Igénybe az immunitást. önként jelentkezett már háromszor ki­hallgatásra az ügyészségen, de hiába. Arra kéri az igazságügyminisztert. hasítsa a bíró­ságok^ 'Pirié’ előbbi tárgyalás meetar^sára, hoev egv«7ftr •r«ár i R’r'V'őor <•' '"it­'hassa a liberálisok választási visszaéléseit. % elő és háromszor magára lőtt. A lövések kö­zül egy talált. Az idegen a földre bukott. A rendőrbiztos az elősietett járókelőkkel le­fogta, majd bevitte a városházára, ahol kide­rült, hogy ő a tizennégy nap óta keresett Spanga Pál rablógyilkos. Spanga, aki a nyit- ram egyel Ribek faluból való, Pozsonyba jött a gyilkosság után. Itt bujkált egy éjjeli mula­tóhelyen. Ennek a tulajdonosnője besúgta a rendőrségnek. Schwingenschlögel rendőrbiz- tos kiment, az éjjeli mulató gazdájának adta ki magát, jól szemügyre vette vendégét, majd a mulatóból követte egész a Savoyig, ahol Spanga gyanút fogott, menekülni próbált, de elfogták. Sérülése nem volt súlyos termé­szetű. Nemsokára Budapestre szállították, ahol bűntársaival, Berecz János urasági inas­sal (Majláth György inasa volt) és Pittély Mihály urasági inassal együtt kötél általi há­láira Ítélték őket és mindhármat Kozarek hó­hér ki is végezte. Majláth Györgyöt óriási részvét mellett temették el akkoriban Budapesten, ahonnan a holttestet a Nagyszombat melletti Zavarra Szállították és ott temették el ötezer főnyi kö­zönség részvéte mellett a családi sírboltban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom