Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)

1925-01-22 / 17. (760.) szám

Csütörtök, január 23. 3 A kormány a ruszinszkói szövetkezetekkel is szemérmetlen politikát üz Ungvár, január 21. (Ruszúiszikői szerkesztőségünktől.) A hi­telszövetkezetek munkácsi szövetségi köz­pontja tudvalévőén a cseh agrárpárt érde­keit szolgálja és minden áron azon van, hogy gazdasági téren a ruszin és magyar népet érdekkörébe vonja. A prágai kormánynak kifejezett célja, hogy a hitelszövetkezetek szövetségének ungvári központját működésé­ben lehetetlenné tegye és ezzel a munkácsi központ politikai hátterű akciójának segéd­kezet nyújtson. A cseh agrárpárti lapokban elhelyezett hírek szerint a prágai kormány színvallása odáig terjedt, hogy koncessziót adott a munkácsi központnak a körletébe tartozó hitelszövetkezetek és a Budapesti Hitelszövetkezeti Központ között függőben lévő elszámolás lebonyolítására. Erre a célra szubvencióként — amiig a Budapesttel való elszámolás befejeződik — tiz millió koronát folyósitott. Ez az eljárás nem egyéb, mint a legsze- mérmetlenebb politizálás és a többi szövet­kezeteknek belekényszeritése abba, hogy szövetségüket cserbenhagyva, a cseh agrár- érdekeket szolgáló munkácsi központ felé orientálódjanak. Természetes, hogy ez a merész gazda­ságpolitikai játék hihetetlenül megbosszulja magát, mivel a ruszinszkói nép előtt nyilván­valóvá válik a prágai kormány minden ön­álló gazdasági törekvést elnyomó tenden­ciája. Újabb nagy német pénzügyi panama? A berlini lakáshivatal v. t. titokzatos afférja Berlin, január 21. A németországi panamasorozat nem akar véget érni. Egyik affér a másikat kergeti. A nagy gyilkosságokkal párhuzamosan halad­nak a nagy pénzügyi panamák. Rég folyik a Barma't-ügy és máris uj szenzációban van része a.közönségnek. A német kormány nagy ossz éget folyósitott a berlini lakáshivatal részvénytársaságnak. Ez a társaság arra kö­telezte magát, hogy nagy hivatalnokházak építésével a lakásínségen enyhíteni fog. Most tudódott ki, hogy a részvénytársaság a rendelkezésére bocsátott nagy összeget a Trianonfilm részvénytársaságnak adta kölcsön, aki ezen a pénzen uj nagy filme­ket akar gyártani. A közvetítést a lakáshi­vatal és a filmgyár között a munkaügyi mi­nisztérium ama hivatalnokai végezték, kik a lakáshivatalban is működnek. A panama következőképpen tudódott ki: egy nagy napilap filmrovatvezetője jelentést tett a munkaügyi minisztériumnál, hogy a Trianon-filmgyárnak nagy pénzeket bocsátot­tak rendelkezeésére és a gyár ezeket arra használta fel, hogy uj drága filmfelvételeket készít. A minisztérium azonnal értesítette az ügyészséget és pontos revízió alá vette a Ia- káshivatai működését. Eredményképpen megállapították, hogy a lakáshivatal az állami pénzt tényleg a Trianou-filmgyár rendelke­zésére bocsátotta. A hivatal ezt úgy magya­rázza, hogy a múlt év telén nem tudta a la­kásépítkezést folytatni és ezért azt hitte, hogy helyesen cselekszik, ha a pénzt jól ka­matoztatja. A hivatalos vizsgálat azt is meg­állapította, hogy nemcsak az állami kölcsönt, hanem Berlin városa, a népjóléti minisztéri­Ungvár, január 21. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Az ungvári hadosztálybiróságon január 17-én, szombaton kezdték meg a nagypaiáidi sze­relmi dráma tárgyalását Sebes ta őrnagy had­bíró vezetése mellett. A vádlott Szopkó György csendőrőrmester, aki a múlt év ok­tóber 1-én este 8 órakor Nagypaládon, a község főutcáján revolverlövésekkel agyon­lőtte Stepán János pénzügyi felvigyázót. A csendörőrmester ugyanis hosszabb idő óta szerelmi viszonyt folytatott Stepán János fe­leségével. Ezt a férj megtudta és kereste az alkalmat, hogy Szopkó tói ezt számon kérje. Az említett nap estéjén véletlenül összetalál­kozott felesége csábítójával és szóváltásba keveredett vele. Ennek folyamán a csendőr- őrmester revolvert rántott és Stepánra két lövést adott le. Mind a kettő talált és a férj pár órai kínlódás után meghalt. Most tárgyalta az ügyet az ungvári had­Budapest, január 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) Az ügyészség tegnap délben 'készí­tette el vizsgálati indítványát a Tölgyfa-ut­cai gyilkosság ügyében. Léderernét a vizs­gálati indítvány felbujtói bünrészesség miatt kéri előzetes vizsgálati fogságba helyezni. Léderer Sándor bűncselekményét az ügyész­ség nem minősíti felbujtásnak, ezzel szemben bebizonyitottnak veszi, hogy Léderer Sándor, mikor a hullaszálliíásban segédkezett, tudott a gyilkosságról és ami­kor az elrabolt 60—65 millió koronát át­vette, tudta, hogy a pénz a meggyilkolt Kudelka Ferenc tulajdonát képezte. Ezért Léderer Sándor ellen az ügyész­ség egy rendbeli minősített orgazdaság és egyrendbeli bűnpártolás vétsége miatt kéri a vizsgálati fogság elrendelését. Az ügyészség egyúttal a bírósági hely­színi szemle elrendelését inditványozza Lé- dererék Tölgyfa-utcai lakásán és Csepelen, ahol a tettesek a hulladarabokat a vízbe akarták hajítani. A Tölgyfa-utcai lakásban azért szüksé­ges a helyszíni szemle, mert az ügyészség nem tartja elfogadhatónak azt, hogy Ku­um és a posta kölcsöneit is filmcélokra for­dították. Az egész összeg 3 és fél millió aranymár­kát tesz ki. A filmgyár azt mondja, hogy erre az öszegre, amelyet tényleg felvett, egész beren­dezése szolgál fedezetül, tehát veszélyről szó sem lehet. Az erre vonatkozó vizsgálatot nem fejezték még be. A másik kérdés a munkaügyi minisztérium hivatalnokai szere- oének megvizsgálása. A hivatalos vizsgálat folyik . osztálybiróság. A vádlott vallomása szerint mikor a férj rájött a szerelmi viszonyra, többször heves összeszólalkozás volt közöt­tük és csak a véletlenen múlott, hogy több­ször tettlegességre nem került a sor- Októ­ber elsején este 9 órakor Szopkó a faluba ment, hogy kocsit fogadjon és elhagyja a fa­lut, mert kerülni akarta a Stepánnal való ta­lálkozást. A sötét utcán azonban összeakad­tak. Stepán villanyzseblámpával világított rá, majd a lámpával az arcába vágott, mire Szopkó revolverével kétszer belelőtt. A vádlott azt igyekezett bizonyítani, hogy önvédelemből lőtte le a férjet. Ez azon­ban igen nehezen ment- Stepán özvegyét a hadbíróság zárt tárgyaláson hallgatta ki. A vádlott és a tanuk ellentmondó vallomásai a helyszíni szemle megtartását tették szük­ségessé. miért is a hadbíróság január 20-én Nagypaládra szállt ki, ahol a tárgyalást foly­tatta. ítéletkihirdetés szerdán délután lesz. delka halálát fejlövés okozta volna. Lehet­séges, hogy a gyilkosságot nem is Léde­rer, hanem Lédererné követte el és pedig olyképpen, hogy álmában megfojtotta Ku- delkát. A revolverlövés ellen szól az a kö­rülmény, hogy azt a házban senki sem hal­lotta, de nem is volt szükség rá, mert hi­szen Kudelka aludt, amikor meggyilkolták. A csepeli helyszíni szemlére pedig azért van szükség, mert ez esetleg teljes világos­ságot deríthet Léderer Sándor szerepére-, amely még mindig nem teljesen tisztázott a nyomozó hatóságok előtt. Bűnügyi zárlatot kérnek Lédererék vagyonára Tegnap délután Kudelka Ferenc hozzá­tartozói leltározták azt a vagyont,ami a sze­rencsétlen hentesmester hagyatékában meg­található volt. Kiderült, hogy Kudelka nem volt olyan jómódú, mint ma­gát feltüntette és azt a hetvenmilliót, amit Lédereréknek átadott, kosztra vette fel is­merőseitől. Azok, akiktől Kudelka a pénzt fölvette, most jelentkeztek a kosztp-énzkamatért. A család megbízásából Szilas Sándor ügyvéd most visszakövetelte a pénzt az ügyészség­től, ahol azt, mint bűnjelet kezelik- Ezenfelül kérte a család a bűnügyi zárlat elrendelését Lédererék vagyonára, mert Kudelka negy­ven-ötvenmillió korona értékű készpénzt és ajándékot adott Lédereréknek, amit most a család az események után visszakövetel. Az ügyészség még nem döntött. Újabb vallomások A rendőrségen ma olyan hírek terjedtek el. hogy Léderer a katonai biróságon beval­lotta a vizsgálóbírónak, hogy nem ö, hanem a felesége ölte meg Kudeíkát és ő csak se­gédkezett a feldarabolásnál. Ma újból kihall­gatták Léderernét a rendőrségen és főleg arra voltak kiváncsiak, hogy mi történt a pozsonyi gazdag nagybácsival, akit valószí­nűen ő tett ei férjével együtt láb alól. Lédererné hallani sem akar erről a bűn­tényről és kijelentette, hogy a Kudelka- fé!e gyilkosságon kívül férjével együtt nem követett el más bűncselekményt. A vizsgálóbiró az ügyészség indítványa értelmében uj helyszíni szemlét rendelt el, mind a Tölgyfa-utcában, mint a Csepel-szige- ten és ezeken részt fognak venni a bünpör összes szereplői. Ma megállapították, hogy Léderer jogtalanul volt csendőrtiszt és csalárd módon tudta magát becsempészni a hadsereg kötelékébe. Kinevezése kez­dettől fogva érvénytelen. Most megindult az eljárás Léderer aktiválásának megsem­misítése iránt és mihelyst ez az eljárás vé­get ér, Léderert át fogják szállítani a pol­gári bírósághoz, amely ítélkezni fog felette. A gyilkos csendőrtiszt tehát eszerint nem katonai, hanem polgári bíróság elé kerül. Lenin „excelenciás úrw halálának évfordulója és Csangszoiin Moszkva, január 21. Csicserin külügyi népbiztos a következő táviratot kapta Csang- szolintól Mandzsúria kormányzójától: „Ex­cellenciás Uram! Január 21-én van évfordu­lója Lenm excellenciás ur halálának. Ámbár testileg az örökkévalóságba költözött, nagy munkája itt, a földön, nem mehet tönkre. Meg vagyok győződve, hogy Szovjetorosz- ország minden polgára emlékét tisztelni fogja.11 — Csicserin válaszában megköszöni a kondoleálást és hangsúlyozta, hogy a ba­rátság és a szeretet Szovjetoroszország és Kína között jövőben csak erősödni fog. Moszkva, január 21. Szovjetoroszország központi végrehajtóibzottsága rendeletet bocsátott ki, melynek értelmében január 21-én Lenin halála napjának évfordulóján pontosan 18 óra 20 perckor (moszkvai idő) az ország minden részén katonai tiszteletet kell adni a nagy halott emlékének. A gyárak és az egyéb üzemekben 3 percig szólni fog­nak a gőzkürtők. Amikor az udvarló lelövi a felszarvazott férjet Monstre-tárgyalás az ungvári hadosztálybiróságon Nem Léderer, hanem Lédererné a gyilkos Az elvetemült asszony álmában fojtotta meg Kudeíkát? — Az ügyészség vizsgálati indít­ványa hijják azt az angyalt? — Hogy hívják? — gyöngyözött a me­nyecske száján a nevetés. — Hogy hívják... Hát angyal . . . — Milyen angyal? — lapuit meg valami ár­nyék a szemében. Az asszony ajkán elhalt a mosoly, meg­döbbent, meg is ijedt egy kicsit, mert úgy lát­ta, hogy az az árnyék olyan az ura szemében, mint az ugrásra készülő komondor ... De ezért megint töltött és koccintásra nyújtotta poharát. — Isten éltessen ... — motyogta félén­ken. Koccintott János és ivott. Csend szoron­gott a szobában. Maga elé révedt, gondolko­zott egy kicsit, aztán sunyin pillogott és ki­bökte a szót: — S vájjon honnan van annyi pénze an­nak az angyalnak? — Hát van . . . van, volt neki . . . János képén hideg, fanyar mosoly ült. — Boldog angyal, hogy annyi pénze van! t»e bizonyára nem is dolgozik meg érte, mig mi, szegény, küszködő emberek a lelkünket is majd kiadjuk azért a rongyos pénzért ... a gyárban ... a lenditőkerék alatt ... a for­róságban . . . Nos, van-e még valami egyéb? összenéztek. És látta a szegény asszony, hogy az az árnyék, mely olyan, miint az ug­rásra készülő komondor, ágaskodik az ura szemében. Megijedt. Egy pillanatig arra gon­dolt, nem lenne-e jobb, ah azok a szép, ró­zsapiros fánkok bent maradnának a szek­rényben ... De nem akart hazudni. Nem tudott hazudni. Az urára mosolygott alázato­san. — Van . . . Van még valami János . . . Kiment és behozta a fánkot reményke­dőn.. — Mi ez? — sápadt el János és homlo­kán kidagadtak az erek. — Fánk ... — tört elő a könny az asz- szony szeméből. — És ha szabad tudnom, kinek, vagy mi­nek a tiszteletére szól ez a nagy, ünnepi ebéd? — nézett rá keményen, mint a biró a vádlottra. — Minek ez a lakzi? Az asszony elfehéredett. — Hiszen ma van a ... — csuklót! el a hangja. — Mi van ma? Karácsony? Hús vét? Mi van ma? — A házasságunk évfordulója ... — hólyagzott a köny reszkető pilláján. János arca kigyult a korom alatt. — Hát aztán? — csapott az asztalba, hogy szétgurult a fánk. — Mi vagyok én? Király? Milliárdos? He? Az aszony fölzokogott. — Mit sírsz? -- káromkodott rá. — Hogy igazat mondok? — kiabált keserűen. — Hát lopom én a pénzt? Én dolgozom! — döngette öklével a mellét. — Megdolgozom érte keser­vesen . . . Osszeroskadásig! És te itthon... az én verejték es keresetemet . . .Mi? Az asszony könyörgésre kulcsolta kezét. — Hiszen nem a te pénzedből vettem a tyúkot és . . . — Hát kiéből? — villant föl János sze­mén a féltékenység. — Az enyémből ... az én pénzemből... — nézett rá riadtan. — És honnan volt pénzed? Miből? Ezt mondd meg! — Úgy gyűjtöttem . . . — Nem igaz! Szeretőd van! Ezért telik... Rápillákolt az asszony lenvirág-szeme az­tán lefelé csúszott a székén. Elalél't fájdal­mában. János fölugrott. — Rózsa! — kapott utána megrettenve. Fölvette, a divánra fektette s vízért ro­hant. Locsolta, élesztgette, rázta, sirt, károm­kodott, a fülébe kiabált, mig végre fölocsu- dott az asszony s kinyitotta köny mosott sze­mét. — Édesem ... én édesem ... Én va­gyok, János, a te Jánosod ... — térdelt mel­léje. — Bocsáss meg . . . Az asszony felült a divánon és hosszan, kisápadt arccal nézett az urára. — Már jobban vagyok ... Ne aggódj! Eredj, elkésel a munkából . . . vagy maradj itthon . . . — Mennem kell, — horgadt le János feje bűnbánóan és elment. Az asszony az ablakhoz támolygott. Ura után nézett, mig az a kék zubbony a porban és napsütésben aranyló távolba olvadt a me- zei-uton. Könnyezve nézte eltűnő alakját. Mert érezte, hogy a lelke most nem kisérte el azt a szegény embert a gyárba és nem is fogja elkísérni soha többé . . . Világhírű SCHROLL-féle Tórg Óvnia, Kassa, ffő-u. *•. Saját készítmény!! paplanok. Régi paplanokat átdolgoztat. Chtifon, vászon, damasi. oatisi, nercaünoh Paoiániépedó-cretonoh Alsöleoefló-vítsznaK óriási váiasztéKóan, a vásárló közönség vé- telKedvéneK sonozására meglepő jutányos áron!! Vászon 6 íH. cnifion 1 íií.-tóL ftamasitórUl- fcózöft, fenér és színes fleriléheh. Valód! rum- burgl vásznon óiindenszéiességóén

Next

/
Oldalképek
Tartalom