Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)

1925-01-22 / 17. (760.) szám

* Csütörtök, január 22. A Röboi-fivérek romániai bűnei Budapest, január 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefon­jelentése.) A Roboz-fivérek bünpörében ma folytatták a bizonyítási eljárást és főként Robozéknak Romániában 1920-ban kifej­tett tevékenységével foglalkozták. Több jegyzőkönyvet olvastak föl erről. Ezek közül az egyik arról szól, hogy Robozék az ébredő érzelmű magyar embereket, mert velük nem értettek egyet, feljelentették a szigurancánál és megverették őket. Egy másik jegyző­könyv szerint több magyar embert denun- ciáltak Robozék a szigurancánál, több embert elfogattak és megverettek. Egy harmadik jegyzőkönyv Robozék Kolozsvárott meg­jelent lapjáról, az Uj emberről azt mondja, hogy a lapnak az volt a célja, hogy az erdélyi magyarság egységes sorait meg­bontsa. Ebben a lapban Robozék Magyar- országról állandóan, mint a fehér bolseviz- mus fészkéről beszéltek és külföldi beavat­kozást sürgettek Magyarország ellen. Igen érdekes Diószeghy Tibor báró kolozsvári földbirtokos vallomása, mely szerint Robo­zék több magyar embert jelentettek fel a szigurancánál azért, hogy magyar érzel- müek. Roboz kijelentette, hogy a jegyzőköny- ben foglalt vallomások nem felelnek meg a .valóságnak és azokat elfogult emberek mondották ellene tollba. Ezután az ügyész indítványozta, hogy a bizonyítás kiegészítése céljából olvassák föl Robozéknek Piros- fehér-zöld cimü röpiratát. Ebben azt Írták Robozék, hogy Magyarországnak még a trianoni határok is sokak és Magyarország még ezt a békét sem érdemelte meg. Autón, fazzbamddal & Sahara-sivatagon keresztül A modern argonauták és a kaszinóban nyert 10 millió frank Pár is, január közepe­Citroen francia automobilkirály egyszer Jókedvében, mikor végérvényesen rájött ar­ra, hogy felesége megcsalja, elment Deau- yilleba és a kaszinóban két óra leforgása alatt 10 millió frankot nyert. Párisba vissza­térve, elhatározta, hogy a nyert pénzen olyan autóutat fog rendezni, amilyet a világ még nem látott. Modern fényűzéssel a Saharán át! ez volt a jelszó. Ez nem volt üres frázis és még kevésbé fáradságos sportexpedició. A párisi társaság színe-javát hívta meg és ezért elsősorban szállodákat kezdett építtetni. A sivatagban olyan szállodák nőttek ki a homokból, mint csak a világvárosokban ismerjük őket. Központi fűtés, meleg viz, villanyvilágítás, jazz-band, lift és ötórai tea, tehát a modern fényűzés. Citroen neve az afrikai fekete világban aagyobb volt Napóleon és Mohamed nevé­nél. A párisi blazirt társaságnak hihetetlen szenzációkban volt része. Télutót nem Niz­zában és Monté Carlóban akartak tölteni, hanem a pusztában: odakint oroszlánok ordítása, bent a hall­ban a jazz-band fülsiketítő lármája, A ki­ránduláshoz a társadalom krémje jelentke­zett: egy Bonaparte herceg, egy Murát, egy Castelíane, egy Broglie, egy Rohans, egy marsall és egy király (Albert belga ki­rály.) A francia sovén sajtó ünnepelte Citroent és rámutatott arra, hogy Franciaország be­csületét és dicsőségét egyedül a régi nevek viselői hordják szivükön. így került Citroen szépen tervezett kirándulása a politikai jel­szavak kellős közepébe. Minden a legjobb rendben lett volna, csak egy kis dolog várt még elintézésre. A francia arisztokrácia nem igen szereti életét kockára tenni és mivel a sivatagban az autók mégsem közlekedhet­nek olyan biztonsággal, mint Parisban, arra kérték a francia hadügyminisztériumot, hogy egyes autóállomásokon katonai csapatokat "t5 Sérvben szmeSOK + Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék. here comb és köldöksérvnél a mi tökélete­sített rugónélkiili sérvkötönk, mely éjjel is hordható Mindenféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülye- désnéi. Szabadalmazott lúdtalpbetét Fia- oell has- hát- és mellmelegitő „Hvale2“ YMmrm Braflslavo, öiina-n. 51. Vezető orvQs: M U. Dr. Izsák Lajos Árjegyzék ingyen A vidéki felek még aznap elintéztelek SPmGAiJi&GMÉTftRmp hogynem, feleslegesnek találta ezeket a ka­tonai kiadásokat és nem teljesítette az arisz­tokrácia kérését. Hiába ostromolták Nollet hadügyminisztert, a kormány nem engedett- ■ Az egész terv vízbe esett. A megkezdett szállodaépítkezéseket abbahagyták és senki sem törődött tovább a Saharával. A herce­gek, marsallok és kokottok télutóra más­ként rendezkedtek be. A belga király le­mondta a párisi utat. Franciaország becsü­letén csorba esett, amelyet nem fognak egy­hamar kiköszörülni Ezért fordult a közvélemény és a sajtó állítson fel. A demokratikus Herriot hogy, Herriot ellen, aki paraszt módra nem értette meg a francia arisztokrata magasröptű tö­rekvéseit. A francia gyarmatok egyik leg­magasabb tisztviselője a sovén napilapok­ban nek/itámad Herriotnak és kifejti, hogy a balfelé eltolódott politika nemcsak a nemzet becsületén ejtett csorbát, hanem gazdasági­lag is óriási kórokat jelent. Ezért... Az egyetlen ember, aki mindezzel nem törődik, maga Citroen- Citroen utolsó jelen­téseiből kitűnik, hogy az automobilkirály csak a reklámot tartotta szem előtt. Ez a reklám, dacára a vizbeesett Sahara-utnak, óriási mértékben sikerült. Neki mindegy lehet, hogy esténként hat­vanezer fényreklám szórja nevét a párisi boulevardokra, vagy hogy a francia társa­dalom szine-java oroszlánorditások köze­pette jazz-bandof akar hallani. A kaszinóban nyert 10 millió frank min­denesetre jó befektetést nyert, bár a saharai hoteldiszteteket eladták a színházaknak és az oroszlánorditást mozicélokra fogják fel­használni. N. O. Borzalmas földrengés KteázsUtoan Konstantinápoly, január 21. Andahan anatóliai tartományban hatal­mas földrengés pusztított, öt falu romokban hever. 148-an meghaltak, 33-an súlyosan megsebesültek, több mint 800 marha elpusz­tult, 2000 ember hajléktalan lett és kimond­hatatlan szenvedéseknek van kitéve, meri a hideg mínusz 30 fok. 1 cenírnm-pdrf ngliofhozatóban élesen m iif német korraönu cici lordul Berlin, január 21. Mint a hideg viz ha­tott a német birodalmi ülésén Fehrenbach volt kancellár centrumpárti szónok nyilat­kozata a jobboldali pártokra és a Luther ka­bineti jobboldali tagjaira. A jobboldal ugyanis úgy vélte, hogy a centrumot sike­rült az uj kormánynak megnyerni s tekintve, hogy a centrum központi helyzeténél fogva döntő befolyást gyakorol a parlament alaku­lataira ez a lépés igen nagy fontosságúnak látszott. Annál nagyobb volt a csalódás amikor Fehrenbach kijelentette, hogy a centrum a Luther-kormányban a december 7-i válasz­tás eredményeinek meghamisítását látja. A párt csak állampolitikai szempontok­ból lépett a kormányba, de korántsem kö­tötte magát hozzá. Abban a pillanatban, amikor s? kormány elhagyja a Marx-kabinett belpolitikai irányát és jobboldali tagjai ha­tása alatt más utakra tér a centrum levonja a konzekvenciákat. A nyilatkozat oly hidegen és élesen történt meg, hogy a karzat közönsége azt hihette, hogy a centrum tulajdonképpen nem is a kormányzásban résztvevő párt, hanem a legridegebb ellenzék. Talán Fehrenba'chnak a birodalmi ülésen megtett nyilatkozatánál még élesebb az a nyilatkozat, melyet a centrum a porosz országgyűlésen adott le. Itt egyenesen ellen­séges hangon beszéltek a jobboldali a kor­mányról, igazságtalannak mondták, hogy a parlament legnagyobb pártját kihagyják a kormányzásból és óvták a miniszterelnököt a jobboldali politikától. Mindkét nyilatkozat nagy megdöbbenést keltett jobboldali körök­ben. Berlin, január 21. A sajtó élénken kom­mentálja a pártoknak a tegnapi birodalmi gyűlésen tett nyilatkozatait. Természetesen a centrum magatartása ad okot a legtöbb diszkusszióra és a Vorwarts kijeiehíi, hogy egy kormány­pártnak ez a nyilatkozata volt a legmeg- semmisitőbb, amit csak mondani lehetett a Luther kormányról. A többi azonban rámutat arra’, hogy a centrum egyrészének nyilatkozata nem elég arra, hogy az egész párt ezentúl ne kövesse a kormány politikáját. Csak Wirth exkan- cellár ítéli el élesen a kormányt aminek valószínűen a párt baloldala nevében kifeje­zést is fog adni. — A német nemzeti lapok többnyire elsiklanak a nyilatkozat fölött csak a Kreuzzeitung támadja a centrumot s külö­nösen Wirth exkancellárt, annak Westarp gróf beszéde alatt elhangzott közbekiáltásai miatt. A lap megállapítja, hogy a kormány legnagyobb ellenségeit nem a szociáldemo­kraták és a kommunisták között, hanem a centrumpártba’n kell keresni. A iiifiiir ellenzék még nem vonni! üe a netnzelgQOI&De Csak pénteken döntenek a további magatartásról — Kormánypárti beszéd a numerus clausus ellen Budapest, január 21. j (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A tegnapi határozattal, amellyel a többség a parlamieniti béke megteremtése ér­dekében hatálytalanította a képviselői ki­zárásokat, még mindig nem tisztázódott a helyzet. A demokratikus ellenzéki szövetség állástfoglaló értekezletének megtartását pén­tek estére halasztotta és igy aligha lesz meg előbb a döntés. Politikai körökben nagyon is eltérően ítélik meg a helyzetet. Vannak, akik a parlamenti béke előfeltéte­leit már biztosítva látják, tnig mások úgy tudják, hogy az eFetizék a választójogi ja­vaslat titkosságának biztosítása nélkül a kitiltások hatálytalanítása ellenére sem vesz részt a nemzetgyűlés tanácskozásain. Zsitvay Tibor, a nemzetgyülé§ alelnökié úgy nyilatkozott, hogy lehetőleg közre fog működni a pártközi béke megteremtésén, mig Almássy László, a kormányzópárt ügyvezető alelnöke rendkívül pesszimisztikusan Ítéli meg a helyzetet és a maga részéről minden közvetítő kísérletet viszautasitott. Az e’lenzéki vezérek nagyban hangoztat­ják, hogy nem mennek vissza a Házba, mert nem fogadnak el amnesztiát, de az ö soraik között is sokan vannak, akik a par­lamentbe való visszavonulás mellett fog­lalnak állást. Illetékes helyen kijelentették, hogy a helyzet most már nagyon egyszerű.. Az el­lenzéknek kötelessége, hogy résztvegyen a n e m z e. t gy üté s ta n á c sk o z á s ai n. Meg van a remény arra, hogy az ellenzék teljesíteni fogja kötelességét és megjelenik a nemzetgyűlés termében. Ha ma, vagy holnap nem is jönnek be a Házba, valószi­| nü, hogy a jövő hét elejétől ketzdve ismét megkezdődik a normális parlamenti élet. Ha az ellenzék a feloldó határozat ellenére is passzivitásban maradna, úgy csak öt ter­heli a további következményekért a fele­lősség, mert a többségi párt a méltányosság legmesszebbmenő határáig elment, amikor a kitiltásokat, noha azokat legálisan hozták meg, hatálytalanította. A rmai ülést igen csekély érdeklődés ki­sérte. Amikor az elnök háromnegyed tizen­egy órakor megnyitotta az ülést, alig volt nyolc-tiz képviselő a teremben és csak az ülés későbbi folyamán teltek meg a jobbol­dali padsorok. A mai ülés első szónoka Lukács György egységeepárí volt, aki rámutatott arra, hogy szanálás első ered­ményei máris muatatkoznak. Sikerült stabil koronát teremteni és költségvetést összeálli- tani, ami ingadozó korona mellett lehetetlen lett volna. A kereskedők is tudnak számolni és ha van is drágaság, úgy az csökkeni fog. Ezután a botbüntetésről és a numerus clau- susról beszélt. Eközben Koszó Istvá- b '■ ügyi államtitkár közbeszól, hogy a botbün­tetést egyetlen esetben sem alkalmazták. A szónok azt válaszolja, hogy már ebből L ki­tűnik, hogy ez a javaslat felesleges vo11. A szónok kije’enti, hogy a numerus clau- susról szóló törvényt revízió alá kell venni és elérkezett annak az ideje, hogy miként a botbüntetést is kitörölték a magyar judi- katurából, a numerus clausust is szüntessék meg. A királykérdésről szólva azt mondja, hogy ez a kérdés egyelőre nőm aktuális, de ha napirendre kerül, akkor revízió alá kell venni a detronizációs törvényt és meg kell állapítani, hogy mcáinyiben van össz­hangban a nemzet érdekeivel. K á 11 a y Tibor volt pénzügyminiszter mondott utána nagyhatású beszédet, amely­ben kijelentette, hogy a kormány politikája megfelel a nép általános óhajának. A valuta- reformról szólva kijeién tette, hogy a valuta­reform sürgősen szükséges, de téves az az állítás, mintha a valutareform volna az oko­zója a drágaságnak, mert a drágaságot éppen a stabil korona idézte elő. Alföldy Béla és Csíz ma zi a And­rás beszéltek még, majd áttértek az interpel­lációkra. Karaiffiáth Jenő a rádióügyben ter­jeszt elő sürgős interpellációt, mig Meskó Zoltán a Léderer-ügyben interpellál. írók és írások Biztos szavú emberek Prága, január 21. Múltkoriban Goethének egy klasszikus tömör­ségű meghatározását idéztem ezen a helyen, amit a csiupa-fül Eckermann igy jegyzett fel az utókor számára: a viszonyok eleven megérzése, párosul­va kifejező képességgel, ez teszi a költőt. És -töl­tök hömpölygő szépmes térségé ma megint ie.ém sodorta ezt a mondást. De egyszerűbben, kemé­nyebben. A költő nem egyéb, mint biztos szavú ember. Erdélyi poéta mondotta így egyik eget- föttet átölelő kőkeményében, kinek a versírás nem izzasztó mestersége, de Vers az élete, hömpölygő szépmesterség; — Szentlmrd Jenő. Az a könyv, mely vele megis­mertetett, egyik legjelentősebb kiadmánya az összeomlást követő évek magyar irodalmának. A címe: Erdélyi költők, és hat esztendő lírájának legjava van benne- Ez a könyv köszöni a váll- veregetéseket, de nem kér belőlük. Nem bánja a tudákosokat, a patrónusoktól nem fél. Nem elvet agyonpártfogolni. Bizony nagy szó ez — erre mi­felénk. Egy könyv, aminek még a barátai sem árthatnak! Sokan csak most fogják megtudni, hogy éi Erdélyben egy biztos szavú ember, töprengő, hivő, bús szivét kitáTÓ igaz poéta. A nevét isme­rik talán, a nevét. Ápríly Lajos. De szerte 3Tö­ven szikéban ebből a könyvből fogják csalk meg­tudni, hogy az ő írása,_ az ő vére dobbanása millió emberrel tart rokonságot. Hogy látomásai meg­remegtetnek, nagy férfibánata sötét árnyéiba von, mélységes jósága magához ölel. Hallgatni fogják szavának muzsikáját (a vers csak akkor él, ha fenhangon olvassák) és rá fognak eszmélni: magyar beszéd. Egyszerű, nyomatékos, élettel teli- Meg fog mutatkozni az ő szomorúsága és lát­ni! fogják, hogy mindnyájunk szomorúsága az És akkor majd megértik azt a titokzatos szót, ami úgy szakad fel leikéből, mint az elcsukló, nehéz zokogás: Erdély . . . Erdély földje, a mozdulatlan ősi föld, örök időkre egybenőtt az erdélyi lélekkel. Azért van ezeknek a verseknek olyan sorsszerű zengesük. Tavasz hatalma, ősz temetkezése, öreg hegyek hátán fenyőik ármádiája, ,,Isten-váró glédiába szá- lasodva“, a réten Szentgyörgyvirág és sárga!ángu kosbor és mindenfelé letiport vetések: Erdély. Csodálatos, hogy vannak versek, amikben meg­szólal a föld. Csákány csapása, harsogó vadvizek, székely hegyek közt megrekedt vihar: a hangja. Reményűk Sándoron érzik meg 'leginkább ez a ha­talmas természet-élmény. Költészete annyira él, annyira a mienk, hogy nem merünk hozzányúlni a kritikus bonckésével- Elég, ha rámutatunk: itt olyan ember szava csendül, aki valóban elhiva­tott. Borús, konok székelyek között egy leány: Nagy Emma. Talán az ellentét miatt, talán azért, mert ritka közvetlenség árad a verseiből, úgy hat, mint verőfényes tisztás haragoszöld rengetegben. Harcos élet az övé is, akárcsak a Berde Máriáé, de leányos fiatalságát nem ‘tudta megtörni a sors; Mert rab vagyok és sírnom kellene és dalolok — és nem tehetek róla! . . . Költőnő, akit tapsos terembe hívnak, akinek biztos szavát, szép mérését ujjongva fogadják ő pedig arra gondol, hogy jó volna virágot tűzni a hajába, jó volna hirkorona helyett valaki két ke­ze, messziről zugó taps helyett valaki szive dobo­gása . . . Arany egyenruhában: talpig hitben és talpig napsugárban, igy vonul be szeret etünkbe az uj generációnak egyik legtehetségesebb ko tő­nője, Erdélyországnaik bátor szerelmese- „Amikor 1923-ban elhagyta Erdélyt — írja róla Farkas Gyula — az egész erdélyi sajtó fájón búcsúztatta. Magyarországon eddig még nem sikerűit állást kapnia1* . . . Az antológiákat ócsárolni szokás. Háavan maradtak ki, hogyan kellett vo^na a kiválasztás kényes kérdését megoldani, minden bíráló más­képp, de mindahány egyforma bölcsen tudja. Ev­vel a könyvvel szemben azonban elhallgat minden nagyképűsködés. Farkas Gyula nagy jó igyekezet­tel és finom érzékkel gyűjtötte egybe, ami «zép vers az utolsó hat évben Erdélyben termetit, vgy hogy ennek a kötetnek értéke túlhaladja azt a prózai antológiát, melynek novelláit Kristóf György válogatta össze. (Mindkét könyv a Lud- wlg Voggenrciter Verlag magyar osztályának ki­adásában jelent meg.) A nagy tudományos ké­szültséggel és sok szeretettel megírt előszó uj csapást vág a magyar irodolomtudomán vban Meglátszik rajta, hogy szellemtörténetünk ecvík alanns ismerője irta- Fenyves Tál. Jíe tétovAxx, AtlJ mellén®? efő?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom