Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)

1925-01-01 / 1. (744.) szám

* ^maAiMAömíiMRTAP WUSCWflDCVH Csütörtök, január 1. Látogatás a premontreiek gödöllői gimnáziumában Magyarország legegészségesebb fekvésű kö­zépiskolája — Hogy néz ki a premontreiek tij otthona Budapest, december 31. (Budapesti s zerkesztőségünktöl-) Az uj államaLatadások igen érzékenyen sújtották a nagy Magyarország 'egyik legnagyobb ta- nitórendjét: a Premontrei kanonokrendet, amelynek tagjai a kassai, rozsnyói 'és nagy­váradi gimnáziumokban sokszor tízezer ma­gyar fiút neveltek magyarrá és emberré. Az uj államok megálljt parancsoltak a rendnek és egymásután zárultak be a hatalom szuro­nyai előtt a kassai, rozsnyói és nagyváradi gimnáziumok. A nyolcszázéves tanító rend számára ezzel megszűnt a kulturális tevé­kenységnek minden tere. A rend tagjai szét­szóródva esztendőkig vártak arra az időre, amikor újból megkezdhetik tanitói tevékeny­ségűket. A rend ötven évre lekötötte ma­gyarországi birtokainak jövedelmét és a Ma­gyar Pénzügyi Szindikátustól kölcsönt vett föl, hogy ebből Gödöllőn internátussal kap­csolatos reálgimnáziumot és rendházat épít­sen. Tervbe vették egy monumentális tem­plom építését Is. A kormány készséggel járult hozzá a rend tervéhez és a kormányzó az épület tel­két a koronajav áléból adományozta a pre­montreieknek. Ez 'év szeptemberében elké­szült az építkezés és az intézetet már át is adták rendeltetésének. A minap tetőzték be a kétszáz tanuló befogadására alkalmas in- ternátust, míg azonban ez teljesen elkészül és a rendházat is felépítik, addig a reálgimná­zium épületében helyezték el a két párhuza­mos osztályon kívül a negyven bennlakó nö­vendék és a tanárok lakását is. Az intézet rektora, Stuhliman Patrik dr. igazgató, az intemátus igazgatója pedig Kovács Lajos dr. — 'mindketten ismertele Kassáról. Ez utóbbi az 'építkezés ügyeit is irányítja. Egy budapesti újságíró kint járt a na­pokban Gödöllőn 'és megtekintette az uj inté­zetet, amely az ország legegészségesebb fék-, vésü középiskolája. De nemcsak a páratlanul! egészséges erdei levegő és a legmodernebb berendezés, hanem a művészi szempontok is az ország legelső intézetei közé emelik a gödöllői reálgimnáziumot. A kétemeletes épü­let nemes emPlr stílusában egy már régóta fennálló műemlék hatását kelti. A homlokza­ton hatalmas betűk hirdetik a rend jelmonda­tát: Virtute vinces. Az épület művészi díszítéséről is gondos­kodás történt A főhomlokzat ormát kettős szoborcso- portozatok — görög és római tanítómesterek tanítványaikkal — szegélyezik. Ezek között a világegyetemet kifejező gömb felett emel­kedik az apostoli kettőskereszt. A főkaput szép vasrácsok diszitik, középen a rend hár­mas címerével. Nagy Sándor festőművész a fő lépcsők áz mennyezetének triptichonján a had akutját festette meg. Az első képen a csillagos ma­gyar eget, a tejutat varázsolja elénk, ame­lyen látományszerüen vágtat Attila, aki a Hadúr kardját nyújtja át az őt követő Árpád vezérnek. A középső kép Szent Istvánt ábrá­zolja, a nyeregben mögötte ülő Szent Imre herceggel és Szent Lászlóval. A hold sarló­ján ülő Szűz Mária tekint le rajok. A harma­dik képen Nagy Lajost és Mátyás kiráyt látni ágaskodó paripákon. A kápolnává átalakított díszteremben ugyancsak Nagy Sándor festette meg a já­szói, leleszi és váradszentmártoni apátságo­kat. A kápolna előtti folyosószakaszon három gyönyörű dombormű vonja magára figyel­münket. Az első K. Stróbl Zsigmor.d alkotása, azt a jelenetet vetíti szemünk elé, amikor II. István király letelepíti Magyarországon a premontreieket. A második Szentgyörgyi Ist­ván müve, ÍV- Bélát ábrázolja, amikor a ren­det jogaiban megerősíti. A harmadik dombor­mű Sidló Férne művészetét dicséri. Ez a gödöllői reálgimnázium alapkőletételét Örökíti meg. Az első emeleti csarnok. középpontjában van elhelyezve Stróbl tanár életnagyságánál nagyobb Patrona Hungáriáé szobra a gyer­mek Jézussal karján. Ruháját magyar motí­vumok diszitik, fején Szent István koronája van. Az intemátusi bejáró fölötti nagy fülké­ben két angyal szobra között áll Szentgyör­gyi István Jézus szent szive szobra, .alatta a felírás: Discite a rae... A tanácskozó te­remben Gíatz Oszkár két sikerült festménye közül az egyik az intézet létrehozásában tevékenyen közreműködő Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztert, a másik a rend főnö­két, Takács Menyhért prépost prelátust ábrá­zolja- Az ifjúsági ebédlőt Nagy Sándorné ter­vei szerint a gödöllői szőnyegszövőben ké­szített vallásos tárgyú gobelin disziti. Megint Összeomlott eön nagu lii-liiwal megsüli! ©ssiecslíiicsi p#r Megszüntették az eljárást M-asaryk elnök ekrazitoe merénylői ellen Pozsony, december 31. (Saját tudósítónktól.) Pár hónappal ez­előtt nagy hűhóval indult meg az eljárás há­rom nagyszombati munkás: Mafláik József, Vida Imre és Polakovics István ellen azon a címen, hogy ekrazitos merényletet akartak elkövetni a Kistapolcsányban időzött Masa- ryk köztársasági elnök ellen. Nevezetteket szeptember 20-án a nagyszombati állomáson abban a pillanatban tartóztatták le, amikor Kistapolcsányba akartak utazni. Zsebükben ideszóló harmadikosztályu vasúti jegyet is találtak. Ez volt az egyetlen bizonyíték elle­nük, mert a tiz kiló ekrazit, amiről szó volt, csak Maflák fantáziájában születhetett meg. A terheltek a pozsonyi államügyészség fogházába kerültek. Itt azzal védekeztek, hogy amnesztiát akartak kérni az elnöktől, mert már régebben börtönbüntetésre Ítélték őket topájáért. A pár hónapi vizsgálati fogság alatt telje­sen tisztázódott Matiák és társai szerepe. Kiderült, hogy Matiák ittas állapotban fel­tűnési viszketegségből beszélt ekrazitról, két társát teljesen ok nélkül keverte bele az ügybe. Kral államügyész ezen az alapon ma megszüntette mind a három bombame­rénylő ellen az eljárást, de nem engedte őket szabadon, hanem le kell nekik ülni a régebbi börtönbüntetésüket. Matiák 1925 április 24-ikén, Vida és Po­lakovics ju.nius 24-én szabadul a fogházból­Meghosszabbítható az emberi élet! Az emberi szervezet regenerálása csimpánz mirigyekkel — Hogy lesz szerelmes Truba­dúr a 73 éves aggastyánból — A kísérletek fontos közgazdasági jelentősége — A P. M. H. párisi tudósítójának beszélgetése Voronofí Serge dr. professzorral — 1 =1® Sftttn síéivé®. a#a I 2 Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, ^ & here, comb és köldöksérvnél a mi tökélete- íj H sitett rugónélkiill sérvkötőnk, mely éjjel is ^ g hordható. Mindenféle bandázs operáció f, után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülye- 't o désnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Fia- o jg nell has-, hát- és rnellmelegitő Q g ,Mm" MtszerMs fümíislara, Daoa-n. 51. 1 fi Vezető orvos: M. U. Dr. Izsák Lajos fi * Árjegyzék Ingyen FÁ g A vidéki felek még aznap eliníéztetnek p Páris, december 31. Közel a Bois-hoz, pompás palotában la­kik Voronofí Serge dr., Franciaország és az egész világ egyik le gém le get eltebb neve. A mulatóhelyeken kuplékat énekelnek róla. ő aiz, áld csimpánzzal oltja be az embereket és visszaadja nekik — a fiatalságot. Voro- noff nem az e fajta népszerűséget érdemli meg. Az orosz származású francia orvos a mai orvostudomány egyik legkomolyabb művelőije. — Azt terjesztik, — mondotta előttem, mikor felkerestem őt — hogy én módot tud­tam találni, hogy az embereknek szerelmi if­júságot varázsoljak vissza. Nos, ezzel szem­ben sietek kijelenteni, bo'gy az én oltásaim nem afrodiziak jellegűek, hanem az egész emberi szervezet regenerálását idézik elő. — Talán leghelyesebb, ha elmondom, hogyan jutottam felfedezésemre. 1698-ban Kairóban tartózkodtam és orvosi szempont­ból figyelni kezdtem az eunuhok szerveze­tét. Nem volt nehéz megállapítani az ismert tüneteket: a férfias telki tulajdonságok, a bá­torság, energia, valamint az emlékezőtehet­ség az intelligencia lassú elvesztését, ko­rai öregséget, fcopasszságot, stb. Megfigye­léseimből azt a (következtetést vontam le, hogy a tesztikulusok szerepe az emberi szervezetben ntmc^.k a megtermékenyítést célozza, hanem annál sokkal általánosabb ha­tású és a szellemi és testi energiakészség legfontosabb ösztönzője. Ebből a megállapí­tásból önként támadt egy másik gondola­tom: Vájjon nem lehet-e az elernyedt szer­vezet energiáját fiatal tesztikulusok beoltá­sával megújítani. 1914-ben végre átoltási kí­sérleteim eredményre vezettek. Ezeket a kí­sérleteket kecskebakkokon és kosokon vé­geztem, amelyeknél egyes jelenségekről, a gyapjú és a szarvak kinövéséből biztosan lehetett ellenőrizni, ho'gy vájjon kísérleteim eredménnyel járnak-e. Ezek az eredmények mindjárt szembeötlők voltak. Fel kellett vet­nem magam előtt azt a kérdést, vájjon nem egyszerűen a jobb táplálkozásnak az ered­ményei-e? Elltenkisérieteket tettem. A beol­tott tesztikulusokat kioperáltam az öreg ko­sokból, az eredmény minden kétséget elosz­latott. Az állatok újra visszafejlőditek, elvesz­tették gyapjúkat. Most már nem lehetett semmi kétségem afölött, hogy jó utón járok, de még további bizonyítékokra volt szüksé­gem. Mikor a kertész egy fába ágai beolt, akkor a két szervezet közt teljes összeolva­dás történik. Azt kellett tehát megállapítani, hogy az én módszerem szerint ay ■ idegen testbe bevitt tesztiloilus teljesen áthasonul-e a másik test szervezetében. Erre vonatkozó­lag szövettani kutatásokat kellett végeznem s ezek a legnagyobb mértékben igazolták, hogy az oltás utján teljes összeolvadás jön létre. — Mikor már ennyi bizonyosságot sze- reztem, módszerem helyessége felől, kezdtem foglalkozni azzal a gondolattal, hogy lehetne ugyanezt a kísérletet emberi szervezeten megismételni Itt azonban nagy nehézségbe ütköztem. Honnan vegyem a kísérleteimhez szükséges emberi tesztikulusokat. Négy évi kiaerlefőzésem alkalmával csak egyetlen egy esetben fordult elő, hogy egy ember hajlan­dó volt magából az egyik tesztikulusr kiope- ráltatni, hogy azt egy másik emberi szerve­zetbe beolthassam. Miután tehát emberi tesz- tikuliusokhoz tuem jutottam, felvetődött ben­nem az a gondolat, hogy nem leiietne-e az emberhez legközelebb álló majomfajtákkal, a csimpánzzal, goril­lával, és orangutánnal kísérletezni. — Itt a legnagyobb nehézségeket a megfelelő „oltóanyag" beszerzése okozta. 1920-ban 3 megfelelő csimpánzhoz jutottam és igy 6 oltást végezhettem az embereken. 1921-ben csak egyet kaptam. Csak 1923- tól kezdve kezdhettem dolgozhatná, amikor Afrikából, Guineából rendszeres csimpánz- felíhozgtalt szerveztem meg. — összesen 43 esetben oltottam be em­bereket ma jo mt észt ikulus sáli. A beoltottak között van mindenféle foglalkozású és korú és nemzetiségű ember. Aggastyánok, idióták, emlékezőtehetségüket vesztett koravének, betegek, hivatalnokok, munkások, Írók, poli­tikusok, kereskedők és orvosprofesszorok. Hármán közüllök 22—23 évesek. Sokan ,a negyvenedik, leginkább azonban az ötven és hetvenedik év közt járnak. Öt esetben 70- nél idősebb embereket oltottam be. Nemzeti­ségük szerint 25 francia, 6 angol, 3 olasz, 3 spanyol, 3 amerikai, 2 sziriai. Akadt azon­kívül egy belga, egy lengyel — és egy cseh­szlovák. — Egyetlen egy esetben sem fordult elő, hogy az operációnak halálos következmé­nyei lettek volna. Csupán 5 esetben nem járt az oltás eredménnyel. (Leginkább azért, mert kísérletezésünk * kezdetén túlságosan fiatal csimpánzokkal kísérleteztünk.) A többi 38 esetben az eredmények meglepőek vol­tak. Az egész szervezet általános megífjo- dást mutatott, ami leginkább a képességek felfrissítésében jelentkezett. A szenilitás egyéb tünetei eltűntek, e helyett egyénenkint megltepő hatást értünk el. Egy 73 éves ag­gastyán szerelmes trubadurá vált, viszont egy 22 éves fiatal emberen az oltás nem járt hasonló óhajtott eredménnyel, hanem ener­giája, ereje nagyon megnövekedett. Volt olyan, akinek kinőtt a haja és mindegyiknél egy általános testi és szellemi regeneráció tünetei jelentkeztek. Meg vagyok győződ­ve, hogy ezeknek az oltásoknak nagy jövő­jük van, különösen a megőregedés folytán a szervezetben előállott betegségek, pld. vérd- meszesedés, stb. gyógyítására. Általában túlzott optimizmus nélkül lehet beszélni az emberi élet meghosszabbításáról. — Nagyon köszönöm professzor urnák rendkívül érdekes nyilatkozatát. Nem hall­gathatom el, hogy valami megdöbbent. Hi­szen ez az oltás az emberiség elmajmositását jelenti, az emberiség visszatérését egy pri­mitív állati civilizációhoz. Hiszen professzor ur maga mutatott rá, hogy a majommirigy; és az emberi test teljesen összeolvadnak. A professzor, mint aki várta azt a meg­döbbent ellenvetést, mosolyogva válaszolt: — Ne felejtsük eí, hogy alsóbbrendű, kü­lönösen színes emberfajták beolvadása ma- gasabbrendü emberfajták közé, korunkban állandóan folyik, anélkül, hogy az az emberi­ség előrehaladását, vagy a civilizáció töké­letesedését legkevésbé is befolyásolná. Mégis elismerem, hogy ez az idegenkedés nem jogosulatlan. Hiszen magam említettem, hogy én eredetileg az emberről emberre való oltással próbálkoztam; s a csimpánzok felé csak kényszerűségből fordultam. Manapság ugyanis még nem sikerült leküzdenem az emberi elfogultságot és kishitűséget, holott köztudomású orvosi tény, hogy a természet pazarul adott két tesztikulusából az egyiket nyugodtan el vehetik, anélkül, hogy ezért az életműködés bármi tekintetben is a legkisebb csorbát szenvedné. Meg vagyok győződve, hogy hamarosan ezt az idegenkedést le lehet győzni és az én kísérleteimhez éppúgy lehet majd kapni embereket, mint ahogy a vér- átültetéshez jelentkeznek önfeláldozó em­berek. — Nagyon sokat várok ama kísérletem­től, miként állatokon, különösen kosokon vé­geztem. Kosokon és tirükön végzett operá­cióim folytán az áh ai állomány értékét rendkívül lehet fokozni, aminek igen nagy közgazdasági jelentősége van. — A megoperált állatok húsának minősé­ge, zsiradék tartalma ugyanis rendkívül meg­növekedett. öreg kosok, amik úgyszólván teljesen elvesztették gyapjú ruhájukat, rend­kívül dús gyapjazathoz jutottak. Hogy gaz­dasági szempontból ez milyen nagyfontossá- gu eredmény, azt legjobban az az érdeklő­dés bizonyítja, amit francia kormány körök­ben kisérteteim iránt tanúsítanak. A tenyész­bikáik csak 10—12 éves korukig tudnak meg­termékenyítem. Algiriai kísérleteimmel sike­rült ezeknek a nagyéríékü állatoknak ter- miékenyitő évhatárát lényegesen meghosz- szabbitani. Legújabb kísérletezéseim arra irányulnak, hogy oltásaim révén, egy egészen uj fajt állítsunk elő. — A francia gyarmatokban: Algiriában, Marokkóban, Tuniszban, Szudánban és fran­cia Nyugatafrikában kb. 26 millió ürü találha­tó. Ha ezekből sikerül egy uj fajtát előállíta­ni, amelynek gyapjú és hushozatéka minden eddiginél magasabbrendü (kísérleteim azt mutatják, hogy a beoltott állatok 3 hónap múltán kb. 400—500 grammnyi gyapjutöbb- löttel rendelkeznek), akkor nemcsak hogy si­kerül a francia gyapjubehozatalt megszün­tetnünk, és igy a kereskedelmünk mérlegét megjavítani, hanem egyúttal Fran­ciaország jólétének egy uj, gazdag és bö for­rást nyitni. Voronofí professzor különben repülőgé­pen Afrikába indul és az uj esztendőt már fran­cia Nyugatafrika területén fogja tölteni, hogy kisérleteit a francia állam támogatása mel­lett megkezdhesse. Miközben a modern orvostudománynak eme csodáit hallottam, úgy éreztem magam, mintha Fauszt magiszterének varázsszobájá­ban lennék és önkéntelenül kerestem a lom­bikokat, amik a homumku 1 uszokat rejtegetik. Csak egy öreg csimpánzra akadtam, melynek fényképe a szoba faláról vigyorgott rám. g. gy. 41 S lbáj0Mieii cégnél Bratlflava-l I Jlp H,JL3UP JL Jt Misirolliat ÜSf V €11 m6^fa?S»agTér!iky 18 | % f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom