Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)

1925-01-31 / 25. (768.) szám

11 vigpiac gabonáira lelles zavart idézel! elő a prágai terménvldzsdén Tökéletes üzlettelenség — A búza 300 koronán felül áll — A börziánerek a készletek összeírását kívánják Prága, január 30­A prágai Rádió jelentése szerint a mai terménytőzsde a bizonytalanság és a zavar jegyében folyt le. A piac teljesen üzlettelen volt. A malmok egyáltalában nem vettek részt az üzletben, mert a gabonáért követelt lehetetlen árak mellett kizártnak tartják az üzletkötést. A keddi gabonaárak névlegesen érvényben maradtak, de semmiképpen sem tekinthetők mértékadóul. Egy esetben előfordult ugyan 295-ön buzakötés, de a vidéken jóval 300-on felül alakul ki az ár. A nagybirtokosok általában 300—305 koronát kérnek a búzáért. Ezt az egészségtelen jelenséget a szeriöz börzekörök rendkívül rigorózusan és ko­molyan Ítélik meg. Az a vélemény, hogy célszerű lenne a gazdáknál, szövetkezeteknél és kereskedőknél található készleteket szigorúan megállapítani és igy az áremelkedés jogo­sultsága felöl tiszta képet alkotni- A külföldi gabona jegyzése körülbelül 5 ponttal emel­kedett. A külföldi lisztet nem lehetett jegyezni. Összeül a képviselőház a drágaság ügyében Prága, január 30. A képviselőház szerdán ülést tart. amelyen a kormány nyilatkozni fog a drágaságról és az életbeléptetendő rendszabályokról. (Részletes tudósításunk a nagy gabonahossz ró! mezőgazdasági rovatunkban.) Chicagóban tovább tart a hossz London, január 30. Chicagóból jelentik: A májusi búza 203-al nyitott és 202-vel zárt. New Yorkban a májusi búza 203.75 és 203,50. A legmagasabb ár 204.875, a legalacsonyabb 200.375. A szovjet vásárlásai ck?mái a nagy gabonahosszt London, január 30. Hétfőtől kezdve a kenyérárat 10-ről 11 pencére emelték fel* Ezzei kapcsolatosan a lapok azt jelentik, hogy Oroszország az egész világpiacon nagy búza- és lisztkészleteket vásárol össze. A Daily Ohronikíe azt jelenti, hogy a szovjet-kormány az Oroszországot fenyegető drágaság és éhségveszély következtében az utolsó készpénzét adja ki, hogy a külföldön élelmiszereket vásároljon. Amíg Londonból lisztet szállítanak Oroszországba, addig ma­gában Ágiidban egyre emelkednek a kenyérárak. Romániában bevezetik a lisztjegyeket Máramarossziget, január 30. A P- M. H. tudósítójának távirata: Románia óriási mér­tékű élelmezési zavarokkal küzd. A gabonahiány mindinkább ijesztő méreteket ölt* A kormány a január 15-ike óta elrendelt rekviráiási eljáráson kívül elhatározta a kenyér­jegy bevezetését is. Egy-két napon belül felfüggesztik a magyar lisztvámokat á kenyér és a parlament Irta: Füssy Kálmán, \z Országos Magyar Kisgazda, Földműves és Kisiparospárt nemzetgyűlési képviselője Prága, január 30. j Hosszú idő óta tegnap ült össze először a parlament; égető munka várt a törvény­hozókra, mégis a tegnapi ülés sem a rendes munka jegyében indult, mert csupán formális volt, melyen egy-két apró-cseprő ügyön ki- j( vül semmiről sem volt szó. A képviselőház r termei kongtak az ürességtől, de csoda-e, ha ^ formális ügyekről van csak szó, melyeknek ^ semmi kihatásuk sincs a dolgozó és a nyu- j godt megélhetés után vágyó népre. Pedig az t ország nagy politikai munkát vár. Akkor, r amikor fontos kereskedelmi szerződések, ^ (mint a lengyel, a magyar, az osztrák) van- 5 nak tárgyalás alatt, a parlamentnek igazán \ nyiltkoznia kellene s az ország joggal várja, hogy az egyház és az állam viszonyának kérdése kiemeltessék a sajtó szenvedelmes légköréből és a parlament elé vitessék, ahol a nép hivatott képviselői dönthetnének sor- f sár ól. De leginkább a mezőgazdasággal foglal­kozó nép van elkeseredve a parlamenti csend miatt. Hisz százezren várják a földbirtokre­form igazságos végrehajtását, százezreknek léte vagy- nemléte függ e kérdéstől s százez­ren látják, hogy itt is a legieljesebb protek- ' ciórendszer uralkodik. Ma e gazdaságpoliti­kai probléma elvesztette már gazdasági jel­legét és a főhangsuly a politikára, még pe­dig a teljhatalmú kormánypolitikára esett, k Hogy mennyire nem gazdasági, nem többter­melési célokat követnek a földreform végre­hajtása közben, azt fényesen igazolja néhány szám. 1924 augusztus elsejétől 1925 január elsejéig, tehát nem is egészen félév alatt, 3453 ezer métermázsa kenyérmagot impor­tált a köztársaság, míg a régi rend mellett, 1922—23-ban, tizenkét hónap alatt csak 3,155.334 métermázsára volt szükség. Noha igaz, hogy a termés rosszabb volt az utolsó években, mint a megelőzőkben, a két szám közt oly óriási a különbség, hogy fel kell té­teleznünk, hogy itt valami nincs rendben- Az igazságtalanul végrehajtott földreform a , termőtalajt politikai célokból olyanoknak J szolgáltatta ki, akik a rendszeres mezőgaz­dasági munkához nem értenek és ennek kö- j vetkeztében a drága importot csökkentő többtermelést nem mozdítják elő. Itt parla­menti orvoslásra volna szükség, de erre nem adnak alkalmat. Ez volna az egyik kérdés, mely megol­dásra vár, a másik, amely talán ennél is égetőbb, a drágaság problémája. A drágaság ódiumát ma ismét a gazdákra tolják, holott a helyzet úgy áll, hogy a kormány az, mely egyrészt nagy garral hirdeti a drágaság le­törését, másrészt azonban maga emeli az ára­kat (posta, távirda. vasút) és semmit sem tesz a termelést csökkentő, drágitó, kegyet­len adóviszonyok megszüntetésére. Az adó csökkenti a mezőgazdasági termelést, mert csökkenti a gazdák szükséges mozgótőkéjét, mely nélkül pedig nem lehet eredményesen gazdálkodni. A mezőgazdasági lakosság ki van szolgáltatva a kormányhatalomnak. Ha baj éri, nem törődnek vele. miként tavaly a nagy szlovenszkói árvíz idején, vagy ha a parlament nagynehezen meg is szavaz bi­zonyos segélyt, annak későbbi sorsáról a megállt parlamenti élet következtében senki sem szerez tudomást. Es mi lesz a mai rend­kívül kedvezőtlen tél után? Tesz-e a kor­mány preventív intézkedésekét, hogy az uj, eljövendő nyomorúságon segítsen? Mi lesz majd akkor a drágasággal? A kormány jól tudja, hogy a gazdák a legkétségbeesetteb- ben néznek a jövő esztendő elé, de nem ad módot arra. hogy a nép parlamenti képvise­lői megtárgyalják az ügyet és tőlük telhetőén segítő rendszabályok életbeléptetését hatá­rozzák el. Budapest, január 30. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A búza mé­termázsája 650.000 koronára drágult és ezzel elérte rekordárfolyamát. A hihetetlen nagy­arányú áremelkedést a tengerentúli spekulá­ció diktálja. Jellemző, hogy a magyar liszt kilója Lengyelországban 710 koronával ol­csóbb, mint Magyarországon. Az óriási ará­nyú árdrágulás letörésére a kormány erélyes rendszabályokat tervez* Mayer János ícldmi- velésügyi miniszter egy nyilatkozatában ki­jelentette, hogy még a mai vagy a holnapi nap folyamán felfüggeszti a lisztvámokat Is, Budapest, január 30. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) Ma hajnalban nagy vasúti szeren­csétlenség történt a Budapest melletti Két- egyháza állomáson. A Budapestről induló személyvonat hibás váltóállítás következté­ben nekiszaladt egy mozdonynak. A sze­mélyvonatnak hat kocsija teljesen összetö­rött. Két vasutas halálát lelte, egy ember su­miként a kormány az elmúlt napokban fölfüg­gesztette a gabonavámokat. Szakkörökben azonban az a vélemény uralkodik, hogy a lisztvámok felfüggesztése sem fogja útját ál- lani az áremelkedéseknek, mert az árak még nem érték el tetőpontjukat. Mayer János egy újabb nyilatkozatában kijelentette, hogy a lisztvámokat nem fogják teljesen eltörölni, de jelentősen enyhíteni fog­ják. Az Esti Kurír arról értesül, hogy a vám az eddigi 13 aranykorona helyett csak 3.25 aranykorona lesz. lyosan, többen pedig könnyebben megsebe­sültek. A nagyobb katasztrófát az akadályoz­ta meg, hogy a személyvonat összetört ko­csijaiban alig volt utas. A kocsiromok telje­sen tönkretették a vasúti pályatestet. Az összeütközés következtében két kocsi leug­rott a sínekről és nekiszaladt a közelben lévő l őrháznak és azt is összerombolta. A vizsgá- | lat megindult. A birodalmi kormány után most a porosz kormány születik meg nehezen Berlin, január 30. A jobboldali sajtó sze­rint a porosz miniszterelnöknek ma esedékes választását el fogják halasztani. Ezzel szem­ben a Germánia a’zon a nézeten van, hogy a választás még ma megtörténik. Állítólag erre vonatkozóan megegyezés jött létre', az eddigi koalíciós pártok azaz a centrum a de­mokraták és a szociáldemokraták között. A választás elhalasztásának javaslata csak úgy kaphatna többséget a porosz országgyűlésen, ha a német nemzetiek s a német néppárt mellett a kommunisták is mellette szavazná­nak. A Germánia a centrumpárt tegnapi üléséről szólva, kijelenti, hogy a párt állás­pontján nem történt változás és az semmi esetre sem vesz részt egy esetleges jobbol­dali kormányban, sőt olyan kormányban sem, mely hasonlítana’ a birodalmi kabineti­hez. A rajnavidéki nehézipar kártalanítása Mily összegeket kaptak a nagyiparosok a franciák által okozott károkért? Berlin, január 30. A birodalmi gyűlés háztartási bizottságában tegnap a szociál­demokraták részéről szóvátették azokat a kártérítéseket, melyeket a birodalmi kor­mány a Micumveszteségek törlesztésére a Ruhripamak folyósított. Fischer a birodalmi pénzügyi hivatal államtitkára áttekintést nyújtott a kérdésben. A kommunisták bizal­matlansági indítványukban kifejtették, hogy a kormány államjogi alap nélkül óriási össze­get juttatott a rajna-westfáliai nehéziparnak. Ezeket az összegeket állítólag azoknak a’ jóvá- tételi összegeknek fejében osztották szét, melyeket a franciák az ottani ipartól erő­szakosan kicsikartak. Fischer államtitkár hosszabb vita után megadta’ a Micum-terhe- kért és a kicsikart jóvátételi szállításokért a nagyiparnak adott összeg nagyságát. Esze­rint a rajnavidéki bányáipa’r 550 millió márkát, a kémiai ipar 50 milliót a barna- szénipar 45 milliót kapott. A kommunisták bizalmatlansági javaslatát még nem bocsá­tották szavazás alá. Berlin, január 30. A rajnavidéki nagy­iparnak juttatott államsegély kérdése nagy izgalomban tartja a közvéleményt. A demo­krata Vossische Zeitung megállapítja, hogy a franciák által okozott károk jóvátételénél egyoldalúan a nagyipart részesitették előny­ben és az irtózatos nagyságú kifizetéseknek hiányzott minden jogalapjuk. A demokrata sajtóval ellentétben a nacionalista sajtó álszenteskedésnek és eltérítési kísérletnek mondja a szociálde­mokraták harcát a kormány ez eljárásával szemben. Hisz abban a kormányban, mely a Ruhr- megszállás alatt, ezeket a kártalanításokat intézte szociáldemokraták is ültek. A mai nagy manőver csak azért tör­ténik, hogy a közvélemény figyelmét el­térítsék attól a fertőtől, melyben a szociál­demokraták a Barmat botránnyal kap­csolatban bele estek. i A kommunista lapok is azon a véle- . ményen vanna’k, hogy a szociáldemokraták j részéről csak pártmanőver az ügynek ily . nagyméretű felfuvása. 100 csen-sil. koronáért fizettek ma, január 30-án: Zürichben 15.425 svájci frankot Budapesten 214300.— magyar koronát Bécsben 210900.— osztrák koronát BerliniieD (2480 000000000.— német márkát Pedig minden biztonságnak záloga i ke­nyér. mely, ha nincs, kész az anarchia. S ezt demokratikus szólamokkal nem lehet meg­szüntetni. Mindenképpen szükséges volna tehát, ha a törvényhozó testület végre ösz- szeülne s szemébe nézne a köztársaság népét | létében fenyegető problémáknak, igy első­sorban a mezőgazdasági helyzet fonákságá­nak Mert a mai adókkal, a mai igazságtalan, haszontala, a céltudatos' termelést gátló föld­birtokreformmal, a mai istencsapásos tél után nem sok jó virrad a jövő termés után az ország lakosságára, — ha idejekorán nem történik segítség­Vasúti szerencsétlenség Budapest mellett kél halottal Egy személyvonat nekiszaladt egy mozdonynak — Hat kocsi összetörött H|—JL -ma- IV.évi.25. (768) szóm a Szombat <* 1925 Ianuir 31 M /v r/rr '‘jwimjt & afsLfr EJöíizetésl árak betiöMön: évente Sf lak m Mar 300, félévre ISO. negyedévre 76, iSgr havonta 26 Ké; külföldre: évente jf fxfovenszfidi és íftusxinsxfcó fefiór dr. 'fxövelhexetí f.ttenzéfti (Fártob pofirtftffli napilapja Sáí

Next

/
Oldalképek
Tartalom