Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)

1925-01-28 / 22. (765.) szám

Szerda, január 28. fc _____________________ — (Orvosok értekezlete Komáromban.) Komáromi tudósítónk jelenti: A kerületi mun- kásbiztositó pénztárak orvosai értekezletet tartottak Komáromban, amelyen megvitatták az országos pénztárban a munkás-pénztárak főorvosaival lefolytatott tanácskozáson fel­vett jegyzőkönyv pontozatait. Az értekezle­ten Fodor Adolf dr. szoigabiró elnökölt, aki az állami fogadalmat kivette az orvosoktól. Wewsz Samu dr. pénztári, főorvos ismer­tette a jegyzőkönyvet. Az országos pénztár ímegállaipitotta, hogy minden pénztárban szá­mos szimuláns beteg van, akikkel szemben védekezni szükséges. Úgy ezek, mint a pénz­táriba szívességi bejelentések alapján beikta­tott tagok súlyos tehertételei a pénztárak­nak. Az orvosokkal szemben durva betegek­kel való eljárást illetően kimondta az érte­kezlet, hogy az előforduló eseteket három­tagú orvosi bizottság elbírálása alapján in­tézik el. Az orvosi értekezlet örömmel vette tudomásul, hogy az országos pénztár a Tát­rában szanatóriumot építtet a beteg munká­sok részére. A gyógyszerügyeket illetően az orvosokat arra hívják fel, hogy a takarékos­ságot tartsák szem előtt, specialitásokat csak megokolt esetekben lehet rendelni. A gyógyszertári kiszolgálást figyelemmel kell kisérni, mert azok sokszor nem adják ki az előirt orvosi gyógyszereket. Végül az orvo­sok szociális helyzete felett tanácskoztak, akik követelik a fizetésükből levont 20 szá­zalék fizetésnek pótlék gyanánt való folyósí­tását. — (Életunt aggastyán.) Nyitrai tudósi­ünk jelenti: Borsicky Rezső 70 éves nsátrai magánzó tegnap délelőtt öngyilkossági szán­dékkal egy nagy 'konyhakéssel mellbeszurta magát. A kés a szív mellett hatolt a testbe és a tüdőt sértette meg. Az életuntat veszé­lyes sérülésével beszállították a kórháziba. Tettének oka gyógyíthatatlan betegség. A csendőrség őrizetbe vett Borsicky öreg gazd­asszonyát, mivel az első pillanatban úgy tűnt fel, hogy gyilkos sági 'kísérlet történt a vagyonos öreg háziúr ellen. Midőn azonban az öngyilkossági kísérlet kétségtelenül be- igazoliást nyert, az ártatlan öregasszonyt sza­badon bocsátották. — (Repülőgépen a Mount-Everestre.) Kalkuttai jelentések szerint Cobham angol repülő Marjeelingbe érkezett, hogy innen repülőgépen kísérelje meg a Mount-Eve­restre való fölszállást. — (Francia hasfelmeísző Belgrádban.) Jugoszláviai tudósitónk jelenti: A belgrádi rendőrség lázasan keresi Fiitem Rainchald francia származású gonosztevőt, aki a mün­cheni rendőrség értesítése szerint Jugoszlá­viába szökött. Fiitem Párisban, Brüsszelben és Németország több helyén követett el fia­tal lányokon hasfelmetszést. xx Fővárosi nívójú uriszabóság MAR- KOVICS és SAKULIN Kosice, Fő-utca 48. Telefon 697, sz. xx Angol import férfiszöveteb ENGLÁN- DER és MARKOVICS cégnél, Kosice, Fő­utca 48. Telefon 697. sz xx Ródiik nagy választékban kaphatók Theisz Ármin sportcikkek, hangszerek és gyermekjátékáruk üzletében. Presov, Slo- venska-ul. 18. szám alatt. xx (Mauthner Frigyes dr. ügyvéd), tör­vényszéki hites magyar tolmács, Prága II*, Lützowova (Marianská) ul. 43. sz. — Tele­fon 46—08. Vállal fordításokat a magyar nyelvből német és cseh nyelvre és megfor­dítva. xx Hajhullás és fejbőrbetegség, fejkorpa, borviszketegség, arcíisztáíalanság, mitesser és mindenféle szépséghibák speciális módon való kezelése. Kékiénykezelés, hajfestés hen- názások és hajmunkakészités. Vidékieknek levélben! tanáccsal szolgál Béres Mihály koz­metika, KoSice, Fő-utca (Hlavná ulica) 85. sz. (Andrássy-palota.) , TÁRSASÁG drótnélküli telefonállomások berendezésére SZÁLLÍT: Készülékeket az összes európai rádiókoncert, opera, tőzsdei-, ujság- és sporthírek felvevésére Központi iroda: Preáov-Eper.jes, Masarykova 37 Telefon: 71 és 71a Laboratórium: New-York, Sekond ave 1585 Eperjes, Sabinnovská 2 Rádióamatőrök részére alkatrészek állandóan raktáron % — (Rövid keletszlovenszkól hírek.) Kassai tu­dósi tonik jelenti: Gedeon Fülöp kassai sapkakeres­kedő 16.000 korona ereiéig kártéréí'tsési pert indí­tott Dömötör József kassai fogtechnikus ellen, akit azzal vádolt, hogy fogászati kezelés ’ közben fertőzést okozott neki, melynek következtében 60 napig munkák ép télén volt s nagy összegeket köl­tött gyógykezelésre. A kihallgatott orvosszaikér- tök egyértelműieg megállapították, hogy Gedeon kezelésénél Dömötör részéről nem történt hiba s ezért a sapkaikereskedöt a törvényszék kereseté­vel elutasította. — Harstein Hermarnnt, a Sohalk- ház-étteram 'letartóztatott tulajdonosát, a vizsgáló- bíró szabadlábra helyezte, mivel szökésétől nem kell tartani. — A kassai táibla JVLargócsy Aladár ungvári lakost fölmentette a hazaárulás vádja alól, mivel az ellene felhozott vádakat nem látta beigazolva s főleg azt nem látta belgázoltnak, hogy a vádlott tényleges 'tevékenységet fejtett volna ki a köztársaság ellen. — Medve István rozhanoveci lakos megszöktette Breznai Jánosné Arad, január 27. A kommunizmus alatti számtalan ellenforra­dalmi szervezkedésről ma már -pozitív adataink vannak. Tudunk a szegedi kormányról és a nem­zeti hadsereg szervezkedéséről is, csaík egy va­lami van még homályban, az aradi ellenforradal­mi kormány szerepe. A vörös uralom alatt ter­mészetszerűen megbízható hír nem is érkezhetett Magyarország felől, Kun Béláék bukása után pe­dig a közönség figyelmét annyira lekötötték az aktuális események, hogy az 'egész ügy feledésbe merült, mig most a P. M. H- munkatársának si­került megbízható értesüléseket szerezni Ká­rolyi Gyula gróf szomorú véget ért kormányá­nak sorsáról. Ami alább 'következik, azt jodsvaj Szabó Zoltán, az ellenforradalmi kormány had­ügyminisztere akkori legszűkebb környezetének egyik tagja, beszélte el. Informátorom, akinek nevét érthető okokból nem Írhatom le, a követ­kezőket mondotta: — Arad már régen francia megszállás alatt állott, amikor a magyar kommüin még a mézes­heteit élte, d'e senki sem hitte, hogy a tizenhárom vértanú városa valaha is román uralom alá ke­rülhet. Érthető, hogy a város örömmel és lelke­sedéssel fogadta azt a hirt, hogy Károlyi Gyula gTÓf nyugalmazott főispán a franciák, beleegyezé­sével kormányt alakított, melynek célja a bolse- vifci uralom letörése volt. Általános lelkesedés — A hatóságok siettek magukat a kormány alá rendelni s a háborúból nemrég hazakerült ka­tonák mundérba öltözve tettek esküt arra, hogy felszabadítják a nemzetet. A tisztek örömmel varrták fel a rendfokozatukat jelző csillagokat és az eldugott kardokra ismét rákerült a kardbojt. Ismeretlenek összeötelfceztek az utcán. Nem volt gyűlölködés, csak egy cél lebegett mindenki sze­me előtt: Magyarországot megtisztítani a belső ellenségtől­A végzetes lépés — A kormány egy szép napon elhatározta, hogy székhelyét a szintén francia 'megszállás alatt álló Szegedre teszi át és senki sem sejtette, hogy ez a határozat lesz a gyönyörűen megin­dult akció veszte, noha a franciák Károlyiék szándéka ellen nem emeltek kifogást és a romá­nok is kijelentették, hogy támogatni fogják az el­leni onradalmi kormányt. Utazás a román hadsereg karjai közé — Egy szép májusi napon két vonat indult Aradról Szeged felé. A fellobogózott város úgy búcsúzott az utasoktól, hogy nemsokára viszont­látja őket. A zene szólt, a katonákat ellátták fe­hér cipóval, szalonnával, füstölni valóval és dör- gött az éljen, mikor a vonat kigördült a pálya­udvarról. Az első vonaton mintegy százötven tiszt és megfelelő legénység utazott, hogy előké­szítse a fogadtatást és hogy szállást szerezzen a kormány tagjainak, aikik a mintegy három órá­val később induló vonaton követték őket. — Az Arad—Csanádi vicinális békeidőben is lassan mozgott és rendszerint több időt töltött az állomásokon, mint az állomások között, de ar­ra senki sem volt elkészülve, hogy Battanyám, ezen a kis megállón, órák hosszat fog ücsörögni; pedig igy volt s amikor a tisztek az áliomás- f önök tői megsürgették a vonat elindítását, az csak annyit mondott, hogy a pályaudvart meg­szálló román járőr parancsnoka Mezőhegyesre telefonált parancsért, hogy tovább engedje-e a szállítmányt vagy se. A Mezőhegyesen székelő ezredparancsnok, aki éppen azzal volt elfoglalva, hogy az állami ménes lovait és fölszerelését paik- koMa, sehol sem volt található, miért is várná kellett. Az előosapat osak ekkor tudta meg, hogy Battonyát már megszállták a románok, mert el­lenséges katonákat az órák hosszat tirtó vára­kozás ideje alatt senki sem látott. Később fel­bukkant öt-hat katona, majd megint kettő-három csatlakozott hozzájuk. Még későbben pedig egy gépfegyver is előkerült, melyet nekiszegeztek a vonatnak és amikor a miniszteri különvomat be­futott, már körül volt véve a pályaudvar román katonasággal- Előkerült egy tiszt is, aki udvaria­san közölte, hogy a vonatokat addig nem lehet további-báni, amig erre parancsot nem kaip a ro­mán hadsereg főparancsnokságától, mert a mező­hegyes! ezredes nem mer a saját hatáskörében Intézkedni. A ruhatárban elhelyezett tisztikardok — Hiába interveniált a minisztereiket kísérő delegátusa a román nemzeti tanácsnak és hiába nevű sógornőjét. Az asszony a család megtakarí­tott pénzét, 40-000 koronát, is magával vitte. A szökevények Jugoszláviába váltottak útlevelet. — SzlovensZkó összes esendőrségei és rendőrségei keresnek egy Ulej Pedor nevű többszörösen büntetett orosz származású csavargót, akii leg­utóbb Sárosmegye több községében szent em­bernek adiba ki magá't s különféle fortélyokkal számtalan falusi embert megkárosított. — A kas­sai uzsopahivatalhoz feljelentés érkezett a kassai ligeti kioszk vendéglőse ellen, hogy vizet kever a borba és kassai sörrel kevert a pdlzeni sört. Az uzsorahivata! megállapította, hogy a vendéglő csaposa a tulajdonos parancsára egy ideig kassai sört mért pilzeni helyett, majd mikor a vendégek panaszra mentek, a pilzeni sört vegyítette kas­saival. A borral is állandó manipulációikat űzött a vendéglős, aki ellen most az ügyészség fog el­járni- — özvegy Vass Sándorné, akiről megír­tuk, hogy véteti enségből meggy uj tóttá ruháját, súlyos sebeibe belehalt a kórházban. mutatta fel Arad francia parancsnokának segéd­tisztje az Aradon kiállított nyílt parancsot, amely szabad utat biztosított a szállítmánynak. Ez mind nem használt. A románok nem engedték tovább a kormányt és a kíséretet. A fiatal tisztek el­keseredésükben te akarták fegyverezni az őrsé­get, de a francia hadnagy kérésére lemondtak szándékuk megvalósitásáról. A hadnagy hajtá- nyon visszatért Aradra, jelentést tett, de a fran­ciák minden intervenciója eredménytelen maradt és az egyre szaporodó létszámú őrség parancs­noka most már udvariasan felkérte a tiszteket, hogy rakassák gúlába a fegyvereket és kardjai­kat ,.szíveskedjenek a ruhatárban elhelyezni**. — Most már nevetségesen hat, ha vissza­gondolok arra — mondotta informátorom —, hogy milyen ambícióval iüzbümk névjegyet azok­ra a kardokra, amelyeket sohasem láttunk vi­szont . . . Fogolytábor Battonyán — Az engedély másnap sem érkezett meg- A románok a világ legudvariasabb hangján kö­zölték velünk, hogy a legcélszerűbb, ha befára- dumik a vároába, ahol az iskolában elszállásolhat­juk magunkat addig, amíg tovább utazhatunk. A pályaudvarról szuronyos őrség „volt szíves1* az iskolaépületbe kisémi mánkét, melynek legalább szép, tágas kentje volt. Itt azután az orgonabok­rok aljában elgondolkozhattunk a sorsúinkról. A kenőből ki nem mehettünk a városba s kénytellen- kelletlen beletörődtünk a fogságba. Valóságos fogolytábor-életet éltünk. Levőiteket csempész­tünk a városbelieknek, hogy nyugtassák meg az aradiakat, aikik már azt hitték, hogy a románok íölkoneolta'k bennünket. Vissza Aradra — A battonyai íépelődésnek a románok rö­videsen végiét vetették, kijelentették, hogy nem engednek bennünket tovább, hanem visszakülde­nek Aradra. A kormányt egy-kettőre útnak indí­tották, a kíséret polgári tagjait velük küldték; bennünket pedig katonákat teülönvonatra paklkol- tak és katonai kísérettel szállítottak Arad felé. Szabadulás helyet internáló-tábor — Arad előtt megkettőzték az őrséget és a szerelvényt Aradon hozzácsapták a brassói sze­mélyvonathoz. Ekkor már tudtuk, hogy mi vár reánk- Tisztában voltunk azzal, hogy az udvarias és előzékeny románok a brassói táborba inter­nálnak valamennyiünket. Szökésre gondolná sem lehetett az éber őrség és a bezárt kupéajtók miatt. N. tüzérkapitány azonban a sötétség beáll­tával halált megvető bátorsággal az ablakon ki­ugrott a robogó vonatról, amelyet tüstént megál­lítottak és üldözőbe vették a szerencsétlen em­bert. Az éjszaka csöndjét puskalövések zaja ver­te fel, de a golyók nem találtak. A kapitány már-már megmenekült, amikor egy csendőrjárőr észrevette. N. körömszakadtálg védekezett. Két csendőrt zsebkésével megsebesített, de a Merő­vel szemben nem vol képes megvédelmezni ma­gát. A románok lefogták, borzalmasan megvették, orráitt-száján dűlt a vér, amikor visszahozta.: a vonatba­Retorzió — Nem baj, add Ide! — Ettől kezdve közönséges gonosztevők gyanánt bántak velünk. Marhakocsiba vagoni- roztalk, az őrizetet megszigorított ék. A szállít­mány parancsnoka megmotoz tatott bennünket, mert nem hitte el, hogy nincsen nálunk fegyver. A legénység zsebkés uitán kutatott és kés helyett elszed’te az órákat, gyűrűket és mindent, 'aminek valami értéke volt. Lehúzták lábunkról a cipőt, a szalon nadrágot, elvették köpenyeinket és még jól jártunk, ha valami ócska rongyot adtaik érte cserébe. Hiába volt minden kérés és könyörgés. A motozást egy lengő szakállu, angyalian ártat­lan képű káplár végezte, aki törte a magyar nyelvet. Ez mindent türelmesen végighallgatott, de mindig csak ezzel válaszolt: „Nem baj, add lde!“ * Négy nap, négy éjjel tartott az utazás Bras­sóig, ahol hosszú hónapokig morzsolhattuk a fo­golyéit keserves napjait, amig hazakerülhettünk családunkhoz. A pontatlan miniszter, aki mégis eljutott Szegedre — Sokan azzal hibáztattak bennünket, hogy nem lett volna szabad megkockáztatnunk a Bat- tonyán keresztül vezető utat. Okosabb lett volna — mondották ezek —, ha Temesváron át tesz- sziik meg az utat Szegedig- Igen ám, de Temes­várt szerb csapatok szállták meg és nem hittük, hogy megengedik nekünk az utazást. Érdekes, hogy Varjas’sy Lajos, az aradi kormány kereske­delmi minisztere, elikésfe' a különvonatot, mire az éppen akkor induló temesvári vonatta szállt és szerencsésen meg is érkezett Szegedre. Ott azonban hiába várt ránk. Temyei László. »♦♦♦<>»♦♦♦♦♦♦♦«« • ♦ ♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦«♦♦♦♦♦♦«♦♦ ww * (Szegedi István: A halhatatlan Wtves. A Pal­Las kiadása. Budapest, 1925.) A Gurul a szív szer­zőjét nem kell bernn tataiunk olvasóinknak. Ami­kor Szegedi István uj ver se skóté téré: A halhatat­lan hitves bájos kis könyvére mégis felhívjuk a szlovenszkói magyar olvasók figyelmét, szeret- nök, ha ezt a hangulatos, halkszavu 'könyvecskét is minél többen (megismernék. A poéták lányokról és mások asszonyairól írnok. Szegedi a maga Asszonyának emel monumentumot ebben a derűs Írásában. Megkapó az egyszerűsége és közvetot- lensége. A Szegedi Istvánok nagyszerű verselő készségét nem illik dicsérni, annyira magától ér­tetődő. Mégis meglep az a klasszikus magassá­gokban járó formatökéletesség, mely elejétől vé­gig jellemzi a poéta sziniigaz, legbensőbb Líráját- Érzelmeinek (kifejezésében nem a háborgó tenger ki-kitörő hullámhegyeire, hanem inkább a csen­des magashegyi tavak nyugalmára emlékeztet. Nekünk ez a halk poézás közelebb férkőzik szi- vü ükhöz. És ál Latmeséi: a bölcsesség és kedély csipkeffinoan -hálójával takarják te és mégis meg­mutatják a különben kegyetlenül rideg -emberi felismeréséket. Erdélyi Árpád. * (Ijjász Gyula festőművész kiállítása Máh- rlsch-Ostrauban.) E hó tizennyolcad ikán nyűt meg Máhrisch-Ostrauban íjjász Gyula ungvári származású festőművész kiállítása. A tárlaton száz mü szerepel. Ezeknek egy része Ungvár környéki tájkép, másik része zsánerképek a ru­szin és az albán nép életűből. Albániában ugyanis a -háborús évek alatt járt a művész. Különös figyelmet érdemelnek azok a képek, amelyeken az albánok hadítáncai vannak megörökítve. Tej- képei az impresszionizmusból indulnak ki, amely­hez mindvégig hü maradt. Néhány vallásos tár­gyú, bibliai motívummal is kísérletet csinált íjjász, Így Krisztus elítélése és Krisztus koronázása ön­magukban is elárulják a rutin kozott művészt- Mély tragikum hatja át a Köt őzökéi yen oimü mü­vét, amely egy harctéri orvost ábrázol nehéz munkája 'között. „Elvesztettem a dollárok csengé­sét, de megtaláltam a lélek . harangját" Kiss Ferenc nyilatkozik, miért szerződött vissza a Nemzeti Színházhoz Budapest, január 27. (Budapesti szerkesztőségünk jelentése.) Meg­írtuk tegnap, hogy Kiss Ferenc, a kiváló művész, aki néhány hónapig a Királyszinházban játszott, vissz asz érző dött a Nemzeti Színházhoz. Kiss Fe­renc 'beszélgetett ebből az alkalomból egy újság­íróval és kijelentette, hogy örömmel megy vi-sz- sza az ország első színházába, mert égette kezét az a sok pénz, amit a Királysziniházban kapott. Fájt neki, hogy megszegte a szavát és ezt nem tudta kitúrni. Ugyanis megígérte a Nemzeti Szín­háznak, hogy nem megy el onnan. Altig várja az alkalmat, hogy már fölléphessen és üdvözölhes­se régi közönségét- Kijelentette, hogy 'lélekben nagyon megöregedett azalatt az idő alatt, míg távol volt a Nemzeti Színházitól, ahová valóság­gal visszakérte magát. Bocsánatot 'kér mindazok­tól, akiket megbántott azzal, hogy otthagyta a Nemzeti Szinház színpadát és megfogadja, hogy többet nem fog okot szolgáltatni arra, hegy me­gfut beszéljenek róla egy botrány kapcsán. Nyi­latkozatát e szavakkal fejezte be: — Jó lecke volt. Elveszítettem a dollárok csengését, de megtaláltam a lélek harangját és most úgy érzem, hogy így' van ez jói. Adja Is­ten, hogy időm legyen ezt bebizonyítani. Kiss Ferenc .most néhány napig vidéken fog vendégszerepelni, majd Parisba megy tanul­mányútra és február végén iog fellépni a Nem­zeti Színházban egy uj magyar darabba®, mert azokat a régi szerepeit, amelyeket a szinház igazgatósága távolléte alatt másoknak osztott ki, nem akarja többé játszani. (*) Bartók Béla zongoraestje. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Bartók Béla, a natgy magyar zongoraművész, március v;égén a Zeneművészeti Főiskola nagytermében hang­versenyt ad, amelyen a jelenkori szerzőik darab­jaiból fog játszani. Itt említjük meg, hogy a lon­doni operaház most mutatta be a mester Román táncok című kompozícióját. (*) A Renaissance-Szlnház uj darabja. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Re- naissanoe-Színlház még ebben az évadban színre hozza Minabeau: Fátyolos hölgy című vígjátékét. A főszerep eljátszására Bóth Klárit, a Belvárosi Színház tagját, szerződtették. Az aradi magyar ellenforradalmi kormány tragikuma A feltartóztatott miniszteri különvonat és a letartóztatott kormány brassói internáló tábor Budapesti bevonulás helyett

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom