Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)
1925-01-28 / 22. (765.) szám
Szerda, január 28. yfyifíA/- WtG&fiTfíRm* •s (*) Kósa György zenedarabjai Berlinben. Budapesti szerkesztősé.önik je’enti telefonon: Kósa György, a kiváló magyar zongoraművész, hat kompozidóját elfogadta Kiélhet Eriik, a berlini operaház főzeneigiazgiatója és azók márciusban kerülnek bemutatásra Berliniben. ' Májusban a Prágáiban miegurtandó nemzetiközi zeneünnepségen is be fogják mutatni e darabokat. (*) Móric Rosenthal Budapesten. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Móric Rosenthal, a világhírű zongoraművész, márciusban hangversenyt ad Budapesten, ami annál érdekesebb lesz, mert a világhírű művész több iránt tiz óv óta nem volt a magyar fővárosban(*) A Föidessy-szlntársulat Losoncon. Losonci tudósítónk jelenül: A déls-zlo venszlkói magyar színtársulat 20-iika óta Losoncon játszik. A feliío- kozott igényű, műértő losonci közönség meglehetősen hűvösen fogadta az uij társulatot, amely azonban — az első előadásokból ítélve — fokozatosan meg fogta nyerni a közönség érdeklődését. A technikai nehézsebekkel küzködő társulatnak első figyelemre és elismerésre méltó fellesi t- m'énye a Sasfiók előadása volt, amelynek oiim- szerepében Kőműves Erzsi elsőramgu drámai erőnek bizonyult. Somogyi Károly Motternidhie és Fő kiess y Sándor Flam'beaiuja is művészi alakítás volt. A kristálytiszta kiejtéssel beszélő és sokoldalú Kőműves Erzsinek az Árvácsika oiimű operettben is meleg sikere volt. Rajta ikfVűl a kétszer megismételt, gördülékeny előadásnak fő- erősségei voltak Kardos József, Sándor Aranka, Várnay László, Reményi János és Palái Aranka(*) A kolozsvári magyar színház háromnapos vendégszereplésre indul Bukarestbe. Kolozsvárról ielentik: Szombaton reggel indult el a kolozsvári magyar színház együttese, hogy három estén át Bukarestben vendégszerepeljen a Teatrul Popu- lar színpadán. Ebből az alkalomból a kolozsvári Ellenzék lelkes cniklket Lr, melyben a terv megvalósítóját, Jorga Miklós egyetemi tanárt, volt minisztert „a konstruktív Románia legnagyobb tudósának és (ködőjének4' nevezi. A vendégszereplés kétségtelenül figyelemre méltó és rendkívül jelentős esemény. Az első magyar szini- etőadás Bukarestben 79 évvel ezelőtt volt, 1846- bam, és azóta sem vol't több. Bukarestben százezernél több magyar él, az 5 kezükben van Bukarest iparának egy jelentékeny része és majdnem tejesen a bérkocsisipar. Bukarestnek ez a magyarsága természetesen lázasan készül a kolozsvári színészek fogadására. A propaganda- bizottság élén Tőkés Ernő dr. bukaresti református esperes áll, aki fellnivásában „hősiességgel határos szép vállalkozásnak" minősiti a kolozsvári színészek bukaresti vendégszereplését. A kolozsvári magyar sziuház vendégszereplése Január ?5-'ikén este kezdődött, amikor bemutatták Móricz Zsivmomd egyfelvonásosá't: a Tanító ur-at és utána Bi'tay Árpád fordításában Jorga Miklósnak Apáról-fiura cimü drámáját. Január 26-íi1k4n Cara- jrale színmüve: a Fogat-fogért, szemet-szemért 5s Moliiére: Tartuffe-je került színre- Az uto'só sstáu a kolozsvári magyar színház legnagyobb vigjátéksilkerét, Lengyel Menyhért: Antóniáját látszák el a magyar színészek. (*) Liszt Ferenc Akadémia lesz a Magyar Zeneművészeti Főiskolából. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Zeneművészeti Főiskola nemsokára megiimnepli fennállásának ötvi- ledlik évfordulóját. Ebből az alkalomból Liszt Ferenc Akadémiának fogják elnevezni. \ ruszínszkói magyar színtársulat eheti műsora: Szerda délután: Hamlet. Ifjúsági éöadás. Csütörtök: Felség csókja- Papp Mand felléptével. Péntek: Árvácska. f 'zombat: Árvácska. Szombat délután: Cigányszerelem. Vasárnap este: Árvácska. Faragó Ödön színtársulatának műsora Kassán: Szerda: Madarász. (Schmidt C. felléptével.) Csütörtök: Süt a napPéntek: Kis muszkák (Bemutató). Szombat délután: Nagymama. Szombat este' Sasfiók. Vasárnap délután: Piros bugyelláris. Vasárnap este: Árvácska. (Először.) v^J&ORT Haldoklik a sport a Szelességen? Prága, január 27. A csehországi német lapok sportrovaitait olvasva, láttam és olvastam, hogy a Deutscher FusSball-Verband ülésezett, továbbá a Deutsche Scbiedsridíter-Vereinigung ils megtartotta évi rendes közgyűlését. Amikor a kiteket olvastam, kerestem ismerős szepesi neveket, mert hiszen a Szepcsság, Ostgau elmen, a német szövetségnek egyiik kerületét képezi. Kerestem, de hiába . . • A Szepesség sehol nem képviselte magát, a Sze- oességről senkiit sem választottak be a bizottságokba, a Sze pess égről egyáltalában szó sem esett . . . S amikor ezt szomonu szívvel konstatálom, magam elé képzelem a tavalyi tavaszi és nyári sportszezónt. Ha fölállítjuk annak mérlegét, nagyon szomorú eredményre jutunk. A veszteség mérlege száz százalékkal nagyobb, mint volt két- három évvel azelőtt. Nem volt egyetlen nagy esemény sem! A futball sport nívón aluli, az érdeklődés a legminimálisabb. Atlétika, tenniisz, úszás úgyszólván teljesen szünetel • . . Szomorú tények ezek. S ha kutatjuk azoknak okait, úgy látjuk, hogy ezek legfőbb oka a mai gazdasági válság és Prága szerencsétlen nemzetiségi politikája a sportban. De nemcsak ez okozza a sport végleges pusztulását. A régi kipróbált sport vezéreik hűtlenek lettek, visszavonulták s sorsukra bízták az egyes egyleteket. Hová lett Zuber. Löw dr., Dwo- rák, Löffler, B rés öl Sándor? Miért nem veszik újból á kezükbe a vezetést? Hiszen éppen ők voltak azok, akik a forradalom után olv népszerűvé tették a sportot a Szepességen. Ők voltak azok, kiknek segítségével Késmárk, Igló és Pop- rád gyönyörű sportpályákhoz jutottak. Miért nem hallani sohasem arról, hogy Adriányi Meteócan, Fohberger dr. Iglón uijból a sportegyletek élén vannak? Miért hanyagolják él Késmárkon az atlétikát, holott a múlt években láthattuk, hogy milyen gyönyörű szép mezőnyü atlétikai versenyeket rendezett a KSC. Szaibad-e azt továbbra is úgy hagyni? Nem gondolják az urak, hogy le’ktismeretlenség úgy magukra hagyni a sportegyesüle(eket? Nem látják, hogy ő nélkülük teljesen tönkremegy a sportélet a Szepességen ? Azt hiszem, hogy jó szolgálatot teszek a köznek, ha ezúton ébresztem fel a Szepesség sportéletét letargiájából s igen üdvös lenne, ha a régi sportvezórek összeülnének s az ezidei tavaszi és nyáni szezonra összeállítanának egy szép, változatos sportprogramot. Kopper Miksa. A tátrafüredl ródl'bajnokság. Felkértek bennünket annak a közlésére, hogy a KSC versenyek srlovenszkói ródlfoajnokságának nyertese Kufler Artúr, aki a legjobb idő, 5 perc 05 mp alatt tette meg az után Utána következett időben Anigyalossy Ernőné, a női bajnokság nyertese, akinek útja 4 nrp-cel tartott tovább. Kufler 6 év óta az összes tátrai róditibajnokságok nyertese és jeges pályán 4 percen aluli ideje is volt már. (o) Svéd—norvég országközi boxverseny- Stockholmban bonyolították le a svéd—norvég országközi boxmeccset s azt a norvégek nyerték meg. Az összeredmény ugyan 4:4. de a győzelmet a nehézsúlyú számban elért győzelemmel a norvégeknek Ismerték el. Középeurópa sibainokságához, amely február 12—15-én kerül itt Csehországban, Johannisbad- ban eldöntésre, Svájc a következő csapatot küldi ki: Xavér, Affentramgor, Bartsüh, Eidenbenz, Lauener és Schimledt. — Hotovetz dr. a kereskedelmi és pénzügyi politikáról. A cseh nemzetgazdasági egyesületben Hotovetz dr. volt kereskedelemügyi miniszter előadást tartott a kereskedelmi és pénzügyi politika aktuális na.pi kérdéseiről. A hivatalos statisztikai jelentéseik szerint a csehszlovák „szabad" kereskedelem mérlege 1922 óta évröl-évre hanyatlik. Ez a hanyatlás természetesen igen rossz hatással van a csehszlovák hitelviszonyokra. A külkereskedelmi hanyatlásának legfontosabb oka a csehszlovák korona aránytalan és indokolatlan árfolyamemelkedése. Ezt a politikát már abbahagyta ugyan a kormány s rátért a stabilizációra, melyet a szónok és a defláció más ellenségei mindig sürgettek. A hanyatlás további oka az esztelen kereskedelmi politika, mely nem felel meg az állam közgazdasági szükségleteinek. Az import javarésze — harminc százalék — élelmiszerekből áll; további harminc százalékot tesz ki a textilipar nyersanyagimportja; egyéb nyersanyagok importja húsz százalékot tesz ki. Az 1924. évi behozatalnál még nagyobb az élelmiszerimport, aminek oka a rossz mezőgazdasági év .Az exportra determinált olyan államnak, mint Csehszlovákia, okvetlenül a szabad kereskedelem alapján kell dolgoznia; a prohibiciós politika egyenesen öngyilkosságot jelent az államra. A csehszlovák kereskedelmi politikai program nem merülhet ki a prohibició fokozatos eltávolításában, hanem szerződések nélkül is barátságos viszonyban kell élnie a köztársaságnak az összes szomszédokkal. Sőt törekednie kell arra, hogy megalakuljon az egyenlő és azonos kereskedelmi s gazdasági érdekeltségű államoknak minél szorosabb szövetsége, melynek tagjai a legmesszebbmenő vámkedvezményeket nyújtanák egymásnak. A szónok nézete szerint az utódállamoknak és a balkánállamoknak egy erős gazdasági egységbe való foglalása egyáltalán nem tartalmazna politikai veszélyeket. Már eddig is sok olyan nemzetközi szerződés létezik, amely az egyes államok törvényhozását sokkal erősebben érinti, mint például egy vámunió. Az ilyen szerződés — a vámszerződés — nem követeli meg sem az egységes törvényhozást, sem az egységes pénzt, sőt az egységes vámtarifát sem. — Tovább csökkent a bankjegyforgalom. A pénzügyminisztérium bankhivatalának január 23-iki kimutatása szerint a bankjegyforgalom további csökkenést mutat. A deviza- készlet 14 millióval csaknem 660 millióra csökkent, nemesfémfedezet csaknem változatlan. A hiteltételek 92 millióval emelkedtek és pedig: váltóeszkompt 45 millióval, érték- papireszfcompt 27-el és a lombardeszkompt 20 mii Hóval. Az államib ank jc gya dóssá gok a 12.5 millió értékben befizetett vagyondézsma arányában csökkentek. A zsír óbe tétek 827 millióra emelkedtek. Ezáltal a bankjegyforgalom 251 millióval 7499 miióra csökkent. A bankjegy tartalék 71 millióval haladta meg a második miíliárdot. — Aktív a csehszlovák kereskedelmi mérleg. A Nár. Listy értesülése szerint az eddigi számítások alapján a decemberi kereskedelem behozatalát kerek másfél milliárd koronára becsülhetjük. Ennek alapján a már hivatalosan közölt két milliárdos kiviteli forgalom mellett decemberben egy fél milliárd aktívum mutatkozik és ezzel az 1924. évi kereskedelmi mérleg 1.5 milliárd korona plusz- szál zárul. — A vidék elektrizációja. Értesüléseink szerint a földmiveiésügyi minisztérium törvényjavaslatot készít a vidék elektrizációiárói. A minisztérium azt kívánja, hogy a legközelebbi négy évben, mintegy harmincmillió koronát fordítson a kormány az elektrizá- cióra. — Csökkentik a maláta kiviteli diját. A kereskedelmi minisztérium rendelete szerint a maláta kiviteli illetékét 1925 február l-ével V\ százalékról b> százalékra csökkentik. — A cseh malmok súlyos helyzete. A cseh malomtulajdonosok prágai szövetsége meghívta az újságírókat, akiknek számlára előadást rendezett a cseh malomipar súlyos helyzetéről. A köztársaságban 9480 malom van; ezek a malmok évi ötvenmillió méter- mázsa gabonát képesek őrölni, tehát nemcsak a belföldi termés feldolgozására elegendők a malmok, hanem külföldi gabonát is őrölhetnek. A kormány semmit sem tesz a malomipar védelmére. A vizierőadó át arányosítását évek előtt helyezte kilátásba a pénzügyminisztérium s máig sem történt még semmi ennek érdekében. A kormány esztelen gazdasági politkája következtében a földmivesek a gabonatermelést abbahagyják s ehelyett a jövedelmezőbb répa és zöldség- termelésre térnek át. — A magyar paprika ára. Szegedi piaci árak: édesnemes paprika kilónként 26— 28.000, rózsa paprika 15—16.000, II. paprika 10.000, füzér 28—30.000 K. — Az európai magnezitkarteCl. Ama bécsi tanácskozások, amelyek az európai mag nézi tikár tel felállítására irányultak, már befejezést nyertek- Az összes európai magneznüzemek bejelentették csatlakozásukat s létrehozták azt a megállapodást is, amely megmondja, hogy az egyes európai államok mennyi magnezitet kapjanak. A kartell székhelye Bées lesz. Kicsinyesek — A P. M. H eredeti regénye — Irta: Falu Tamás (26) — Semmi! — mondta. — Hiába másztam fel. Nem volt ott. Nem jött fel később sem. — Ezt már én régen tudtam, — nevetett Emma néni. — Alighogy felmentéi, mindjárt hazajött s olyan zörgést, dörgést visz odabenn véghez, mint még soha. Nincs azok közt semmi, fiam! Terka néni sóhajtott, Emma néni is sóhajtott. Bele kellett nyugodniok a megváltoz- hatatlanba. XV. Elemér kalap nélkül sétált a kertben. A tavasz már átlépett a hegyeken s lelehelte róluk a havat. A hegyhátakról a rétek zöld foltjai ujjongtak le különböző árnyalatokban. Mint a tavasz zongorájának zöld billentyűi, piáno és fortissimo énekelték az élet akkordjait. — Elemér, gyere be, — szólt ki hozzá Edifeke. — Ne beszélj, mert megmondlaik a nagymamának, — volt a válasz. — Tudod már a leckédet? — Megmondalak! — Ne kiállhatatlankodj, Elemér. Tudod, hogy pár hónap múlva vizsga lesz s most sem akarod magad megemberelni. Majd kihallgatlak, Elemérke. — Megmondalak! — Elemérke, ne komiszkodj. Egy negyedóra alatt te megtanulsz tiz oldalt is, Hisz okos fiú vagy. Csak komiszkodsz. Gyere be, édes Elemérkém. — Nem bánom, megmondalak! — felelte durcásan tovább Elemér s nagy figyelmesen vizsgálta az eget. a háztetőket, fálkiai: s mindent, ami a föld fölött fejezte be életét. Editke, szegény, nem erőltette tovább a dolgot. Elemér megcsökönyösödött, nem hallgatott a.szép szóra, de nem akart, nem mert vele ujjat huzni. Az az átkozott „Megmondalak" teljesen megbénította akaratszabadságát. Ezzel zsarolta Elemér már hetek óta. Ediitkét ugyanis a Nyáry Feri tanította magánúton, hogy letehesse majd a kereskedelmiben a vizsgát. Minden délután eljött hozzájuk, hivatal után, egy órára, másfél órára, ahogy a lecke fontossága kívánta. Csinos lány volt Editke is, csinos fiú vol’t Nyáry Feri is s a haszontalan Elemér, anélküli, hogy valaha a legkisebb gyanús mozdulatot vehette volna észre náluk, kieszelte uzsoracélokból ezt a hátborzongató, szivdöngető szót, hogy „Megmondalak!" S ezt olyan hangsúllyal, olyan mimikával tudta elsuttogni, el ordítozni, hogy szegény Editke mindent a világon megtett neki, csak be ne váltsa fenyegetését. Ha egyszer Editke a sarkára tudott volna állni s azt mondta volna: No jó, mondj meg! Csak mondj meg! Magam is kivanom, követelem, hogy mondj meg! — bizony Elemér alaposan meg lett volna verve, mert nem tudott volna megmondani semmit. De mért Editke először, az első fenyegetésre, az üres kézigránát első megeső válásakor elsápadt egy kicsit s biztonságában megtánto- rodni látszott, Elemér nem adta ki többé kezéből a fegyvert. A lelketlen azt is megtette egyszer, amikor Editke nem akart neki baracklekvárt lopni, hogy délben az asztalnál énekelte a körösi lány dallamára: Megmondalak, megmondalak, Megmondalak, megmondalak! Editke félhal ottan szaladt ki a konyhába, hogy egy kanállal térjen vissza. S elszorult szivvel várta halálos Ítéletét. De, szerencsére, a nagymama nem látott semmiféle értelmet a különös szövegben s erélyesen rendre is utásitotta Elemért: — Elsősorban: asztalnál nem illik énekelni. Másodsorban: ha az ember énekel, akkor énekeljen tisztességesen. Mivel azonban elsősorban: asztalnál nem illik énekelni, fogd a kanalat és egyél. Elemér tehát a kertben maradt s folytatta vizsgálódásait a levegőben. Galambot akart fogni. A városban ritkaság volt a galamb, valamikor talán épp olyan számban éltek itt Is az udvarok idilli madarai, mint az alfáidon, de a hegyek és erdők ragadozói, az ölyvek, sasok, vércsék, keselyük kiirtották egész nemzetségüket. A szomszéd most valahogy hozzájutott egy galambpárhoz, amely szabadon, veszélyeket nem sejtőn röpködött a házak fölött. Elemér kivetette rájuk a célt. Gondolta: inkább ő, mint egy vércse. Lépet szerzett s amikor tisztának érezte a láthatárt: a nagymamát a boltban. Editkét Nyáry Ferivel a könyvek között tudta, kiállt a kert közepébe s a lépet gyorsan rákente a hajára. Ö ugyanis, eltérően a többi lépvadásztól, a saját fejével, a saját fején akarta megfogni a galambot. Nem közvetve, léccel, vagy rúddal, hanem közvetlenül önmagával. Érezni aharta a galamb lábát a haja között s a szárnyát a haján. Érezni akarta vergődését. Ki akarta próbálni a galamb ereiét, hogy az esetben, ha a lábával ragad a fejére, fog-e repülni tudni s ha tud repülni, felviszbe őt is a levegőbe s mekkora darabot repül vele? A haditervet nagyszerűen készítette elő. A házban ünnepies csend volt s még a cseléd sem csörgette úgy mosogatás közben az edényeket. Emma néni bent kötötte piros harisnyáját a néhai boltban, az egykori füszerhivatal- ban, a cégtáblanélküli szobában, amelyben üres fiókok vicsorgatták éhségükben fehér cim-fogaikat. Az ablak mellett ült, amelyre a zöld zsalu úgy borult rá kívül, hogy Emma nénit senki se lássa, ő azonban mindenkit lásson. A hosszú tengerészlátcső felvonva állt helyén, mint valami gyilkos ágyucső, hogy bármely pillanatban leterithesse a túloldalon járókelőket. A háta mögött, a pult mellett, amelyen valamikor Indiák legillatosabb füszerszámai hevertek, Editke ült Nyáry Ferivel. Emma néni nagyanyai gondossága rendezte igy, hogy az unoka az ő jelenlétében, az ő erkölcsi felügyelete alatt vegye óráit. Épp számtanóra volt. S talán, mivel számológép nem volt kéznél, emiatt tartotta Nyáry Feri a jobbkezét Editke balkezén A professzor ur nyilván azt akarta kézzel fog- hatóan bebizonyítani, hogy kétszer öt az tiz és hogy nincs a világon még egy ilyen tiz, mint ami ezzel a kétszer öttel felér. A jobb- kéz állandóan számtani műveleteket végzett az alatta simuló balkézzel. Szorozta, osztotta, kivonta, négyzetre emelte, gyököt vont belőle, de legtöbbször összeadta magát vele, hosszú ölelkezésben. Editke jobbkeze ezalatt szorgalmasan irta a számokat a füzetbe s mert hangnak is kellett hallatszani Emma néni megnyugtatása okáért, hangosan is számoltak: fFolyt. köv.)