Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)
1924-12-07 / 279. (727.) szám
>f. J 1 W* ffl. évfolyam 279. (727.) szám ^jjy Prága, vasárnap, 1924 december 7 r &*xss0 f'~ iKSjf ElC&rcWaiárak. belföldön: Egész évre 300Ki, ^HWiiiUggy ^■nk^Kn «rv«9 áfán &C ntw—fc. 14&0K9 mUTMIBk félévre 150 Ki, negyedévre 7ö Ki., egy hónapy^f£F2f^rrFF2Tll>T> L^l.tjr #T B.JMÍ ,# jy m jW. ff Esrs&r*: ^ 1111 '■■> PráS“ L* Lülov“ n,lce Telefon: *777. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. ^őszerftcssidi jf Sztovenszkói és (Ruszlnszkói SFetrogaííi CszGár dr. Szövetkezett üffenzéki (fúrtok poíitikai napifopjo íTcfisfös axerÉSrcsartfö; ^SlEííáffl Kontinuitás (síp.) Prága, december 6. Vél'otlen, vagy szimibólmm. A német kancellárt Wühelm Marxnak hívják. Nevében benn van a német politikai élet egész perspektívája: Vilmostól Marxig, a jobboldal legszélétől a baloldal legszéléig. De a kancellár a középein áll, Vilmos és Marx között s ha a baloldal felé is néz pillanatnyilag, ezt nem annyira saját beállítottsága, mint inkálbb a külső szükségszerűségek döntik el. Hisz Marx a kölni dóm árnyékában nőtt fel, ott szívta hosszú közéleti pályája alatt a katolikus levegőt, amely a parlamentben a centrum egyik vezéremberévé is tette. De Marx kancellár hideg ember és politikus, mint Sei- pel volt, a másik nagy katolikus és mégis „Versöl mii ngspoii tifk ‘ ‘-os veizér, látja, hogy a jobboldal junkeri gőgje nem lehet pillér Németország fölépítésében és megáll ott, ahonnét aiz ut az aranymárkáihoz, a világbetöltő made in Germany uj expanziójához vezet. Csodálatos és gondolkozásra késztető, hogy a háború utáni politikákban mily döntő szerepe van az ontsiddereknek. Ki volt Coo- lidge? Szürke aleluök, báb és omamentum. S lett az Unió egyik legszeretettebb, leghatalmasabb elnöke. Ki volt Seipel? Tudós és pap, aki minden reggel csendesen misézett két ártatlan ministránsgyerek kíséretében. S lett Ausztria inegmentője, az utódállamok legnagyobb politikusa. Ki volt Herriot? ^Hjéiki polgármester, széphangu kövér ur, akin' mindenki mosolygott, amint Clemenceau-titán és gigász-Poinearé örökébe lépett. S lett a béke komoly slettetője, a lehetetlenségnek: Franciaország és Németország közeledésének realizálója, akinek állása ma százszorta biztosabb, mint volt májusban, amikor uralomra került. S ki volt Marx? Epizód. Tehetetlenségi nyomaték. Nyugvópont a német pártok élethalálharcában, akit tavaly csak azért tettek meg kancellárnak, mert valakinek muszáj volt fönlennie, amíg ,a pártok kifújják magukat, ui erőre kapnak s újra kezdik a csatát. Csak néhány napról volt szó — s több, mint egy év lett belőle. Egy év, amelyre határozottan mondani lehet, hogy az első volt, mely otthonias atmoszférát teremtett Európában a háború óta. Németországban nincs komédia többé, hanem aranymárka. A R..őrvidék szene immár Berlin felé utazik, uem Párisba s a német gyárak dolgoznak, dolgoznak, mint régen, mint „annakidején41. S Marx kormányoz. Magához ölelte az ország legnagyobbjait. Ma szeretik s legalább is az okos emberek mellette vannak. Igaz, keserves a munka és nagy a megaláztatott- ság, de hisz jóvá kell tenni azt, amit Lud'en- dorffék és Tirpitzék csináltak. Ludeudorífék és Tirpitzék pedig tovább is csinálnak s kétségtelen, hogy sokan tartanaik ki mellettük. A katonásak, a pontosak, az energikusak, azok, akikről mi is, a franciák is azt szokták mondani: „poroszok44. A büszkeségben igazuk van s az önérzetet szabad kijátszani, de ma — ma más dolgokról van szó. Németország az alaposság országa s az alaposság azt jelenti, hogy mindig „von Grund aus“ kell tenni mindent. Tudományban, iparban, művészetben nagy és tiszteletreméltó tulajdonság ez az alaposság, de átkozott a politikában. Mert megszakítja a kontinuitást, inért mindig újrakezdést jelent, uj alapozást, a régi félépület lerombolását, uj indulást, uj kisérlete- zést. Németországban lehetetlenség az, ami Angliában történt, amikor a Labour Partytól az unionisták vették át a hatalmat. Angliában Baidwin nem dezavuálta Macdonaldot, nem •kezdett „von Grund aus“, hanem pusztán folytatott. Csak rószletk i égé szíté se(k voltak, Macdonald nagy munkája: a londoni egyezmény teljes egészében megmaradt s a brit politika akadály nélkül, fÖnmakadás nélkül forgott tovább jól olajozott tengelyén. De képzeljük el ugyanezt a változást Németországban! Ha a középpártokat a jobbJanuár 15-en lesz a hlsantánt honlerentia Bukarest, december 6. A kisantánt külügyminisztereinek rendes konferenciája valószínűen január 15-én lesz Bukarestben. X íiszlviselőlcrics robbantja a koalíciót Uj választások — Svehla után hivatalnokkormány jón Prága,- december 6. A német nemzet] szocialista Dér Tag prága? tudósítást közöl, mely szerint a Svehla-kormány számára a parlamenti helyzet teljesen elviselhetetlen. Eltekintve attól, hogy az ellenzék távolmaradása a parlamentből sok gondot okoz a kormánynak, a kormánykoalícióban az állami tisztviselökér- dés komoly válságot Idézett elő. Kramarék heves harcot kezdenek a Benes-Svehla-kombináció ellen s csak a németektől való aggodalmuk akadályozza meg azt, hogy Svehlát megbuktassák. Másrészről a kormányszociallsták okoznak sok nehézséget Svehlának. A cseh tisztvlselöszakszorvezetek ugyanis kipresszlonálták a miniszterelnöktől annak Ígéretét, hogy a tisztviselői elbocsátásokat csak a cseh szakszervezetekkel való együttműködés mellett viszi keresztül. Ez a válságos állapot igen előtérbe sodorta az uj választások kérdését. Valószínű, hogy Svehla után hivatalnokkormány jön. A tiszteket pofozó őrnagy afférjának epilógusa a pozsonyi hadbíróság előtt Pozsony, december 6. (Saját tudósítónktól.) A pozsonyi had- osztálybiróság két napon át igen érdekes bünpert tárgyalt. A. vádlottak padján két cseh-szlovák főhadnagy: Schmidt József és Schuberbauer Ferenc ültek hadseregséotés- sel és függelemsértéssel vádoltam A váu története röviden a következő: A tisztek ez év tavaszán a Steltzer-féle „heurigerben44 boroztak, ahol egy másik társaságban ült Hlava József, Belezádból Pozsonyba helyezett légionárius őrnagy. A főhadnagyok egy a társaságukban volt hölgy miatt németül beszéltek, ami nagyon sérthette Hlava őrnagy fülét. Már a borozóban összekapott a két tiszttel, akikkel az utcán aztán komoly, súlyos afférja támadt „Raku- sácinak44, a köztársaság kiszipolyozóinak nevezte a főhadnagyokat, akik visszafelesel-1 tek: „Legionar, vagy laimpionár —< az nekünk vurst! Hlava őrnagy erre nekiugrott Schmidt főhadnagynak, akit össze-vissza pofozott, sőt L,,sba is rúgott. A kínos afférnak mintegy tizenöt szemtanúja volt. Hlava őrnagyot a hadbíróság már felelősségre vonta a nyáron. Mint megírtuk akkor, 2 hónapi fogságra ítélte. Az ítéletet a legfelső bíróság is helyben hagyta, úgy hogy az jogerőre emelkedett, de Hlava amnesztiát kapott, úgy hogy ülnie nem kell. A legfelső bíróságtól visszaérkezett iratok alapján a katonai ügyész vádat emelt a két főhadnagy ellen is. A vádlottak azzal védekeztek, hogy nem tudták, hogy Hlava őrnagy, miután ez polgári ruhában volt A hadbíróság a kihallgatott tanuk vallomása alapján mind a két főhadnagyot felmentette a vád j alól. Az ítélet jogerős. Benes Sántában szél aföorla iofri&tálsil a román—jugoszláv—oiasz szövetség tervét — A P. M. H. eredeti értesülése — Prága, december 6. Benes a nemzeti szocialisták mai brünni konferenciáján elmondandó külpolitikai előadásában különös melegséggel szól a lengyelekről. Ennek érdekes külpolitikai okai vannak. Az okokat a kis- ántánt válságos helyzetében kell keresnünk. A jövő év januárjában Bukarestben megtartandó kisántánt-konferencián Románia az orosz kérdéssel kapcsolatosan határozottan követelni fogja, hogy Lengyelországot vonják bele a lcisántántba, vagy engedjék öt ki az obligóból hogy a balti bolsevikellenes államokkal és Lengyelországgal szövetkezve megvédhesse érdekeit, melyeket az a kisántánt, melynek főkolomposa az orosz szovjetet elismerő Benes, semmiképpen sem védelmezhet meg. Arra az esetre, ha Benes vonakodnék Lengyelországot befogadni a kisántáníba, erősen aktualitást nyer az olasz-román-jugoszlav szövetség terve, melyről az utóbbi időben különösen a külpolitikailag kitünően értesült Vossische Zeitung révén sokat lehet hallani. Ez a blokk véget vetne a Clemenceau által diktált francia satraparendszer- nek. A szövetség célja világos. Románia hiába keresett támogatást Parisban és Londonban a besszarábiai kérdésben, Jugoszláviának olasz segítségre van szüksége, hogy az Égéi tengerhez juthasson s Olaszországnak Románia segítségével a Fekete tenger vizeire kell gravitálnia. E két eshetőség közül Benesnek az első a tetszetősebb, ha nem is kedves és kívánatos. Ezért kezd most udvarlást Varsó felé, amellyel azonban nem köti le magát, mert római tartózkodása alatt az olasz politikában meg fogja kísérelni a rcmán-jugoszláv- olasz aliánsz tervének széíintrikálását s ha ez sikerül, akkor ismét taktikázni fog a lengyelekkel kibővített klsántánt-terv ellen Bukarestben. oldal váltaná fel és az alaposak ujr.a alapozni kezdenének. Nem, a német nemzetiek is tiszteletreméltó emberek, nem erről van szó, de a német átok, az alaposság őket is elragadná s elvetnének megkezdett eredményeket, esetleg Londont, esetleg Dawest s újra kezdenének. Annyi újrakezdés után pedig ismét újra kezdeni, ma bűn Európában, inkább legyen az alap pia frans és elvileg beteg, csak építeni, csak dolgozni, csak nyugalom, csak szeretet kell. Az európai politika fölépítését úgy kell elképzelni, mint az amerikai felhőkarcolókét: nincs alapozás, nem lentről kezdik a munkát, az épület felső emeletei támogató vastraverzákon lógnak a levegőben, csak ha az utolsó kapocs is kész, csak akkor válik hirtelen pazarul biztossá a betontömb. A mai európai politika vastraverzái pedig a nyugalmak, a békék, az egyetértések, ha ezek meg vannak, minden jó, a levegőben lógó betontömb még szilárddá válhat. S ezért nem szabad kívánni Németországban változást a december 7-iki választásokon. Mert Németországban a változás újrakezdést jelent, újra kezdeni pedig ina bűn lenne. Mert rombolni kellene előbb, rombolni azt, amit Marx csinált. A rombolásból és a megrázkódtatásból pedig elég volt. Maradjon a nagy outsidder, a mai kancellár, mert ö kontinuitást jelent. S esetleg bizalmai, biztonságot s befejezést is. Az out- sidderek, a szürkeségből fölmerültek sokat segítettek Európán, inig a nagyok mindig megcsaltak. Maradjon Wilhelm Marx, hogy ne jöjjön külön vagy Vilmos, vagy külön a másik Marx. A besszarábiai kérdés ismét kísért Bukarest, december 6. Az Adevmil jelentése szerint Csicserin Diamandi román delegáltnak a lausannei konferencián megígérte, hogy Oroszország hajlandó elismerni Romániának Besszarábiára való jogát, lia viszont Románia lemond a Moszkvában levő román állami kincsekről. Annak idején a román kormány azonnal másnap kedvezően felelt, de az orosz kormány a konferencia óta megváltoztatta nézetét és nem hajlandó elismerni Romániának jogait. A liatárvillongásokat szabályozó románorosz bizottság december 10-én ül össze, hogy tanácskozzon a Dnyeszteren át Oroszországba tóduló menekültek ügyéről. Őt millió korona értékű aranyat kapott Mémetország Amerikából New-York, december 6. A Morgan Bankház öt millió dollár értékű aranyat szállított Németországba, mint az Amerikában jegyzett német kölcsön egy részletét. Németországnak az a szándéka, hogy az egész ösz- szegnek krülbelül a felét már most veszi át az amerikai bankoktól. „Olyan erős az Entente €ordia!e> mint volt 1904-ben4í Paris, december 6. Herriot és Chamberlain összejöveteléhez a következőket jegyzik meg a francia lapok. Chamberlain nyomatékosan rámutatott arra, hogy az angol kormány még nem hozhatott döntést a genfi jegyzőkönyv kérdésében- Az angol külügyminiszter ezután megköszönte Francia- országnak azt a magatartását, melyet az egyiptomi konfliktus alkalmával tanúsított és biztosította Herriotot, hogyha Franciaországnak nehézségei lesznek Marokkóban, akkor Anglia ugyanúgy fog eljárni, mint most a Quai d’Oisay tette. Herriot felvilágosította Chamberlaint, hogy Franciaország miért volt kénytelen elismerni a szovjetet. A lapok szerint az összejövetelen sikerül az entente cordialet ismét megerősíteni. A Figaro azt írja, hogy miként 1914-ben is az afrikai és az ázsiai kérdések adták meg a legelső lépési az angol—francia szövetség megalkotásához, úgy most is Egyiptom és Marokkó döntötték el a megegyezést. Az Oeuvre szerint Herriot még e hónap, végén, vagy legkésőbb január elején Londonba utazik, hogy ott megtárgyalja a kölni zóna kérdését. A Maiin szerint az egyformán fenyegető kommunista veszély elleni szabályokról is szó volt az összejövetelen. Az angol sajtó körülbelül hasonló módon ir a párisi találkozásról, mint a francia. A Daily Héráid szerint Chamberlain íud- tul adta Herriotnak, hogy az angol kormány tántorithataílanul kitart a genfi jegyzőkönyv szükséges revíziója mellett. Minden lap megállapítja, hogy" a főkérdés Északafrika volt, francia részről Marokkó, Anglia részéről pedig Egyiptom és Gibraltár biztonsága. Chamberlain és a sajtó Chamberlain tegnap fogadta a sajtó kiküldötteit is. Kijelentette, hogy a miniszterek komolyan a béke érdekében dolgoznak és a sajtónak támogatnia kell őket e törekvésükben. Az angol sajtónak azon kell igyekeznie, hogy az angolok megértsék a francia álláspontot, a francia sajtónak viszont az angol nézeteket kell honfitársaiknak megmagyaráznia. Ha kölcsönösen megteszik ezt, akkor a régi entente cordiale, amelynek njraa lak Hasán most Pári.sbau is fáradoztak, a régi őszinteségében ismét valósággá válik.
