Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)

1924-12-04 / 276. (724.) szám

Csütörtök, december 4. 3 (PrÍ(W HufíARtflKT*? félnének, hogy kineveti őket az egész város­— Nemcsak én nem vagyok tagja sem­miféle Véres csillagképnek, de többet mon­dok: Budapesten nincs is irredenta társaság. Ezt senki sem tudja jobban, mint. a Buda­pesten élő jugoszláv diplomaták, akik már sok pénzt áldoztak azért, hogy ezt megtud­ják. — Az én nevemet talán azért keverték bele a dologba, mert részt veszek azokban a társadalmi mozgalmakban, amelyeknek célja a délvidéki menekültek megsegítése. Mi a nagy nyilvánosság előtt dolgozunk, tit­kunk nincs és akii hajlandó hozzájárulni em­berbarát gyűjtéseinkhez, annak sziveson mutatjuk még könyveinket és levelezésein­ket — akár magának az Obzornak is. — .Az Obzor azt mondja, az uj irre­denta társaság működése a Vajdaságban máris érezhető. Ezt pedig maga az Obzor sem hiszi. Ilyeneket azért találnak ki, mert Szerbiában ma még azt hiszik: a magyarok sanyargatása hazafias cselekedet. — Ma a szerbek fáradságot vennének maguknak, hogy a régi Ausztria történetét tanulmányozzák, akkor meglepetéssel ven­nék észre, hogy Szerbia, amióta nemzetiségi állammá lett, mennyire követi Ausztria poli­tikáját. A különbség csak annyi, hogy ami­hez Ausztriának száz esztendő kellett, azt a fejlődési folyamatot Szerbia egy pár esz­tendő alatt csinálja végig. Szerbia ma a Bach-féle abszolutizmus és centralizmus korát éli. Lengyelország a béke apostola Újabb mérgezési affér a pozsonyi államügyészségen Dévényujfalun inegniérgezíek egy magánzót Pozsony, december 3. (Saját tudósítónktól-) A pozsonyi állam­ügyészséget újabb mérgezési bünper foglal­koztatja. November 29-én meghalt a közeli Dé- vényújfalun Ka/raffiát magánzó. A faluban suttogni kezdtek róla, hogy nem természetes halállal halt meg. hanem megmérgezték- Ma azután feljelentés érkezett az államügyész­ségre, amely elrendelte a holttest exhumálását és fel­boncolását. Soubák vizsgálóbiró ma száll ki a tör­vényszéki bizottsággal, hogy az exhumálást a dévényujfalusi temetőben megejtse­«HM**«***»««U«*»«»*««*»»»»«**»*»*4**««*«*«««* A tradíció hadat üzen Trockijnak Prága, december eleje. „1917“ címmel könyv jelent meg Troc- kijról: hadüzenet Trockijnak. A kommunista párt története van benne megirva és az, ho&y a jelenlegi kormány hogyan vette át a hatalmat. A könyv írója kimutatja, hogy Sinovjev, a párt mostani vezére akkor elle­ne volt annak, hogy a párt magához ragadja a hatalmat és Trockij volt az, aki gondolko­zás nélkül cselekedett. így az írás rejtett tar­talma a kérdés felvetése: Trockij vagy Sinovjev? Szükséges — fejtegeti a könyv, —hogy a párt demokratizálódjék. Ez azt jelenti, hogy szükséges megtörni azt az autokrata uralmat, amely ott most dívik és azt, hogy egy kommunista pártnak is meg vannak a maga arisztokratái­Ezeknél a rejtett értelmű fejtegetéseknél tulajdonképpen arról van szó, hogy Trockij, a mostani király, nem pártember és sohasem volt az. Sinovjev, Stalin és Kamemjev hár­masban szeretné kormányozni Oroszorszá­got, mert ők a tulajdonképpeni párterrrberek és szeretnék a pártot diadalra vinni- Trockij a teljhatalmú vezér, aki az első sorban küz­dött a külső elenség ellen, vitát indított meg. A bolseviki uralom fennállása óta magáiban Oroszországban is nagyon megváltoztak a viszonyok és a kormány lassan áttért egy olyan gazdaságra, amely veszélyesen ha­sonlít a kapitalista államokéhoz. Ezt Trockij és Lenin csinálták meg és szembehelyezked­tek a párttal, amely mereven megmaradt a Marx-biblia tételeinél. A párt többsége elfo­gadta Trockij újításait, de ezáltal pártszaka­dás állott be. Ha Lenin ma élne, a felmerült ellentéteket másként oldaná meg. A vitát nagy előadás okkal kezdte volna, amelyeknek mestere volt és amelyek rendszerint olyan brutálisak voltait, hogy már eleve biztosí­tottuk számára a sikert. így tett, mikor egész Oroszországot villanyfénnyel akarta kivilá­gítani. Keresztül vitt volna mindent, ha ilyen hirtelen nem hal meg. Leninnek azonban bán nem akadt követője, mert a lángészt nem lehet utánozni. Trockij is sokkal gyön­gébb ember és nem lehet tudni, mi lesz a megkezdett vita vége. Ki fog győzni, Troc- kij-e vagy Sinovjev? „1917“ az a könyv, amelyet az orosz nép maga irt és amely erős bírálata mindannak, ami Trockij nevé­vel függ össze- A könyv néhány nap alatt elfogyott. A szovjetek nagy része Trockij ellen foglalt állást. És most elválik majd ha­marosan, ki erősebb: a marxi álláspontot el­foglaló kommunista párt, azaz Sinovjev-Ka- menjev, vagy az a gazdasági praxis, amely a kommunizmust a kapitalista rend tőszom­szédságába hozta. . Irredenta szervezkedéssel vádolják a jngoszlávok Berczeg Ferencet Budapest, december 3. (Budapesti szerkesztőségünktől.) A zág­rábi Obzor egyik utóbbi számában azt irta, hogy Budapesten „Véres csillag14 címen uj irredenta, egyesület alakult, amelynek elnöke Berczeg Ferenc, az ismert nevű iró. aki dél­vidéki származású. A szervezet célja az Ob­zor szerint az, hogy az utódállamokban ter­jessze a , Magyarországgal való egyesülés eszméjét. Egy újságíró felkereste e hírrel kapcso­latban Herczeg Ferencet, aki a következők­ben cáfolta meg az Obzor kitalálásait: — A magyar irredenta társaság gyer­mekmese, még pedig — a Véres csillag után Ítélve — balkáni gyermekmese. Belgrádban talán lehetséges az ilyen név, Budapesten azonban az algimnáziumból kinőtt fiuk mér restéinek ezt a vidékies nevet, mert attól Varsó, december 3. A költségvetési vita alkalmával a plenáris ülésen Slkorski had­ügyminiszter szólalt föl és kijelentette, hogy azok a híresztelések melyek Lengyelország­ról, mint a legharciasabb államról szólnak, teljesen alaptalanok. A miniszter rámutatott arra a különbségre, mely a német és a len­gyel hadgyakorlatok között volt. Mig Német­országban három gyalogdivizió és egy lo- vasdivizió gyakorlatozott, addig Lengyel- országban egyetlen gyalogdivizió és csupán egy lovasbrigád. Szovjetoroszország 62 Budapest, december 3. (Budapesti' szerkesztőségünk telefonjc- Lentése.) Apponyi Albert gróf ma visszaér­kezett Becsből és megjelent a parlamentben. A folyosón köriilállották az ellenzéki képvi­selők és megkérdezték, hogy mi a vélemé­nye a legutóbbi parlamenti eseményekkel kapcsolatban. — Meg kell mondanom — hangoztatta Apponyi, — hogy a passzivitást mindig elle­neztem. Részt vettem már passzivitásban, de ebbe az ellenzéknek mindig beletört. 3 bicskája. Baross János erre megjegyezte hogy az egész ellenzék kivonult a Háziból, mire Apponyi igy válaszolt: — Kivonultunk már máskor is, de min­dig az volt a következmény, hogy lassan­ként visszaszállingóztunk. A pénteki botrány­ról meg kell jegyeznem, hogy tény az, hogy Györki az elnöki szómegvonás után is to­vább beszélt, sőt még az ülés felfüggesztése után sem hagyta abba a beszédét, amit nyílt renitenciának kell tekinteni. Bizonyos, hogy ily körülmények között az elnöknek nehéz volt a helyzete. Apponyi a megértést sürgeti Az ülést 11 órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Az ellenzék padsorai üre­sek voltak. Az első felszólaló Apponyi Albert gróf volt, akinek be­szédét feszült figyelemmel hallgatták végig. Beismeri, hogy a javaslat bizottsági tárgya­lásánál az ellenzéki módosító indítványokkal szemben a legmesszebbmenő jóindulat nyil­vánult meg a többségi párt részéről. Saj­nálja, hogy az ellenzék nem vett részt a bi­zottsági tárgyalásokban, mert ellenkező esetben a legszigorúbb klotürt is sikerült volna elfogadhatóvá tenni. Elvi álláspontja az, hogy a házszabályok szigorítása szükséges. Mennél szélesebb a választójog, annál inkább megszűnik a tár­sadalmi homogenitás, amely a régi parla­mentek tagjai között pártkülönbség nélkül meg volt. A legkészségesebben hozzájárul az el­nöki fegyelmi jogkör bármilyen kiszélesíté­séhez. Feltétlenül elfogadja a mai viszonyok között a klotürt, a költségvetést és az in- demnitást, illetően az utóbbinál bizonyos kikötésekkel. Hozzájárul a klotisrhöz a kül­ügyi javaslatokat illetően is. Kijelenti, hogy a szélső demokratikus alapra fektetett par­lamentet szükségesnek tartja, de a mai vi­szonyok között a javaslatot nem teheti magáévá. Foglalkozik a régi parlamenti helyzet­tel, amikor a szólásszabadságot elsősorban a dualizmussal kapcsolatos kérdésekben a nemzet érdekében korlátozták. Ugyanezt a módszert lehet most is követni. Olyan választójogot kel! biztosítani, amelynek alapján sikerül valódi többséget a nemzet akaratából Jtihozni. Ha ilyen többség van együtt, akkor hajlandó volna gyalogdivizió 100 repülőosztag és 15 uj lo- vasdivizió fölött rendelkezik, a legújabb idő­ben pedig néhány ezer motort és körülbelül 1000 repülőgépet vásárolt a külföldön* Len­gyelország a béke őrzője keleten és csak határainak biztosítására törekszik. A had­ügyminiszter ezután erélyesen megcáfolta azokat a híreket, melyek arról szólnak, hogy Lengyelország a sziléziai felkelők segítségé­vel be akar törni Felsőszilézia német ré­szeibe. minden klotürt megszavazni, azonban a inai többség a nyilt szavazás híve. Foglalkozik a pénteki eseményekkel, amelynek nem volt tanúja s azt a vélemé­nyét fejezi ki, hogy a kisebbségnek inkább el kell fogadnia az elnök házszabáSymagyarázatát és abban meg kell nyugodnia, mintsem, hogy a többséget szándékosan provokálja. Sajnálja, hogy a mentelmi bizottság olyan szigorú határozatot hozott, mert bün­tetés helyett a megegyezésnek az útját kel­lett volna megnyitni. A,z Esküt-ügyben szük­ségesnek tartja a parlamenti vizsgáló bizott­ság kiküldését. Meg kell szabaditani a köz­életet a gyanúsítás miazmáiiól. Véleménye szerint az ellenzéknek okvetlenül részt kell ven­nie az aranykölfségvetés tárgyalásánál. A passzivitás sohasem vezetett célra és az országnak mindig ártott. A kormánytöbb­ségnek kötelezettsége aranyhidat építeni és felülemelkedve a szubjektív szemponto­kon véget kell vetni az abnormális hely­zetnek. A javaslatot nem fogadja el. Bethlen hajlandó a megegyezésre Utána Bethlen István gróf miniszterel­nök szólalt föl és a következőket mondotta: — A házszabályrevizióra most nem tér- jeszkedek ki, később majd lesz alkalmain erről is szólni. Ami a pénteki eseményeket illeti, magam is kívánatosnak tartom a pár­tok közötti ellentékeknek a pártvezérek­kel összhangzásban való kiegyenlítését. Meggyőződésem, hogy abban az esetben, ha a házelnök látta volna ennek a lehető­ségét, megkísérelte volna a békitést. Saj­nos, akik szemtanúi voltunk az ese­ményeknek, tudjuk, hogy ez lehetetlen volt. Györkitől az elnök előbb a szót megvonta, majd a mentelmi bizottság elé utasította, de ő saját párthívei buzdítására még az ülés felfüggesztése után is tovább- beszélt. Ennek ellenére kijelentem, hogy hozzájárulunk ahhoz, hogy a pártok ve­zetői összeüljenek és kölcsönös megbe­széléssel igyekezzünk az ellentéteket elsi­mítani. Szükségtelennek tartom az Esküit ügyben a vizsgáló bizottság kiküldését, mert ezzel az üggyel a bíróság foglal­kozik. Lojálisán kész vagyok minden ho­mályos kérdés tisztázására. Ha az ellen­zék felvilágosításokat kért volna, azokat szívesen megadtam volna. Azonban azt nem engedhetem meg, hogy bizonyos kér­déseket perfid politikai célzattal idehoz­zanak és mások becsületébe belegázol­janak. (Zajos helyeslés az egységespárton.) A múlt tapasztalatai bizonyítják, hogy a homályos kérdéseket a parlamenti bizott­ságok sohasem tisztázták, hanem össze­gabalyították azokat. Álláspontom az, hogy hasonló kérdésben forduljanak az illetékes faktorokhoz lojális felvilágosításokért. Ilyenre kapható vagyok, iílojalitásra azon­ban sohasem. (Zajos éljenzés az egész Házban.) Nyolc napon belül lesz itélef a bomhapörben Védöbeszédek az Eskütt-pörben Budapest, december 3. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- lentésc.) Az Esküft-pörben ma kezdődtek meg a védöbeszédek. Esküit Lajos védője: Wcisz Ödön beszélt először, aki megbélye­gezte Eskiittnck a föíárgyalás folyamán ta­núsított fellépését. Arra kérte a bíróságot, hogy ne áldozza fel Eskütt életét Nagyatádi Szabó István emlékének. A volt földinivelés- ügyi miniszter emléke ugyanis tisztán áll a közvélemény előtt, mert ha tudott is az ille­téktelen pénzszerzésekről, abból neki egy fillér haszna sem volt. A bombapörben ma délelőtt volt az utol­só tárgyalási nap. Az ügyész replikája után a vádlottak éltek a zárszó jogával és vala­mennyien ártatlanságukat hangoztatták. Márffy és Radó a főtárgyalás folyamán tanú­sított magatartásáért az elnök elnézését kér­ték. Langer elnök Márffy részére el is en­gedte a kiszabott fegyelmi büntetést. Radóra azonban fömtartotta. Ezután a bíróság déli 11 órakor tanácskozásra vonult vissza. A talár a pozsonyi ítélőtáblán Az első ítéletet egy kutyaperben hozták Pozsony, december 3. (Saját tudósítónktól.) Tegnap premier volt a pozsonyi Ítélőtáblán. Tegnap vették fel a bírák első Ízben a talárt, amelyneík vi­selése ezentúl kötelező Szlovenszkón és Rusizinszkón. Első ízben a tábla polgári fe- lebbvlteli tanácsának tagjai: Fajnor Vladi­mír dr. volt miniszter, táblaelnök, Bacsák és Balcár szavazó bírák jelentek meg talárban. A tábláéluök talárján tenyérnyi széles va­lódi hermelin van. Tárgyalás közben a talár tartozéka, az evangélikus papok sapkájához hasonló „kapucni44 a tárgyalóasztalon fek­szik és az Ítélethozatalnál felteszik. Meglátszott a bírókon, hogy az újszerű viselet még szokatlan. Egy kis „lámpalázuk44 volt. amikor először bevonultak benne a te­rembe. Aláírták az angol-német kereskedelmi szerződést Berlin, december 3. A német-angol ke­reskedelmi és hajózási tárgyalások tegnap, december 2-án befejezést nyertek a Foreign Offioeban. Német részről Schubert miniszté­riumi igazgató és a londoni német nagykö­vei, angol részről pedig a külügyminiszter és Lord d‘ Abernon Írták alá a jegyzéket A szerződés szövegét pénteken, december 5-én hirdetik ki Berlinben és Londonban. A „So- cialdemokratische Pressedienst44 szerint a szerződés 5 évre szól. Anyagilag a kölcsönös „legtöbb előnyben való részesítésire van föiépitéve a megegyezés s ha bár a 26 száza­lékos jóvátételi leadás kérdését egyelőre csak kereskedelmileg sikerült megoldani s nem elvi ,meg politikai módokon, meg van a remény arra, hogy a közeljövőben ezt a kérdést is elintézik. — A német sajtó öröm­mel veszi tudomásul, hogy a birodalomnak immár a két legnagyobb kereskedőnéppel — Amerikával és Angliával — igen kedvező szerződése van. Magyarország ügye a jováteH bizottság előtt Páris, december 3. A jóvátételi bizottság gnap több fontos kérdéssel foglalkozott, igy a főbiztosok költségvetésével, néhány in na- tura szállítással, a luxemburgi szénnel és fő­leg az osztrák-magyar háború előtti adóssá­gok fölosztásával. Ezenkívül megállapították a hajdani osztrák-magyar monarchia terüle­tén lévő állami javak becslésének módoza­tait. — Az osztrák-magyar háború előtti adósságokat, melyeket eddig forintokban (flo- rint) számítottak, átszámították papirkoro- nákra (1:2 elv szerint). Magyarország jóvá­tételi fizetségeinek a jóvátételi bizottság 1924 február 24A döntése alapján 1928-ig morató­riumot adtak, csak a Jugoszláviának Pécsről szállítandó napi 880 vagon szénre nem ka­pott Magyarország halasztást. E szállításba azonban belekalkulálják a magyar kormány kérelmére a budapesti jóvátételi bizottság és a főbiztos költségeit is. A parlamenti munkák befejezése. A legutóbbi napokban felmerült az a terv, hogy a képviselőház már a folyó héten fejezné be karácsony előtti munkáit. Ebben az esetben csakis a határidőhöz kötött javaslatok nyer­nének elintézést, mig a nyugdíjasok illet­mény: endezése ismét bizonytalan időre el­tolódnék. Sppmtgi elítéli íz ellenzék passzivitását A megértést sürgeti — Bethlen hallandó a pártvezérek konferenciájához hozzájárulni — Apponyi szerint a szocialisták voltak a pénteki események előidézői

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom