Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)

1924-11-04 / 250. (698.) szám

Kedd, november 4. Meghalt Nagyatádi Szabó István Budapest, ■ november 3, Szombaton délután érkezett a fővárosba az a hír, hogy Nagyatádi Szabó István volt íüldmivelésiigyi miniszter erdőüsokonyaii otthonában szivszélhüdés kő veik eztében meghalt. Nagyatádi haláláról a főváros meg­döbbentve értesült. Lapja, a Magyar Falu kü­lönkiadásban jelent meg s azt írja, hogy a kisgazdaképviselök és Nagyatádi barátai sír­tak, áruikor meghallották vezérük káitasztré­fád át. Nagyatádi csütörtökön reggel utazott el Budapestről Erdőcsokonyára, hogy az utolsó •hetek viharos politikai helyzetéből támadt izgalmakat otthonában, családjánál kipihenje. Szombaton reggel vadászfegyveréért ment, hogy azt vállára vegye és körülnézzen gaz­daságában. A szoba ajtajánál megtántörő­dött, szédülés fogta ef, összerogyott. Csa­ládja igy talált reá. Eszméletét nem nyerte többé vissza s délután egy órakor meghalt. Halálát a körorvo-s konstatálta, aki kétoldali agyvérzést állapított meg. Titkára szerint hetek óta gyöngélkedett. Panaszkodott, hogy a nyakán a főütőér bi­zsereg, forr óságot érez és gyakran vannak szédülései. 0r scfk'at látni sem akart, csu­pán két orvosképviselővel: Éhn Kálmánnal cs Barta Szabó Józsefjei engedte magát megvizsgáltatni. Az utóbbi megállapította, bőgj' Nagyatádi agyi ütőérelm eszesedésben szenvedett. Temetése ma délután volt Erdőcsóko- r.yán. A kormány Nagyatádi Szabó Istvánt a nemzet halottjának tekinti. A kormány és a nemzetgyűlés tagjai s az összes gazdaszervezeteik küldöttségei kü- 1 ön vonaton utaztak le ErdŐcsokonyára. A kormány nevében a miniszterelnök búcsúz­tatta el a volt földművelésügyi minisztert. Bethlen miniszterelnök a Hortobágyon, vadászat közben értesült a halálesetről. A hir megdöbbentően hatott rá és könnyeket fakasztott szeméből. Mayer János, az egy­séges párt elnöke nyilatkozott a haláleset­ről, kijelentette, hogy a pártot' pótolhatatlan veszteség érte, mert Nagyatádi helyét senki sem tudja egyelőre betölteni. Az egységes párt őszinte gyászának érzésével akarja be­bizonyítani, hogy sohasem fog letérni a de­mokratikus nemzeti agrárpolitika útjáról. Horthy kormányzó meleg részvéttáviratot intézett az özvegyhez s a ravatalra koszo­rút küldött. Nagyatádi 1863-ban született Erdőcso- konyán. Ott végezte el a hat elemi iskolát. A katonai esztendőket a kaposvári gyalogez­redben szolgálta és mint szakaszvezető hagyta el a. katonaságot. Mint önéletrajzában megírta, volt arató-munkás, részescséplő, napszámos, fuvaros, erdei famunkés. 1908- ban választották meg országgyűlési képvi­selőnek Nagyatádon. 1918-ban az egynapos Hadik-kabinetben föld mi vetés ügyi miniszter volt. A Károlyi-kormány alatt kisgazdami- uiszter volt, tagja volt a Berinkey-kormány­Szerda: MARÉK ANTAL: A „tanár11 ur. Csütörtök: KOVÁTS MfKLÓS: Az utolsó akkord. Péntek: MÉCS LÁSZLÓ: Péter hajóján. (Vers.) Szombat: STRELISKY JÓZSEF: Álom. Vasárnap: SEGESDY LÁSZLÓ: Hitem himnusza. (Vers.) — NYÁRY ANDOR: A lakodalom.-——•- ■■■mi UfgpJiHnr—*■■■- — — A budapesti őszi tárlat — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Erdélyi Árpád. Mulí vasárnap nyílt meg az Országos magy. képzőművészeti társulat idei őszi tárlata a városligeti Műcsarnokban. Rendszerint a kiállítási termek sorrendjében ismertetjük a tárlat anyagát, de ezúttal helyénvalóbbnak, találjuk, a művészek névsora után igazodni, hogy a lehetőség szerint teljes áttekintést szerezzünk a tárlatról. Mi is sajnálattal álla­pítjuk meg, hogy az idei tárlat kevésbé si­került és talán még sohasem zavarta a ko­moly művészi nívót annyi dilettantizmus, mint az idei őszi tárlaton. Azonban nem engedhetjük meg magunknak azt a kö­zönyt sem, mellyel a legtöbb budapesti lap­társunk, kivéve a P. Lloydot és a Világot, az őszi tárlat kritikáját elintézi. Egy egész sor névvel találkozunk a százötvennél is több kiállító között, amely nevek a legutóbbi tárlatokból a mi közön­ségünk előtt is kevés kivétellel ióhangzá- su művésznevek: Bardócz Árpád, Berkes Antal, Bosznay István, Brüll Aladár, Csa­tiak is s 1919 márciusában lemondott,mert kifogásolta Búza Barnának a nagybirtokok szocializálására és termelőszövetkezetekké való átalakítására irányuló akcióját, A kom- rnün ideje alatt visszavonult. Azután vala­mennyi kabinetben miniszter volt. Nagyatádival csütörtökön, közvetlen el­utazása előtt beszélgetett Szomaházy István. A beszélgetést egy budapesti lapban meg­írta. — öregségemre — mondotta Nagyatádi _ végképpen hazatérek falusi házamba, ahol nem kegyelmes, csak Pista bácsija va­gyok a fiataloknak, kedves komám a régi pajtásaimnak. Ott alkarok meghalni, ahol fia­talságomat el töltöttem. Nem sok van már hátra. Minden fajtám a hetvenedik év körül szokott meghalni, én pedig már betöltöttem a hatvanegyet. Elmondotta, hogy ifjúságában sokat nélkülözött. Harminc holdat szerzett, tizenötöt a felesége örökölt Amióta az em­berekben csalódott, azóta busongásra hajló. Egész az Eskütt-ügyig optimista volt A be­szélgetést igy fejezte be: — Famíliám unos- untig hajtogatja: Gyere haza! A gyászszertartást Ravasz László re­formátus püspök végezte. Az ország összes községeiben ma délután két órakor, a teme­tés órájában megkondnltak a harangok. Szent-lyány Benes külpolitikájának közgazdasági vonatkozásairól Prága, november 3. Szelit-Ivány József a képviselőház kül­ügyi vitájánál mondott nagyszabású beszé­dében szólt Benes külpolitikájának közgaz­dasági vonatkozásairól is. Első eset, — mondotta — hogy a kül­ügyminiszter ur nagyobb fontosságot tulaj­donit a közgazdasági élet és a külpolitika összekapcsolódásának, mikor azt mondta, hogy a megkötött kereskedelmi szerződé­sek összhangban állanak az állam közgazda- sági érdekeivel és hogy a további kereske­delmi kapcsolatok létesítése programszerűen folyik. Nem tudom, hogy a külügyminiszter ur ezirányu programja határozott és erős vonalakból áll-e, de amennyire a létező ke­reskedelmi szerződésekből, valamint a tár­gyalások tempójából következtetem, a pro­gram rossz. A cseh-szlovák köztársaságnak állam­pénzügyi és államgazdasági helyzete minden más államénál inkább attól függ, vájjon le­hetővé teszi-e a termelés, különösen az ipari termelés nagy fölöslegének külföldi elhelye­zését Köztudomású mindenki előtt, hogy sehol Európa területén oly nehéz terme­lési viszonyok nincsenek, mint itt. Első és legfontosabb teendője volna a kormánynak a termelést megkönnyíteni, a termelési költségek nívóját a szomszédos ál­lamokkal arányba hozni és ezáltal a nagy és olcsó termelési lehetőségeket biztosítani- Az ipari termelés olcsóbbátételének első kö­vetkezménye volna a mezőgazdasági terme­lés nagyfokú olcsóbbodása és azok a szo­ciális aggodalmak, amelyek a termelés vé­delme megokölására mindig felszínre kerül­nek, teljesen elvesztenék jelentőségüket mert a legfontosabb közszükségleti cikkek és az élelmiszerek olcsóbbodása következ­nék be. És a termelés fellendülésével a mun­kanélküliség súlyos problémája egyszerre megszűnne. — A közgazdasági élet minden vonalon nagy fejlődésnek indulna és sokkal inkább elbírná azokat a súlyos adóterheket, amelye­ket viselnie kell, hogy az állami költségve­tés egyensúlya biztosítható legyen, vagy legalább is megközelittessék. A Rasin-féle valutapolitika a külföldi relációkban az ál­lam pénzügyi helyzetére jó befolyással volt, WUlimiliiülHBWBBMBtB—aUWBLBtMBMiIBI Hlllill WIIIMIII I azonban az a konjunkturális haszon, ame­lyet az idegen valutába felvett kölcsönöknek jobb cseh koronával való visszafizetése eredményezett, az állam polgárainak zsebé­ből és a közgazdasági élet ütőerét alkotó tő­kéből került ki. Ennek a valutapolitikának egyedüli rugója a cseh nemzeti önérzetnek a tuitengése volt és a „nasa koruna44 jelszava alatt növeke­dett. Agrárvámok és alacsonyabb valuták kellenek — De a külügyminiszter urnák gazda­sági programja azért sem jó, mert mig az ipar vámvédelmét nagy mértékben felöleli, addig a mezőgazdaság létével vagy nemlétezé- séve! egyáltalán nem törődik. — A legerélyesebben és leghatározot­tabban állást kell foglalnom az agrárvámok behozatala vagy megfelelően való fölemelé­se érdekében mindaddig az ideig, amig nincs meg a lehetősége egy minél nagyobb terü­letet felölelő vámszövetség vagy gazdasági föderalizmus létrehozásának. — Követelnem kell, hogy a valuta a mainál alacsonyabb fokon, a tényleges vi­szonyoknak megfelelően stabiüzáltassék. — Amikor 1922-ben főleg a Valuta nagy­fokú emelkedése folytán a gazdasági krízis óriási pusztítást végzett a közgazdaság min­den ágában, akkor azt mondták, hogy Cseh-Szlovákia a gazdag állam és szegény polgár hazája. — Azóta a krízis állandósult, az állam polgárai szegényebbek, a közgazdasági élet vértelen és az állam újabb pénzügyi nehéz­ségekkel küzd olyannyira, hogy a rossz hi­telviszonyok dacára, kénytelen ismét és is­mét újabb összegeket elvenni a termelésre szánt magántőkéből. A legteljesebb káosz, a legnagyobb labilitás, az üzleti kalkuláció csaknem teljes bizonytalansága jellemzi a közgazdasági életet, tetézve el nem viselhető adóterhekkel. Ezt eredményezi a külügymi­niszter ur gazdasági programja, ez a nyil­vánvaló destrukciója az államfentartó köz­gazdaságnak és ennek következményei és vége egyszerűen bcláthatatlanok. lány Béla, Dolányi Benczúr Ida, Egyed Erna, Fábiánná Biczó Ilona, Éried Pál, Józsa Károly, Karlovszky Bertalan, Kemény Nán­dor, Kézdi-Kovács László, Knoppné Curtis Gertrud, Kóbor Henrik, Kövesdy Géza, Kun- wald Cézár, Maróthi-Major Jenő, Makoldy József, Mányai József, Márton Ferenc, Me­rész Gyula, Mérő István, Nádler Róbert, Páliya Cölesztin, Poll Hugó, Pörge Ger­gely, Romek Árpád, Rottmann Mozart, Sárkány Gyula, Szántó Lajos, Szlányi La­jos, Telek Antal, Udvary Pál, Várady Gyula és Vigh Bertalan. Közöttük kollektív kiállítással szerepel­nek: Szüle Péter, Kárpáthy Jenő, Komáro- rnii-Kacz Endre és Komáromi-Kacz Endréné. Szüle Péter lehiggadt, biztos célkitű­zésű munkáival erősen kiemelkedik a többi kiállítóik monoton képtömegéből, de Kár­páthy Jenő is, különösen uszodi tájképeivel, e genre egyik leghivatottabb művelőjévé té­pett elő. Kár, hogy helyünk nem engedi e két kiváló festőpoétának részletesebb is­mertetését. Komáromi-Kacz Endre és uagytudásu felesége nem hoznak újat a kol­lektív kiállításuk során, de a nagyközönség átlagizlését talán senki sem elégíti ki ná- luknál jobban. Nehány uj nevet is érdemes megje­gyezni az idei őszi tárlatból. Tájképfestők: Aradi-Edvi Illés Jenő, Baransky E. László, Barkász Lajos, Dayka Antal, Endré- né-Debreczeni Bárány Margit és Gaál Fe­renc. Portrékat és figurális kompozíciókat a következők állítottak ki: Balogh Margit (Szeged), Bayer Ágost, Bednár János, Zen- tai Gróf József, Gulyás Sándor, Gyenes Lajos, Kohányi Károly, Senyei József, Uitz János, Vadász Géza, B. Vaszkó Ödön és Weisz Margit. Az uj festők legjelesebb képviselői kö­zül Gulyás Sándornak „Szent György lo- vag“ cimü képe tűnik fel igen érdekes deko­ratív törekvéseivel. B. Vaszkó Ödön „Sztrájk a gyárudvaron14 az impresszioniz­mus jeles terméke. Rendkívül értékes End- réné-Debreczeni Bárány Margit nagybá­nyai tájképe, ö a legjobb a most bemutatko­zott női tájképfestök között, viszont a figu­rális csoportban legjobban tetszett nekünk Weisz Margit „A vice leánya44 cimü vászna, mely a legjobb francia modernekre emlé­keztető, igen hatásos munka. \ Menyasszonyi kelengyék áruháza t \ Saját készítmény!! finom férfi £ \ £P^ és nő* fehérnemű, asztal- £ \ ----- térítők és mindennemű lenáru £ Ár usítás nagyban és kicsinyben £ líVTIVfVt fflfftyyffff wJ* AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÁaÁ onyi kelengyék áruháza gyban és kicsinyben » >MiTfrrifi t VTTf f ffTTTTTff TTfTOtf TTfff I Englis kritikája a költségvetésről Prága, november 3. A jövő évi állami költségvetéssel csupán két lap foglalkozott eddig. A Lidové Noviny vezetőhelyén Englis képviselő ad rövid bírá­latot a költségvetésről, amelyet teljes mér­tékben osztunk. A költségvetés összeállításá­nak legújabb módja mellett az állam pénzügyi helyzetéről nem tudunk magunknak világos képet alkotni. A posta és vasutügy manapság annyira közügy, hogy az államnak nem sza­bad ezeket kereskedelmi vállalatok gyanánt kezelni. A költségvetés egyáltalán nem mond­ható kedvezőnek, mivel egy 21 milliárdos költségvetés 10 centimes árfolyam mellett nem volna annyira súlyos, mint a mai 14 mil­liárdos 15—16 centim árfolyam mellett. A költségvetési defláció még nincsen be- beíejezve. A költségvetés itt már nem is annyira pénzügyi, mint inkább nemzetgazdasági kér­dés, mivel a közgazdasági életet nem fenye­geti a deficit, hanem a költségvetés a ter­melésre és versenyképességre gyakorol bor­zalmas nyomást. A Tribuna vezércikke is ugyanezeket a megállapításokat teszi s hozzáfűzi, hogy a költségvetés boniíását nem csupán a fedezet­len hiány, hanem annak abszolút magassága dönti el. Nagyatádi halála nem változ­tat a kisgazdák politikáján Budapest, november 3. (Budapesti szerkesztőségünk telefon­jelentése.) A magyarországi politika ma tökéletesen Nagyatádi halálesetének be­folyása alatt áll. Általában meg vannak arról győződve, hogy a kisgazdák politikai hely­zete Nagyatádi halálával semmit sem válto­zik. Hívek maradnak Nagyatádi program­jához s már csak kegyeletből sem térnek e! a Bethlennel megkötött megegyezéstől s bennmaradnak az egységes pártban. A nemzetgyűlés holnapi ülését Nagya­tádi emlékének szentelik. Az ülés megnyitása után Szcitovszky liázelnök elparentálja Nagyatádit, majd az egyes pártok szónokai méltatják érdemeit. Nehézségek a jugoszláv-ofasz tárgyalásokon Zürich, november 3. Triesztből jelentik a Ntue Züricher Zeitungnak: A velencei olasz-jugoszláv konferencia a vasúti kérdé­sek tárgyalása alkalmával nehézségekre üt­között. ügy hírlik, hogy a jugoszláv dele­gáltak, tekintettel a belgrádi mimszter- krizisre még a tárgyalások befejezése előtt visszautaznak Jugoszláviába. Nagyon gyér az őszi tárlat szobrászati része. Becsületes akadémikus munka Marcup Béla „Sphynx“-márványszobrocs- kája, Glatter Gyula és Petri-Pick Lajos női arcképei, valamint Seregély Dezső poétikus plakettjei. Az őszi tárlat ezidén igen érdekes mó­don a Magyar Hadtörténelmi Muzeum kiállí­tásával bővült. A szobrászati anyag hijján a XI. teremben (szoborcsarnok) háborús em­lékeknek és jelvényeknek sikerült, szaksze­rűen rendezett gyűjteményét helyezték el. A különböző ezredjelvények sok ezer száma valósággal imponál és emlékeztet ... A városok áldozatkészségének szobrait minia­tűrökben láthatjuk e kiállításon, melyben számos régi csatakép, zászló és különböző hadiemlék egésziti ki a sort. I. Ferenc Jó­zsef gyermekkorabeli ezredtulajdonosi egyenruhája és tábornagyi díszruhája a ré­gi monarchia történelmének néma szinbólu- mai. Az 1848-iki szabadságharcból való ér­dekes hadi dokumentumok és a világháború sok más jelvénye és emléktárgya tesz ta­núságot arról a gazdag anyagról, melyet a Magyar Hadtörténelmi Muzeum gyűjtött egybe. A Hadtörténelmi Muzeum kiállítását Horváth Károly rendezte, de ott láttuk a megnyitásnál Olysói Gabányi János tábor­nokot és Aggházy Kamii alezredest, akik értesülésünk szerint annak idején lerakták a Magyar Hadtörténelmi Muzeum alapjait. Más lapra tartozik, hogy ez a liadiemlék- kiállitás t összekapcsolható-e a Műcsarnok tárlatával, de ennek jelentőségét is egészen más modorban illett volna méltatni, nem pedig úgy, mint némely laptársunk tette. S ____

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom