Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)
1924-11-04 / 250. (698.) szám
Kedd, november 4. 3* Fantasztikus hir Benes és Zita találkozásáról A bécsi monarchisták lapjának hihetetlen • cikke Prága, november 3. Az őszire legitimisták lapja, a Sta.ats- wehr szombati számának első oldaláén „Ottó császáír megkoronázása Csehország királyává" címmel fantasztikus cikket közül. A cikket csak mint politikai kuriózumot lehet felfogni és annak állításait semmiképpen sem lehet hite Kérdem lő értesülésnek elfogadni. A cikk szerint Benes ez év szeptemberének elején inkognitóban Lequeitóba utazott és tanácskozott Zitával és kifejtette előtte, hogy a cseh-szlovákiai „korniányliü eleinek" Ottó császárt szerelnék az állam elén látni és Prágában a Vencel-koronával megkoronázni. Ausztria-Magyarország és Cseh-Szlovákia azután jelenlegi állami határaikat fentartva. gazdasági és politikai dunai konföderációt alkotnának. A jelentés, amely teljesen hihetetlen, azért Is* érdekes, mert egy oly pártlap közli le, amely eddig a legdurvább módon támadta Benest. Kétségtelen, hogy a bécsi lapnak ezt a hírét hivatalosan meg fogják cáfolni. A viíágfeálböra az iskolákban A sátán és az isten — Fő a kereskedelmi összeköttetés Prága, november 3. A Ganiegie-alapi’tvány bizottsága a napokba u egy könyvet adott ki, amely a használatban lévő iskofekönyvek szellemét vizsgálja meg, hogy mennyire alkalmasaik a nemzetközi együttműködés gondolatának ápolására. A bizottság tanulmánya egyelőre a francia, angol, olasz, belga, osztrák és bolgár iskolák tankönyveit dolgozza föl. A francia könyvekből vett idézetek azt mutatják, hogy a francia tankönyvek valósággal gyűlölettől izzanak a németek ellen. A legtöbb iskolakönyv éles sziliekkel festi a németiek barbárságát. Németország úgy különbözik Franciaországtól, mint a sátán az Istentől, vagy Ariman Orimizdtói. A franciákat a könyvekben becsületesség, nagylelkűség, szótartás, lelki nagyság, méltóság a szerencsétlenségben jellemzi, inig a németek ravaszak, kegyetlenek, alacsony leik üek, kár- örvendök és brutálisaik. A francia középiskolák egyik tankönyve hangsúlyozza, hogy a békeszerződések érvényességét nem szabad kétségbevonni, majd igy ir: „A győzelmes szövetségesek Németországgal szemben olyan nagylelkűséget tanúsítottak, amelynek a világtörténelemben nincsen példája. Nem vezette őket a bosszuállás szelleme, ami pedig igen természetes lett volna, nem fizettek meg Német országnak bűneiéit, hanem a.z igazságosság békéjét és' a nagylelkű jóvátételt alkalmazták vele szemben, anélkül, Wgy a magük jövőjét ezzel a bűnös és veszedelmes nemzettel szemben biztosították volna. A német alkotmány 148. szakasza jlupéra tive kimondja, hogy az iskolákban a tanításnak abban a szellemben kell folynia, mely a népek békéjét szolgálja. Az alkotmánynak ezt a rendelkezését azonban a legtöbb német iskolában mellőzik s tankönyveik főleg a Hohenzollernek kultuszát szolgálják és a német nép nagy kulturmunkájának jelentősége egészen eltörpül a hatalmas hadigyő- ztÍrnek fölsorolása mellett. Amíg a francia tankönyvek a háború előidézését teljesen a központi hatalmakra hárítják, addig a német iskolakönyvek az angolt és a franciát okolják a háború kitöréséért. Rendkívül érdekes, hogy a mai német köztársaság iskoláiban a köztársaság' államformák bűnének mondják az összeomlást % hevesen kritizálják a mai német alkotmányt. Az olasz tankönyvek legnagyobb része nemes hangon szól az emberi ideálokról, a népek meg léséről és az áldásos békéről. Nem gyalázzák az ellenséget, sőt barátsággal és részvéttel szólnak a legyőzőitekről. Mégis hangsúlyozzák, hogy Olaszország a békeszerződésekben igen kevéo eredmén_ t ért el és különösen azt fejtegetik, hogy Dalmáciának olasznak kell lennie s az olasz ifjúságra vár a föladat, hogy Dalmáciát megszerezze. Az angol tankönyvek óvatosan tárgyalják a világháborút Az iskolai utasítások szerint a nemzeti ' és nemzetközi szempontoknak leheiöen összhangban kell lenniük. Amíg régebben az angol középiskolákban csak az angol történelmet tanították, ma már sokat foglalkoznak a többi nemzet történetével is. A népszövetség gondolatának szükségességét minden tankönyv hangsúlyozza. A történelemoktatás célját egyébként igen érdekesen fejti ki a hivatalos iskolai utasítás: „A gyermekeket meg kell arra tanítani, hogy mi minden népet tisztelünk, akár barátunk volt, akár ellenségünk, mert valamennyivel kereskedelmi összeköttetésben vagyunk, vagy leszünk s a kereskedelmi összeköttetés eredményeinek a kölcsönös tisztelet és szimpátia az élőtől tét ele." A bolgár iskoláköny.vekben szerbgyülö- let lángol s nem rejtett céljuk az ifjúságot a re vűiiis háborúra előkészíteni. Az összes európai iskolaköuyvek között az osztrákok a legtárgyilagosabbak. A Carncgie-alapitvány érdekes kötete mindenesetre sok értékes adatot tartalmaz az egyes népek közoktatási szelleméhez, de nagy hiánya az, hogy az iskolák tanítóinak és tanárainak szóbeli előadásairól nem tartalmaz adatokat. Az pedig a tankönyveknél még érdekesebb lenne. ♦ ♦»♦♦♦♦»»♦♦♦•»♦♦ Merénylet Prím© de üiwera ellen Paris, november 3. Barcelonai jelenté- han szolgálati revolverével kétszer rálőtt sek Primo de Rivera tábornok ellen merény- Primo de Riverára, aki letet követtek el a marokkói fronton. A tűz- karján meg is sebesült, vonalból egy tiszt érkezett vissza, ki jelen- Azonnal haditanács ült össze, mely a test tett a tábornoknak, aki heves vita után katonatisztet elitélte. A merénylő apja a ka- gyávának nevezte. A tiszt erre fölindul'ásá- taloniai mozgalmak egyik vezére. Az olasz-magyar érddikMssés Az I! Nouva Paese cikke a dunai-antantról Rónia, november 3Az 11 Nouva Paese ,.Dmia-autant“ című nyilván inspirált cikkében ezeket Írja: — Diplomatakörökben figyelemmel kísérik azt a Prágából kiinduló katona politikai törekvést, amelynek az a célja, hogy a kisan- tant államokat szorosabban egybekapcsolja. Janet francia tábornoknak egy cseh folyóiratban megjelent cikkére hivatkozik, amelyben pontos statisztikai adatokkal van igazolva, hogy a kisantantnak békében is nagyobb hadereje van, mint volt az osztrákmagyar monarchiának. Ezzel szemben Itália csak Magyarországra számíthat, amely kiegyenliíheletlen érdekellentétek miatt nem léphet be a kisI antantba. Magyarország szerény keretű, sze- I rény katonai erejű állam, de emeltyűje lehet I egy távolba látó politikának: annál inkább, j mert Magyarországnak nagy és fontos pof:- í tikai jövője van és hisszük, hogy a dunai i komplikált játékban kormányunk is ennek ! megfelelően értékeli. Másik kedvező elem a még gyenge, ttó holnap kompakt és erős Ausztria, melyet igyekszünk Németországtól elválasztva tartaniA Jugoszláviával való barátságot a cikk aláaknázottnak látja két okból. Az Adrián való kölcsönös irredenta miatt és Jugoszláviának a dunai érdekek felé való gravitálása miatt. Wii-Pel-fii hadserege megadta magái Newyork, november 3. Shanghaii jelentések szerint Wu-Pei-Fu hadserege megadta magát. A Csangszolin vezetése alatt álló mandzsuriai csapatok megszállották Csing- vangtau kikötőjét. A csili haderők mindenütt visszavonultak, Shanghaikwan védői is kapituláltak. Csangszolin föltartózhataüanul halad Peking felé. Tiencsinbe angol csapatok érkeztek, akik védeni fogdáik az orosz érdekeltségeket is, mig a német érdekeltségek védelmét az amerikaiak vették át. A városban veszedelmes a helyzet. Wu-Pei-Fu megvert hadseregéből ezer és ezer katona ömlik Tiencsinbe. A kínai negyedben kitört a pánik. A japánok csapatokat szándékoznak partra száliltani, hogy tiencsini és pekingi kolóniáikat megvédjékNewyork, november 3. Pekingi jelentések szerint Huangfu tábornok uj kormányt alakított. Peking, november 3. Csao-Kun elnök végleg lemondott. Az összeköttetés kelet ■felé megszakadt. A Tiencsinbe utazó nemzetközi vonatot Yangcsunnál megállították, tekintve, hogy a környéken nagy ütközetek folynak. Tienesin, november 3. Fengjusbiang és Wupeifu között béketárgyalások kezdődtek. Mindketten aláírtak egy fegyverszüneti szerződést. A harcok minden fronton megszűntek. SrameM miiiteilcr Mónira Seises miniszter A esek néppárt Benes külpolitikája ellen — Külpolitikai disszonancia a koalícióban Prága, november 3. A párt most qzt követeli, hogy legyen Az a látszólagos összhang, amely Benes .meg a joga ahhoz, hogy saját külpolitikai külpolitikájával szemben a koalíció köré- programjával léphessen a választók elé. A ben mutatkozott, zavaros disszonanciákba párt arra akarja nevelni választóit, hogy megy át. A cseh néppárt pár nappal ezelőtt jobban érdeklődjenek a külpolitikai ügyek, megtartott pártnapján határozatot hozott és í mint a belpolitikai civakodások iránt, kimondotta, hogy A külpolitika nem lehet egv ember a párt nem helyeselheti, ha a cseh-szlovák monopóliuma. külügyminisztérium támogatja azt a Irán- A párt politikusai és sajtója fokozottabb cia kormányt, amely katolikusellenes kul- figyelmet szentelnek ezentúl a külpolitikának, turharcoí kezdett. Sraniek miniszter lapjának éles támaA párt mértékadó személyiségei azt a dúsa azért is jelentős, mert megbízatást kapták, hogy a cseh-szlovák a külügyi vitánál a néppártnak egyetlen külpolitikának különleges figyelmet, szentel- szónoka se$n szólalt fel. jenek. E párthatározat következményei már A párt azonban nemcsak Benes ellen, jelentkeznek és élénk világot vetnek a koa- de az egész Hradzsin-politikával szemben licióban uralkodó véleményeltérésekre. harcot kezd, mert egy hírében kifogásolja Benes csütörtökön mondott expozéjában azt, hogy a londoni követség vezetésével a néppárt követelését figyelmen kívül hagy- Masaryk János követségi tanácsost akarják ta, ami arra késztette a párt lapját, hogy megbízni. A diplomácia történetében szo- heves támadást intézzen a külügyminiszter katlan eset — irja — hogy egy államfő fia ellen. A lap kijelenti, hogy Benes beszéde a vegye át az állam egyik külképviseletének régi osztrák trónbeszédekre emlékeztet, vezetését. am gyekben nem volt más mint meghajlás „ r, ..... ,. minden oldal felé. A néppárt azt várta, hogy Kramar Benes politikája ellen Beres reagálni fog a pártnak követeléseire. De más oldalról is támadás éri Benes Benes a néppártnak követelését töké- külpolitikáját. A Národni Listyben Kramár ietesen ignorálta. élesen állást foglal Szovjetoroszországnak de Prága, november 3. A párt most qzt követeli, hogy legyen Az a látszólagos összhang, amely Benes meg a joga ahhoz, hogy saját külpolitikai külpolitikájával szemben a koalíció köré- programjával léphessen a választók elé. A ben mutatkozott, zavaros disszonanciákba párt arra akarja nevelni választóit, hogy megy át. A cseh néppárt pár nappal ezelőtt jebban érdeklődjenek a külpolitikai ügyek, megtartott pártnapján határozatot hozott és mint a belpolitikai civakodások iránt, kimondotta, hogy A külpolitika nem lehet egv ember a párt nem helyeselheti, ha & cseh-szlovák monopóliuma. külügyminisztérium támogatja azt a Iram A párt politikusai és sajtója fokozottabb cia kormányt, amely katolikusellenes kul- figyelmet szentelnek ezentúl a külpolitikának, turharcot kezdett. Sraniek miniszter lapjának éles támaA párt mértékadó személyiségei azt a dúsa azért is jelentős, mert megbízatást kapták, hogy a cseh-szlovák a külügyi vitánál a néppártnak egyetlen külpolitikának különleges figyelmet, szentel- szónoka sern szólalt fel. jenek. E párthatározat következményei már A párt azonban nemcsak Benes ellen, jelentkeznek és élénk világot vetnek a koa- de az egész Hradzsin-politikával szemben licióban uralkodó véleményeltérésekre. harcot kezd, mert egy hírében kifogásolja Benes csütörtökön mondott expozéjában azt, hogy a londoni követség vezetésével a néppárt követelését figyelmen kívül hagy- Masaryk János követségi tanácsost akarják ta, ami arra késztette a párt lapját, hogy megbízni. A diplomácia történetében szo- heves támadást intézzen a külügyminiszter katlan eset — irja — hogy egy államfő fia ellen. A lap kijelenti, hogy Benes beszéde a vegye át az állam egyik külképviseletének régi osztrák trónbeszédekre emlékeztet, ; vezetését. am gyekben nem volt más mint meghajlás „ r, ..... ,. ,. minden oldal felé. A néppárt azt várta, hogy Kramar Benes politikája eiien Beres reagálni fog a pártnak követeléseire. De más oldalról is támadás éri Benes Benes a néppártnak követelését töké- külpolitikáját. A Národni Listyben Kramár Ietesen ignorálta. élesen állást foglal Szovjetoroszországnak de "r>^^öoöö^^toöööcdbőóoba%X5C5%x%»ÖDÖöoa30őö^2ocöö£^<^3Cööddodoi ö igazgatók! Gyárosok! Nagykereskedők! Építészek! Bevásárlók! g ö §/c£$<spf»ís nzrsnerí&ai foiiíenttgiis szía d Sürgönyeim: Wiíjon ízesít F jfessaecd"1"! ifrivsfvn I sasÉSE-oaT™ ............. ■ ■ I t &fiZÉ j r'fo«*Ív&m%goz \ éwöfeöt gpffK 8 Telefon szám: 9S60. S! «a bégjei vétisiízérntfisacas; nélikiit, wnegmvíksvm O g W1E1WI & CIE, (Pvaéue 81., 5, § CXXXXXXX^>QOOOOOOOQOOOOQOOC^OOOODOOOQCXXXX>OOOQCOOOOOOOOQCCOCQQOQC^ jure elismerése ellen s kijelenti, hogy minden állam elismerheti a szovjetet, de Cseh-Szlovákia nem követheti példájukat. Cseh-Szlovákia a szlávok árulóinak és az amerikai Baldwin-cég között a mozdony- nyujthatja kezet. A csehek nem hagyhatják el Oroszországot szerencsétlenségében. •-Mi «■»•**♦♦»<►♦♦♦• ♦*♦*««■<! Oí »*•»♦“•*♦♦♦<>♦ t.0 ♦<£•■»« A miniszterek ersképcsarnska Udríai Prága, november 3. Uürzal Ferenc neinawtvOdulrni miniszter valamikor ii kieseti volt, amióta korosabb, azóta a eseti agráriusokat boldogítja. Rmáirheteilen katona, a csehszlovák deiivokrail\us hadsereg egyik energikus szervezője. A f tiszteknek legutóbb kardot adott a tekintélyük fokozása céljából, mert más értelme nincsen érmék a csillogó szerszámnak, melyről mindenki tucüa, hogy a háborúban a trén- kocsik alján rozsdásodott. Udrzal, noha nemrü- vcdelmi miniszter, mégsem teheti azt. amit szeretne, mert mindenki beleszól a resszortjáiha: eh ár, a költő, mint hadseregre iügyvő, továbbá a francia misszió, Mittelliauseir, Födi, a cseh légionáriusok egyesülete', sőt a inunkástestedzö egyesületeik is és mások. És ö -hagyja, mert szerény ember, aki kerüli a fö kik lést. Ezért nem alkart a rajzolónknak sem módéit ülni, amiért kény'beton ek vagyunk egy régi rajzot teközömi. A kép abban a pillanatban készült., amikor Udrzaí kedvenc lapjáról, a Venikoviból értesült a nemzet védd llrni mi- uTSZ’teiriuim benz in botrányáról. >+t***++*+«+*++*o****+*4*4>+**Q**>*++*e**+*<> Az aisgo! választások eredménye: Pasics visszatérése Jugoszláviában Belgrád, november 3. Timotievics Koszta, dezignált miniszter- élnek a saját szempontjából sokkal komolyabban veszi feladatát, mint azt akár a trón, akár a pártok, vagy a közönség gondolta volna. Minden kudarcon keresztül szigorúan kitart kabinetalakitási kísérletei mellett. Jellemző, hogy a demokrata párthoz tartozó Timotievicset a párt lapja, a Demokra- tija támadja a legélesebben, vállalkozását Da- vidovics és a párt elleni merényletnek mondja. A küszöböli álló gyökeres politikai változás előjelei különben máris észlelhetők a közéletben, hiszen dr. Kosutusot, Radics vejét egy pártgyülésen a csendör- ség életveszélyesen megsebesítette. Újvidéken pedig politikai tőikét akarnak kovácsolni Jority Fedő; joghallgató meggyilkolásából. A tragikus esetben szereplő tisztek véletlenül mind borvát származásúak, kézenfekvő tehát a vád, hogy' a halálos verekedésben elhajt jogász a hor- váf tisztek szerbehenes érzelmeinek áldozata. A szinte példátlan egyetértéssel fel zúduló közvélemény hangosan követel elégtételt és megtorlást, úgy, hogy a katonai parancsnokság ennek a hatása alatt kénytelen volt a két fö bűnöst kaszárnyaáristommal sújtani. Miután azonban minden csoda csak három napig tart, az áldozat impozáns eltemetésével a figyelem is más irányba fordult, az angol választások felé és máris kialakult a vélemény: Mac Donald megbukott, jön tehát Pasics és Pribicsevics. Mert hiába minden ellenkező póz, a jugoszláv belpolitika felett Londonban és Páris- ban döntenek a szavazók, Timotievics pedig hiába nem akar tréfát érteni, mennie kell, holott még el se jött tulajdonképpen. Hírek Radics meneküléséről Zágrábból jelentik: Vasárnap Radics beszédet mondott, mely a lehető legdurvább sértegetéseket tartalmazta a királyi ház .1l.u. E beszéd következtében azok a hírek terjedtek el, hogy Radics a büntetéstől való félelemben elhagyta az országot. E hírek alapf ......ücnak bizonyultak. I^adics csak Zágrábr hagyta cl, hegy egy környéki faluba n mi- j u népgyülést tartani. A belgrádi szerb lapok ma részleteket közölnek Radics beszédéből, melyekből kiviláglik, hogy a bor/át para^ztvezér többek közt ; V; ...odotta, hogy a nép jobban utálja a királyt, mint Obreno- vics Sándort. Uj választásokat csak úgy lehetne kierőszakolni, ha a király személyét is belevonják a támadásokba, mert ha a tolvaj minisztereket nem lehet felelősségre von 3 akkor a másik alkotmányos faktort kell vád alá helyezni. Udriai — (A kommunisták száma Cseh-Szlovákiában.) A cseh-szlovák kommunista párt végrehajtóbizott- ságának jelentése szerint a kommunista páninak a ■köztársaságban 140.000 tagja van, akiknek G5 százaléka cseh, 23 százaléka német, 6 százaléka szlovák és 3 százaléka magyar.
