Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)

1924-11-13 / 258. (706.) szám

■4 ,v| I Harc, vagy fölfricskázás (g.) Prága, november 12. A költségvetési vita, laimdy a prágai par­lamentiben egy hét fordultával következik, miniden pairiament életében a legjelentősebb esemény. A költségvetés a kormányzat iránti bizalomnak számokba foglalt egyenlege, amely felöleli a kormányzás minden egyes rendes tételét és alkalmat ad miniden parla­mentáris elllíenzékneik arra, hogy a kormány­zás egyes tételeihez kritizálóan és esetleg korrigálóam leszögezze álláspontját. így van ez mindenütt, ahol parlamenta- rizmiiis van, tehát nem tehet így nálunk. Itt nem lehet szó arról, hogy az ellenzék, mint aktiv akarat szólhasson bele az állaim minden polgárának adóiból összetevődő költségve­tésbe, miért itt az ellenzéket a parlamentáris elvek kiforgatásával a nemi számító holt­tömegek stádiumába szorítják és az állam fo­galmádhoz, mint érinthetetlen szentséghez fűzve a kormányzás tényét, ezer praktikával akadályozzák meg azt, hogy az ellenzék kri­tikája belevágjon a kormányzás eleven hú­sába. Az állam idegét emlegetik minden el­lenzéki kritikánál és az ellenzéknek hivatás­szerű s a ko rrek tűm okra irányuló tevékeny- . ségére egyszerűen és lelkiismeretiemül fittyet hánynak. ’ így van ez itt és igy alakulhat a páriá­imén ti helyzet a költségvetés vitájánál is. A koalíció, mechanizmusa ledorongolja ellen­zék minden megnyilatkozását és a törvény­alkotás diktatúrája oly erővel érvényesül, hogy elfuj és elsodor minden ellenzéki akara­tot. Ez a megszokott helyzetkép állhat előt­tünk hét nap múlva is, hacsak a jövő hét szerdájáig eltelő időszakban az ellenzék nem ismeri föl saját magával és helyzetével kap­csolatos kötelességeit. Mert nem elég és nem okos, az ellenzéki politika parlamenti szél- malomharcáért egyedül és 'kizáróan a kor­mány erőszakosságát okolnunk, de a helyze­tet racionálisain kell nézni és nem kell félni annak megállapításától, hogy az ellenzéknek, mint pártok szerteágazó akcióinak, nagy ré­sze van abban, hoigy a kormány és pártjai mindem ülésnapon a fricskáiknak egész gar­madát ütögetik az orrára. Az ellenzéki politika hibáit beismerni nem szégyen, de a realitás utjának keresése. Az ellenzéki politika kötelességei4 kiélezni és mint legsürgősebbet, az ellenzéki biok meg­alakítás át hangoztatni, a reális politikai belá­tás jele. Ezért ébred bennünk bizakodás Mayer József német agiárius képvisel" vasárnapi beszéde nyomán, aki bejelentette, hogy az összes ellenzéki pártok blokszerü összekap­csolódására sürgősen szükség van s a pozi­tívum felié kell haladnia annak a törekvésnek? amit mi évek óta propagálunk. Mert csak a zárt ellenzéki front képes fölvenni a harcot az ellenzékkel szemben mindig kompakt koalíciós fronttal és képes komoly parlamentáris harccal kényszoriteni a kormányt arra, hogy lépjen a reális és az ellenzékkel szemben megértő politika útjára. Csak az egységes ellenzék akciói moz­díthatják ki a mai s pozitív eredményekben szűkölködő helyzetéből az ellenzéket és moz­díthatják ki mai s a hatalmi íelsőbbség elzár­kózó ttságában tobzódó kormányt a taktikájá­nak biztos fedezékéből s végeredményében a kormányzás bitorolt diktatúrájából. Csak az állíthatja helyre itt a megcsufolt parlamenta­rizmust, mert az ellenzék ellenőrző föladatá­nak egységes, céltudatos és a szakkérdések­ben pozitív szakszerűséget fölmutató föllé­pése szerezheti meg a koalíció fertőzött lég­köre által elposhasztoít parlamenti élet szá­mára a politikának valódi kritériumait: a páriáimén tár is erőknek reális egymásra tör­ténő hatását. Amig ez az egységes harc nem lehetsé­ges, addig az ellenzék sorsa a kormány ré­széről a fölfricskázás lesz. Amerikái is foglalkoztatja a szovjet elismerésének kérdése Borah szenátor az elismerés mellett — Amerika a jövőben sem lép be a népszövetségbe Newyork, november 12. Borah szenátor, aki valószínűleg Lodge szenátor utóda lesz a szená­tus külügyi bizottságában, egy Saíisburyban megtartott asszonygyülésen kijelentette, hogy Európa újjáépítése lehetetlen Oroszországnak Amerika által való elismerése nélkül. Nem hiszi, hogy tehet­séges volna a leszerelés problémáját és Európa gazdasági meggyógyitását az orosz kérdés meg­oldása nélkül rendezni. Végül kijelentette Borah, hogy az Egyesült Államok sem a népszövetség­be, se más európai politikai szövetségbe nem lép be. Hol vai§ SMic§: Zágrábban? Londonban? Svájcban? A P. M. H. jugoszláviai tudósítása — Belgrád, november 12. Radies István szökéséről még mindig ellenté­tes hírek vannak elterjedve. A milánói „PIccoIo" jelentése szerint Radies Fiúmén át Olaszországba érkezett és onnan továbbutazott London felé. Zág­rábban azt állítják ezzel szemben, hogy Radies nem hagyta el az ország területét A „Vreme" zágrábi munkatársa azt az információt kapta hor­vát politikusoktól, hogy Radies Zágrábban van és a lakásán tartózkodik. Az újságíró elment Ra- dics lakására, ahol a szolgaszemélyzet közölte vele, hogy Radies otthon van, de nem fogadhatja az újságírót. A „Pravda" jelentése szerint Radies tegnap megérkezett Svájcba, ahová már régóta készült elutazni, hogy beteg veiét meglátogassa. A lap szerint Radies azért utazott el, mert azzal fenyegették, hogy meggyilkolják. 6rtá$i fOMcsctszainlások a svájci Wallesisee padjain Zürich, november 12. A Wallensee parí-i ja in nagy hegycsuszamlások történtek. Egy szikla már tegnap a mélybe zuhant, ma pedig óriási terjedelmű szikladarabok lazultak meg és süppedtek a viz felé. A bediilt kőtömeget több ezer köbméterre becsülik. A vasúti és távírdái forgalom megszakadt s a törmelékek eltakarítása heteket fog igénybe venni. Újabb jelentések szerint még 200.000 köbméternyi föld van mozgásban s még ez a tömeg nem válik él a hegytől, addig nem lehet megkez­deni az eltakarítási munkálatokat. A zürichi vonatokat csak Wesenig vezetik, ahonnét az utasok automobilokon, a hegyeken vezető országúton, jutnak Milhoraba. Ismét Seipel i@$z a kancellár Bécs, november 12. A nemzeti tanácsot holnapig elnapolták. A főbizottság ülésén 8 szavazattal 6 ellem ismét Seipelt ajánlották kancellárnak. Valószínűen ismét át fogja ven­ni a kormányt, de csak abban az esetben, ha a vasutasokkal való kiegyezés nem veszé­lyezteti a szanálásit. Holnap lesz a döntés. Mégis megjavítják a vasutasok fizetését Bécs, november 12. A lapok jelentése szerint a vasutassztrájk megszüntetésére irá­nyuló tárgyalások részletei még nem ismere­tesek, de annyi már bizonyos, hogy a fize­tésnek nem egyszeri megnagyóbbifásáról van szó, hianem minden illetménynek a jövő évtől kezdett állandó fölemeléséről. Nagyobb mérveket bit m anarciitzmas SpaiiyolorsMghaii Paris, november 12. A Journal madridi jelentése szerint újabb 80 forradalmárt tar­tóztattak le Spanyolországban. Egy parkban négy bombát találtak. A rendőrség azonnal a helyszínén öt egyént letartóztatott, akikre az a gyanú hárult, hogy a parkban sétáló kö­zönség közt bombák révén végzetes pánikot akartak kelteni. Herríot és Baldw!rc találkozni fognak Páris, november 12. Minden lap úgy te­kinti Baldwin guidhalli beszédét, mint jó elő- jelt Anglia, Franciaország, Belgium és a kis- antant a jövőben lévő barátságos viszonyá­hoz. Az „entente cordiale44 marad Baldwin külpolitikájának az alapja. A lapok szerint Baldwin és Iierrioí a kö­zeljövőben találkozni fognak, hogy a folyó ügyeket megbeszéljék. Ez a találkozás va­lószínűleg csak az angol kormánynyilatko­zat és a londoni uj francia nagykövet kine­vezése után fog megtörténni. Az Echo de Páris szerint ez az összejövetel előkészíté­se lesz annak az interalliált konferenciái­nak, mely még karácsony előtt összeül s melynek íőkérdése a kölni zóna kiürítése lesz. <i A genfi jegyzőkönyvet, melyet tudva­levőleg az angol domíniumok elutasítanak, szintén vizsgálat alá fogják venni. Még nem isleretes, vájjon é konferencián Olaszország részt vesz-e. Á francia lapok szerint Baldwin nem szakit Macdonald eredményeivel Paris, november 12. Baldwin tegnapi be­széde az esti lapokban is nagyon kedvező fogadtatásra talált. A Temps az angol pre­miert azért üdvözli, mert látja, hogy becsü­letes szándéka a nemzetközi területen való együttműködés. A genfi jegyzőkönyv Bald­win nézete szerint is kiinduló pontja lehet az uj békeszervezetnek. A Journal des Debats szerint ez a genfi jegyzőkönyv, bár a lehető körülményeken túlmenő és némileg mester­kélt mü, mégis elbirja a komoly kritikát. Mindkét lap kiemeli, hogy Baldwin nem sza­kította szét a kontinuitást, mely a jelenlegi és a letűnt kormány között van, ellenben a már elvégzett munkára épit. Markavics expozéja Prága, november 12. A költség vetési bizottságban .az iskolaügyi tárca tárgyalása során Maükovics iskolaügyi rainisziter expozét tartott A lefolyt években az iskolaügyi minisztérium munkája a kez­deményezés jellegét viselte magán. A jelen és a jövő kor a takarékosságot parancsolja reánk s emiatt egyelőre gondolni sem lehet uj in­tézetek létesítésére és a nem állami iskolák olymérvü támogatására, mint az eddig tör­tént. Keresnünk kell jövedelmi forrásokat előbb, amelyek lehetővé teszik az iskolaügy további kiépítését' anélkül, hogy az egyes té­telek súlyosabb megterhelést jelentenének a költségvetésre. A legközelebbi jövőben gon­dolni kell éppen ebből a célból a főiskolák, egységesítésére, mivel az egyetemek továb­bi szervezésének más módja nincs. Ugyanez vonatkozik a középiskolákra oly értelemben, hogy kevesebb tipusu középiskolát kell majd j szervezni. A legutóbbi intézkedések egyéb­ként azt bizonyítják, hogy a miniszterim® már közeledik eme céljának megvalósításá­hoz. Természetesen nem gondolhatunk itt csupán a nemzeti kisebbségek iskoláinak a bezárására. (?) A feiSekezeti iskolák államosí­tása nem mehet oly gyors tempóban, ahogyan azt egyes csoportok, pártok elvárnák, mivel nincs pénz. Az állami könyvkiadó vállalat kérdésé­ben a miniszter kijelentette, hogy törekedni fog arra, miszerint ez az intézmény helyes alapokon nyugodjék s működése az egész or­szág területére kiterjedjen. Igaz ugyan, hoigy az iiskoMigyii költségvetésben vannak bizo­nyos tételeik, melyek csak a „töltelék14 látsza­tát keltik, a minisztériumnak azonban oly sok különböző terve van, hoigy ezeknek megvaló­sítása igein sok pénzt emészt fel. A miniszté­rium egyébként nagyon érzi a jogász-szak- munkaerők hiányát, mely az állami közigaz­gatás összes ágában jelentkezik s ez a szak­munka eröháány okozza nagy részben azt, hogy a minisztérium eddig nem terjeszthette be azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket a közvélemény már régóta elvár tőle. Az is­kolareform sürgős megvalósításának egyéb­ként súlyos politikai akadályai vannak. Az óvodák .kérdésében a miniszter ama kívánságának ad kifejezést, hogy az illetékes­ségi kérdés mielőbb tisztáztassék, az ugyanfe, hogy az óvodák ügye a népjóléti, vagy az is- ■ kolaügyi resszorthoz tartozzék-e. Kívánja to­vábbá azt is, hogy az iiskolaügyi és kulturális kérdések tárgyalásánál a politika kiizárassék. Szlovenszikóra vonatkozólag azt jegyezte meg a miniszter, hogy oda csakis oly egyének; helyezhetők, akik minden tekintetben kifogás­talanok. Ha az iskolaügyi hatóságok azon­ban fegyelmi eljárást indítanak egy szlovák tanító ellen, úgy ebben nem szabad csupán szlovák üldözést látni. A szlovák nyelvet a cseh tanítóik kezdték Sziovenszkón tanítani.- Az egyházi kérdésekre vonatkozólag a mi­niszter azt adta elő, hogy gondoskodás tör­tént aziránt, hogy az illetékes politikai té­nyezőik megkapják ama irányelvek tervezetét, amelyek szerint rendezendő lesz az egyház és az állam egymáshoz való viszonya. — (Beszüntették Hlinka Krisztina sajtó- porét.) Pozsonyi tudósitónk táviratozza: Hcdzsa Milán földmivelésügyi és Markovics unifikádós miniszternek Hlinka Krisztina el­len indított, nagy föltünést keltő sajtópörét, amelyben esküdtbirósági Ítélettel bélyegezték meg a 'két minisztert a szlovák nép árulóinak és amely pörben uj eljárást indítottak, az ügyészség hivatalból beszüntette. íoo cseh-szL koronáért fizettek ma, november 12-én? Zürichben 15.475 svájci frankóit Budapesten —.— magyar koroná Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben 12 470 000 000 ÖOÖ.— német márkát 1 ■ " ■ . / '• .••• •: •• • > '• 'Kifa • * • ír. *1 • -­/7\ , _ ml Ji JM m. évfolyam 258. (706.) szám Jw Prága, csütörtök, 1924 november 13 ...................... — ... y' VxW __ ^ E16£lzeté«i árak belföldön: Egész évre 300 Kő, jxretTin /vK! ,*|Kr ________ félévre 150 Kő, negyedévre 76 Kő, egy hónap- ' jS taF $ hW ér fmy Ém Ma ^ ra 26 K£- Egyes szám ára V20 Kő. — Kütföl-: Jm ff m ^ ,JP Jw ML Jm M Ma JB? dóm Egész évre 45a- kő, félévre 225- kő, ­jSr Jr Ffipí' /fis £ Ogy JÍw Éa MK&mF negyedévre 115 Kő, egy hóra 39 Kő. ■ Szer­i /m ff / f néeaL Prága I, LlUová uUce 18. szám. Telefon: 6797.1 'SfyT Sürgönyeim: Hírlap, Praha. &össcevt&esxűö : Ji és (fóus&inszfkói sxerOessctö: &etro&€itíi fJsz&Gkv «Sr. fff&mzéfá&i (Fúzióik pofiit fkai napi fapja Oéíst Jstv&n

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom