Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)

1924-11-07 / 253. (701.) szám

I* Coolidge és Dawes (g.) Prága, november 6. Coolidge győzött. Ez a mondat az euró­pai politika szempontjából annyit jelent, hogy Amerika továbbra is azt az irányvonalat fogja követni Európával és annak politikáját szervesen megtestesítő népszövetséggel szemében, ami eddig megszabta akcióit és cselekedeteit. De ha a mondatot a két szóra leegysze­rűsített formájából kiegészítjük és ezt irjuflc: Coolidge győzött és győzött Dawes is, aki a!elnöke lett az amerikai Egyesült Államok­nak, akkor ez a konklúzió kínálkozik felérik: az amerikai politikai tehát közelebb ruk­kol az európai politikához, az európai érde­kekhez, ment hiszen az a Dawes tábornok, akinek nevével kapcsolódott egybe a legfon­tosabb európai sorskérdés: a jóvátételt probléma likvidálása, nem hagyhatja közöm­bösen Amerika európai politikáját. Ez igaz, — mondja a szkeptikus politikai vélemény, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Amerikában aiz alelnökinek jófor­mán semmi jogköre sincs. Amilyen tág hatás­kört biztosit az amerikai alkotmány az el­nöknek — aki a népképviselet ineghaigatása nélkül avátkoztat'ta be Amerikát a világhá­borúba —, oly hatásikörnélkíii szinefeura az aielnökség. Semmi más, minit tartalék arra az esetre, ha az elnök meg talál halni. Ez is igaz, — válaszolja az, aki a, $vé politikájának takaró felhőit szeretné elhesse­getni. De igaz az is, hogy az amerikai vá­lasztásnál a nyílt kérdés ez volt: Coolidge, Davis, vagy La Föltette, de a burkolt kérdés erre várt feleletet: Dawes, vagy nem Dawes. Mert Dawes politikai egyénisége vol t az ame­rikai váiasaíás külpolitikai ké rácspontja, miig Coolidge csak a befed, amerikai kérdések nézőszögéből bárt jelentőséggel. Dawes megválasztása tehát azt jelents, hogy az amerikai közvélemény az európai politikába történő segítő beavatkozástól nem akar elzárkózni s Coolidge megválasztása viszont garantálja azt, hogy ez a beavatkozás nem fog túlnőni az eddigi határokon. Coolidge mindenesetre tudta és érezte azt, hogy a demokrata pártnak, mint válasz­tási ellenfélnek az európai politikába való be­avatkozási szándéka bizonyos republikánus körök előtt is szimpatikus jelszó tehet s igy elképzelhető az is, hogy egyenesen a célból terjeszthette elő Dawesszel a jóvátétel] kér­dést rendezni akaró tervet, hogy kiüsse a demokraták kezéből az egyik harci fegyvert és akiként ossza meg a szerepeket, hogy' a republikánusok mereven izolációs része előtt ő szerepeljen vonzó egyéniségként, míg a demokraták felé gravitáló republikánusok politikai kívánságait Dawes jelöltségével igyekezett kielégíteni. Vannak, akik úgy'- tudják, hogy a Dawes - féle terv nem is Dawestől ered, hogy azt Owen Yoong készítette s Dawes csak a nevét adta hozzá s hogy ez a politikailag nem szo­katlan művelet már a választási célok érde­kében történt és pedig azért, hogy az a ha­talmas és az elektromos müvek tőkecsoport­jára támaszkodó gazdasági tröszt, amelynek Owen Yoong egyik reprezentánsa, megal­kossa a maga politikai hátvédpozicióiát a Fehér Házban. Lehet, hogy igy van. Ha igy van, úgy ez annyit jelent, hogy az amerikai nagytőke, amely'- Coolidge pártjának erős tá­masztékát alkotja, a tegnapelőtt! választással elérte célját és biztosította a maga politikai hegemóniáját. Hogy az amerikai tőkének ez a hatalmi pozíció erősödése Európa szempontjából előnyt >elen't-e, erre nézve nehéz pozitív vá­laszt adni. De ha arra gondolunk, hogy Euró­pa gazdasági élete kölcsönök és hitetek for­májában természetszerűen vissza kívánja ve­zetni önmagához a háború alatt Amerikába szivárgott milliókat, akkor jobb egy h a talmi- lag kielégített kapitalizmus, mint a belpoliti­kai! ag bizonytalan pozíciójú duzzogó tőke. Prága, november 6. Benes külügyi expozéja és az azt követő kép­viselőházi és szenátusi vita a cseb-szlovák kül­politikai kérdéseket a politikai érdeklődés előteré­be állította. Az a letargikus nemtörődömség, mely a koalíciós pártok között a külpolitikai kérdések­kel szemben meghonosodott, kezd felfigyelni azok­ra az eseményekre, melyek a Benes politikája kö­rül történnek. A cseh néppártnak nyilt oífenzivája Benes ellen nem ötletszerű és elszigetelt jelenség, de megnyilatkozása egy a koalíciós pártok köré­ben erösbödö felfogásnak, mely szakítani akar a külpolitikai nemtörődömséggel és a külpolitikai kérdéseket a pártok programfelületére és ezzel a és ezzel eltávolít bizonyos kényelmetlenségeket az egyház és állam szétválasztásának utjából. A cseh néppárt a támadásnál nem lesz a koalíción belül Izolált helyzetben, mert Kramáf pártja takti­kai szempontból támogatni fogja. Ha Benes be­váltja legújabb francia patrónusainak tett ígéretét, úgy beláthatatlan belpolitikai következményeket provokál — mondotta informátorom — és elsősor­ban Szlovenszkó katolikus szlovák népét taszítja el véglegesen és katasztrofális következmények­kel a prágai politikától. De ezen a jelenségen kívül más ponton is ve­szedelmes és kritikus a Benes helyzete. A koalí­ciós pártok körében nagy megütközést s a Kra­jnai-pártban pedig egyenes felháborodást váltott ki az a kerülő utón ideérkezett hír, hogy Herriot London, november 6. Baldwin dezignálí miniszterelnök ma kilenc óra hosszat tanácskozott a kabinet megalakításának ügyében. A koinzervatdv vezérek közöl1 beszélt a két Chamberlainnel, Sir Róbert Hornéval, Lord Crawíorddal, akii minden valószínűség szerint India minisztere lesz, Lord Birken­New York, november 6. Az amerikai elnök választás legnagyobb meglepetése a köztársaságiak: rendkívüli erőssége mellett a progresszisfáik rendkívüli gyö ng.es égé volt. La Föltette a leadott 31. millió szavazatból csupán 4 milliót kapott, míg Davis 8%-et, Coolidge pedig 18^-eb La Föltette szavazatszáma körülbelül egye­zik annak a Rooseveltnek szavazatszámával, aki 1912-ben, amidőn pártja nem jutott má­sodszor az elnökségre, saját szakállára meg­alakította a progresszista pártot s ennek lo­bogója alatt indult a választási küzdelembe. Ez a párt alkotta most is La Föltette válasz­tóinak törzsét, amelyhez még az 1920-ban föllépett Debs szociaMstavezér 1 millió sza­vazata járulhatott. A La Follette-párí azonban nem szo- morkodik veresége fölött, mert előre látta, hogy most még nem érhet el eredményt, róe a jelenlegi pártszervezetet a választás következtében úgy kiépítette, hogy az az 1926-iki szenátor- s az 1928-iki elnökválasztásinál már mint biztos és ered­ményes gépezet működhet. A köztársaságiak uralma az Egyesiüt Államokban ma épp úgy abszolút, mint Angliában a konzervativoké s alapjában véve a republikánus párt meg is koalíció ütközöl közé sodorja. El lehetünk készül­ve arra, hogy a közel jövőben a koalíció pártjai részéről jelentős akciók Indulnak meg a külpolitika kérdéseiben. Elsősorban a cseh néppárt lesz résen. A külügyminiszteri expozé után a cseh néppárt amiatt támadta Benest, hogy támogatja a francia kormány politikáját, mely szakítani akar a Vati­kán diplomáciai kapcsolatával. Benes erre azzal felejt, hogy pártjával hangoz tattat ja a cseh-szlo- vák—vatikáni összeköttetés megszakításának kö­vetelését. Szóval Benes felvette a harcot. A harc íjeves lesz. A cseh néppárt támadása nem volt vé­letlen vagy hajánál elöráncigált, de alapját bírja abban, hogy a szovjet elismerése nyomán támadt lengyel el- kedveilenedés áthangolása végett arról értesítette Skrzinszkyt, hogy Franciaország a Szovjetorosz- országba küldendő követ kinevezésével egyide­jűén a varsói követséget nagykövetséggé alakítja át. Ez annyit jelent, hogy Franciaország Lengyel- országot nagyhatalommá emeli és nagyhatalom­nak ismeri el. Egészen érthető, hogy ez a hír Be­nes presztízsét halálosan megsebezte és a koalí­ciós pártok legnagyobb része úgy fogja ezt föl, mint jelentős kudarcot. Benes politikája ily pofont még nem kapott — mondotta tegnap egy koalíciós politikus. Benes, mint egy kishatalom külügy­minisztere és Skrzinszky, mint egy nagyhatalom külügyére — ezt nem élheti túl Benes presztízse. (-1.) HicKsszel. e vczeröK mura miniszteri tárcát kapnak. A kormánylistát még a délután folya­mán benyújtja a premier a királynak s este nyilvánosságra hozzák azt. A munfeássajtó, igy a Daily Héráid most Baldwin személyét kritizálja s megállapítja, hogy nincs meg a vezetéshez szükséges nagy szeltem! formátuma. felel a konzervatívok tendenciáinak, inig a demokraták az angol liberálisokkal párhuza­mosak. A köztársaságiak a kongresszus 435 mandátuma közül 232-t kaptak, ami ugyancsak tekintélyes többség. Az esti jelentésiek szerint a választó kollégium 531 szavazata közül Coolidge 379-et, Davis 139-et, La Föltette 13-at kapott. A kormányzók megválasztása közül je­lentettük már Smith, Ferguson „anya“ és Bo- rah győzelmét. Wyoming államban szintén nőt válasz­tottak kormányzónak: Ross demokrata kormányzó özvegyét, Nelly Ross asszonyt, aki tehát most pontosan ura örökébe lép. Páris, november 6. A francia sajtó Coo­lidge megválasztását kommentálva, megálla­pítja^ hogy a republikánusok győzelme Ame­rikának az európai ügyekben való indirekt részvételét jelenti. A Journal kiemeli Coo­lidge politikájának realisztikus karakterét és kifejti, hogy Franciaországnak is a reálpoli- tika útjára kell térnie és nem szabad illú­zióikra építenie. Az Oeuvre szerint Amerika nem viseltetne oly elutasítóan Európával szentben, ha létre jönne az európai Egyesült Államok terve. Körmendy-Ékes dr. illetőségi ügyében megtévesztették a kassai városi tanácsot Mikor a polgármester nincs tisztában az ügyrenddel — Saját tudósítónktól — Kassa, november 6. Isemeretes, hogy Körmendy-Ékes Lajos dr. illetőségi ügyében hozott zsupáni határo­zatot Novák polgármester az ügyrend meg­sértésével elfogadtatta a tanáccsal, midőn az ilyen határozathoz szükséges kétharmad többsége a tanácsnak nem volt jelen. Wirth Gyula keresztéuyszocialista ta­nácstag eme okokból a következő indítványt nyújtotta be a legutóbbi tanácsülésen: A vá­rosi tanács önalkotta ügyrendje előírja, hogy a városi tanácsüléseken a tárgysorozat tár­gyalandó le előbb és az idejében beadott ön­álló inditványok, csak a tárgysorozat után. A tárgysorozatra fel nem vett ügyek csak akkor tárgy álhatók, ha annak tárgyalásához a megjelent tagok kétharmad többsége hoz­zájárul. Az október 21-iki tanácsülésen a zsu­pán urnák Körmendy-Ékes Lajos dr. városi tisztviselő illetőségi ügyében hozott határo­zat tárgysorozatra kitűzve nem volt és azt a polgármester mindjárt a tanácsülés elején kezdte tárgy altatni. Schuster János városi tanácstag ez ellen az ügyrend értelmében felszólalt és egy indítványt nyújtott be a vá­rosi tanácshoz, hogy a zsupáni határozat azon a tanácsülésen ne tárgyaltassék. Elnök­lő polgármester azon kijelentést tette, hogy a felsőbb helyről érkezett ügyiratok az ügy­rend értelmében soron kívül tárgyalandók. Ilyen megállapítás a tanácsnak az ügyrendjé­ben nincs. Elnöklő polgármester tehát ezen kijelentésével megtévesztette a városi tanács tagjait. Megsértette elnöklő polgármester az ügyrendet akkor is, amikor nem a Schuster János tanácstag halasztó indítványát bocsá­totta szavazás alá, hanem magát a zsupáni határozat tudomásulvételét. Az indítványhoz elnöklő polgármester szólt először hozzá és azt állította, hogy neki a felsőbb helyről érkezett ügyeket mindig előre kell a tanács elé bocsátania és azt állí­totta, hogy ügyrendsértést nem követett el mert a kérdéses ügyben ö vitát nem engedé­lyezhetett. Wirth Gyula nem ad igazat a polgármes­ternek, mert a régi ügyrend a városi tanács­ra nem érvényes azért, mert az először a törvényhatósági jogú városi tanács ügyrend­je volt, másrészt a város uj ügyrendet alko­tott, ezzel tehát a régi megszűnt. A vitába beleszólt Gmitter állami főjegy­ző is, akinek jogi fejtegetéseit Pajor Miklós dr. és Polák Gyula dr. cáfolták meg kézzel­foghatóan. A városi tanács hosszú és vehe­mens vita után egyhangúan úgy határozott hogy a jogügyi bizottságra bízza, állapítsa, meg, vájjon Novak Pál dr. a Wirth Gyula ál­tal felhozott esetben követet-e el ügyrend­sértést, vagy sem. A képviselőtestület tizennégy . tagjának aláírásával egyébként megfelebbezték a pol­gármesternek azt a határozatát, mellyel Körmendy-Ékes dr. illetősége _ ügyében a rendkívüli közgyűlés összehívását megta­gadta. 100 cseh-szl. koronáin fizettek ma, november 6-án: Zürichben 15.47b svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 211500.— osztrák koronát Berlinben 12 490 000 000 000.— német márkát headdial, Sir Dougías Hoggal és Johnson Óriási többséggel választódéit meg Coolidge! La Follétte feltűnő gyenge eredményt ért el — Több asszonykormányző Benes a francia ultraradlkálls köröknek határozott ígéretet tett arra nézve, hogy ugy mint Franciaország, ö Is keresztülviszi a Vatikánnal történi) szakítást J ; ; • .. ■ .'.V . ( ". J jlr^ évfolyam 253. (701.) szám ^Jm Prága, péntek, 1924 november 7 ^ '■ Jfflf Elflfixetéal ár»k belföldön: Égésidre 300Ki, ^9 AfttBs/tfftft mi i Jpkű félévre ISO K£., negyedévre 76 K&, egy hónap­WJrBM ifflr "Wf \ £BT wBű m/jR _ Ag&f ™ K£. Egyes szára ára 1-20 KS. - Külf51— /ALf# m /&8 Mff Aw jffl JR / KM % JR Jm döm Egésr évre 450.- KS„ félévre 225.- Kő, / Rf '"■T dBKSbú^ Mr negyedévre 115 Kimegy hóra» KC. . S*er­IL#! # f ## l.iyTjr 'A1.'; w ^11Prága L, Lillová ullcc IS.szám. Telefon: 6757. ^814191^®^'" Sürgönyeim: Hírlap, Praha. jf és íflusxinsxfoói áTeíefös sxerftesxtö; getrogatti Csákéir dr. Szövetkezett íííewszéki (fmtok poüttkai napiíapja Jstván A kOlpoliflkálKin is megindnl a koalíciós kart Benes felvette a cseh néppárt keztyüjét — Mit Ígért a francia ultraradikálisoknak ? —- Halálos seb Benes presztízsén — A P. M. H. eredeti értesülései — no Kinevezik a Baldwln-korraáno (ágiad

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom