Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)

1924-11-21 / 265. (713.) szám

* Péntek, november 21. Esküit .Lajosi leianoitatlák Falolvasták Nagyatádi Szabó vallomását Megkezdődött a választási harc Jugoszláviában Belgrád, november 20. A választási harc az egész vonalon meg­indult, bár teljesen egyenlőtlen fegyverek­kel. A radikális párt és Pribicsevics hívei az államhatalom legkíméletlenebb erejével foj­tanak el minden ellenzéki megmozdulást. Radics István hollétéről] a legeli enté te- sebb verziók keringenek. Egyesek szerint Davosban van sógoránál, a kormánypárti zágrábi lapok azonban azt állítják. hogy nem hagyta el az országot, sőt, hogy a kormány nagyon jól ismeri búvóhelyét. Ez az utóbbi híresztelés teljesen való­színűtlen, ment Rádiós és vele együtt min­denki tudja, hogy ebben az esetben már rég elfogták volna. A horváti köztársasági párt teljes csönd­ben, de annál nagyobb eréliyel szervezkedik. Nem hívnak gyűléseiket össze & nem tarta­nak beszédeket, biztosak benne, hogy híveik zárt falanxa minden körülmények között mö­göttük áll. A nemzeti kisebbségek némán állnak és tétlenül várják a fejleményeket. A németek minden pillanatra várják a Kulturbund föloszlatását, a magyarok pe­dig méltán tartanak attól, hogy gyűléseiket betiltják, szükebb értekezleteikből pedig különféle vádakat kovácsolna a túlzó sovén sajtó, amelynek egyik toghungosaibb szócsöve most azzal vádolta meg Korosecet, a szlovén kle­rikális párt vezérét és a Davidovics-kormány közoktatásügyi miniszterét, hogy a németek és az ébredő magyarok zsoldjában áll. Az a bűne, hogy minden tanulót az anyanyelvűn engedett tanulni. A tisztviselőik kicserélése egészen ter­mészetes velejárója a konrnányváhozásnak és a választási előkészületeknek. Itt, ebben a kérdésben nyilvánul meg igazán Pasiics és Pribicsevics fölénye Davidovács fölött: ők napok alatt alaposabb tisztogatást végeztek — a saját céljaiknak megifelélőén —, mint Pavido'vicsék közel félév alatt Február 8-án lesznek a választások, az ország addig hangos kortestanya képét mu­tatja és máris közkézen forognak auten­tikus statisztikák arról, hogy hány mandá­tumot szerezhet egy-egy párt. A magyarok­nak is szántak kettőt. Jugoszlávia tiltakozik a francia hadihajók dunai cirkálásai ellen Paris, november 20. (Saját tudósítónk tót) A magyar közönséget is bizonyára érdekelni fogja az itt megjelenő Gazet­te Yougosiave-nak „Le Danube et le droit inter- nationar címmel megjelent alábbi közleménye: — Kétszázhatvan év előtt, a pozsareváci bé­kekötés révén került először a Dunán való hajó­zás kérdése a nemzetközi jogba. Azóta számta­lanszor újabb szerződés egyezmény, jegyzőkönyv foglalkozott a kérdéssel, míg megalakult végre a dunai hajózást ellenőrző nemzetközi bizottság, amelyet a bábom után a Szövetségesek bizottsá­ga váltott fel. Miként az 1856-iki párisi és 1878-iki berlini szerződéseknek, úgy a Versailles!, neuillyi, saint-germaini és trianoni békeszerződéseknek az volt egyik céljuk, hogy megállapítsák a dunai ha­józás szabályozását. A szerződések alapján ösz- szeült nemzetközi bizottság 1921 július 23-án irta alá a végleges szabályzatot. — Ennek értelmében semmiféle hadihajó nem járhat a Dunán Dzserdaptól a folyam torkolatáig, kivéve a parti államok folyamrendörségeinek és vámhatóságainak szolgálatában álló könnyű hadi­hajókat és ama hadigözösöket, amelyek a nemzet­közi Dana-bizottságban képviselt hatalmak tulaj­donában és a folyam torkolatánál vannak. De ezek sem hajózhatnak máshol, mint csupán Szu- lina—Galac között. — Ami a dzserap—ulrni vonalon való hajózást illeti, a szerződések e tekintetben is szabatosan megállapítják a parti országok jogait és köteles­ségeit. Ezen a vonalon szintén határozottan tilos, hogy nem parti államok hadihajói közlekedjenek és ki van mondva, hogy a folyam ezen részén mely parii államok tarthatnak hadihajókat. — Tényleg azonban másképp áll a helyzet. Látnunk kell, hogy angolok, olaszok, románok, sőt még a mi nagy barátaink, a franciák is sétáltatják hadihajóikat a Duna tilos szakaszán. Vétenénk ba­ráti kötelességünk ellen, ha meg nem mondanók, hogy ez a dolog nem tetszik nekünk. — A múlt évben két francia hadihajó lement egész Sabác városáig, amely a Száva, tehát ki­mondottan nemzeti folyó partján fekszik- Hinni akarjuk, hogy a párisi intézököröknek nem volt tudomásuk a szerződések ezzel történt megsérté­séről és reméljük, hogy jövőre az nem fog meg­ismétlődni. Azt kérjük szövetségeseinktől és ba­rátainktól, engedjék át a németeknek azt az eljá­rást, hogy a nemzetközi szerződéseket papir- rongynak tekintsék. Elvárjuk egyébként a mi kül­ügyminisztériumunktól, hogy jobban fog ügyelni biztonságunkra és nemzeti méltóságunkra s aizt mindenki által tiszteletben tartatja. Budapest, november 20. (Budapesti szerk esz tőségünk telefon je­lentése.) Az Eskiitt-pör tegnap délutáni tár­gyalásán Esküt! védője bejelentette, hogy védence megbetegedett és nem vehet részt a tárgyaláson. A törvényszék orvos-szakértőket küldött ki Esíkütt lakására, akik megállapítot­ták, hogy a vádlott betegsége nem olyan sú­lyos, amely a tárgyaláson való megjelenés­ben megakadályozná. Erre az elnök'intézke­désére elővezetfék Esíkütt Lajost. Ezután íölolvasták az elhunyt Nagyatádi Sazbó István vallomását, aki kijelentette, hogy Esküt! csak pártügyeket intézett a minisz­tériumban és semmi más funkciója nem volt. Majd több földmivelésügyi miniszteri tisztviselőt hallgattak ki a kiviteli ügyekről. Becs, november 20. Ma délelőtt 10 órakor a parlamenti fő­bizottság ülést tartott, amelyen Ráírnék Ru­dolf dr. diezignált kancellár előterjesztésére a következő kormánylistát fogadták el: Szövetségi kancellár: Rarnek Rudolf dr. (ike- resztényszocialista), aíkancellár és ,a jogi hi­vatal elnöke: LeopoM Waber dr. (nagyné­met), külügyminiszter: Mataja Henriik dr. (keresztényszoctelista), iskolaügyi minszter: Schneider Emil dr. (keresztényszo cialisfa), ipar és kereskedelemügyi miniszter Schürfí dr. (nagynémet), szociélügyi miniszter: Resch József dr. (keresztényszocialista), földmive- lésüigyi miniszter: Buohinger Rudolf (keresz­tényszocialista), hadügyminiszter: Vaugoni Károly (keresztényszooialsta). A miniszteri listát a keresztényszocia- Üsta és a nagynémet koalíció szavazataival fogadták el. Az uj miniszterek közül négyen a Seipel- kormárnynak is tagjai voltak. Negyentizankét órakor a nemzeti tanács ülésén Fink képviselő, mint a főbizottság referense, a ház elé terjesztette a főbizott­ság határozatát. A miniszteri lista felolvasása alkalmával Vaugoin hadügyminiszter nevének emlité­A tanúvallomások után az ügyész indítvá­nyára a bíróság elhatározta, hogy a tárgya™ lás idejére Eskiitt Lajost vizsgálati fog­ságba helyezi, nehogy kivonhassa magát a tárgyalás alól. A tárgyalás berekesztésével Esküttet lekisérték a fogházba. A ma délelőtti tárgyaláson Mayer János földmivelésügyi minisztert hallgatták ki, aki annakidején államtitkár volt a földmivelés- Ügyi minisztériumban. Elmondotta, hogy Eskütt nem tartozott a minisztérium státu­sába és óvta Nagyatádi Szabót tőle, mert gyanúsnak találta. A leghatározottabban megcáfolta és nevetségesnek mondta Es­kütt amaz állítását, hogy a kiviteli engedé­lyekért befolyt pénzt a pártkasszába fizet­ték volna be. se viharos ellentmondásokat váltott ki a szociáldemokraták között, míg a keresztény szocialisták tapsoltak. Seitz szociáldemokrata képviselő igy kiáltott fölt „Vauséin az uj kabinet kellemetlen ballaszt­ja/4 Az alkotmány értelmében névszerkit szavaztak­A 151 leadott szavazat közül 76 volt a szükséges abszolút többség. A főbizottság indítványát a keresztényszodalista-nagy- német koalíció 91 szavazattal elfogadta, míg ellene szavazott a szociáldemokrata párt 60 tagja. Miután Ráírnék dr. kijelentette, hogy a választást elfogadja, az ülést félibeszaíkitot- ták, hogy a miniszterek le tehessék az esküt Haimsch elnök kezébe. Ezután megtartották az első minisztertanácsot. A délután félhá- romkor újra összeült nemzeti tanácson Ramek dr. megtette a kormánynyilatkoza­tot. A vita folyamán Selpel dr. mint a ke- resztényszocialisták első szónoka szólalt föl, majd a nagynémetek részéről Drnghoíer dr., a szociáldemokraták részéről pedig Bauer Ottó dir. beszéltek. JMflRO: I a ciupiomban voltain és az Isten házának széles, márványkoc- kás útjait is megtöltötte hívőikkel a zenés-mise. Egy talpalatnyi hely sem maradt a magas, gótikus boltívek alatt, melyeknek nagyvárosias féihomás lyába csak kevés nappali világosságot bírtak be- ■bocsátani a szenteket ábrázoló művészi ablakfest mények. A főoltár ezer villamoskörte fényében J tündökölt, a misét celebráló pap aranyos ornátus- J bán mutatta fel az Ur Jézus testét és az illatos j tömjén bodor felhőikben emelkedett felfelé, egyre ’ feljebb a díszes cirádák fölött, mint az ég felé szábó ima. Ebben az áh itatós ünnepi hangul atban | j önkényfcelenül megfordultam és hátranéztem az imádkozok seregére, öreges, az élettől elnyűtt ár- - | cok, gondterhes családapák, őszbecsavarodott fér-- fiák, ezerránou, elgörbült szája anyókák, a mun- i kában megegörnyedt asszonyok, hervadt nőik, me- ( rév, átszellemült arcok tárultak elém a tenger so- : kaságiból. A megilletödött, kimeresztett szemek I sugarai, mint sok ezer láthatatlan szál egy örök, kifürkészhetetlen hatalom felé — megfogtak és egy pillanatra sem engedtek vissza az áhítatba. ( A fényárban úszó oltártól elpillantva a misztikus K félhomályban ezekre a velem szenvedő, az élet I unalmát taposó embertársaimra gondoltam, erre:-< a szürke, kopott ruhája tömegre, amint a minden-1 napi éret kínjait rövid időre elfeledve átszellemült B arccal, csudavárással nézi a főoltár gyermeík Jé-fí zusát, aki ingben, glóriában kitárja karjait, hogy* minden szenvedőt a szivére öleljen. Figyeltem, | amint buzgón hallgatják az ércesen zengő litániát, I a kórus égből jövő zsolozsmáját- Úgy éreztem, hogy e pillanatban minden hivő jó és jámbor lett letéve az élet viseléséhez szükséges álarcot — 1 csak a hit ősi, megbékítő kifejezése ült az arco-3 kon, békesség és jóakarat lakozott a szemekben.! Mintha elsimultak volna a nyomorúság redői s a a gondtól barázdált ráncok és egyetlen közös érzés| járta át mindenki szivét. A csengő hangja felsivi-i tott s mi, sok vétkes halandó a földi múlandóság | érzésével, keserű önváddal hajtottunk fejet a j Krisztus teste előtt. A kórus szent éneke fel zen-1 dűlt s az orgona öblös, búgó hangja a szivekbeI markolt, mikor végezetül felcsendült a magyaroki nemzeti imádsága, a Hiszekegy. Mellettem egyj szakállas, különösen idegen öltözetű ur állott sí szemeit az ég felé függesztve lelkesem énekelte a| gyülekezettel együtt a szomoruságos magyar Hit-fi vallást. Kiejtéséből éreztem, hogy más nyelvhez! van szokva (talán visszavándorló lehetett) s mi-I kor a végső akkordhoz, Magyarország feltámadá-l sához értünk, láttam, hogy végigfutott viharvert 1 ábrázatán a feíhéredő szakállba két meleg könny-1 csepp . . . Vass Béla. ] — (Benes nem utazik Becsbe.) Benes külügy-J miniszter feladta azt a tervét, hogy Béosbe utaiz-f zék és meglátogassa az osztrák kancellárt. I — (Távozó lelkész.) Komáromi tudósi-1 tonik jelenti: A baliaftonikenesei református! egyház, amely Németh István püspök halállá-1 val lelkészét vesztette el, Molnár Gyula ga-j ramszontgyörgyi lelkészt választotta metgi lelkészévé. j — (Fraknói Vilmos meghalt.) Budapesti szer-! kesztőségünk jelenti telefonon: Fraknói Vilmos j címzetes püspök november 20-án délelőtt hosz- { szabb betegeskedés után 'meghalt. A 'kiváló törté­netírónak bélrákja volt. Az öreg ur nagy akarat­erővel igyekezett elkerülni, hogy a betegség ágy­hoz szögezze s az utolsó napokban is telkeit még, . hogy sétát tegyen a kórház kertjében. Szomba­ton állott be a komplikáció a betegségben és va­sárnap már az eszméletét is elvesztette. Utolsó kívánsága az volt, hogy halálos ágyához hivassák 1 Prochászika Ottokárt- — Fraknói, aki február hó 27-én töltötte be 82. évét, sokáig volt a római magyar történelmi intézet igazgatója s egyike a magyar középkor legkiválóbb kutatóinak. Szá­mos nagy történelmi mii tette ismertté nevét s ■életének utolsó évében is még lelkesem foglalko­zott a Magyar Tudományos Akadémia százéves tö rténei m ének m égir á sá va I. — (December közepén lesz Rómában a koa- zlsztórium.) Rómából jelentik: A pápai konzisztó- riumot az eredeti tervtől eltérően nem e hónap végén, de december közepén tartják meg mint 'titkos konzisztóriumot, mivel kardinális-kinevezé­sek nem lesznek — (A komáromi református ifjúsági egy­let kulturestje.) Komáromi tudósítóink jelenti: A komáromi református ifjúsági egylet va­sárnap délután kulturestét rendez, amelyen Kenecsey Kálmán dr. „Világnézetek haroa“ címen tart előadást a szavalat! és zeneszá- molkon kívül. — (Machar hadseregfőfelügyelő lemondott.) Machar dr., a cseh-szlovák hadsereg főfelügyelő­je. fö'lmentését kérte és beadta nyugdíjazás iránt"' kérvényét. A kérést teljesítették és Machar had­seregfőfelügyelő öt évi tevékenysége után akként vonul nyugdíjba, hogy 25 szolgálati évet számíta­nak be neki Machar lemondásának az az oka. hogy a kormány nem nyújtott számára az öt ért támadásokkal szemben védelmet. — (A magyarországi népesedési statisztika.) Budapestről jelentik: A magyarországi statiszti­kai hivatal kimutatása szerint ez év első kilenc hónapjában 48.697 házasságot kötöttek Magyar- országon. vagyis 4355-tel kevesebbet, mint a múlt év hasonló időszakában A születések száma az elmúlt évhez viszonyítva 10.385-tel csökkent míg ?. halálozások száma 9814-gyel növekedett­Róma, november 20. Ha az ember a „régi békevilágban44 Ná­polybái Capriba, Anacapriba vagy Amalfiba rándult ki, revolvert vitt magával. Jobbról- bailró! minduntalan vad arcok, top rongyos alakok bukkantak fel és kisérgecték az ide­gent. Az egyik alamizsnát kért, a másik ve­zetőnek kínálkozott fel és mindakettő oly szemtelenül követelőén lépett fel, hogy jó volt a fegyver agyát szorongatni. Sohasem lehetett tudni, mikor fognak támadni. Dél­olasz országban, Sardiniában Irata lm as szer­vezeteik voltak ezeknek a rablóbandáknak, akik évszázados tradícióra hivatkoztak és szinte államot alkottak az államban. Két korszak ölelkezett akkor, amikor Nicoolo Lucou és Battista Corraine, a két brigamtivezér valahol a sziklatengerparton leszálltak lovaikról, szolgáiknak odadobták a kantárszárat, néhány lépést gyalogszerrel tettek meg és kényelmesen elhelyezkedtek az országúton várakozó autóban. Mindketten lobogó sörényükkel, égővörös ruháizatukban fantasztikusan néztek ki. A lovak vissza­ügettek a sötét erdőbe, az autó felugrott és megindult -.. a két briganti védőjük társasá­gában elrobogott, hogy eltűnjenek Sassari börtöniében és velük a romantikus briganti - múlt­Niccolo 31 éves. Tízéves kora óta űzi mesterségét és a karabinierik légiói minded­dig nem tudták kiézrekeriteni. Akik látták, azt mondják, hogy ő a férfiszépség eszmény­képe. Battista egy hatalmas briganticsalád gyermeke és nem sokk ad idősebb Nicco lónál. Az első éjszemü, élénk arcélü, nyurga fiatal­ember, a másik tömzsi, széles váll u, hatalmas erejű, olasz szakálit visdő ember. Mosolyog, ha gyereket lát, tőr után nyúl, ha férfi megy el előtte. Egyszer a kettőt elfogták és meg­bilincselték. Battista fogait összeharapta, megfeszítette izmait és a bilincsek lehulltak róla. Azután egy ugrással Nicoolo előtt ter­mett, letépte róla a vasláncot és a két bri­ganti eltűnt a bámész népáradatban, amely zugó evviva-küáltásokkal zárta el az utat a karabinierik előtt, akik üldözőbe akarták őket venni. Az olasz nép imádta a briga.ntikat- Nagy­úri szalonok kedvencei voltak és sokszor megtörtént, hogy a renaorroKapitamy egy asztalnál ült velük, anélkül, hogy tudta vol­na, hogy az a fiatalember, akivel élénk esz­mecserét folytat, briganti, akit évek óta ha­lálra keres. Városok és falivak vasárnap dús asztalnál vendégül látták őket és viszont a briganti nem egy szép, de szegény olasz leánynak ajándékozott nagy hozományt, ő maga volt a leány násznagya és ha csendő­rök érkeztek a faluiba, a templom előtt vá­rakozó lovára ugrott és eltűnt. Ennek a romantikának most vége. Sas­sari lakossága ámuiva látta, hogy két auto­mobil robog be a városba és bennünk Nic- colo és Battista, a híres brigantik. Lobogó sörényük, égövörös ruházatuk dacára hirte­len lefestett róluk minden tradíció, minden romantika. Nem képviselték a legendás be­csület fogalmát, nem voltak a hegyek rette­gett hősei. Két civilemberrel békésen ültek együtt: védőikkel, akik bevitték őket Sassari börtönébe. Holnap már a bíró előtt fognak állni. Az idő lebirta őket és a legenda vér­vörös színe beleveszed a hétköznap szürke­ségébe­A két vezért egy harmadik kisérte el Sassariiba, aki polgár akart lenni és jó útra térni. Éjjel végigjárta a várost, betévedt oda, ahol a szürke ma teremti meg magá­nak a romantikát és viszament az erdőbe, bátran, emelt fővel: nem mint a romantika, de mint az üzlet uj, öntudatos brigantija. — (Hatvanegy magyar község a magyar nyelv jogaiért.) A keresztényszociá'lis és magyar kisgazdapárti képviselők klubjának titkársága a mai napon nyújtotta be a köztársasági elnök iro­dájához és az igazságügyi miniszterhez hatvan­egy görnör- és nógrádmegyei magyar község la­kosainak emlékiratait, amelyekben ezek az alkot­mánytörvényben biztosított legelemibb nyelvi jo­gaik megadását sürgetik s tiltakoznak a bírósá­gok és hatóságok ama törvényellenes gyakorlata ellen, hogy szinmagyar egyéneknek csakis cseh- nyetvü végzések, határozatok, ítéletek kézbesH- tetnek. — (A népjóléti bizottságból.) A képviselőtiáz népjóléti bizottsága a mai napon tartott ülésén foglalkozott a szíovenszkói és ruszlnszkói megyei és jegyzönyugdiijasök Hletményrendezéséről szóló kormányjavaslattal s azt a plénumnak elfogadásra ajánlja. A javaslatot még a költségvetési bizott­ságnak ís meg kell tárgyalnia. 151 szavaiul MUzüi Sí el kapott Ranch A kereszténygzocíallsták első szónoka Seipel — A szociáldemokraták főleg Vaugoin had­ügyminiszter személyével nincsenek megelégedve A romantikus brigantivilág vége — A P. M. H. róutaá tudósítójától —

Next

/
Oldalképek
Tartalom