Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)

1924-10-08 / 229. (677.) szám

4 Szerda, október 8. y^ideStrJlst Franciaország nincs ellene Németország népszövetségi fölvételének Páris, október 7. Tegnap nyújtotta át Herriot a párisi német követnek a legutolsó német memorandumra adott választ Német­országnak a népszövetségbe való felvétele ügyében. A válasz tartalmát nem tették közzé, de annyi bizonyos, hogy semmi aka­dályát sem látják Párisban Németország be­lépésének. Az Oeuvre azt Írja, hogy az angol és a belga választ ugyanaz a szellem fogja át­hatni, mint a franciát, mely arra irányul, hogy a német extrém nacionalisták kezéből kivegye a fegyvert. A lap hozzáfűzi, hogy a gyarmatmandátum kérdése már nehezebb és nem biztos, hogy eredménnyel jár. Az Echo de Páris fél, hogy Németország a bomlás csiráit fogja belevinni a népszövetségbe. Háború, vagy csak rendőri, intézkedés? — A P. M. H. eredeti tudósítása — Beigrád, október 7. Közöltük a népszövetségnek azt a dönté­sét, amellyel az ochridái-tó déli sarkánál levő Szent Naum-kolostort és Vermos falut a ju­goszláv igények elutasításával Albániának Ítélte. Megírtuk ugyanakkor azt is, hogy Ju­goszlávia politikai, stratégiai és közgazdasági okokból nem hajlandó ezt a döntést elfogadni. Mint most a P. M. H. tudósitója Belgrád- ból jelenti, a fenti okokon kívül közbizton­sági szempontból sem akar a jugoszláv kor­mány a hágai ítéletbe belenyugodni, mert úgy a belügyminiszter, mint a hadvezetőség azon az állásponton vannak, hogy a Szent Naum- zárda birtokában meg tudnák akadályozni az albán rablóbandák betöréseit az ország déli részeibe. Nap mint nap feldúlt falvak, elhurcolt polgárok, leégetett házak, fákhoz kötözött ki­végzettek jelzik a kacsátok „.hőstetteit/4 A többnyire “délszerbiai emigránsok vezetése alatt működő hordák egyre vakmerőbbek lesznek, a katonaság és a csendőrség csak­nem tehetetlen velük szemben az erdős, sza- kadékos, kulturátlan és vasúiban szegény vi­dékeken. Petrovics Nasztáz legutóbbi királyi ki­hallgatásáról az a hir terjedt el, hogy a bel­ügyminiszter kétféle megoldást ajánlott a ko­ronának: a délszerbiai emigránsok megke- gyelmezésének nagyarányú kiterjesztését és azt, hogy a határon betörő rablóbandákat üldözni kell még a határon túl is. Ezt indokolttá tenné, hogy az albán kor­mány minden Ígérete mellett sem lépett fel egyetlen esetben sem erélyesen, viszont attól tartanak, hogy a határok hivatalosan elren­delt átlépése háborúra vezetne. A kormánynak ezt az állítólagos elhatá­rozását nem erősítették meg, de nem is cá­folták. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦«■♦♦♦♦* Munkában! a gomöri cigány vajdák Rimaszombat, október 7. (Saját tudósitónktól.) Újabban Gömör- ben járványszerüen lépnek föl a ravasz ci- gánytrükkök, amelyek rendszerint lócsalás- ban érnek véget. Egy ilyen eset a legutóbbi tornaijai vá­sáron történt, amidőn Grunyo feledi cigány­vajda összebeszélt egy gazdaemberrel, hogy ki fogják csalni egy naprágyi gazda 10.500 koronát érő lovait. Grunyo, hogy célját el­érje, vásárra vitte saját gebéit s fölállt lovai­val nem messze a Ragályi nevű naprágyi gazdától, akinek a lovait szerette volna meg­szerezni. A társa elment Ragályihoz s alku­dozni kezdett a lovaira s 10.500 koronát Ígért értük, megjegyezte azonban, hogy jobb sze­retné, ha Grunyo lovait vehetné meg s ez­ért ajánlotta Ragályinak, hogy lovait cserél­je ki Grunyoéval. Arra a kérdésre, miért nem veszi meg Grunyótól a lovakat, ha azok neki annyira tetszenek, azt mondta, hogy neki Grunyo semmi áron sem adja el a lovakat s hogy Ragályinak esetleges kételyeit elosz­lassa, 300 korona előleget adott a lovakra. Ilyenformán az alku létre is jött s Ragályi fölkereste a cigányt, hogy fölajánlja neki a cserét, úgy gondolva, hogy igy a saját lovait is jól eladta, azonkívül még a cserén is nyer valamit, tudniillik Grunyo 4000 koronás lo­vaira a cserénél bizonyára hozzá fog toldani valamit. Azonban Grunyo a cserébe csak úgy volt hajlandó belemenni, ha még 50 koronát ráfizet. Az alku ilyenformán létre is jött. A pénzt Ragályinak akkor kellett volna meg­kapnia, midőn már a marhalevelek át vannak írva. Grunyo átvette Ragályi lovainak pas­szusait, Ragályi pedig követelte a cigány tár­sától a már kicserélt lovak vételárát, a társ ellenben kijelentette, hogy csak az uj marha­levél kiváltása után fizeti ki a vételárat. Mig Ragályi a passzusokért járt, azalatt Grunyo elment a jó lovakkal s el is adta azokat. Ra­gályi visszatérve nem találta meg Grtinyoí, de Newyork, október eleje. Newyork legelőkelőbb és legfélvilágibb körében két asszony meggyilkolása keltett nagy riadalmat. A legnagyobb amerikai va- rietészirpad két csillagát, Doroíhy Kinget és Louise Lawsont, akik egy nagy vagyon ér­tékű ékszert hordtak, reggelre halva találták lakásukon. Dorothy Kinget kloroformmal ölték meg, Louise Lawsont pedig a fürdőkádban talál­ták, ahol egy törülközővel megfojtották. Gazdag vidéki kereskedők feleségeit is, akik azért jöttek a nagyvárosba, hogy 'sen­kitől sem ismerve kalandoknak éljenek, ki­rabolták. Mindnek főként az ékszerét vitték el a rablók. Schoellkopfné, egy buffalói dúsgazdag bankár felesége a hotel halijában megismer­kedett egy szeretetreméltó fiatalemberrel és elment vele vacsorázni. Este együtt tértek vissza a hotelbe és reggelre eszméletlenül találtak a fürdőszobában. Százezer koronát érő ékszere eltűnt. Francine Larramore, az amerikaiak ked­Budapest, október 7. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) Borzalmas családi tragédia játszó­dott le tegnap Berettyóújfalun. Katona Imre volt nemzetgyűlési képviselő agyonlőtte Var­ga Dániel tanítót és aztán jelentkezett a csendőrségen. A tragédia előzményei a kö­vetkezők: Az ötvenéves Katona Imrének, aki Biharugar község nyugalmazott főjegy­zője és volt nemzetgyűlési képviselő, tudo­mására jutott, hogy tizenöt esztendős fia előtt Varga Dániel eldicsekedett azzal, hogy Katona felesége, aki már régebben kiilön­Milánó, október 7. Ciarlantini Eranco képviselő, a legtekin­télyesebb tagja a fascista direktóriumnak készséggel tett eleget kérésemnek s nagyje­lentőségű nyilatkozatot tett a Prágai Magyar Hírlap részére. Különös értékkel bir vélemé­nye, meri Trento fiatal képviselőjéről köztu­domású, hogy „Mussolini jobbkeze“, kit a miniszterelnök a legnagyobb becsben tart. — Mi jelentősége lehet még a kisantant- uak? — kérdezem. — Jelentősége valóban kevés — vála­szolta — s eme véleményemet egyszerű és világos tényekre alapítom: 1. Olaszellenes szelleme, mely a kisantaní egyik legfonto­sabb célját alkotta Mussolini helyes érzéké­vel megteremtett olasz-szláv egyezményé­vel, mellyel Olaszország kifejezést adott jó­indulatának, teljesen meg lett semmisítve. 2. Magyarellenes szelleme teljesen fölösleges­nek mutatkozott, miután Magyarország be­csületesen tiszteletben tartotta a szerződé­seket. És jói jegyezze meg, nem a kisan- tanttól való félelmében, hanem igenis, kor- mányférfiainak bölcs belátása következté­ben s okom van rá azt gondolni, hogy ré­szint Olaszország baráti tanácsára is hall­gatva. 3. A kisantantot alkotó államok közt tisztán csak formai megállapodás áll fenn, nem pedig mély gyökereket vert szolidari­tás. Világos bizonyitékai ennek: Románia teljes elkülönítése a besszarábiai kérdés­ben; az állandó nézeteltérések Jugoszlávia és Románia között a Bánát miatt; az ér­dekellentétek, melyek a két szláv russzoiil államot a latin russzofob államtól elválaszt­ják. — Hogyan lehet tehát egy ilyen egyesü­lés életképességében hinni, mely ennyire át­látszóan mesterkélt s melyet az első komo­lyabb vihar nyomtalanul fog a föld színéről elseperni? — Ismeri ön a szomszédos uj államok •a társát sem, kinek a cigány lovait kellett volna megvennie. Mindkettő nyomtalanul el­tűnt. Ragályi észrevette, hogy alaposan be­csapták s azonnal jelentette a lólopást a csendőröknek, akik másnap a rozsnyói vásá­ron Grunyot és társait elfogták s az egész karavánt a rozsnyói városháza udvarára haj­tották­veit francia színésznője éjjel zajra ébredt fel. Ágya előtt egy férfi állt revolverrel és ,egy másik ékszereit rabolta eh A meggyil­koltatástól csak úgy tudott megmenekülni, hogy alvást színlelt és közben figyelte a két férfit, akik szerinte igen jól öltözött, nyílt és kedves arcú fiatalemberek voltak. Legnagyobb feltűnést kelti a kis Böbe Editíi nevű masamód esete, aki estére sze­retőjével lakásába jött, hogy vele vacsoráz­zon. A rablók megtámadták, gúzsba kötöz­ték és kirabolták. Ugyanis tudták, hogy a kislány egy nap előtt barátjától egy nagyon értékes brilliánskarkötőt kapott ajándékba és addig kutatták át a lakást, amíg ezt megta­lálták. A newyorki rendőrség meg van arról győződve, hogy ezeket a gyilkosságokat és rablásokat egy és ugyanazon banda követte el, akiknek tagjai az előkelő szállodák és éttermek pincérjeivel szövetkeztek. Ez utób­biak feltűnés nélkül megjelölik a gazdag ál­dozatot és a rablók juttatnak nekik a prédá­ból. válva él urától és jelenleg egy debreceni kór­házban ápolónő, az ő szeretője. A fiú atyjá­nak is elmondotta, hogy mit beszélt neki anyjáról Varga. Katona tegnap felelősségre vonta Vargát, a fiatal huszonegyé vés tanítót, aki előtte is megismételte fia előtt tett kije­lentéseit. Ezen Katona annyira felbőszült, hogy előrántotta revolverét és kétszer egymás­után a tanítóba lőtt, aki nyomban holtan terült el. Katona ezután jelentkezett a csendőrsé- gen, amely letartóztatta. A vizsgálat folyik. uralma alá vetett magyar kisebbségek szá­nalmas helyzetét? — ismerem, miután azt magán a helyszí­nen tanulmányoztam s erre vonatkozó im­presszióimat a „Popolo d‘ítalia“-ban közzé is tettem. Azt gondolom, hogy mihelyt a ma szőnyegen levő nagy problémák valami­lyen módon megoldást nyernek, a népszö­vetségnek legelső kötelessége lesz ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozni és megolda­ni ezt a ma már esszenciálisán nemzetközi problémát. A kisebbségeknek, különöskép­pen, ha együttesen az állam tényleges több­ségét alkotják, szent jogaik vannak, melye­ket minden kormánynak tiszteletben kell tartania, ha nem akar vétkes lenni egy nagy bűnnek az előidézésében. — Véleménye szerint milyen viszonyban van ma Olaszország és~ Cseh-Szlovákia? — A hivatalos viszony jó, miután annak kell lennie, hogy megtörjön az a nagy fe­szültség, mely különben súlyos következ­ményekhez vezethetne. Ezzel szemben az olasz nép érzése határozottan ellenséges; s ön nagyon jól tisztában van azzal, mit je­lent egy népnek igazi érzelme. Az olaszok nem felejtik el, hogy a cseh-szlovák kor­mányok mindig, minden egyes alkalommal az olasz aspirációk ellen szállottak síkra. — Nem gondolja, hogy a két országnak közös érdekel volnának? — Melyek? Talán azok, melyek egy esetleges német veszedelem visszatérésé­ben rejlenek? De a dolgok mai állapotában Olaszországnak legelsösorban a szlávok- nak az Adriához és az Isonzóhoz való tö­rekvése ellen kel! küzdenie. Miután pedig a cseh kormány a legaktivabb propagálója eme pánszláv törekvéseknek, világos, hogy a két állam érdekei teljesen ellentétesek. — Már Géniben is világosan lehetett lát­ni, hogy mennyire ellentétes az olaszok né­zőpontja a franciákéval s természetesen a középeurópai érdekszövetségeseikével is. Corrado RossL Nagy politikai botrány Bukarestben Lefoglalták a közlekedésügyi miniszter test­vérének levelezését — Vizsgálat a belügymi­nisztérium utlevélosztálya ellen Bukarest, október 7. A Lupta szenzációs leleplezéseket közöl egy utlevélpanamáról, amelyet nemrégen fe­deztek fel egy Petrolul National nevű, utle- vélkijárással foglalkozó zugtársaságnál. A panama most óriási politikai botránnyá nőtte ki magát. A társaság igazgatójának, Filipovicinak vallomása alapján ugyanis a vizsgálóbiró házkutatást rendelt el Vaitoianu tábornok­nál, a közlekedésügyi miniszter fivérénél, aki szintén a társaság egyik igazgatója volt. a házkutatás alapján lefoglalták a tábornok egész levelezését és irattárát. A Lupta szerint a vizsgálatot legközelebb kiterjesztik a belügyminisztérium utlevéloszíályára is. A belügyminisztérium állítólag nem akarja az ügyet eltussolni, sőt a legerélye- sebben kívánja a vizsgálatot lefolytatni, lehe­tőleg még a parlament összeülése, vagyis október 15-e előtt. A Lupta megjegyzi, hogy ez a botrány könnyen miniszterválságot is idézhet elő. A bécsi szabadgondolkodó­kongresszus az egyház ellen Bécs, október 7. A proletár szabadgondolkodók tegnapi ülésén határozatot fogadtak el, mely az ál­lam és az egyház szétválasztásáról szól. A határozat igy szól: „A szabadgondolkodók követelik, hogy az egyházat törvényes utón mentesítsék a politikától. Annak a mondás­nak, hogy a „vallás privát iigy“ nem szabad a klérus politikai fondorkodásának takaró­jává válnia. Vallás csak akkor lehet privát ügy, ha a következő követelményeknek helyt adnak: 1. A törvény előtt minden állampol­gár és minden állampolgári egyesület egyfor­ma. 2. Hogy milyen valliásu valaki, annak el­lenőrzése csak a statisztika szempontjából szükséges. 3. Vállási szimbólumokat csak a kultusznak szolgáló egyesületeken szabad el­helyezni. 4- Egyhazak az egyesületi törvény­nek vannak alávetve. 5. Hivatalos egyének­nek nem szabad hivatalosan résztyenniök a vallási szertartásokban. 6. A Vatikánhoz nem kell diplomáciai viszony. 7. Nyilvános isko­lákban nem szabad vallást tanítani. 8. A teo­lógiai fakultásokat el kell törülni. A határo­zatot egyhangúan fogadták el. Lelkes hangulat a berlini világbékekongressziison Berlin, október 7. A német békekartell a világbéke kon­gresszus alkalmával tegnap este Berlin, kü­lönböző pontjain gyűléseket tartott. Minde­nütt ez volt a főtéma: „Hogyan gondolko­dik a külföld Németországról/1 — Berlin dél­nyugati kerületében Rádl cseh-szlovákiaí ta­nár beszélt. Kiemelte, hogy Luther előfutárja a cseh Hús volt, a cseh Commenius pedig német földön talált menedéket, amikor ha­zájából elűzték. Cseh-Szlovákilában hisznek abban, hogy Németország politikailag ked­vezően fog fejlődni. Nagy lelkesedéssel hall­gatta a német közönség Verraux francia tá­bornok beszédét, aki fejtegetéseit igy vé­gezte: „Nem hadigépekre van szükség, ha­nem gépekre, melyek aratnak és kenyeret teremtenek a nép számára/4 Egy másik összejövetelen, az északke­leti kerületben Stivin cseh-szlovák képviselő, a Právo Lidu főszerkesztője beszélt. Fölszó­lította a német népet, hogy gyakoroljon ha­tást a német kormányra, hogy az is elfo­gadja a béke hajnallát jelentő genfi jegyző­könyvet. A cseh nép üdvözli már Németor­szágot, miint a népszövetség tagját. Beszélt még Lafontaine belga szenátor is. A nyugati kerületben az összejövetel terme zsúfolásig megtelt. Itt Kessler gróf be­szélt, majd a párisi pacifista iskola igazga­tója, Horacc Thives és Cseh-Szlovákia ne­vében Wurrn asszony. Ez utóbbi a német anyákhoz apellált és a következőket mond­ta: „Az én fiamat egy német katona lőtte le, mégis aki őt meggyilkolta, nem ember volt, hanem a háború/1 A lengyelországi kisebbségek nyelvi joga Varsó, október 7. Tegnap életbe lépett az a rendelet, amely a nemzeti kisebbségek nyelvi egyenjogosultságát biztosítja az auto­nóm testületeknél, továbbá a keleti vajdasá­gokban és igazgatási szerveknél. Rablógyilkosságok New York félvüági életében Családi dráma Berettyóújfalun Az első komolyabb vihar nyomtalanul, elsöpri a kisantantot Ciarlantini fascista képviselő nyilatkozata a klsántantról, az olasz—cseh-szlovák relációk­ról és a kisebbségek kérdéséről — A P. M. Ti. eredeti tudósítása —

Next

/
Oldalképek
Tartalom